Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-10 / 47. szám

Otvenheteclik évfolyam. 47. szám, Nzerda, 1936. júnlns IO. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel etféns évre 80 Ké. félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ke. - Külföldön 120 K5. Egy esszém ára 1 korona. If Komárom, június 9. A kisantant államok legmagasabb reprezentánsainak: Károly román ki­rálynak, Benes dr. csehszlovák köz­­társasági elnöknek és Pál jugoszláv régenshercegnek bukaresti találkozó­ja képezte most a nemzetközi politi­ka legnagyobb eseményét, mely egész Európa figyelmét ráirányította a ro­mán fővárosra. A régi uralkodók és államfők idejéből fennmaradt és át­vett szokás szerint ünnepélyes külső­ségek között folyt le a bárom ország főinek találkozása, mellyel azt a szo­ros viszonyt erősítették meg újra, amely a kisantant államai között másfél évtizeddel ezelőtt létrejött s amelynek további fenntartására és fejlesztésére mindhárom középeuró­pai hatalomnak szüksége van. A közös életérdekek összetalálko­zása hozta télre a kisantanl-szövetsé­­get azzal a közös céllal, hogy a béke­­szerződéseknek a három államra vo­natkozó rendelkezéseit minden kö­rülmények között megvédelmezik és minden olyan lépést, amely Közép­­európa mai geográfiai helyzetének megváltoztatására irányulna, fegyver­rel is megakadályozzák. A Habsbur­gok restaurálásának még a megkísér­lését is a legnagyobb energiával uta­sítja vissza a szövetség és kérlelhe­tetlenül száll szembe a revíziós tö­rekvésekkel is, amelyek felfogása sze­rint a béke megzavarását idéznék csak elő. A kisantant számtalanszor kijelentette, hogy a béke megőrzésére törekszik és éppen ezért nem tűr meg semmiféle olyan zavaró momentu­mot, amely a mai békeállapot felbo­rítására vezethet. Egyébként pedig a népszövetség határozatai mérvadók előtte, amelyeknek kötelező ereje szab irányt számára a külpolitika egyéb kérdéseiben. Hogy a három szövetségest mind­eme kérdésekben a legteljesebb egyet­értés irányítja, azt a kisantant min­den évben többször is kinyilatkoztat­ja, valahányszor az érdekelt államok külügyminiszterei tanácskozásra ösz­­szegyülnek. A kiadott hivatalos kom­münikék sohasem emlékeznek meg olyan dologról, amelyben esetleg kü­lön véleménye lehetett volna a három állam valamelyikének. De hiszen a konferenciákat azért tartják évenként többször is, hogy a világ közvélemé­nyének tudomására hozzák a meg­törhetetlen egységet, a felbonthatat­lan véd- és dacszövetséget. Ezúttal nagyobb nyomatékot és súlyt akart a kisantant adni a szövetségnek, ami a bukaresti találkozón kifejezésre is jutott nemcsak abban a szívélyes fo­gadtatásban, melyben a magas ven­dégeket részesítették, hanoin abban is, hogy megvitatva az aktuális kér­déseket, összeegyeztették a vélemé­nyeket és mindenben újra a teljes egyetértés jutott kifejezésre. K» »iwnssnrftti Alapította: néhai TUBA JANOS. BeJelfts főszerkesztő« GAAL GYULA ílr. Szerkesztő-: BARANYAI’ JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FfLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. i trnammammmmm POLITIKAI SZEMLE Komárom, június 9. Egyenjogusitják a régi nyugdíja­sok negyedik korosztályát. A kormány végre pénteken a kép­viselőház elé terjesztette a régi nyug­díjasok negyedik korosztályának egyen­jogúsításáról szóló törvényt. Eszerint azokat a nyugdíjasokat, akik 1875-ben ben és későbben születtek, valamint az 1880-ban és későbben született öz­vegyeket és nyugdíj- és ellátási illet­ményeiket illetőleg 1936. július 1-vel egyenjogusitják a többi állami nyugdí­jassal. Az igényjogosult gyermekeket ettől a naptól kezdve ugyanazok a nevelési járulékok illetik meg, mint a többi nyugdíjasok gyermekeit. A ne­gyedik korosztály egyenjogúsítása évi 40 millió koronát igényel. A csehszlovákiai német és magyar népszövetségi liga önállósága továbbra is fenmarad. A népszövetségi ligák uniója napok­ban tartotta Glasgowban ülését, ame­lyen sokan vettek részt a kisebbségi képviseletek részéről. Feltűnt, hogy távolmaradtak az ülésről az olaszok, németek, románok és jugoszlávok. A csehszlovák liga képviselőit Slávik György dr. varsói követ vezette, a ma­gyar ligát Szüllő Géza dr. egyesült ellenzéki pártjaink klubelnöke képvi­selte, a német ligát pedig Rutha dr. A kongresszuson napirendre került az alapszabályok módosítása is. Eb­ben a kérdésben a csehszlovák liga terve került megvitatásra s a vita át­terelődött a köztársaság kisebbségi po­litikájára is. Három ülésen folyt e kér­désről a vita, amelyben többek között resztvettek I. C. Garnett, az angol ligák főtitkára, Dickinson lord, Huegi dr. svájci egyetemi tanár, Szüllő Géza dr. és Rutha dr. A vitát Szüllő Géza vezette, aki az eredeti alapszabályok­kal, amit a csehszlovák liga által be­nyújtott javaslatokkal szemben fog­lalt állást. A vita során két ízben küld­tek ki új szövegező bizottságot s végül is győzött a magyar-német álláspont: a ligák teljes önállósága megmarad, sőt a csehszlovák köztársaság nemzeti­ségi összetétele miatt, a ligák közötti súrlódások elintézése a genfi központi tanács elintézése alá került. A szankci­ók kérdésében a ligák Cecil lord ál­láspontját egyhangúan elfogadták. Egyhangú határozatot hoztak a német­­országi zsidókérdésben is. Községi képviselőtestületi válasz­tások. Vasárnap a köztársaság kerületén 318 helységben tartottak községi kép­viselőválasztásokat. Szlovenszkón 36 községben volt választás, Komárom vidékén Csallóközaranyós, Tany, Bo­­gya, Komáromszemere községek vá­lasztoltak. A választások eredményé­ben egységes irányzat nem mutatha­tó ki, nagyobb eltolódások nincsenek. A magyarság egyesült ellenzéki párt­jai a beérkezett jelentések szerint mindenütt megőrizték eddigi pozíciói­kat, sőt több helyen megerősödtek. Ez különösen a magyar nemzeti mun­káspártnál mutat szép eredményt. Több fontos törvénytervezetet hagyott jóvá a minisztertanács. A minisztertanács pénteki ülésén a következő fontos törvénytervezeteket fpgadta el: A légitámadások elleni vé­delemről és a légitámadások elhárítá­sáról múlt évben kiadott törvény sza­bályozásáról szóló javaslatot, melynek célja a szükséges védelmi intézkedé­sek szabályozása, jóváhagyta a minisz­tertanács. A csehszlovák valuta védel­méről és a külfölddel való fizetési for­galommal meg nem engedett deviza- és valutaműveletek elleni védelemről szóló és ez év július végéig terjedő határidőhöz kötött törvényes rendel­kezések meghosszabbítására vonatkozó javaslatot szintén tudomásul vette. Jó­váhagyta azt a törvényjavaslatot* amellyel meghosszabbítják az 1933. il­letve 193b. évi sajtónovellának az 1936. július 1-től 1938. június 30-ig terjedő időszakra korlátozott rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatban a minisztertanács utasította azigazságügyminisztert, hogy a sajtónovellához sürgősen dolgozzon Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ki kiegészítő rendelkezéseket a valót­lan sajtóhírek megakadályozására. Jó­váhagyta a minisztertanács a bányá­szoknak a bányászati társládák kereté­ben való biztosításáról szóló törvény novel tálasát és az új rendszeres szabá­lyozását célzó javaslatot. 85.266-al csökkent májusban a munkanélküliek száma. A munkanélküliség idényszerű csök­kenése május hóban folytatódott. A népjóléti minisztérium jelentése sze­rint a munkanélküliek száma május hó végén 633.900 volt. Április végén 719.166-ot tett ki a munkanélküliek száma s így egy hónap alatt 85.266-al csökkent a szám, ami 11.9 százaléknak felel meg. Tavaly ugyanebben az idő­ben a munkanélküliség csökkenése csak 9.3 százalék volt. Meg lehet álla­pítani, hogy a kimutatás szerint a munkapiac idénybeli javulása ebben az évben jobb, mint tavaly volt. Az 1937. évi állami költségvetés. Mint a Národni Politika c. lap ér­tesül, a kormány legközelebb letár­gyalja a jövő évi költségvetést, amit már a kiegyensúlyozott államháztartás jegyében kivánnak összeállítani. Ez azonban nehéz lesz, — írja a fenti lap, — mert újabban a személyi kia­dások is jelentősen megnövekedtek és pedig közel 100 millió koronával. Egy­részt új állami alkalmazottakat fogad­tak fel, másrészt a csendőrséget és pénzügyőrséget is megerősítették lét­számában. Ezenkívül a nemzetvédelmi kiadások is jelentősen megnövekedtek, amiket az államvédelmi kölcsönből fog­nak fedezni. A Národni Politika sze­rint alig fog kormányrekonstrukcióra sor kerülni, ezt a kérdést azonban úgy belpolitikai, mint külpolitikai ténye­zők is befolyásolják. Cseh és szlovák katolikus erők centralizálása. A cseh néppárti Lid. Listy c. lap vasárnapi számában dr. Talacko eze­ket írja: A katolikus politikának tud­nia kell befogni a megfelelő formá­ciókba a hozzá tartozó összes erőket. Az ideológiai program, a katolikus kongresszus hagyatéka, annak példája és parancs kell, hogy kivezessen ben-Bár a hivatalos jelentések nem ter­jednek ki azokra a részletekre, ame­lyek az egyes kérdések megbeszélé­sénél fölmerültek, bizonyosra vehető, hogy érintettek olyan kérdéseket is, amelyek a három államnak különle­ges helyzeti adottságából származnak s melyeknek megoldása a kisautóidon kívül álló államok vagy hatalmak közreműködésével lehetséges, mivel e kérdések az illető hatalmak érdek­körébe esnek. Szükségtelen másra utalni, mint Jugoszláviának Német­országgal való viszonyára, amely gaz­dasági téren mind szorosabb kapcso­lat megteremtésére irányul s amely a két állam között a pszihológiai kap­csolat kiépítésére is alkalmat ad. Ilyen és hasonló kérdések nagy elővigyáza­tosságot követelnek és tárgyalásuk könnyen megzavarhatják a harmoni­kus légkört, mely a barátságos vi­szony szilárdságának fentartásához elengedhetetlenül szükséges. A bukaresti találkozón újabb kije­lentések hangzottak el a béke meg­őrzése érdekében. Ezúttal nem a kül­ügyminiszterek, hanem az államfők foglaltak állást a béke mellett, mint­egy megpecsételték külügyminiszte­reik eddigi nyilatkozatait. Bizonyos demonstratív jellege volt ennek a ta­lálkozásnak, amely arra volt hivatva, hogy a világ vegye tudomásul a kis­­anlanl békeszeretetét és győződjék meg arról, hogy a békének őszin­tébb híve nincsen a kisantantnál. Eredményes lesz-e ez a demonstrá­ció, az inás kérdés. A mai robbanásig feszült nemzetközi helyzetben, ami­kor minden állam s így a kisantant államai is óriási fegyverkezést űznek, nehéz volna megállapítani, hogy lesz-e elég ereje, kitartása, önmérséklete és türelme valamely államnak ahhoz, hogy a végletekig meg tudja őrizni higgadtságát és semlegességét s mind­végig megmarad a béke alapján. Nem­csak külpolitikai zavarok, de belpoli­tikai nehézségek is gondot okozhat­nak az államok vezetőinek, már pe­dig amely országban nincsen belső konszolidáció, annak külpolitikai hely­zete sem lehet szilárd, mert az első a másodikat feltételezi. Azért tehát a belpolitikában is arra kell töreked­ni, hogy béke legyen, mert csak így óvható meg a világbéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom