Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-23 / 42. szám
4. oldal. »KOMAROMI L3APOH< 1936. május 23. Eredményes beszámoló a SzMKE eddigi munkájáról. A SzMKE népes közgyűlése, választmányi ülése Áldozócsütörtökön. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei A komáromi ház és telektulajdonosok egyesülete f. évi május 14-én választmányi ülést tartott s azon Milus János alelnök indítványára kimerítően foglalkozott a kormány azon rendeletével, mely a háztulajdonosoknak a ház javítási költségeknél nyújtandó levonásokról intézkedik. Hogy a kormánynak 1935 évi dec. 20-án kelt 1/1936 sz. e tárgybani rendeleté mit tartalmaz, részletesen ismertetni felesleges volna, mert hiszen a napilapok, de különösen a komáromi pénzügyi főtitkár szives volt kimerítő és szakszerű útmutatást adni a Komáromi Lapok 1936 évi 8. számában Ezen rendelet szerint tehát mindazon háztulajdonosok, akik házaikon javítási munkálatokat eszközöltetnek ez évben s a javítási költségek 3000 koronát kitesznek, 30o/o-os kedvezményben részesülhetnek, mely öszszeg az 1937 és 1938 évi házbéradó alapból lesz levonva s ezen kedvezmény az 1937 évi házbéradó vallomásban érvényesítendő. A házjavítási munkálat megkezdését és befejezését be kell jelenteni a városnak, s fazutám a munkálat végleges befejezése után kérvényt kell beadni a városhoz a vonatkozó házjavítási munkák költségeinek számlái csatolásával s abban kérni kell egy helyhatósági igazolvány kiadását, ezen kérvényt legkésőbb 1937 évi február hó végéig kell beadni. Azzal teljesen tisztában vagyunk, hogy ezen kedvezmény nem sokat jelent, nem pedig azért, mert ezen rendelet semmiképen sem szociális, hanem inkább antiszociális. Antiszociális pedig azért, mert hiszen rendelkezései a jobbmódú, jól szituált adófizetőkre vonatkozik, míg ellenben az általános tömegek a kicsiny, szegény emberek érdekeit egyáltalában nem érinti. Már pedig az adózási morál azt követeli, hogy az adózási rendszer igazságos legyen, s minden adófizető az ő 'jövedelmi s vagyoni viszonyaihoz mérten járuljon hozzá az állam fentartásához. De ha ez így van, akkor az adózóknak adott kedvezményeknek is kivétel nélkül általánosaknak kell lennie, hogy igénybe vehessék úgy a nagy, mint a kisemberek is egyaránt. Szeretnénk látni, hogy kicsoda az a szegény kisember, aki az ő kicsiny háza javítására 3000 koronát áldozhatna, már pedig akkor ezen kormányrendelet nyújtotta kedvezményből ki van zárva. Az igazi szociális intézkedés az lenne, ha a kisemberek részére is hozzáférhetővé tennék s nem korlátoznák 3000 koronában, hanem határ nélküli bármilyen összegre, amibe a ház javíttatása kerül. De az sem helyes intézkedés, hogy a 30°/o-os házbéralapbóli levonások nem a vonatkozó évben egyszerre, hanem az 1937 és 1938 s esetleg még későbbi években érvényesíthetők csak. Egyesületünk választmánya elhatározta, hogy ez ügyben részletesen megindokolt javaslatot dolgoz ki és a háztulajdonosok országos szövetségével karöltve a kormányhoz fordul, hogy a jövőben ezen elvek figyelembe vételével és szemmel tartásával adja ki e tárgybani rendeletét. Komárom, 1936. május 21. Bsez Béla. — Tóth Árpád közvitéz halála A legerősebb farkasdi legények közé tartozott Tóth Árpád farkasdi legény, aki csépléskor félkézzel fölemelte a legnehezebb zsákot. Éppen hét hónapja, hogy Tóth Árpád bevonult katonának Prágába. Édesapja azzal vigasztalta bucsuzáskor, hogy nem a világ az az egy-két esztendő. Édesanyjától a temetőben búcsúzott el, mert édesanyja akkor már kint pihent a sírban. Most aztán szomorú hir érkezett Prágából. A soha beteg nem volt legény tüdőgyulladást kapott, amelyhez szivgyengeség járult. A Prágába sietett apa hazahozta fiát és itthon temette el a farkasdi kakukfüves temetőben az édesanyja mellé. Komárom, május 23. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet idei főközgyűlését Komáromban, a Jókai Egyesület kultúrházának képtártermében. Az érdeklődést az mutatja legjobban, hogy nemcsak a Komáromban s környékén lakó vezetőségi tagok s érdeklődők jöttek el, hanem Szlovenszkó nyugati s keleti részéről is számosán képviselték Szlovenszkó legátfogóbb magyar kultúrszervezetét. A megjelentek között helyet foglaltak Jankovics Marcell dr. elnök, Sziklay Ferenc dr. kultúrreferens, Gidró Bonifác, dr. Hajdú Lukács, Staud Gábor, Révay István, Schubert Tódor, dr. Kállay Endre, Fizély Imre, Janson Jenő, dr. Tóth Dezső, Tamás Lajos, Tichy Kálmán, Darkó István, Szombathy Viktor, P. Feszty Edit, Vaskó Imre, Osztényi József, Nagy Barna, Kossányi József, dr. Alapy Gyula, dr. Baranyay József, Jaeger Lajos, Vendégh Lajos, Esterházy Lujza, dr. Gyürky Ákos, Dallos István, Bollfesz Bemát, Lencz György, Janák Lajos, Kauzál József, Biró Gyula, Derfinyák Gusztáv, dr. Borka Géza, Vásárhelyi Károly, Környei Elek, dr. Kuthy Géza, Pém László, ifj. Nagy János, dr. Förster Lajos, dr. Szijj Ferenc, Nagy Nándor, Koperniczky Kornél, Bocz Elek, dr. Soós Imre, Bartos Frigyes, Csontos Vilmos, dr. Szakáll Kornél, Berecz Gyula és még sokan mások. A Kárpátalji Kultur Egyesület képviseletében Weilmann Mihály ügyvezető alelnök jött el a testvéregyesület gyűlésére. A gyűlést I)R. JANKOVICS MARCELL ELNÖKI MEGNYITÓBESZÉDÉ vezette be. Szárnyaló szavakkal szólott a szlovenszkói magyar kultúra mai helyzetéről. A magyar kisebbség — mondotta többek között — rendületlen és fejlett öntudatot, kitartó öszszefogást igényel, azonkívül gyorsaságot s pontosságot, mert minden ingadozás, kényelmes Patópáloskodás ezer s ezer magyar szó, szűz és száz eszme lekopását jelenti. A fogyó magyarságból nem egy nemzedéknek, hanem egyetlenegy szép tavasznak sem szabad kiesni. Majd foglalkozott az elnök a tömérdek magyar ember közönyével, amelyre nincsen mentség s ha tízezer embertől évente tíz cigaretta árát, ha tízezertől csak egy feketekávé, vagy egy szál virág árát kéri a kultúra: ezzel az összeggel tízezer gyermeknek lehet tejet, iskolaszert adni. A SZMKE minden felekezethez egyformán nyújtja kezét azzal, hogy a magyar nemzeti kultúra gazdagságában elfér minden magyar ember hite. A magyar kisebbség világnézetben is csak egyféle lehet, a magyar kisebbségnek nem lehet régi arcia s új arca, annak csak magyar arca lehet. Úgyszintén kétségbe von ja, hogy a kultúra terén jogosult volna a generációs problémák hánytorgatása s azért a magyar kisebbségi fiatalságnak bajtársiasságot ajánl s azt kéri tőle, hogy a magyar gondolatnak higyjen csakis. A politikamentességet azzal igazolja, hogy nem panaszkodik semmiféle sérelem miatt, amely esetleg aSZMKE-t a múltban érte, hanem emelt fővel áll a világ bármely hatósága elé s kéri, hogy támogassa a magyarság igazi kultúrmunkáját, mert aki nemzeti műveltségének megtartását és fejlesztését tűzte ki célul, az egyenes ember, törvénytisztelő ember, aki nem eladó, nem kétszínű, hanem mintaszerű polgár, mert a nemzeti kultúra olyan terület, amelyen nincsen kompromisszumoknak helye. A tisztes magyar kisebbség csak önmagában bizhatik s a kulturtörekvések minden ágában csak egy legyen a jelszó: Magyar! magyar! Dr. Jankovics Marcell megrázó elnöki beszédét nagy tetszés fogadta. Majd kegyelettel emlékezett meg az elnök dr. Alapy Gyula, a SZMKE/ megteremtőjének hervadhatatlan érdemeiről, a SZMKE volt főtitkáráról. A megemlékező szavakat a gyűlés állva hallgatta végig. Üdvözölte ezekután a PRMKE kiküldöttét, majd az évi munka beszámolója következett. SZOMBATHY VIKTOR FŐTITKÁRI JELENTÉSÉT adta elő: a tavalyi SZMKE munka volt az eddigiek közül a legsikeresebbnek mondható. Igen sikeresen működött az újonnan választott országos vezetőség, amelynek pénzügyi bizottsága: Révay István, Schubert Tódor, Staud Gábor dr. fejtett ki különösen intenzív munkát. A választmány tagjai többször összegyűllek az év folyamán, Érsekújváron. Megemlékezett a jelentés az egyes szervezetek munkájáról, a SZMKE rendezéseiről s ünnepélyeiről, azokról, akik a-szervezésben segítettek, a központi adminisztrációról, a szervezeteknek kulturanyaggal való ellátásáról, az új kulturházakról s az újonnan felállított szervezetekről, ahol máris intenzív kulturmunka folyik, örömmel jelenti, hogy a szervezetek községeiben a nemzetiségi béke megvan; néhol azonban a hivatalos körök közönyével s lassúságával kell megküzdeni. Jelentés történt az országos és járási segélyekről. A Járási Közművelődési Választmányokkal ideális, egyetértő munkát határozott el a választmány, úgyszintén a felekezeti kulturszervezetekkel is. Közölte a jelentés, hogy Révay István a SZMKE-nek ajándékozta nagy szlovenszkói demográfiáját, azonkívül több falusi monográfiát is kapott. Végül hálával emlékezett meg a vidéki szervezetek »névtelen katonáiról«, a szervezetek irányító s mindig munkakész vezetőiről, akik segítségével virágzott fel a SZMKE. TICHY KÁLMÁN A GöMöRI, KÖZÉPSŐ KÖRZET HELYZETÉRŐL tett bő jelentést. Sikerült újjászerveznie a Gömörben régebben megalakított fiókokat s azonkívül új szervezeteket is beállítottak a kulturmunkába. A szervezetek mindegyike kitünően megállja helyét, de különösen példaképül állíthatja az országos vezetőség elé a mintaszerűen vezetett bejei fiókot, amelynek már kulturháza is van. A legtöbb nehézséget Mellétén támasztották a SZMKE munkája elé. Rimaszombatban is segítőtársakra akadt a gömöri titkárság, úgyszintén Losoncon is. DARKÓ ISTVÁN, A KELETI, KASSAI KÖRZET HELYZETÉT ismertette, örömmel adott számot arról, hogy keleten feltámadt az érdeklődés a SZMKE kulturmunkája iránt. A magyar kulturmunkások a többi nemzetiségekkel együtt harmóniában dolgoznak a kultúráért s egyetlen példát sem szolgáltatnak arra, hogy az megokolta tegye a kulturális megmozdulások megnehezítését s hivatalos körökben is a belátás kerekedett felül. Erre példa legutóbb Eperjes sikerült Berzsenyi-estje. Iglón vannak nehézségek az előadások rendezése körül. A bodrogközi falvak is szívesen csatlakoznak a kultúrmunkához, ahol éppen a tanítóság állt a munka vállalásának szolgálatába. Felekezeti téren a SZMKE a kiegyenlítés hálás szerepét játssza. A régi szervezetek: Igló, Szalánc, Korompa, Lasztóc, Királyhelmec: kitünően dolgoznak. Egyik legszebb rendezésben, a szernyei kalárisban is résztvett a SZMKE. A jelentéseket a közgyűlés elfogadta. PÉNZTÁRI HELYZET, VÁLASZTÁSOK Ifj. Nagy János pénztáros benyújtotta a tavalyi zároszám adapt s a költségvetést, 1936-ra, amelyeket a közgyűlés elfogadott. Ezekután az új választmány megválasztására került a sör s a közgyűlés egyhangúlag a következőket választotta meg a választmány tagjaiul: Tiszteleti elnökök: Fábry Viktor, Koperniczky Ferenc dr., Mécs László, Pfeiffer Miklós dr., Söröss Béla. Válás zt-Akar Ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág O alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szépséghez. A májfoltokat, szeplőket, pattanásokat és mindennemű arctlsztátalanságokat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ké. Egyedüli készítője: 5 Salvátor gyógyszertár Komárno. mányi tagok: Ágoston Károky, Baranyay József dr., Borka Géza dr., Baross Béla, Bocz Elek, Csongrády Árpád, Czvank László, Berecz Kálmán, Dallos István, Esterházy Lujza, Förster Lajos dr., Fekets Imre, Fülöp Zsigmond, Gidró Bonifác, Gyürky Ákos dr.. Gömöry János, Ilaulik György, Havas Vilmos, Janson Jenő, Jankovics Marcell dr., Kuthy Géza dr., Kossányi József, Kállay Endre dr., Koroknay Emilia, Király József, Lencz György, Koperniczky Kornél, Nagy Nándor, ifj. Nagy János, Révay István, Schubert Tódor, dr. Szeiff Géza, dr. Sziklay Ferenc, Staud Gábor dr., Scherer Lajtos, Szijj Ferenc dr., Vajlok Sándor, Valkovics Imre. Helyettesek: P. Bartóky Mária, Cseri István, Csontos Vilmos, Báthory Andor, Éder Elza, Eperjessy István, Feszty István, Fizély Imre, Gáspár Sándor, Gyárfás József, Gerényi Tibor dr., Jaeger Lajos, Janák Lajos, dr. Kissóczy Józsefné, Körtvélyessy László, Kelembéri Sándor, Levandovszky Jenő, Menyliár János, Mártonvölgyi László, Ludvig Aurél, Nagy Ferenc, Osztényi Benő, Osztényi József, P. Feszty Edit, Prenghy Árpád dr., Pém László, Rollfesz Bernát, Ragályi Antal, Rosenberg Mór, Oszvald Dániel, Schmidt Viktor, Széllé Géza, Tóth Dezső dr., Wánkay László, Vendégh Lajos, Varga István, Vecsey Lajos. A felügyelő tanács tagjai: Arkauer István, Bartos Frigyes, Baráth László dr., Biró Lucián, Biró Gyula, Darvas János, Czeglédy Pál, Fizély Ödön, Farkas István, Ivánfy Géza, Kovách Tihamér, Kmetz János, Kauzál József, Környei Elek, Kossányi István, Koleilh Ferenc, Letocha József, Márkus László, Nagy Barna, Nemesik Valter, Nagy Péter, Soós Imre dr., Vásárhelyi Károly, Vaskó Imre. A választások után Weilmann Mihály, a PRMKE alelnöke szólalt föl s konkrét indítványa az volt, hogy a SZMKE.s a'PRMKE a lehelő legszorosabban dolgozzék együtt s a kérdés tanulmányozására küldjön ki bizottságot. Jankovics Marcell dr. lelkes zárószavai után dr. Staud Gábor fejezte ki köszönetét az elnöknek, munkás, tetterős közreműködéséért s az elért eredményekért. Végül dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke a házigazda Egyesület nevében köszöntötte a gyűlést s egyben felhívta a figyelmet a készülő szoborra. — Ebédszünet után, — megjelentek közebédre gyűltek össze a Central szállóban, — délután a választmány ülésezett s a szűkebb bizottságok tanácskoztak időszerű szervezeti kérdésekről, az ifjúság gondozásáról s a SZMKE egyéb ügyeiről. — A gyűlésen az a vélemény alakult ki, hogy a magyar kultúrának Szlovenszkón kedvező ideje következett el s hála a sok bekapcsolódott kulturmunkásnak: a szlovenszkói magyar kultúra bízvást nézhet a jövő elé. — Ellopott fegyver. Helembán az egyik éjszaka Bezeli Ferenc kamrájába valaki behatolt álkulcs segítségével és onnét elvitte a gazda lőfegyverét. A fegyverlopással egy kőművest gyanúsítanak, de az erősen tagad.
