Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-06 / 37. szám
2 oldal. >EOUIÁHOBH L*APOR< 1936. május 6. kapcsolatban elfoglalt álláspontját, nemkülönben azt is, hogy a kisantant milyen álláspontra helyezkednék, ha Bulgária és Magyarország is követné Ausztria példáját. Ugyancsak megállapítják a kisantantállamoknak az olasz-abesszin konfliktus elintézésére és a Rajnavidék katonai megszállása kapcsán elfoglalandó álláspontját. Befejezték a negyedévi magyarcsehszlovák áruforgalmi tárgyalásokat. A magyar és csehszlovák kereskedelmi delegáció április 30-án befejezte a két ország közötti kölcsönös áruforgalom negyedévi alakulásának megvizsgálására irányuló munkálatait. A két küldöttség megállapodásáról, valamint tárgyalásának eredményéről haladéktalanul jelentést tesz kormányának, illetve előterjeszti javaslatait. A katolicizmus csehszlovákiai feladatai. A Micsurapárli Lúd. Politika egyik vezércikkében egyebek között ezt olvassuk: Csehszlovákia területén a katolicizmus ezeréves múltjával predesztinálva van arra, hogy a Vatikánt segítse ama törekvésében, melynek célja tízmilliónyi szlávot visszavezetni a katolikus egyház kebelébe. Éppen ebben van katolicizmusunk nagy ereje és egyúttal államunk ereje is, hogy ahhoz a Vatikánnak nagy érdeke fűződik, hogy erős Csehszlovákia legyen s abban erős katolicizmus. A csehszlovákiai katolicizmus eme törekvéseiben erős védőbástyát épít ki aszentistváni gondolattal szemben és így helyre hoz egy rettenetes történelmi tévedést és elnyomatást, melyet 907- ben okozott a nagymorva birodalom bukása. Biztos, hogy a szentszék mindig a mi oldalunkra fog állani, mint azt megmutatta már az egyházmegyék új határainak megállapításánál. A lap végül ama reményének ad kifejezést, hogy rövidesen létrejön a konkordátum is. Haile Szelasszié, a negus negesti. Juda oroszlánjának, Sába királynő utódjának, a négus negestinek tragédiája elérkezett az utolsó felvonáshoz. Az egyetlen független néger monarchia napjait megszámlálták és már csak a diplomáciai utójátékok következnek, amelyekben majd szentesíti a diplomáciai csűrés-csavarás azokat a tényeket, amelyeket az olasz fegyverek teremtettek. Abesszínia, amely eddig a térképen és a földrajzi kézikönyvekben, mint független állam szerepelt, amelynek követei voltak és amely tagja volt a népszövetségnek, lehet, hogy nem tűnik el egészen a térképről, lehet, hogy a függeltenségnek valamilyen leplező formájával szépíti majd a diplomáciai ügyeskedés az utolsó afrikai császárság pusztulását és azt a ma már egészen világosan kibontakozó tényt, hogy Abesszínia legértékesebb területei mind Olaszország tulajdonába mennek át, azonban az utolsó abesszin császár sorsán ez már mitsem változtat. Hailé Szelasszié, aki Ras Tafáriból lett négussá, eljátszotta szerepét a világban. Ez a tehetséges és nagyon ambiciózus uralkodó, aki előtt egy afrikai birodalomnak, egy igazi erős országnak víziója lebegett, aki Abesszíniából modern országot akart csinálni, a menekült, száműzött, talán kegy elemkenyéren kínlódó bukott ember életkeresztjét fogja hordozni, ha minden befejeződött az abessziniai tragédiában. Igen érdekes volna megvizsgálni ennek a tragédiának minden okát. Az utolsó abesszin császár legitimitása erősen kétségbevonható. Nem voltak egészen egyenesek azok az utak, amelyeken Ras Taf ári eljutott Sába királynő trónjára és azokban a sötét és titokzatos eseményekben, amelyek a híres Menelik császár örökségét Ras Tafarinak juttatták, igen nagy szerepe volt az angol diplomáciának is. Menelik császár unokája, a most valószínűleg méregtől elpusztult excsászár, angolellenes politikát folytatott, egyáltalán nem titkolta ellenszenvét az angolokkal szemben és az angol gyarmatügyi minisztériumban nagyon jól tudták, hogy nem számíthatnak arra a fiatalemberre, akit a vérség joga juttatott Menelik császár trónjára. Ras Taf ári értett ahhoz, hogy kiaknázza ezt a helyzetet és értett ahhoz is, hogy Menelik császár leányának hiúságát és hatalomvágyát a maga hatalomvágyának szolgálatába állítsa. Titokzatos és sötét cselszövények, merényletek, politikai orgyilkosságok gomolyogtak a távoli afrikai birodalomban, amelyben a palotaforradalmak végül a trónra juttatták az ambiciózus herceget, aki a fiatal férfi erejével akarta folytatni azt a munkát, amelyet az öreg Menelik császárnak abba kellett hagyni. A vérség joga talán nem védelmezhette volna meg trónigényeit az új négus és ezért a tehetség jogán akarta trónjának alapjait megerősíteni. Tehetséges ember volt és jó diplomata. Értett áhhoz, hogy egyensúlyban tartsa a vetélykedő európai érdekeket és elég jó szeme volt ahhoz, hogy meglássa a japán törekvések vonalát. Egészen összekeverte az afrikai kérdést, amikor mindig jobban hangsúlyozta a közeledést Japánhoz és valószínűleg abban reménykedett, hogy mindaddig tudja az egyik éhes vetélytársat a másikkal sakkban tartani, amíg anynyira modernizálja a hadseregét, hogy nem kell egyiktől sem félnie. A fekete császár minden gondja hosszú idő óta a hadsereg volt és ezen a ponton, a hadseregfejlesztés programjában kíméletlenül letört minden belső ellenállást. Nagyon könnyű volna bebizonyítani, hogy az utolsó afrikai császár zsarnok volt. A liercpgek, a főméltóságok csak addig maradhattak a helyükön és csak addig volt az életük biztonságban, amíg vakon engedelmeskedtek a császári parancsnak, akaratnak. Ha tehát így nézzük a dolgokat, akkor az utolsó afrikai császár zsarnok volt. Ha azonban meggondoljuk, hogy nagy dolgokat csak nagy akarással lehet megteremteni, ha visszaemlékezünk a történelem nagy hőseire, akik, ha céljaik megvalósításáról volt szó, nem törődtek a formai jogokkal, akkor azt kell mondani, hogy az utolsó afrikai császárban meg volt a nagyságnak, a történelmi mértékkel mérhető nagyságnak minden kelléke. A bukás tragikus és hatalmának elmúlása bizonyos fájdalmas érzéseket keltő. Nemcsak azért, mert nem lehet egykönnyen belenyugodni abba, hogy egy nép, amely szabadnak született, most elveszti a szabadságát, hanem azért is, mert szomorú nézni, hogy egy ember, aki még a legrettenetesebb elhatározásoktól sem riad vissza, hogy népének szabadságát örök időkre biztosítsa, most ennek a szabadságnak örök összeomlását éli át. Az utolsó afrikai császárt polgári mértékkel talán sok mindenben bűnös embernek kellene tartani. Tiberius gonosztevő volt, de talán a legnagyobb római császár. Napoleon nem ismert emberi törvényeket és Nagy Péter még emberi érzéseket sem. Ezek nagyok, a nevüket örökre megőrzi az emberiség, mert a sikereik is nagyok voltak. Az utolsó afrikai császár azonban csak tragikus epizód a történések végtelenjében, mert vakmerő és nagy terve, a modem afrikai monarchia megteremtése véres és végső kudarcba fulladt. Zrínyi, a költő, különös jelszavat választott magának. Sors bona, nihil aliud. Csak jószerencse kell, csak a sors kedvezése kell és ha valaki fe-Alpa sósborszesz kimérve nem létezik! Kizárólag eredeti plombáit csomagolásban fogadjon csak el Alpát. lett balcsillagzat ragyog, lehet nagyotakaró és lehet mindent kockáztató, nem fog győzni és nem fog eredményt elérni. Szegény Hailé Szelaszszié, az utolsó afrikai császár felett balcsillagzat ragyogott és amihez fogott, nem sikerült. Nagyot akart és nagyot bukott. A bukásában meg van a tragikus nagyság, az akarásaiban meg volt a történeti nagyság, a sikereiben azonban nem volt semmi nagyság. Homáromban 50 évvel ezelőtt: Hosszas hnza-vona voll a város monográfiájának megírása körül. A törvényhatósági bizottság először elvben elfogadta, hogy megiratja a város történetét, később ugyanez a bizottság elvetette az indítványt. Különösebb következetességgel nem volt a bizottság vádolható. Költség nem volt hozzá tudniillik s ez a keserves baj végigszántott mindig Komárom életén. A régi komáromi cikkíró a komáromi bankoktól várja, hogy azok hozzájárulnak a monográfia megírásához. Igen szigorúak lehettek a régi hitelezők, különösen, ha Bécsben éltek. íme a példa: az egyik komáromi kereskedő kilenc és fél krajcár kamathátralékkal tartozott egy bécsi díszműárú cégnek. A bécsi cég krajcáros felszólítását a komáromi cég nem nagyon vette figyelembe, kilenc krajcárról lévén szó. Mit tett a bécsi cég? Bepörölte kilenc krajcár miatt a komáromi céget s mire fizetésre került a sor, a kilenc krajcárból kilenc forint hatvanhat krajcár lett. A kilenc krajcár sokba került. Fel is sóhajtott a komáromi boltos: »ne higyj magyar, a németnek!« Nem kell búsulni az időjárás miatt: az ötven évvel ezelőtti május igen zordul, mondhatni novemberi széllel, esővel köszöntött be, szélvihar dühöngött a városban s mindenfelé hóesést jelentettek. »Bizony, bizony, rossz időket élünk — írja a hajdani kolléga —, a jövő iránti aggodalom méltán remegtet meg minden embert!« A híddal megint baj volt: egy hajó elsodorta a fahíd felét, »egy osztályát«, mint mondták s a közlekedés így megint megállt. Az sem igen tetszett a vidékieknek, hogy nagyvásár alkalmával a Rozália téren csak úgy lehetett kocsival áthajtani, ha az ember a téren »cédulát váltott«. A vidéki embert, ha Naszvad felől bejött Komáromba, még csak beengedték a Rozália térre, ahol a marhavásárok folytak, de a tér túlsó végén a szigorú hajdúk kérték a bilétát. Nagyon el voltak keseredve a vidékiek, akik nem1 a vásárra jöttek, hanem a város belseje felé igyekeztek, hogy tőlük is cédulát kérnek. így aztán, aki a Vág felől a belvárosba igyekezett vásáros napokon, meg kellett, hogy kerülje a fél várost és mindenféle tekervényes utakon, mellékuccákon érhette el csak a célját. Mert a hajdúk szigorúak voltak. 25 évvel ezelőtt: A híres tó uccai ügy s később a városi uszoda talpainak ügye állandóan foglalkoztatta a várost s emiatt élesen szembekerültek egymással a városatyák. Különösen Hajagos Andor beszélt igen temperamentumosán: Csajághy Károly kijelentette, hogy ideges lesz, ha a Tó uccáról hall, erre Hajagos Andor is kijelentette, hogy szintén nagy idegesség fogja el a Tó ucca nevének említésekor. Fried Jenő erős tagadásba vette Hajagos szakértelmét s az egykori szóvicc megállapította, hogy nem voltak közös állásponton a pontonkérdésben. Az idegességi teóriával aztán Domány polgármester helyezkedett szembe, aki arra kérte a közgyűlést, hogy ne legyen ideges, mert idegességgel nem lehet a várost boldoggá tenni. Ez is jó szóvicc volt, hiszen Boldoghy volt a súlyos uszoda építője. A Ferenc József-rakparton új, vaslemezzel bélelt mozi épül. Hol van már a nagyvásárok humora! Huszonöt év előtt csupa kedély, vidámság, népünnepély volt egy nagyvásár, ahová nemcsak vásárolni, hanem szórakozni is jártak ki az emberek. Hogyisne, amikor a mindenféle kikiáltók ötletes, tréfás hirdetőszavai egymagukban el tudták szórakoztatni a közönséget. »Valódi fegyházban készült harisnyák, — hirdette áruját a kikiáltó, — saját gyártmány, családom kézimunkája.« Az énekesek táncolnak s elmesélik Haverda Máriát, Sobri Jóskát, a Fedák cipőkrém rohamosan fogy, látható a csodapók, a háromlábú ember, az átlátszó lány s a hárommázsás teknősbéka. Aki jól akar mulatni, menjen a komáromi nagyvásárra. Megszüntették az eljárást egy régi gutái gyilkosság gyanúsítottjaival szemben — május 5. Megírtuk nemrégiben, hogy Gúla községben új nyomozás indult egy négy esztendő előtti gyilkosság ügyében. Négy évvel ezelőtt éjjel, titokban megölték Molnár Józsefet, amint éppen tolvajkörútra indult. A gyilkosság bosszú műve lehetett: a gyilkos fejét a felismerhetetlenségig szétverték. A gyilkosok oly ügyesen végezték munkájukat, hogy hiábavaló volt a csendőrség legszorgosabb nyomozása: a tetteseket kézrekeríteni nem lehetett. Most, négy év múltán Zuber Mihály gútai gazda váratlanul vallani kívánt s kijelentette, hogy mint elbújt szemtanú, látta, amint Molnár Józsefet ifjabb és idősebb Fülöp Géza, Fülöp Erázmus és Fülöp Ferenc: egy apa s három fia, egy zsákból holtan kirázták. Zuber Mihály tanúvallomását támogatta Szabó Géza is, a Fülöp család közeli rokona. A csendőrség a tanúvallomások alapján újra megkezdte a nyomozást s előzetes letartóztatásba helyezték a gyilkosság gyanúsítottjait. A Fülöp család tagadott s nem ismerte be, hogy valamelyikük is részes lett volna a gyilkosságban. A gyanúsítottakat most szabadlábra helyezték, mivel nem merültek fel megnyugtató bizonyítékok bűnösségükre nézve. A Fülöp család szerint úgy Zuber, mint Szabó haragból jelentette fel őket s a feljelentés nem egyéb, mint családi s birtok (jgyekből folyó bosszú műve. Ha a meggyilkolt Molnár József özvegye nyolc napon belül magánvádat nem emel: az eljárást végkép be fogják szüntetni s az ügyet megint ad acta teszik. 5 szobás 134 modern összkomfortos ház kerttel eladó. Cim a kiadóban.