Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-06 / 37. szám

Otvenh etedilí évfolyam. 3*7. szám. Szerda, 1036. májn%6, I LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 80 K5, félévre 40 K5, negyed- Eelelős főszerkesztői G A AL GYULA dr. Szerkesztő-; BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr, évre 20 Kö. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, május 5. Amit már a múlt héfen megjósol­tak a francia baloldali lapok, azt mint konkrét valóságot megállapíthatták a vasárnap lezajlott francia képvise­lőválasztások második menetének eredményéből, amely a baloldali pár­toknak juttatott tekintélyes többséget. A szocialisták és kommunisták nagy győzelmet arattak s amíg a szocialis­ták ötvennel megszaporodtak, addig a kommunista képviselők száma a hétszeresére emelkedett. S ha a bal­oldal többi pártjainál több-kevesebb csökkenés állott is be, végeredmény­ben a francia választások a baloldal­nak szereztek többséget, mert az úgy­nevezett népfront a mandátumok hat­van százalékát, a jobboldal pedig nem egészen a negyven százalékát kapta meg. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb arányú vereség a radikális szocialis­tákat érte, akik régi mandátumaik­nak egyharmadát elveszítették, de a kommunisták és szocialisták előretö­rése bőven kárpótolta a baloldalt, amely így is 379 mandátumot mond­hat magáénak. Hogy az eredmény mégis nagy meg­lepetést kellett, nem lehet rajta cso­dálkozni, meri még a íegvérmesebbek sem mertek arra gondolni, hogy a kommunisták akkora győzelmet aras­sanak. A szocialista párt megerősö­désére mindenki számított Francia­­országban, de a legszélsőbb elemek ily nagy arányú sikerét senki sem várta. Külföldön is váratlan hatással volt a végeredmény, amelynek kö­vetkezményei előre nem látható for­dulatot vonhatnak maguk után, mert a francia népfront fölénybe kerülése elmaradhatatlan benyomást vált ki azokban az államokban, amelyekben törvényesen elismert párttal rendel­keznek a kommunisták. A francia vá­lasztások eredménye a világ vala­mennyi baloldali pártjainak biztatást nyújt arra, hogy a jelen pillanatban a legszélsőbb balnak van kilátása a politika irányító vonalának megsza­bására, ami új helyzet kialakulását is jelentheti. A francia választásoknak azonban mégis csak Franciaországra nézve van legnagyobb jelentősége. Ismere­tes, hogy Franciaországban az utóbbi hónapokban két tábor alakult ki. Az egyiket háború-ellenes pártnak lehet nevezni s ez képezi a népfrontot, a másik pártcsoportba azok tartoznak, akik a német veszedelem elhárítására nem riadnának vissza a legvégső esz­közöktől sem. Ebbén a tekintetben tehát határozottan előnyös dolog, hogy azok a pártok jutottak szóhoz, ame­lyek a háború ellen vannak, mert így legalább nagyobb lett a fékező erő, amire pedig a szangvinikus fran­ciáknál minden időben nélkülözhetett len szükség van. Éppen ezért a bé­ke szempontjából kedvezően alakul Komárom, május 5. A kormány legközelebbi munka­­programja. A képviselőház május 7-én, csütör­tökön ülést tart. A néhány napos szü­netben a koalíciós pártok pénzügyi hetes tanácsa fogja ismét tárgyalni az egyenesadó-reformot. A legutóbbi napokban folytatott megbeszélések eredménye szerint Ítélve, illetékes kö­rök remélik, hogy a hónap közepe­táján a plénumba juthat ez a fontos javaslat. A kormány legfőbb gondját a gabonamonopóliummal kapcsolatos kérdések rendezése képezi. A szociál­demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a gabonamonopólium kér­dését még május hóban feltétlenül és véglegesen oldja meg, hogy az ag­rárpárt a megoldásnak aratásig való ódázgatásáml ne teremtsen ismét kény­szerhelyzetet. Az agrárpárt ezzel kap­csolatban ismét fölvetette a földteher­mentesítő intézet létesítésének gondo­latát. Ezzel szemben a szocialisták a munkaidő általános megrövidítését és a munkaközvetítés államosítását sür­getik. Sziillő dr. interpellációja a nagy­borsai elnemzeíietlenitési tenden­cia ügyében. Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő interpellációt intézett az iskola­ügyi miniszterhez a nagybarsi iskola­ügyi viszonyok ügyében. Az interpellá­ció, melyet a képviselőház legutóbbi ülésén osztottak szét nyomtatásban, kiemeli, hogy Borsa községben ta­gadhatatlanul elnemzetietlenítési tö­rekvések nyilvánulnak meg, lábbal tiprásával a nemzetközi szerződések­nek, az alkotmánylevélnek s az unos­­untalan hangoztatott demokratikus el­veknek. Ezeknek a törekvéseknek egyik legfőbb tényezője a községben lévő állami iskola, amelynek tanítási nyelve 1921. óta szlovák. Az iskolá­ban annak ellenére, hogy a tanulók­nak legalább 60 százaléka magyar anyanyelvű, s a gyermekek máskép nem is tudnak, — magyarul egyáltalá­ban nem tanítanak, az iskolásgyer­mekek magyarul nem tanulnak meg írni, — de szlovákul sem tanulnak meg, hiszen nem értik az előadáso­kat, — s így legnagyobb dicsőségére a kultúrának, a borsai gyermekek tu­datlanságra vannak kárhoztatva. Sőt legújabban az iskola nemrégiben ki­nevezett Piacsek nevű igazgatója, a gyermekeknek a legszigorúbban meg­tiltotta a magyar szót, egy tanulót fel is pofozott, amiért magyarul mert be­szélni osztálytársaival s megtiltotta még azt is, hogy a gyermekek az uc­­cán magyarul köszönjenek. A hitokta­tás eddig magyar nyelven történt, Piacsek igazgató most azt követeli, hogy a hitoktatás is tisztára szlovák nyelven történjék, sőt a gyermekek­nek a templomi istentiszteleteken sem szabad másképen, mint szlovákul imádkozniok. Az igazgató elnemzetle­­nítési törekvésére még több példát hoz föl az interpelláció, melynek benyúj­tója azt kérdezi az iskolaügyi minisz­tertől, hogy összeegyeztethetőnek tart­ja-e a nemzetközi szerződésekben vál­lalt kötelezettségekkel és az alkot­mánylevél kifejezett rendelkezéseivel azt, hogy Borsa község magyarajkú lakossága magyar iskola hiányában tudatlanságban szenvedjen és megfe­lelő erélyes intézkedést követel Borsa község igazgató-tanítója erőszakos el­­nemzetlenítő ténykedéseinek megszün­tetésére. öreg nyugdíjasok egyenjogúsítása Több prágai lap egyértelmű jelen­tése szerint a pénzügyminisztérium elkészítette az úgynevezett negyedik kategóriabeli öreg nyugdíjasok egyen­jogúsításáról szóló kormányrendelet tervezetét és azt tárcaközi észrevéte­lezési eljárás alá bocsátotta. A pénz­ügyminisztérium számítása szerint a negyedik korosztálybeli nyugdíjasok magasabb illetményei az állampénztárt 30 millió koronával terhelik meg. A nyugdíjasok szakszervezetének becslé­se szerint az évi szükséglet mindössze 25 millió volna. A most készülő ren­delet szerint a negyedik korosztály­beli öreg nyugdíjasok ez év július hó 1-től kapják a magasabb és végleg megállapított illetményeket. Turchányi dr. fölszólalása a külügyi bizottságban a háború ellen. A szenátus külügyi bizottságának legutóbbi ülésén Hodzsa Milán dr. mi­niszterelnök expozét mondott, amely felett megindult vitában felszólalt Turchányi Imre dr. magyar szenátor is, aki többek között a következőket mondotta: — Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a miniszterelnök közeledést ke­res a római paktum aláíróihoz, ha egyelőre gazdasági alapon is, mert ez saját kijelentése szerint az égyéb kérdésekben is közeledést hozhat. Ez­zel az az elv tört itt magának utat, amelyet mi mindig hangoztattunk: hogy rossz külpolitika az olyan, mely a szomszédállamok egyikével sincsen jóban. A miniszterelnök úr említette, hogy Európában átorientálódási fo­lyamat van, köztársaságunknak ma tehát csak egy feladata lehet, hogy ne akarjon háborút. Többször ismé­telték, hogy a háborút minden esz­közzel meg akarják akadályozni, ami helyes is, mert a háború mindig rossz üzlet a győztesre és a legyőzött­­re egyaránt. A mai gazdasági válság­ban egy új háború Európa végső és teljes katasztrófáját jelentené. Ily kö­­körülmények között államunk külpoli­tikájának csak egy feladata lehet he­lyes vezetés mellett: a béke érdekében való közvetítés, nem pedig az ellen­tétek kiélesítésének az élére állni, mint azt az olasz-abesszin konfliktus megtorló intézkedéseinek bevezetése alkalmával már egyszer kifejtettem. Ha azonban ez így van, akkor a kor­mány intenciói és egyes intézkedései között ellentmondás van. Végül Turchányi szenátor azon né­zetének adott kifejezést, hogy lélekta­nilag alkalmatlan időpontban terjesz­tették be a legutóbbi törvényjavasla­tokat. A kisantant tanácskozása Belgrádban. A kisantant államok állandó tanácsa most tartja Belgrádban tanácskozását, amelyre Krofta dr. külügyminiszter is elutazott. A tanácskozáson az euró­pai általános politikai helyzeten kívül megbeszélik a saint germaini szerző­désnek Ausztria részéről történt meg­sértéséjt s a kisantant államainak ezzel Franciaországban a helyzet, mert Leon Blumék nem egy könnyen egyeznek bele abba, hogy újra há­ború pusztítson Európában. Persze most a legnagyobb gond az új francia kormány megalakítása, amelyben ugyan a kommunisták nem akarnak személy szerint résztyenni, de készek a baloldali kormány támo­gatására. Az új kormányban a radi­kálisok is helyét foglalnának, leg* alább Leon Blum, akit Lebrun elnök a kormány alakításával megbíz, első­sorban Daladiér-vel, a radikálisok ve­zérével akar megegyezni,, ami egyéb­ként nem Volna más, mint annak a a választások előtt a szocialisták tet­tek s amely abban csúcsosodott ki, hogy a szocialisták hajlandók vagy egyedül kormányt alakítani, vagy 3 népfronttal együtt próbálkozni. Sike­rülni fog-e ez az igyekezet, az a jövő titka. A francia választásoknak azonban van egy általános jelentősége is, ame­lyet nemcsak francia Szempontból kell nézni. Ez a választás azt mutat­ja, hogy a .diktatórikus szélsőségek nyomulnak előtérbe., Egyes államok­ban a jobboldal tartja kefében a ha- Lahn a l, a fasiszta politika .intézi az államok életét, más államokban pe­kiislcntcsnck pcrfcktuálásB* a szintén szélsőséges baloldal igyekszik kezébe keríteni a kormány­zás gyeplőjét s azok a mérsékelt kö­zéppártok, amelyek a demokráciának jelszavával építették a legutolsó idők kultúráját, lassanként lemaradnak, felmorzsolódnak és jobbról is, bal­ról is azok a rétegek kerülnek előbb­re, amelyek a hatalom megszerzésé­nél nem válogatósak az eszközökben, A francia választások eredményét te­kintve, az államok kormányzásában résztvevőknek fél kell figyelniük er­re a jelenségre, ipélyből le kell szűr­ni a tanulságokat, ha azt népi akar­ják, hogy újabb súlyos komplikációk keletkezzenek az amúgyis feszült nem­zetközi politikában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom