Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-16 / 40. szám
4. oldal. »KOfflAKOftB LAPOK« Komáromban 50 évvel ezelőtt Évnegyedi közgyűlés volt a vármegyeházán s a Komáromi Lapok cikkírója maga is őszintén elcsodálkozott, hogy a megyeházán árvaszéki választásokat tartottak — minden izgalom nélkül. Választás, izgalom nélkül — jegyzi meg elismerően a régi kolléga, — ez a sajátos vonás kölcsönzött érdekességet a közgyűlésnek. A közgyűlés egy — számunkra érdekes — pontja: „A pápai jogakadémiának Komáromba való helyezésére begyült s eddig e címen kezelt 6ö forintnyi alapot, tekintve, hogy ezen t*rv végleg meghiúsult és ez összegnek az adakozók közötti felosztása csak nehézségekkel volna eszközölhető, a népnevelési alaphoz rendelte csatolni.“ (Tehát volt valamikor egy mozgalom, amely szerint a pápai jogakadémiát Komáromba kell hozni. Ugylátszik azonban, hogy a mozgalom nem lehetett valami heves, ha összesen csak hatvanhat forint gyűlt össze hozzá.) „Satnyulunk“! — irja egy kedves cikkíró azzal kapcsolatban, hogy Komáromban varrni sportegyesületet kellene már csinálni, „avagy tán az edzze izmainkat, hogy a nádor uccai boulevardon, vagy a sétatéren bandukolunk ?“ Alakíthatnánk tehát a férfias sport minden ágát kultiváló athletikai clubot, ahol tetszés szerint működhetnének a lövészek, tornászok, vivők, velocipédezök, távgyaloglók, csolnakázók, lovaglók, sót még a horgászok is ... Nagy városokban ezek külön alakulnak egyesületekké, de nekünk tömörülnünk kellene: olyanforma lévén a helyzet, hogy mig a nagyvárosban külön csipke- és parfümkereskedések vannak, addig a kisvárosban csak úgy él meg a kereskedő, ha minél többfélét árul... Az 188ö május 15-iki K/L. számnak legmegrázóbb cikke mégis az, amely Vajda Jánosról, a költőről ir s már a címe is ez : „ Vajda Jáno reklám egy magyar költő érdekében!“ Egy derék komáromi esztétikus felhívja a figyelmet a magános óriásra, Vajdajánosra, akinek nincs hive, pedig milyen nagy költő, „hogy a komáromi közönség minél nagyobb mértékben támogassa a költő kiadandó művét...“ Nincsen semmi uj a nap alatt. Társasutazás, filléres gyors 1886-ban is indult, Csakhogy ekkor kéjvonat volt a nevük. Ilyen kéjvonat indult május 30-án Pestről Párisba, Németországon keresztül. A kéjutazás árát 1C6; 84; 64 forintban állapították meg. Harmadik osztályon legkisebb lévén a kéjgyönyör ... 25 évvel ezelőtt: Hosszú szünet után ismét előkerült a városi közgyűlésen a Vághajózds lehetősége. Komáromtól Szeredig akarják hajózhatóvá tenni a Vágót, éppúgy, mint ahogy Jász-Kun-Szolnok megye is hajózhatóvá akarja tenni a Tisza felső szakaszát. Ugyanezen a közgyűlésen természetesen a szivattyútelep ügye is előkerült ismét, azonkívül „a városi uszoda mint tengeri kígyó újra megjelent a felszínen s a már megszavazott 13.600 koronához még újabb 3000 koronát utalványozott a „jeles alkotás“ számára a közgyűlés. Nem kell félni : a tóuccai kiöntések ügye is előkerült interpelláció formájában. A városi kövezetvámot 100°/o-al emelték föl, hogy a külvárosok is kaphassanak kövezetei. Ugyancsak a közgyűlésen szóba került a nagy városi Vigadó építésének terve : a Dunarakparton, 25—30 szobás szálloda s olyan terem építendő, amely színháznak is jó, mindez 250.000 korona költséggel. Maitz Rezső mozit fog építeni a Dunaparton, s a közgyűlés a Dalegyesületnek ötven (50!) éven keresztül 500 korona évi segélyt szavaz meg. A kisgimázium épülete igen rozoga volt már ekkor. Ebben az épületben kapott elhelyezést a községi iskola két negyedik osztálya. A tízperces szünetben a gyermekek a fal mellett játszottak s a vakolat éppen ebben a a percben hullott le: maga alá temetett négy fiút. Kisebb-nagyobb zuzódásokat szenvedtek. 1936. május 16. Komáromi esküdtszék. Leszúrta rokonát egy hentes az örökség miatt: négy évi börtön. — Saját tudósitőnktől. — A komáromi esküdtszéki ciklus harmadik napján ismét szándékos emberölési bünpert tárgyalt a bíróság, dr. Soós felsőbirósági tanácsos elnöklete mellett. A vádat Mattos János prokurátor, a védelmet dr. Barta Lajos képviselte. Fekete Géza, 28 éves szőgyéni hentes állott a bírák előtt azzal a váddal, hogy feleségének nagybátyját, Sagát Boldizsárt előre megfontolt szándékkal megölte. A gyilkosságot örökség miatt követte el. A bírósági tárgyaláson a vádlott igen idegesen viselkedett s szemmelláthatólag erőt vett rajta a nagy izgatottság. A kihallgatásnál előadta, hogy 1931-ben nősült meg, majd nemsokára a családi vagyon miatt ellenséges viszonyba került nagybátyjukkal, Sagát Boldizsárral. Különösen azóta lett nagy a harag, amióta egy végrendelet felolvasása után kiderült, hogy sógora 4000 koronával meg akarta károsítani. Ez a négyezer korona teljesen kihozta sodrából Fekete Gézát: Sagát Boldizsár magának akarta megtartani a nagyapai örökség egy részét. Sok vita volt közöttük emiatt s a tragikus napon — amikor ismét felkereste nagybátyjukat, hogy beszéljen vele — szembetalálkoztak az uccán. Sagát Boldizsár leugrott egy kukoricás kocsi tetejéről, a két rokon egymásnak támadt, sértegetni kezdte egymást, majd Sagát alkalmazásba vette az ostort, erre Feketét elöntötte a méreg, kirántotta bicskáját, hadonászni kezdett vele s beledöfte a kést A komáromi esküdtszék most tárgyalta, dr. Krizs Ferenc bírósági tanácsos elnökletével, dr. Meiega államügyész és dr. Lengyel Ármin védő közbenjöttével a martosi emberhalál bünperét. Aáég tavaly szeptemberben történt, hogy Martos község határában jóba János földjén egy ittmaradt, volt szerb hadifogoly, Trachman Mi hasién még a háború után maradt a Kisalföldön, ahová mint hadifoglyot hozták mezei munkára Szerzett magának aszszonyt is, megtanult magyarul, letelepedett s mezei munkát vállalt. A kérdéses napon Szántó Imre naszvadi munkás is megjelent Jóba János földjén, akinek a tulajdonos szintén megbízást adott kukoricavágásra. Szántót elfutotta a méreg, mikor meglátta, hogy Trachman Mihastén már dolgozik a munkahelyén s hiába hangoztatta Trachman, hogy ö is megbízást kapott: Szántó Imre dühre gerjedt s a veszekedés hevében a kezében tartott kapával úgy vágta fejbe a szerbet, hogy az azonmenten kiszenvedett. A csütörtök délutáni esküdtszéki tárgyaláson egy feleséggyilkos cigány bűnügyét tárgyalták dr, Krizs bírósági tanácsos elnökletével. A vádat Szomora Vladimir államügyész, a védelmet dr. ifj. Mohácsy János ügyvéd látta el. Gajdos Gyula 28 éves ujbarsi cigány volt a vádlott: szándékos emberölés bűntettével vádolta meg az ügyészség, mert február 3-án 31 éves hites feleségét négy baltacsapással megölte. A vádlott bűnösnek érzi magát s a tárgyalás folyamán előadta, hogy feleségével 13 év óta jó egyetértésben élt egészen a múlt év végéig. Akkor azonban az asszony hirtelen megváltozott, elhagyogatta őt, noha négy apró gyermekük volt. A tragikus napon újra kijelentette az asszony, hogy el fog menni hazulról s többé vissza sem jön. Gajdos Gyula, a férj, utána ment az Komárom, — május 15. ellenfelébe. Sagát Boldizsár elvérzett. A vádlott tagadta, hogy szándékosan akarta volna megölni áldozatát. A továbbiak során dr. Mezey János orvosszakértőt hallgatták ki, aki, valamint dr. Bardócz József orvos kijelentették, hogy a szúrás feltétlenül halálos volt. A tettes beszámítható ugyan, de nagyfokú neuraszténiában szenved. Nagyszámú tanút hallgattak ki ezekután, akik látták a verekedést. Érdekes és humoros volt Vacláv József tanú kihallgatása: a tanú kihallgatása előtt az államügyész két üveget mutatott föl s kijelentette, hogy a csendóri jegyzőkönyv szerint a vádlott felesége a felmutatott üvegekből itatta pálinkával a tanút, hogy a vádlott javára valljon. Sőt, a csendőri jelentés szerint, a tanúnak vallomásáért pénzt is ígértek. A tanú úgy vall, hogy látta, amint a vádlott a terheltet a földön szúrta meg, erős verekedés után, A védő kérte a tanú megesketésének mellőzését, mivel a tragikus napon a tanú részeg volt. „Maga volt részeg F — felelte dühösen a tanú a védőügyvéd felé. A tanút nem is eskettették meg. A vádlott feleségének nagyapja is vallani akart. Kijelentette, hogy az ominózus végrendelet felolvasásakor a vádlott kijelentette, hogy a végrendeletnek valaki megissza a levét. Így is történt. Majd egy sereg tanút hallgattak még ki, akik egyrésze a terhelt javára vallott. ítélethozatalra csak késő este került a sor s ezek szerint az esküdtszék erős felindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés miatt négyévi börtönre Ítélte a vádlottat. Ugyanott dolgozott Kardos Béla cigány is, aki látta, amint a két ember beszélgetni kezdett, majd amikor Szántó a védtelen Trachmant leütötte. Szántó megfenyegette Kardos Bélát is, üldözni kezdte, a cigány ijedten szaladt be a csendőrségre s jelentette az esetet. Később elfogták Szántót is, aki eleinte tagadott s azt állította, hogy Trachman egy kaszában véletlenül elbukott s önmagát sértette halálra. A kaszát Szántó a hulla mellé helyezte, hogy úgy lássék, mintha Trachman valóban önmaga bukott volna föl a kaszában. Több tanú kihallgatása után Jóba János, a föld s termés tulajdonosa előadta, hogy ő mindkét embert megbízta a kukoricavágással. Az orvosszakértők, dr. Mezey János és dr. Bardócz József szakértői vélemények, a véd s vádbeszédnek meghallgatása után az esküdtszék Szántó Imrét bűnösnek mondta ki halált okozó suiyos testi sértésben s a bíróság a vádlottat az enyhítő szakasz alkalmazásával háromesztendei fogházra Ítélte jogerősen. asszonynak, megfogta a kezét s viszszahuzta a házba, kérlelvén, hogy ne hagyja ott. Mivel az asszony vonakodott s a veszekedés hevében pofonütötte a férjét: Gajdost elfogta az indulat, felragadta a közelben lévő fejszét s négyszer rávágott a felesége fejére. Az asszony kiszenvedett. Utána Gajdos elment Dávid András községi bíróhoz s megkérte, hogy vitesse feleségét a kórházba mert „egy kicsit megcsapta!“ Mire a biró felkereste Gajdosék házát, halva találta az asszonyt. A vádlott kijelentette, hogy nem volt szándékában megölni az asszonyt. Az orvosszakértők, majd a többi tanuk kihallgatása, a vád s védbeszéd elhangzása után az esküdtszék bűnösnek mondta ki Gajdos Gyulát szándékos emeberölés bűntettében s ezért ötévi fegyházra ítélte jogerősen. Akar ön is szép lenni? Használjon Nádasdy-féle S Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szépséghez. A májfoltokat, szeplőket, pattanásokat és mindennemű arctisztátalanságokat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— KC. Egyedüli készítője: 5 Salvátor gyógyszertár Komám*. Jövő héten jönnek a színészek Komáromba Egy kiváló komáromi műkedvelő játssza a „ Tatárjárás“ tábornokának szerepét. A Földes-féle nyugatszlovenszkői színtársulat mostanig Losoncon, Léván és Ipolyságon játszott. Mielőtt Pozsonyba menne, néhány napig Komáromban fog játszani, alkalmasint május 22. és 28. között. Uj darabokkal, a nagy színpadok idei sikereivel érkezik, eljátssza az „Ur katonái“ s a „Méltóságos asszony“ cimü darabot is. Különösen az Ur katonái elé néznek nagy érdeklődéssel. Ha Földesék ezt maradéktalanul megjátsszák, őszinte elismerés nekik. Különösen érdekes lesz a „Tatárjárás“ felújítása. Ebben a darabban fog remekelni egy népszerű s kiváló komáromi műkedveiő színész, aki képességeit ebben a darabban, mint tábornok, már többször megragyogtatta. Komáromban számosán s nagy várakozással néznek ez elé a darab elé, tekintettel az egyik érdekes szereplőre. Mint értesülünk: a színháznak sikerült megnyerni szereplésre a komáromi társaság e népszerű tagját, aki vállalta a szereplést. — Hírneves tudós nagy sikere. A magyar olvasóközönség már régen nem fogadott olyan osztatlan érdeklődéssel tudományos művet, mint most, amikor Cholnoky Jenő, a budapesti egyetem nagyhírű professzora, öíkötetes, hatalmas műben megírta a földkerekség minden országának és népének életét. Ez a méreteiben is hatalmas világföldrajz nemcsak tudományos teljesítménynek elsőrangú, hanem a kritika elragadtatott s egyöntetű elismerésének bizonysága szerint, irodalmi oktatásnak is egyedülálló jelentőségű. Több mint 50 év óta nem jelent meg magyar nyelven ilyen nagyszabású áttekintés a föld életére vonatkozó tudományos megismerésekről. Cholnoky Jenő professzoré az érdem, hogy a földrajzi kutatás és a modern statisztika mai eredményeit élvezetes formában hozzáférhetővé tette a nagyközönség számára. Csehszlovákiai megbízottja, Molnár Jenő Bratislava, Grössling ucca 8., szívesen küld gazdagon illusztrált ismertetőt teljesen ingyen erről a mindenkit érdeklő, értékes műről. — Jó fogást csinált a rendőrség. Alig múlt el éjszaka Dunaszerdahelyen üzletbetörés és lopás nélkül. Alig volt már Dunaszerdahelyen üzlet, hogy a közelmúltban betörők ne jártak volna benne. Végre is addig jár a korsó a kútra, amig eltörik és a betörők is bajba kerülnek végtére. Az egyik éjjel a dunaszerdahelyi rendőrség tetten érte Gasparik István és Biró József dunaszerdahelyi lakosokat, akik aFederweisz Izrael főuccai üzletébe áikulccsal behatoltak és onnét éppen távozni akartak sok lopott dologgal megterheltem A házkutatásnál sok vasárut, biciklialkatrészt, élelmiszert és egyéb lopott holmit találtak. A rendőrség letartóztatta őket Háromévi fogházat kapott a martosi száiv tóföldön elkövetett ember^ ölésért egy naszvadi munkás. (Saját tudósítónktól). Komárom, május 15. Feleségét agyonverte, mert az asszony el akarta hagyni: öt évi fegyház.