Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-17 / 49. szám

1936. június 17. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal, Ne pazaroljuk a városi vízvezeték vizét 1 Naponta kb. 1000 köbméter vizet folyatnak el hanyagságból. Komárom, június 16. A városi vízmű évek óta beszéltet magáról, a vízmizériák évrőbévre na­pirendre kerülnek és a város vezet­­tőinek súlyos gondot okoznak. A sok­szor előfordult üzemzavar, amely a géptörések, szivattyúk megrongálódá­sa, több esetben pedig az alacsony vízállás következtében állott elő, igen sok panasznak és megrovásnak volt okozója s különösen a nyári hóna­pokban állandó megkeserítője úgy a város vezetőségének, mint a lakosság­nak. De a technikai bajok mellett ál­landóan kisértett az a feltevés, hogy a lakosság maga is oka a vízini­­záriaknak, mert nem kezeli a kí­vánt gondossággal a városnak ezen közhasznú és közegészségi tekintetben elsőrendű intézmé­­ményét és nem ügyel arra, hogy hiábavaló vízpazarlással kockára ne tegye a vízmű üzemének folyto­nosságát, valamint fentartásának lehetőségét. Évekkel ezelőtt még a város képvi­selőtestülete az országos hivatal ille­tékes osztályához folyamodott, hogy szakszerű vizsgálat útján állapítsa meg a vízmizériák okát és az évelt óta tartó vizsgálat végre arra jött rá, hogy olyan nagyfokú vízpazarlás van Komáromban, amely naponta kh. 1080 köbméter víznek felel meg, Gyermekek és felnőttek együtt szórakoztak az első komáromi bábszínház elő­adásokon. Hírt adott már lapunk arról, hogy a komáromi községi magyar polgári fiúiskola tanári kara a modern peda­gógia szolgálatában úttörő munkát végzett, mikor elsősorban a tanuló ifjúság nevelést célzó szórakoztatásá­ra bábszínházát állított fel és rende­zett be. Nem kis fáradságába került ez a munka a bábszínház »igazgatójá­nak« Bakonyi István polg. isk. tanár­nak, mert »személyzetet« szerződtetni ebhez a színháznak talán sokkal ne­hezebb, mint az igazi színházhoz. Igaz, hogy itt nem kell mutatni a hősszerelmes vagy tragikus hős, a ko­mikus vagy operettdíva állampolgár­ságát, de ami a legnehezebb feladat, a szó valódi értelmében meg kell te­remteni — ha fából is — az összes szereplőket. S ehhez a teremtéshez sok invencióra, lelkes szeretetre és nagy körültekintésre van szükség. A színpadon mozgó, azaz mozgatott bá­buknak — hogy a való élet illúzióját kelthessék — ügyesen fúrl-faragottak­­kell lenniök. S ez bámulatos ered­ménnyel sikerült is. Az a harsány ka­­kacagás, amely betöltötte a polgári iskola tornatermét, — ahol a sátrát felütötte az első komáromi bábszín­ház, — az apróságok és felnőttek tapsban is megnyilatkozó tetszése leg­alább is ezt igazolja. A groteszkül ér­dekes bábok egy pillanatig sem nyu­godtak, kezük-lábuk gesztikulált a be­szédjükhöz, melyet a színfal mögött működő rendezők tolmácsoltak. A 3 felvonásos színjáték címe: Matyi ko­vács. A szövegkönyvet cseh nyelvből Bakonyi István tanár fordította ma­gyarra, mert magyar bábszínház szö­vegek nincsenek még. A szerepeket mondó rendezők, mind a polgári is­kola tanulói, a legnagyobb igyeke­zettel törekedtek arra, hogy a »szin­­előadás mozgalmas legyen, s a rosz­­racsábító ördögök és a becsületük­ben meg nem tántorodó Matyi ko­vács s Bohó Misi tettlegességeire han­gosan csattant fel időközönkint a há­lás szinházlátogaló gyereksereg ka­cagása és tapsa. Igen ügyesen oldotta meg a báb­színház tervezője és rendezője a fel­vonásközöket is és a polgári iskola növendékeinek ének-, zene-, szavaló­számaival töltötte ki a felvonásközi szüneteket. Bakonyi István tanár ve­zetése és irányítása mellett a tanuló ifjúságból a következőket illet dicsé­ret a bábszínház előadás rendezésé­ben való lelkes részvételéri: Szerep: amely vízmennyiség egyszerűen elfolyik anélkül, hogy annak va­laki hasznát látná. Ez a nagyfokú vízpazarlás a városnak naponként kb. 500 Ke fölösleges termelési kiadást jelent. Ezt a »gyakran csak hanyagságból« eredő vízpazarlást a város kormány­­biztosa a szakszerű vizsgálatból meg­állapítván, hirdetményben hívta föl a város közönségét arra, hogy a víz­ellátás biztosítása érdekében a belső vízvezetéki berendezését, — ott, ahol a a vezeték vagy csapok rossz állapota miatt állandó jellegű vízelfolyás mutatkozik, — szakiparosokkal javíttassa meg és június 20-ig hozassa vízvezetéki berendezését kifogaslalan állapot­ba, mert a megjelölt határidő után a város közegeivel az egyes épü­letek vízvezetéki berendezéséi el­lenőriztetni fogja és amennyiben a hibákat ki nem küszöbölik, az illető háztulajdonos, illetve víz­­fogyasztó ellen legszigorúbban fog eljárni. A város kormánybiztosa kilátásba helyezi, hogy a vízpazarlók részére a város a vízszolgáltatást is be fogja szüntetni. A kormánybiztos rendel­kezését saját érdekében figyelmébe ajánljuk a lakosságnak! jós III. o. t., 1. ördög: Speck Lajos III. o. t, 2. ördög: Ócsai Jenő III. o. t., Matyi kovács: Opravil Ede II. o. t, Bohó Misi: Molnár Ferenc II. a) o. t., Királyleány: Kothay Géza I. o. t. Díszletező: Denk Endre és Ösz­­terreicher Antal III. o. t. A szünet­ben »Itthon« c. Ady verset szavalta: Valkó Lajos III. o. t., énekelt és hegedült: Kosztolányi József II. a) o. t., szólót hegedült: Lakatos Ferdi­­nánd I. o. t., szájharmonikán Muzsi­kált: Holczer Szilárd III. o. t., Kosz­tolányi József II. o. t. és Pauük Gyula II. a) o. t. és játszott Lakatos Ferdi I. o. t. 5 tagból álló gyermek­­cigányzenekara. Elismerés illeti Bíró Gyula polg. isk. igazgatót, akinek megértő támo­gatása és az ifjúság nevelésügye iránti szeretető mellett Bakonyi István ta­nár lelkes munkája érdemel meg minden dicséretet. Kitűnő helyszíni köz­vetítés rádión Gutáról. Űrnapjakor, június 11-én kitűnő helyszíni közvetítést adott a pozsonyi rádió Gútáról. Végre egyszer nem a gútai rendetlenkedésről hallottunk, ha­nem a község nemes hagyományairól, népszokásairól, néprajzi és népkölté­szeti értékeiről. Az előadók között ta­nítók és gazdaemberek szerepeltek, akik mind arra törekedtek, hogy di­csőséget szerezzenek Szlovenszkó leg­nagyobb falujának. A hallgatóság meg­ismerte Gúta történetét, a »nagy pert«, amely még most is folyik, egy gazda beszélt a gazdálkodás módjáról, egy iparos az ipar mai helyzetéről Gútán. Legények s lányok eljátszották a szép pünkösdi népszokást, a »Vámkereket«, Fekete Gyula kellemesen énekelt né­hány régi gúlái dalt, amelyeket ides­tova már el is felejtettek. A hallgató­ság jól mulatott a furfangos Símig bíró cselekedetein s élvezte Füri Vilmos mesteri bppakózását (harmonikázást) Megtudtuk, hogy Gúta miért vá­ros, s hogy milyen híres volt Gúta halászata. Felcsendült a Bartók Béla által is feldolgozott dal: »Gúta maga egy város, van abban egy mészáros...« A közvetítés minden részletében ki­tünően sikerült és pompás kereszt­­metszete volt Gúlának. Nagy Barna ta­nárnak, a neves esztétikusnak érdeme, hogy ezt a közvetítést sikerült mikro­fon elé hozni; Nagy Barna szervezte meg a leadást, állította össze a mű­sort s tette élvezetessé a gútai közve­títést, amely az egyéb, jó közvetítések fölött is messzire kimagaslott. A köz­reműködő szereplők nevei: Németh Gyula igazgatótanító, Nagy I. tanító, Viplak Vince joghallgató, Fe­kete Gyula, mint énekes, Takács G., Madarász J., Varga Vilmos, Füri V.* sok legény s lány. Nagyon érdekes volt egy öreg, nyolcvanötéves bácsi­nak »ex abrupto« szereplése is. tmtr •r.'ir-'ywwr-' Amikor a szülők az utolsó eszközt is fölhasználják. A kleptomániában szenvedő leány utolsó lopása. — június 16. Megrendítő családi dráma játszódott le egyik érsekujvári vasutas családjá­ban. A családnak van egy kiskorú leány­­gyermeke, aki a legnagyobb mértékben hódol a kleptomániának, a lopási szenvedélynek és úgy a saját család­jának, mint az ismerősöknek rengeteg kárt és kellemetlenséget okozott már. A szerencsétlen szülők mindent el­követtek, hogy beteges hajlamáról le­szoktassák a leányt, de a legnagyobb igyekezet se használt, hiába bocsátot­tak meg neki, hiába kérték, hogy ja­vuljon meg, a megbocsátás és a szép szó nem használt. A szomorú drámának egyik meg­rázó jelenete csak most következett be. A szerencsétlen apa megjelent a rendőrségen és följelentette saját leá­nyát, aki javithatatlan tolvajjá süllyedt le. Hiába volt minden ígéret, fogad­kozás, a leány újabban megint súlyos bűnbe esett. Fölhasználta szüleinek rö­vid távollétéí és áikulccsal fölnyitotta az egyik szekrényt és onnét kétezer ko­rona értékű ékszert lopott el és azzal ismeretlen helyre ment. Az apa kéri a rendőrséget, hogy nyomozzák ki hollétét és büntessék meg teljes szigorral, talán ez majd észretériti a szerencsétlen leányt, akinél a szülői fegyelem sajnos tehetetlen volt. Babakiállítás a községi elemi iskolában. Baba! Mit jelent ez a szó a leány­­gyermekek társadalmában!? Jelenti a játékok játékát s emellett jelenti az életet magát. Mert hiszen a gyermek igazi játékaiban mindig a felnőtteket utánozza. Amely gyermeknek babája van — és melyiknek nincsen? — leg­könnyebben fejlődhetik öntudatos lény­­nyé, mert hiszen azzal foglalkozik já­tékában, hogy ő a babák mindenek felett való ura és parancsolója, de egyszersmind gondozója is. Önálló te­rületen működik, szabad repülést en­ged meg fantáziájának; beosztást ké­szít és rendez, intézkedik, gondoskodik, kifogásol, büntet, megbocsát, haragos és jókedvű, szuverén uralkodó az ő saját külön birodalmában: Babaor­szágban. Ezért volt az ötletesen megrendezett babakiállitás olyan látogatott és olyan népszerű. A kicsinyek viszont látni akarták saját pöttömnyi kedvenceiket, a mamák pedig gyönyörködni akartak saját élő csöppségeik örömében. így lön azután, hogy az Űrnapján rende­zett babakiállitáson külön rendőr tar­totta fenn az ajtó előtt a rendet, oly nagy volt a közönség áramlása a ki­állítás helyisége felé. Dehát volt is rend, simán bonyoló­dott le a látogatás, mely olyan élénk volt, hogy este 9 órára tolódott ki a záróra. A helybeli nőegyesületek képviselői­ből megalkotott zsűrinek igen nagy fejtörést okozott a kiállítási díjak oda­ítélése, mert az első dij, melyet Söröss Krisztina közs. isk. tanítónő ajánlott fel, egy világoskékre lakkozott, bájos kis babaszoba volt. Ezt a díjat a világos­kék díszmagyarruhás baba nyerte meg, mely éppen olyan ruhában pompázott, mint a 60 táncospar s melynek bol­dog tulajdonosa Goda Gizella (II. a)t. volt. A második díjat egy oki. gyer­mekgondozónak (nörsz) öltöztetett baba nyerte — Részi Margit (II. o.), — a harmadik díjat Braun Marietta III. o. t. Ízlésesen egyszerű kékruhás, mozgat­ható szemű karakterbabája, a negyedik dijat Weszelovszky Zsuzsika: „Zsuzsi, a mintadiák“ jeligéjű matrózruhás, tás­kás iskolás leánykája, az ötödik díjat egy rózsaszínű tüll báliruhás baba — Wilhelm Gabriella (IV. o.) — és a hatodik díjat egy világoskék rokokó­baba — Akucs Évi (III. o.) — nyerte el. Akar Ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle S Gyöngyvirág alváíor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltokat, szépiákét, patta­násokat és mindennemű arctlsztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ké. Egyedüli készítője: £3 Salvátor gyógyszertár Komárno. Ezeken kivül, kerekszámban szólva, mintegy 70 díj került kiosztásra, úgy­hogy a kis kiállítók közül a legtöbb­nek jutott az elismerés pálmájából egy-egy levélke A legfiatalabb tanító­női generáció tagjai valósították meg játékos kedvvel ezt a kiállítást, név­­szerint Tóth Juliska, a kitervező, Söröss Krisztina, a .főrendező és Csizmazia Anna, aki szintén jelentős munkát vég­zett. Szily Manci tanítógyakornok is segített, mint ahogyan a hospitálók is általában kiveszik a részüket az isko­lai munka láthatatlan részéből. Tudósító. A Jókai Egyesület múzeu­mának kérése mindazok­hoz, akiknek háborús em­lékei vannak. A Jókai Egyesület múzeumának ren­dezése befejezéshez közeledik: a képtár rendezése most van folyamatban, úgy­szintén az úgynevezett negyvennyolcas terem átrendezése is. Ezzel kapcsolat­ban elhatározta a muzeum igazgatósága, hogy a negyvennyolcas teremben helyet ad a világháborúra vonat­kozó érdekes emléktárgyaknak is, hogy ezt az időszakot, amely Ko­máromot is annyira megrázta, múzeumi szempontból se tegyük nyomtalanná. Éppen azért kéri a Jókai Egyesület múzeumának vezetősége mindazokat, akikneknélkülözhető emléktárgyaik van­nak a világháborúból, vagy az azt kö­vető időkből, hogy azokat vagy aján­dékba, vagy letétbe a múzeumnak adni szíveskedjék. Mindenféle, a világhábo­rúval kapcsolatos, tárgyakat — (ócska fegyver, uniformis, csákó, éremgyüjte­­mény, szükségpénzgyüjtemény, hadifog­­sági emlék, sisak, stb. stb.) nyomtat­ványokat (harctéri, „hinterlandi“, tá­bori levelezőlap, kiáltvány, szükség­jegyek stb.) s bármi, ezekkel kapcso­latos könyvet, emléktárgyat, képet szí­vesen elfogad a muzeum vezetősége. Különösen szeretné gyűjteni a Komá­rommal kapcsolatos háborús emléke­ket. Minden megkeresés Szombathy Viktorhoz (Kultúrpalota) intézendő. A gimnáziumi zenekar ÍX. hangversenye. Június 24, szerdán este 8 órakor! Ezt az adatot meg kell jegyeznünk, mert ekkor lesz a gimnáziumi zene­karnak IX. nagy hangversenye! Vá­rosunk zenei kulluréletének kedves eseménye ez az évenként megismét­lődő koncert, melyen a diákművészek, Krizsán mester legjobb tanítványai, bemutatják tudásuk legjavát. A Kul­túrpalota nagyterme már sokszor visz­­hangozta a diákzenészek lelkes és te­hetséges játékát; a fiatalság és a ze­nét kedvelő közönség már sokszor gyönyörködött a pompás játékban. Az idén is úgy lesz: nívós műsor, lelkes játék és sok tehetség! Olt kell lennünk, hogy megmutassuk kedves diákjainknak, hogy Komárom magyarsága törődik a fiaival és kul­túrájának jövendő hordozóival! lök: ördögök fejedelme: Valkó La-

Next

/
Oldalképek
Tartalom