Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-25 / 8. szám

Lapunk mai szármaajövö heti teljesR&dió-mtisort tartalmazza «M» OtTenhetedik évfolyam. 8. szftm. ___ Szombat, 1030. jaimftr 85. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 4t Ké, negyed­évre 28 Ké. — Külföldön 1» Ké. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatali Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztőd GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak’: ALAPY GYULA dr. és FÜLOP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Komárom, január 24. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök meghívott hírlapírók előtt fontos fel­világosításokat adott a belpolitika ak­tuális eseményeiről, egyben tájékoz­tatta a lapok képviselőit a külpolitika kérdéseiről is. A miniszterelnök a kormány programjának megvalósítá­sára nézve bejelentette, hogy a kor­mány hozzálátott feladatának keresz­tülviteléhez s legelsősorban a jogbiz­tonság és a gazdasági biztonság lég­körének megteremtésére törekszik. A korináiiyclnök nyilatkozata során is­mertette a kormány ezidei beruházási tervezetét s ezzel kapcsolatban a munkanélküliség nagy problémájának megoldására irányuló tevékenységét, érinlelte az idegenforgalom erősödé­sét és bejelentette, hogy harminchá­rom új törvényjavaslat kerül rövide­sen a parlament elé. Ezek a törvény­javaslatok felölelik a különböző köz­­igazgatási, kulturális, gazdasági és szociális kérdések megoldására vo­natkozó szükséges intézkedéseket. Be­­jelenlette a miniszterelnök azt is, hogy Kárpátalja megkapja autonómi­áját, amellyel olyan helyzetet teremt a kormány ebben az országrészben, mint amilyent a békeszerződések és az alkotmányiéval előírnak. Szlovenszkó önkormányzatának ki­­terjesztését is tervbevette a kormány, amely abban fog megnyilvánulni, hogy sok új rendszabályt fognak ad­minisztratív vagy törvényhozási mó­don foganatosítani, így például meg­valósítják a régóta tervbevett tarto­mányi iskolatanácsot is. Majd áttért a miniszterelnök a kormány kiegészí­tésére vonatkozó intézkedésekre és ezzel kapcsolatban szólt a szlovák néppárttal bekövetkezhető megegye­zésről is, amelyre a miniszterelnök különös súlyt helyez. Az erre vonat­kozó tárgyalások jövő hóban meg­kezdődnek, amelyeknek az összes ide­vonatkozó kérdések gyökeres tisztá­zásához kell vezetniük. A kormányelnök nyilatkozata végén foglalkozott a dunai megegyezés kér­désével is, amellyel kapcsolatban ki­jelentette, hogy véleménye szerint a középeurópai államok kölcsönös meg­egyezése lehetséges. Szerinte az első lépés az, hogy megkíséreljék a keres­kedelmi és gazdasági közeledést a kis­­antant és a római paktum államai kö­zött. Fontos külpolitikai feladata a köztársaságnak az is, hogy modus vivendit találjon Németországgal, ami a középeurópai konstruktív politikát segítené elő. Ezzel a hatalmas bi­rodalommal a középeurópai államok csak közösen, azaz a középeurópai regionális paktum alakjában egyez­hetnek meg. Ami a miniszterelnöknek ez újabb Komárom, január 24. Jaross Andor a magyar nemzeti párt elnöke nagy beszédben fog­lalkozott az egységes magyar párt eszméjével. A magyar nemzeti párt csallóközi szervezetei kedden hatalmas taggyűlést tartottak Dunaszerdahelyen, amelyen megjelent Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt or­szágos elnöke is, aki nagy beszédet mondott a párt elnöksége által kez­deményezett egységes magyar párt eszméjéről. Nagyhatású beszédében többek között a következőket mon­dotta: Mi felvetettük az egységes ma­gyar párt gondolatát, mert az a meg­győződésünk, hogy a köztársaság össz­lakosságának alig öt százalékát kitevő magyar nemzeti kisebbség csak egy erősen megszervezett népi jellegű ke­retben találhatja meg azt a politikai pártot, melyen keresztül nemzeti élet­­jogaiért a siker reményével küzdhet.- Nem feledhetjük el, hogy az ösz­­szes képviseleti szervekben — különö­sen a magasabbrendűekben, — a két magyar párt képviselői ugyanazon problémákkal szemben ugyanazt az érdeket védik. Nem feledhetjük cl. hogy a tavalyi választási novella miatt még a lehetősége is ki van zárva an­nak, hogy a két magyar párt külön­­kiilön listáival vegye föl a küzdelmet Végül mély meggyőződésünk, hogy a két párt rendszerének fenntartása mel­lett nem tudunk elég időt és energiát fordítani azon művelődési és gazdasági jellegű kérdésekre, melyek a kisebb­ségi nemzet életét a politikánál sok­kal inlegrálisabban érintik és megha­tározzák. — Mi a megalkotandó egység révén több tekintélyt, több biztonságot aka­runk adni a magyarságnak. Mi meg akarjuk teremteni a nagyobb átfogó programadását illeti, különösen azok a tájékoztató nyilatkozatok érdemel­nek nagyobb figyelmet, amelyek Ru­­szinszkó autonómiájára vonatkoznak. Kárpátalja népe tizenöt éve varja, hogy a békeszerződésekben is bizto­sított önállósága végre valahára a gyakorlatban is megvalósuljon. Hely­telen volt az eddigi politika, amely ebben a kérdésben elzárkózott a jo­gos kívánalmak elől, sőt elzárkózott a törvényes rendelkezések elől is, noha a köztársaság kormányainak tudniok kellett volna, hogy mi a kö­telességük. Kormányváltozás kellett ahhoz, hogy ezt a kérdést felszínre hozzák és a megoldására megtegyék a szükséges lépéseket. Ha ezt a kér­dést a Ilodzsa-korniány komoly fel­adatának tartja és megoldását komo­lyan is akarja, akkor régi hibát fog korrigálni. Mert a Kárpátalja derék népe régen megérdemelte volna, hogy keretet, amelyben helyet, szerepet és hivatást találhatnak mindazok a ma­gyarok, aki idáig a pártkereteken kívül álltak, vagy talán nekünk el­lentétes vétók szolgálatában el­­katlódóban voltak. Mi olyan tág kere­tet kívánunk adni az új magyar párt­nak, hogy abban minden magyar, ha­csak egy szalmaszálat hajlandó a ma­gyar kisebbség érdekében megmozdí­tani. már helyet találjon. — Minden kétséget kizáróan jelent­hetjük ki, hogy az egységes magyar pártnak a keresztény erkölcs alap el­veit kell magáévá lenni, melyek talp­kövét képezik a modern társadalom­nak. Mi értéktelennek tartjuk azt a magyart, aki eldobja magától hitét, mert hiszen szilárd nemzeti érzés, hit nélkül olyan, mint az emberi test lé­lek nélkül. Ravasz László gyönyörűen fogalmazta meg a nemzeti öntudat és a hit egybevágóságát, utána mondhat­nék mi is: »/m csak úgy szabadna hi­tünket megtartani, hogy eldobjuk ma­gyarságunkat, úgy el kellene hagyni hitünket, ha csak úgy tarthatnánk meg magyarságunkat, hogy megtagadjuk hitünket, úgy el kellene szakadnunk magyarságunktól".. — Felesleges minden olyan aggoda­lom, amely az erkölcsi és világnézeti elvek feláldozását junktimba hozza az egységes magyar párt eszméjével. Az egységes pártnak olyannak kell lennie, amilyen a csehszlovákiai magyarok. Felekezeti és osztályérdek a nemzeti gondolat és nemzeti szolidaritás front­ján szerepet nem kaphatnak. Szociá lis téren el kell mennünk a legmesz­­szebbmenő felelősségig a szegény ma­gyar ember életsorsával szemben. A nagy keret éppen a társadalmilag gyengébbek kedvéért kelt, hogy köny­­nyebben tndjunk kenyeret és betér lé­ket adni a magyarsághoz való tarto­zásnak. autonómiáját megkapja. Remélhető, hogy a miniszterelnök kijelentése a kormány komoly elhatározása alap­ján történi és Ruszinszkó népe nem­sokára megkapja alkotmányát. A Szlovenszkó önkormányzatának ki­­terjesztésére vonatkozó kormányelnö­ki kijelentést, mivel azt nagy általá­nosságban telte, egyelőre azzal a re­ménységgel vehetjük tudomásul, hogy ez a kiterjesztés figyelembe fogja venni Szlovenszkónak speciális hely­zetét és azokat a viszonyokat, ame­lyek között őslakói élnek. A dunai megegyezés egyik legfon­tosabb külpolitikai problémája Cseh­szlovákiának is. Ez Hodzsa minisz­terelnök vonatkozó nyilatkozatából is kitűnik, aki ismételten kijelentette, hogy a dunai államok között szük­ség ván a megegyezésre. Arról kell csak gondoskodni, hogy a megindí­tandó tárgyalási alap a már meglévő — Egyidejűleg valljuk, hogy a szlo­­venszkói és kárpátaljai szlovák, német és orosz nemzetekkel meg kell terem­tenünk a gazdasági sorsközösségből folyó testvéri viszonyt, őszinte és be­csületes eszközökkel és nem lehet sem­mi akadálya annak, hogy a nemzetek azon tagjaival, akik eddig is együtt harcoltak velünk azonos célokért, mint egyenlők az egyenlőkkel fogjunk továbbra is bajtársi kezet. Az egysé­ges magyar párt gondolata megérett. Nekünk egy feladatunk van ma: a gondolatnak minél előbb testet adni. Esterházy János pártelnök az egységes pártról. Az országos keresztényszocialista pártkörzet székhelyén összegyűlt he­lyiszervezetek vezetői ülésén Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt elnöke nyilatkozott a magyar nemzeti párt által fölvetett egységesítési terv­ről. Esterházy nyilatkozatában többek közölt a következőket mondotta: A magyar nemzeti pártnak hoz­zánk intézett felhívására, melyben a két párt egységesítése által egyetlen magyar párt képzésére való haj­landóságát nyilvánítja, Szüllő Géza és én, mini a keresztényszocialista párt vezetői elvi álláspontunkat vála­szunkban már kifejtettük. Ebben ki­nyilvánítottuk azt, hogy az egypárt gondolatának hívei vagyunk és a felvé­teti tervet döntés és továbbképzés vé­gett pártunk illetékes szerve: az orszá­gos pártvezetőség elé terjesztjük. — Országos pártvezetőségünk dön­tésének elébevágni, vagy azt bármi­féle előzetes hangulatkeltéssel befolyá­solni nem lehet és ezt nem is akarjuk. Meggyőződésem, hogy pártunk ezen legfőbb szerve a felvetett tervet épp olyan jószándékkal fogja tárgyalás alá venni, mint amilyen kétségtelenül jó­szándékkal tárta fel a testvér magyar nemzeti párt. Valamint nem fogja szem elől téveszteni a keresztényszocialista párt országos vezetősége azokat a középeurópai államegyezségek közölt megfelelő atmoszférára találjon. Ha ezt megteremtik, akkor az érdem­­beli tárgyalások is megkezdődhetnek. Mivel pedig ez a kérdés a köztársa­ságra nézve is életbevágó, szükséges, hogy a csehszlovák kormány tegyen lépéseket a megegyezési tárgyalások­ra. Maga a miniszterelnök is kezde­ményezhet, hogy ezzel is hozzájá­ruljon annak a légkörnek megterem­téséhez, amely a Duna mentén fekvő államok tárgyalásának biztos eredmé­nyét elősegítenék. Természetes, hogy ehhez előbb rendezni kell az egyen­jogúság kérdését, meri éppen a de­mokrácia követeli meg, hogy a tár­gyaló asztalnál egyenrangú felek ül­jenek, akik egymás megbecsülésével és egymás megértésével képesek lesz­nek Középcurópa konszolidációját előmozdítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom