Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-02 / 36. szám

1936. május 2. »KOMÁROMI UABOBc 7 oldat — Felvétel a gimn. I. osztályába. Mivel az érdekelt szülők közül miudíg többen és többen fordulnak ebben a tárgyban az igazgatósághoz, azért a gimn. igazgatója (a Vestnik 1930. évfolyamának 4. számában levő 29. számú MSO rendelet alapján) a kö­vetkező általános utasítást adja: Az a szülő, aki gyermekét a gim­náziumba akarja adni, még májusban jelenjék meg azon intézet igazgatójá­nál, amelybe a gyermeke jár és kér­je a frekventációs bizonyítvány-nak és személyi lap-nak a kiállítását, to­vábbá jelentse be, hogy gyermekét melyik középiskolába akarja felvétet­ni. (A frekventációs bizonyítványblan­ketta kapható az állami nyomdában, száma: M. S. I. A. 9/1109/1931, a sze­mélyi lap száma: S. M. I. A. 17/1117 1931.) A gyermek igazgatója az említett iratokat hivatalból megküldi június 15. előtt a gimn. igazgatójának. A szülőnek ezentúl nincs más gond­ja, csak az, hogy a gyermek megje­lenjék a június 39-án 8 órakor kez­dődő felvételi vizsgán és hozza magá­val a gyermek évvégi bizonyítványát, keresztelő levelét és állampolgársági bizonylatát. A felvételi vizsgára hozzon a ta­nuló tollat; papírt és tintát adunk. — A tanuló a gimnázium hirdető tábláján kifüggesztett hirdetményből megtudja, hogy neki csak tájékoztató vagy u. n. szak-vizsgát kell-e tennie. A tájékoztató vizsga csak szóbeli és a tanuló általános intelligenciájának megvizsgálására terjed ki. A szakvizsga 2 részből áll: a) írás­beli a magyarnyelvből és számtan­ból; b) szóbeli ugyanazon tárgyakból. Hogy a tanulók közül kik tesznek tájékoztató vagy írásbeli, esetleg szó­beli vizsgálatot, azt az igazgató el­nöklete alatt működő bizottság álla­pítja meg. Az írásbeli és szóbeli szakvizsga anyagát nem közlöm, mert azt a ta­nító urak egészen részletesen meg­találják a fentebb említett rendelet­ben. A vizsga eredményét mindenki írás­ban kapja meg. A felvételi vizsgálatok alapján a bizottság megállapítja, hogy kiket veszünk fel az I. osztályba. Leányok csak magántanulók lehet­nek. Végül miheztartás szempontjából köz­löm a napirendet a felvétel alkalmá­ból: Június 39. 8—9-ig jelentkezés az igazgatói irodában. 10—11-ig írásbeli vizsga a magyar nyelvből, 11—12-ig írásbeli vizsga a számtanból. 3- 6-ig szóbeli vizsga minkét tárgyból. Július 1. 9—12-ig beiratás az I. osz­tályba az igazgatói irodában. A gimn. igazgatóság. — Vasárnap délután adják elő a Marica grófnőt. Az elmúlt vasár­nap volt a Marica grófnő második előadása a Legényegyletben, mely ezút­tal is nagy sikert és általános tetszést aratott. A termet megtöltő lelkes kö­zönség most is pompásan mulatott és tapsolt a kitűnő gárdának. A Marica grófnő harmadik előadása májas 3-án lesz délutáni előadásban, mely külö­nösen a vidéki közönségnek volt álta­lános kérése. A helyárakat is mérsé­kelten leszállította a rendezőség, hogy igy mindenki megnézhesse és élvez­hesse a legszebb operett előadását. Jegyeket ajánlatos előre beszerezni, már kaphatók Derzséknél, 6—5—4— 2.50 és 2 Kő árban. Az előadás délután 3 órakor kezdődik, hogy az esti vona­tokkal kényelmesen vissza lehessen utazni. — Gyermekmesedélutánok Ko­­máromszentpéteren. A komárom­­szentpéteri tantestület minden hónapban megrendezi szokásos mesedélutánjait a gyermekek s a felnőttek számára. Kor­osztály különbség nélkül szívesen lá­togatják a délutánokat, amelyekre szí­vesen áldoznak anyagilag is. Szép mesedélutánokat rendeztek Petrovszky Nóra, Kossányi Margit tanítónők, egy­­felvonásos kis színdarabokat, kedves verseket s daiocskákat adtak elő s Kossányi Józsefné betanításában szép, jelmezes magyar táncokat jártak el. Úgyszintén Bartalos László, Fekete Győző ig. tan. és Kossányi József apró színdarabokkal, ének és szavalatszá­mokkal szórakoztatták az egybegyült s áldozatkész közönséget, amely hálás tapsokkal honorálta az előadások sze­replőit. A bevételek jövedelmét szegény­­sorsú iskolásgyermekek felsegélyezésére fordították. — Ritka vadász zsákmány. A csallóközi Budafa község határában lévő legelően Vermes Zoltán egy sár­szalonkát lőtt, amelynek lábán a brüsz­­szeli madártani intézet jelzőgyürüje volt az 1933-ik esztendőből. Gyűrűvel ellátott gólya, fecske és egyéb vándor­madár elég gyakori, de sárszalonkát, amely gyűrűzött, igen ritkán lőttek. A sárszalonkát különben is nagyon ne­héz meglőni, mert rendkívüli gyors­repülő vándorlása közben és ha vala­hol rövid ideig megállapodik, rende­sen hozzáférhetetlen mocsarakban huzza meg magát. Vermes a lelőtt gyűrűzött szalonkáról értesítést küldött a brüsz­­szeli madárfigyelő intézetnek. — A hősök emlékszobra Udvar­­don. Udvard község igazán méltókép­pen örökíti meg az udvardi hősök emlékét. Szlovenszkó neves szobrász­­művészével, Berecz Gyula: komáromi szobrásszal gyönyörű emlékszobrot ké­szíttetett, amely most van öntés alatt. Ez a szobormű egy koszorús harcost ábrázol, háttérben a kereszt és Krisztus levétele a keresztről. Ez a szép és valósággal beszélő szobor nemcsak Udvardnak válik díszére, hanem egész Szlovenszkó is büszke lehet majd rá. A 9 méter magas szobor talapzatára 130 udvardi hős neve lesz bevésve. Akik Udvardról már elszármaztak, de valamikor udvardiak voltak és van nékik hősi halottjuk, jelentsék be an­nak nevét az udvardi szoborbizottság­nak, hogy a nevet bevéshessék a szo­bor talapzatába. Most a szoborbizott­ság arra törekszik, hogy a templom­teret, ahová a díszes emlékmű kerül, megfelelő vasrácsos kerítés vegye majd körül. Az emlékmű leleplezése még ebben az évben meglesz. — Síró csecsemő a rongyszedő vándor kocsiján. Komáromszentpéte­­ren a rongyszedő vándor jól meg­rakodván, Komárom felé indult. A szürke egykedvűen kocogott, szép idő volt s a vándor elmélázva ült szeke­rén. De egyszer csak a közelből gye­­reksirás ütötte meg fülét. Nézett jqjpbra — nézett balra, kutatott az országút árkában is, mig végre rájött, hegy a sirás tulajdonképpen az ő kocsijáról hangzik, öreg női bugyogó szárába varrva, egy párhetes csecsemő feküdt. A megriadt vándor a határban dolgozó embereket hívta meg egy kis tanács­kozásra, minek eredményeképpen a csecsemő a komáromi lelencházba ke­rült, a lelketlen anya után pedig a csen­dőrség nyomoz. — Véres féltékenység! dráma. Mészáros Károly érsekujvári, berki­­uccai lakos felesége panaszkodott az urának, hogy amikor az ura nem volt otthon, Nagy Károly, ugyancsak berki­­uccai lakos, behatolt a lakásukba és ott erőszakoskodott az asszonnyal. Mé­száros elővette Nagyot és megmondta neki, hogy hagyjon békét a feleségé­nek, mert különben baj lesz belőle. Nagy úgy látszik, nem vette komolyan a figyelmeztetést, mert a férjnek egyre több oka volt a féltékenységre. A na­pokban Nagy kerékpáron Mészárosék előtt haladt el, Nagynak a láttára Mé­száros égtelen dühbe guruit, ásót ra­gadott és több súlyos ütést mért Nagyra úgy, hogy Nagy eszméletlenül esett a földre. Ennek láttára még nagyobb lett a mérge Mészárosnak, beszaladt a konyhába és onnét kihozta a nagy konyhakést és azzal kilencszer az el­eiéit ember hátába szúrt. Nagy sérü-, lései életveszélyesek és most a kór­házban ápolják. A véres tett elkövetése után Mészáros önként jelentkezett a rendőrségen, ahol tettének indokául nagy féltékenységi rohamát hozta föl. — Megbokrosodtak a lovak. Ógyalláról kocsin igyekezett haza Sza­­lay Lajos marcelházi gazda. Útközben autó jött velük szemben Az autótül­köléstől Szalay lovai megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Szalay nem tudta a lovakat megfékezni és addig rohantak a kocsival, amig az bele nem zuhant az árokba. Szalay esés közben a nehéz kocsi alá került és olyan rend­kívüli súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az érsekujvári kórházba kellett szállítani. — A vidám vásár szomorú vége. Nagyon jó vásárt csinált Dunaszerda­­helyen a vásáron Csiba Lajos erdőhát­­karcsai gazda, aki több állatot hajtott fel a vásárra és azokat mind eladta és értük 6400 koronát kapott. A jó vásár örömére bement az egyik szerdaheiyi vendéglőbe és ott vigan poharazott, majd kártyázni kezdett Fülek István nemesabonyi lakossal és egy másik ismerősével. A kártyacsatának az lett a szomorú vége, hogy Csiba Lajos mind a 6400 koronát elvesztette. A csendör­­ség a hazárdjátékosok ellen megindí­totta a vizsgálatot. — Megmentett öngyilkosielölt. Hajós Endre györgymajori lakos csa­ládjában gyakoriak voltak a viszály­kodások és ez annyira elkeserítette, hogy meg akart válni az élettől és amikor a család hozzátartozói a mezőn voltak künn, a ház melletti csűrben fölakasztotta magát. Közben azonban valaki észrevette az öngyilkosságot és idejében levágta az öngyilkost a kö­télről. Hajós életét megmentették, de az öngyilkosság kísérlete annyira tönkre tette idegrendszerét, hogy súlyos ideg­bajt kapott és kórházba kellett a sze­gény embert szállítani. — Összeomlott imaház. A tornóci zsidó imaházat csak nemrég renoválták és mégis a napokban nagy robajjal összeomlott. A vizsgálat megállapította, hogy a vályogalapra nehéz téglafalakat raktak és a gyenge alap nem birta el, ezért omlott össze. Az összeomlás sze­rencsére nem tett senkiben se kárt. — Gyújtogatás. Dunamocson íüz­­veszedelem volt Bese lakóházában. A tűz nagy kárt okozott A tüzvizsgálat azt állapította meg, hogy a tűzvész gyújtogatásból eredt és a nyomozás most a gyujtogatót igyekszik kideríteni. — Nagy tűzkár gondatlanságból. Kicsinden Zsákovics Józsefné erős tüzet rakott a konyhában a tűzhelyen. Tűz­rakás után elment bevásárolni. Közben a felügyelet nélküli konyhában az erős tüzből szikrák pattantak ki, amelyek fölgyujtották a bútorzatot. Mire Zsá­­kovicsné hazament, már erősen égett az egész ház, amely el is hamvadt. A tűz tízezer koronás kárt okozott. Zsá­­kovicsné ellen gondatlanság cimén el­járást indítottak. — Elpusztult a ló is, meg a csikó is. Érdekes vita támadt Érsekújváron, mely akörül forog, hogy köteles-e az állatorvos éjjel is elmenni a beteg állathoz, ha hívják? — Az történt ugyanis, hogy Ozorák Imre újvári gazdának katonailag nyilvántartott lo­vához, mely nehéz ellés előtt állott, éjjel kellett volna állatorvos. A gazda el is ment két állatorvoshoz, hogy jöjjön el a beteg állathoz, akkor éj­jel. Az egyik állatorvos azt mondot­ta, hogy beteg és nem tud elmenni, a másik szintén nem ment ki, mert el kellett utaznia. Közben a ló és a vi­lágra jött csikó megdöglött és a gazda kára igen nagy. Most azt keresik, hogy ki téríti meg a gazda kárát. Köteles-e éjjel is elmenni az állator­vos, ha hívják? — Hulla a kazalban. Fekete István somorjai gazda egyik reggel a szal­makazla mellett egy emberi talált fe­küdni. Mivel erősen be volt takarva szalmával, azt Hitte, hogy alvó kol­dus és meg is rántotta a lábát, hogy »Sógor kelj fel, mert már reggel van«. De a »sógor« csak nem ébredt föl. Később kitűnt, hogy egy halott em­ber fekszik ott, ki egy brünni mészá­ros segéddel azonos. A 22 éves fiatal­ember munkát keresett, de nem ta­lált. "Közben erős tüdőgyulladást ka­pott és vándordíjában a kazal tövé­ben keresett végső menedéket, ahol utolérte a halál. Levelet találtak nála, amelyben biztatja anyját, hogy ne aggódjon érte, már jól megy a sora. Az anyját vigasztaló, de a valóságnak meg nem felelő levelet azonban már nem tudta föladni a szegény ember. (§) Elitéit kommunista városatya. A üunaszerdahelyi Keresztény Munkás­­egylet gyűlést tartott, de a gyűlést na­gyon zavart Mondok Gábor dunaszer­­dahelyi kommunista képviselőtestületi tag és társainak állandó közbeszólása. E miatt most vonta felelősségre a du­­naszerdahelyi bíróság Mondok Gábort, akit rendzavarásért 150 koronára, vagy behajthatatlanság esetén 3 napi elzá­­zásra Ítéltek el. Érelmeszesedés, Ideg, Csont, Mirigy és a szervezet egyéb bajainál ajánlva CSÍZ JÓD-BRÓM GYÓGYFÜRDŐ Olcsó pausál árák az összköltségekkel: az előidényben: 21 napra KC 1100*— 28 „ „ 1420-— Prospektust küld: a Fürdőigazgatóság Ciz-Kupele. 110 — Amikor eltűnik a ló ára. Gábor Gábor naszvadi gazda eladta a lovát és zsebében 900 koronával be­ült a kocsmába iddogálni. Ott volt ugyanakkor Gábor komája is, Magyar Albert, akivel kezdetben szépen el­beszélgetett, de később hajba kaptak és verekedni kezdtek. A jelenvoltak szét választották a küzdő feleket. Erre aztán Magyar Albert eltávozott, de Gábor tovább ivott és már késő és sötét este volt, amikor hazafelé kez­dett dülöngeni. A falu szélén azon­ban valaki a sötétben úgy fejbe kó­lintotta Gábort, hogy ott nyomban összeesett. Mire magához tért, rémül­ten vette észre, hogy a pénze eltűnt. Másnap jelentést tett az esetről a csendőrségnek. A gyanú Magyar ellen irányult, akit le is tartóztattak. — Bort loptak. Ribni Kristóf baj­­tai gazda borpincéjében ismeretlen tettesek betörtek és ott nagy garázda­ságot követtek el. Nemcsakhogy nagy dáridót csaptak ott, hanem még négy hordó bort is elloptak. A csendőrség nyomoz a vigkedélyü tettesek után. — Fajbaromfi tolvajok. Helem­bán Tóth József gazda udvarán az egyik éjszaka betörők jártak. Föltörték a fajbaromfi ólat és az egész állományt elvitték. A vakmerő tolvajokat keresi a csendőrség. — Himlőjárvány a gyermekek között. Andód községben a gyerme­kek között olyan nagy mértékben lé­pett föl a himlőjárvány, hogy az ösz­­szes andódi iskolát bezárták. — Gyár a szomszédban. Az ér­sekujvári bőrgyár egyik részében, ame­lyet a Bafa cég vett meg, a napokban megnyilt az érsekujvári cipőgyár. Előző­leg 80, jórészt érsekujvári munkást Zlinbe, a központba küldtek a cipő­gyártást elsajátítani. A négyhetes tan­folyamról a munkások hazaérkeztek és az érsekujvári cipőgyár a napokban már meg is nyiit. Egyelőre csak olcsó, 29 koronás női cipőt gyártanak és pe­dig naponta 500—700 párat. A cipő­gyárat nagyobbitani fogják. Dr. TOTIS BÉLA: A fogain zás titka Századunk nagy tudományos felfedezése A nő termékeny és terméketlen napjai „Az a szándék, hogy a gyermekek számát korlátozzuk, még nem bűnös. Ép ily kevéssé bűnös . az OGINO­­SMULDES-mődszerek es/közül való felhasználása“ HEYMEiJER S. J. a Katolikus Szemle 1934. áprilisi szá­mában. Ára Kö 21'60 Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom Masaryk utca 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom