Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-13 / 48. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936. június 13. Az amerikai örökség Komáromban Várom, egyre várom. Mert megvan már, csak hát bonyodalmas eljárások vannak az ilyesmivel összekötve. Mivel üssem agyon addig az időt, mig megérkezik? Azt hiszem, legoko­sabb lesz, ha tervezgetésbe fogok. Mit is kezdjek hát azzal az amerikai örök­séggel? Ez most a nagy kérdés. Lássuk csak! Első-sórban, természe­tesen kifizetem Komárom város összes adósságait. Egy föltétellel azonban. Ha soha többé adósságot nem csinál. Ezt megígérheti akár most is, mert hiszen a mai adóssághalmaz is van akkora, hogy még az ükunokáink ükunokái is átveszik és mégsem készülnek el vele. A jelen körülmények között is való­színű, hogy uj adósságot csinálni már úgy sem lehet, könnyű lesz hát meg­ígérni fényes feltételek mellett. Az adósságmentes városban termé­szetesen a polgárok pótadómentesek lesznek. Ettől olyan jókedvük kereke­dik, hogy megalakítják a városszépítő egyesületet. Ez az egyesület kivágatja az összes zöld juharfákat és hársfasört ültet helyükbe. Minthogy az amerikai örökségből neki is juttatok, korlátlanul viheti keresztül terveit. Kikövezted tehát a még ki nem kö­vezett uccákat, egy uj kutat készíttet a szivattyútelepen, ahol felállítja a har­madik szivattyút és gondoskodik róla, hogy az uccákat hajnalban söpörjék és napjában többször megöntözzék. Mert meg vagyok róla győződve, hogy ezt a sok esőt a világ nyakába most va­lami mindenható felhőkirály zúdítja, így okoskodván: — Hadd szenvedjen most egy kicsit más, Komárom pedig szívjon be egy kis pormentes levegőt. A városszépitő egyesület titkári hiva­talomhoz terveket fog benyújtani s én azokat mind tető alá juttatom. Elhordatom a Széna-térről a kőhal­mazt, a hatalmas téren gyönyörű par­kot létesítek remekbe készült kuttal, melynek figurális részéhez a tervet helyi szobrászművésszel készíttetem. A főgimnázium kertjébe Király püs­pök szobrával szemközt Czuczor Ger­gely szobrát állítom. De odaajándéko­zom a főgimnáziumnak Takách Sándor történetiró és Baróti Szabó Dávid ta­nárké Itő szobrait is, az elhelyezést rá­juk bízván. Jókai szobra, természetesen a Kultúr­palota előkertjébe jut, oda a yukka helyébe, mig a sarkokba más szobro­kat állittatok. Ott lesz Szekér Joachim­­nak, a Magyar Robinson Írójának, Szinnyey Józsefnek, a két Péczelynek, Tóth Lőrincnek, Gajáry Ödönnek és Thaly Kálmánnak (e komáromi szüle­tésű nagyságoknak) szobra is. Az utolsó Salva Gvardiát megvásá­rolom és helyébe gyönyörű színház­épületet emeltetek. Jászai Mari, Déryné, Hivatal Anikó, Blaha Lujza és Kesztler Ede szobrai lesznek egyelőre az elő­csarnokában. A színházépületben hang­­versenyterem is lesz és a városi zene­iskola akkora tanári testülettel, hogy egy tanár 5 tanulónál többet ne tanít­son. Ide Kiss Péter szobra kerül, meg Nemes Dezsőé és Simor Jenőé. A szín­ház kertjébe egy kis nyári kvaterkázó helyiséget készíttetek Ferdi szobrával. Á Vág-Dunán túl a szántóföldeket összevásárolom, kutakat ásatok, öntöző műveket rendezek be és a város lako­sait onnan látom el olcsó zöldséggel. Megvásárolom a Beöthy-villát gyer­meküdülőtelepnek, s csak természetes, hogy Beöthy Zsolt szobrát ott helye­zem el. A szigeten ismerek egy kertet, mely­nek a talaja egy darabon télen-nyáron forró. Ott viz után kutattatok, ártézi kutat ásatok és forró vízzel ártézi für­dőt állittatok fölébe. A Kossuth-téren összevásárlom az összes bódékat és bekerített helyeket, kilóditom a vurstlit, hogy a mi kupo­lás Rozália kápolnánk visszakapja a megillető levegőjét. Azt a gyönyörű teret Bellini oszlopsor helyett két sor díszfával vétetném körül szép kör­alakban és meghagynám vásártérnek, de csorgós kuttal ellátva, korlátokkal felosztva itt-ott árnyatadó faóriással, szép szilfával vagy effélével. Harisnyakötőgyárat alapitok, ahol nem harisnyakötőt gyártanának, hanem olyan harisnyákat köttetek, melyek nem légi tünemények, hanem stoppolás nél­kül két mosást is kibírnak. Akácfaer­dőt telepitek a város határába, ahol szálas növeléssel, fát termel a városi erdészet a lakosság részére. Rádióle­adó állomást lélesitek, mely sűrített életbölcseséggel látja el a város lakos­ságát. A stúdióba bárki tanácsért for­dulhat és bejelentheti, ha munkanélküli. Ez utóbbi jelentkezések azonban igen ritkák lesznek, meit a harisnyagyár, az erdő, a kertészet, a parkok, az építke­zések, öntözések és uccasöprések a legpompásabb munkaalkalmakat adják maid. És ha mindez megvalósul, még min­dig marad egy kis tartalék dollártőkém úgy, hogy még egyéb életrevaló terve­ket is megvalósíthatok, ha valaki ez irányban hozzám fordul. Várom a je­lentkezőket junius 31-én. Addig még majd magam is gondolok ki egyetmást. Tizenharmadik. Bérb eadó 125 magy. hold szántó Komárom vidékén, aratás után. Cím a kiadóhivatalban, «i P— jj Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az élet útján gyors iramban haladó mindennapi ember, akinek idejét s egész gondolatvilágát teljes mértékben lekötik a lét-, a család fenntartási gondok, észre se veszi, meg se lát sok olyan dolgot, amit csak akkor tud meg, amikor már a verebek is csiri­pelik, de amikor már saját kárára el­késett. Csak egy kis esetet említünk, ami a minap történt. Egy tiszteletreméltó családapa, aki háztulajdonos, beállított hozzánk, elő­mutatva pontosan 8 darab számlát, mely kilelt 7650 Ké-t, mely összeget a múlt évben háza javítására fordított s kérte segítségünket a ház renoválási költségeknél nyújtandó kedvezmény­ben való részesedése iránt. Természe­tesen felvilágosítottuk, hogy bár ugyan a rendelet nyújtotta kedvezmény igénybevételére nézve minden előfel­tétele az igény jogosultság tekintetében meg van, mivel azonban elkésett. így a kedvezményben már nem részesülhet. Avagy a múl (kórjában egy szegény özvegyasszony kereseti fel, aki még 1932. évben teljesen új házal építte­tett. s előmutatta az építkezési enge­délyt, tervrajzot, lakhatási engedélyt s kérte, hogy az adómentessége ügyé­ben járjunk el. Ügyében eljártunk, az adómentesség iránti kérvényét beadtuk, de mivel elkéste az adómentességet, csakis a mai naptól kapja meg, míg az előző évekre adót köteles fizetni. És mennyi ilyen és más számtalan eset fordul elő nap-nap után. S ha kérdjük, miért van ez'! Hát azért, mert a nehéz megélhetési gon­dokkal küzdő mai ember nem ismeri, nem tudja a sok új törvényt s rende­letét, amely ha nem is mindenkit,­­de mindenesetre egyeseket mégis csak éri nt. Mennyire fontos tehát s mennyire szükséges tehát, hogy a megjelenő újabb törvényeket és rendeleteket is ismerjük, kiváltképpen azokat, ame­lyek bennünket közelebbről érintenek. íme, itt van a ház javítási költségek­nél nyújtandó kedvezmény s a régi adóhátralékok likvidálása tárgyábani rendelet, az ú j építkezési (előmozdító) változások a lakóvédelmi törvényben, a késedelmi kamatok és a kamatláb­ról szóló rendelet, a kis adózók adó­jának kél évenkénti fizetése, a fizetési könnyítések, a gázvédelemről szólók sl. stb. Egyesületünk folyó évi június 21-én d. e. 11 órakor a városháza tanácster­mében tartja XIV. évi közgyűlését. Ezen közgyűlésre Pozsonyitól eljön az orsz. szövetség vezetősége is. A gyűlés keretében dr. Hantke Halmi Oszkár ügyvéd, az orsz. szövetség al­­elnöke. a kiváló juridista, a háztulaj­donosokat érdeklő összes adótörvények és rendeletekre nézve a nála közismert szaktudás és otthoniassággal érdekes és tanulságos előadást fog tantani. íme tehát, itt az alkalom, hogy a mindnyájunkat közösen érdeklő tör­vények és rendcletekről szakszerű tá­jékozódást nyerjünk. Felkérjük tehát tagjainkat, de a nem tagokat is, hogy saját jól felfogott ér­dekükben a gyűlésen mindnyájan je­lenjenek meg, annális inkább, mert hiszen nem kerül semmibe, legfel jebb egy-két órába, de gyümölcse, értéke megmérhetetlen kincset jelent szá­munkra. Komárom, 1936. június 11. Bocz Béla. [' Szúnyogveszedelem fenyeget bennünket! Erős áradást mutatnak a Komáromot környező vizek, -r- Az árterek már megteltek vízzel. — Fürdésről még szó sem lehet! — De hát hol is fürödnek a jó komáromiak ? — A komáromi halászok fáradságos munkája Saját tudósítónktól. Komárom, — június 12« Délután öt óratájban végre emberi számítás szerint nem kellett attól tar­tanunk, hogy hamarosan zápor szakad a nyakunkba, hát elindultunk hármas­ban ki a Vághidon túlra, megnézni, hogy hogyan is áll a fürdőzés lehető­sége? A Vágdunának mindakét hidja alatt erős vizár hömpölyög. A kisebb hid alatti mederben most halászok csóna­kokon keresik a zsákmányt. Szegény komáromi halászok azt hiszik, hogy az eltűnt halállományt itt fogják meg­találni, mert az bizonyos, hogy zava­rosban jó a halászat és most mindenütt zavarosak itt a vizek, de már ez a régi igazság is csődöt mondott itt minálunk, mert a zavaros vízben se fognak sem­mit vagy olyan csekélységet, hogy neui éri meg a fáradságot. Szegény komáromi halászok, mennyit fáradnak és semmi eredményt se érnek el. Vagy talán épen az a hiba, hogy állandóan halásszák a vizet és a halállomány elmenekül innét. Vagy kiméleti időt, vagy kiméleti vizet kellene itt tartani, amikor és ahol nem halásznának, akkor külömb lenne a zsákmány, mint most, amikor a folytonos halászat nem hoz semmit se a honyhára, se a piacra. A Vágdunának Komárom felé eső partja viz alatt van. Viz alá került a volt diákfürdő helye is és a vágdunai régi uszodának a parti része is. A szabadban való fürdéssel itt várni kell egy darabig, de ez úgy látszik nem jelent katasztrófát a komáromiak­nak, mert bár a szabadban való für­désre semmi kilátás egyideig, azért a gőzfürdőbe járók száma is csökkent, mert most újabban már csak szomba­ton és vasárnap délig van nyitva a gőzfürdő. Hát hol fürödnek tulajdon­képpen a komáromiak ? Amikor a XVIII. században ittjárt Tollius mester, nemcsak a fürdőzők száma volt nagy, hanem külön osztályt képeztek a fürdő­mesterek. És hova jutottunk azóta ? Nincsenek fürdőmesterek és nincsenek fürdőzők ! Szegény Komárom, amely iszonyodik a víztől ! Vagy talán azóta annyi fürdőszobás lakás épült nálunk, hogy mindenki otthon fürdik ? Alig hihető. Vagy talán az az igazság, hogy kevés embernek van pénze a gőz­fürdőre és inkább otthon rögtönöz nagyobb mosakodást teknőben vagy nagyobb mosdótálban ? A komáromi nagystrand felé vettük utunkat az Izsa felé vezető dunai ármentesitő töltésen. Bizony a viz legtöbb helyen már a töltést mossa. A strandfürdőhöz nem lehet eljutni száraz lábon, csak csónakkal, vagy vizet gázolva. Fehér bácsi, a strand­fürdő őre most foglya a víznek, de azért vígan mozog csónakjával a strand körüli vizeken. Az árterek jórészt telve vannak vízzel. A békák vígan kuruttyolnak, mert ekkora vizbőségben pár éve nem volt részük. Ha leapad a viz, az árterek gödreiben visszamaradt vizek sajnos melegágyai lesznek aszunyogtenyésztő telepeknek és az idei nyár nem lesz szunyogmentes, mint az előző nyarak voltak. No de hát ezt mi már meg­szoktuk és csak átevickélünk a szu­­nyogveszedelmen is. Sokkal nagyobb baj az, hogy még nem fürődhetünk a szabadban. Itt van már június közepe és néhol még fütenek a fázékonyak. Mikor lesz már általános fölmelegedés, amikor azok a kevesek, akik szeretik a nyílt, szabad vizeket, künn füröd­hetnek ? Az eddigi folytonos esőzések a ki­rándulók, a sétálók számát is lecsök­kentették. Azelőtt százával sétáinak, tenniszeznek, futbaloznak, gramofonoz­­nak erre Izsa felé a kirándulók, most alig lézeng erre valaki. Az emberek már megszokták a zá­portól való félelmet és nem mernek messzebbre kirándulni. A töltésen alig halad egy-két biciklista, azelőtt szá­zával jártak erre a biciklisták. A töltés oldalát lekaszált szénarendek tarkítják, sőt igen sok már a széna­boglya is. Egyik ilyen boglya tövébe leülünk és számitgatjuk, hogy mennyi idő kell, hogy a viz visszamenjen medrébe és mennyi idő múlva lubic­kolhatunk künn a szabad fürdőben? Közben megállapítjuk, hogy a széna csodálatosan illatos, pedig a foiyotnos eső eléggé kilúgozhatta belőle az illa­tot, de az idén annyi adatott ebből, hogy a folytonos eső még mindig ha­gyott benne eleget. — ayjó. — A Magyar Nemzeti Párt választmányi ülése. — június 12. A Magyar Nemzeti Párt komáromi szervezetének választmánya június hó 10-én este a párt kerületi helyiségé­ben Fülöp Zsigmond elnöklete mel­leit látogatott ülést tartott. Az ülésen a választmány az Egyesült Országos Keresztényszocialisla és Magyar Nem­zeti Párt alakuló kongresszusának kérdésével foglalkozott és egyhangú­an kimondotta, hogy a választmány a június 21-én, Érsekújvárt tartandó kongresszuson saját zászlaja alatt tes­tületileg fog megjelenni, hogy ezzel is kifejezést adjon ama örömének, hogy a két magyar párt egyesülése ünnepélyesen megtörténik. A két testvérpárt egyesülése folytán bekövetkező adminisztrációs változá­sokról Koczor Gyula volt nemzet­gyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke nyújtott tájékozta­tást a választmánynak, amely Czike Dénes szervezeti elnök és mások fel­szólalása után a felvilágosítási tudo­másul vette. Varecha József tit­kár előterjesztésére a választmány ki­mondotta, hogy a magyar nemzeti munkások szakosztályának hathatós támogatására felhívja a pártszerve­zet tagjainak figyelmét. Akar Ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltokat, szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctisztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8'— Ké. Egyedüli készítője: ^ Salvátor gyógyszertár Komárno.

Next

/
Oldalképek
Tartalom