Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-02 / 36. szám
4. oldal. > KOMAROMI LAPOK« 1936. május 2 Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének /} közleményei Komárom város adóvégrehajtási osztályának bevezetett módszere volt, hogy a hátralékos városi adózók elleni árveréseket legtöbb esetben a hónap első felére, sőt első napjaira tűzte ki. Tekintve, hogy a nyugdíjasok csak 4-én. az állami alkalmazottak pedig 10-én kapják illetményeiket s a lakók hasonlóan előbb nem fizethetnek ház'bért, ennélfogva a városnak annyi megértést kell tanúsítania az adózókkal szemben, hogy megvárja azt az időpontot, amíg az adózó fizetőképes lesz. Mivel számtalan oldalról panasz emeltetett, egyesiiletünk választóiánya foglalkozott ez üggyel s előterjesztést intéztünk Komárom városhoz, hogy utasítsa az adó végrehajtási osztályt, hogy az adóvégrehajtásokat a hónak 15-e előtti idejére ne tűzze ki, illetve az adófizetők fizetőképességét vegyék figyelembe. Komárom város beadványunknak helyt adván, 13511/1935. sz. határozatával értesített, hogy utasította az adóvégrehajtásokkal megbízott alkalmazottakat, hogy azon adófizetőknél, akik illetményeiket 4-én, illetve 13-án kapják kézhez, az ellenük foganatosítandó árverések napját a fenti dátumok utáni időre tűzzék ki. * Nemes Györgyöt, az egyesület elnökét április 21-én, ncvenapja alkalmával egyesületünk vezetősége üdvözölte s Kunicz István választmányi tag meleg, szeretetteljes szavakkal köszöntötte, aki meghatódva köszönte meg az őt ért üimepeltelést. * A pozsonyi ház és telektulajdonosok egyesülete és az országos szövetség április 26-án tartotta Pozsonyban évi rendes közgyűlését. A gyűlésen nemcsak a pozsonyiak voltak jelen nagyszámban, de az összes állami és városi hatóságok és Szlovenszkó városainak kiküldöttjei s a mi egyesületünk is három tagú megbízottjával képviseltette magát. Eoez Béla. A film mesevilága hat hétre valósággá válik... A vetítőgép útja Lumiere-töl a Gőtémig. — Hogyan készülnek a jilmszenzdciók? — Filmsztárok meglizsében. — A pöstyéni színházi kiállítás igazi szenzációi. Pöstyén, 1936 május elején. Jövőre megrendezik a világ első film-világkiállitását. Természetesen ott, ahonnan a film elindult diadalmas útjára: a Szajna partján, Párizsban. Külön város épül a film számára, jóllehet a modern filmgyártás napról-napra épiti fel a maga gigantikus filmvárosait. Hiszen Hollywoodban egész film-országok épülnek... A párizsi film-világkiállitáson hatalmas keretek között vesz részt a csehszlovák filmipar is, amely az utolsó esztendőkben világviszonylatban is szenzációs darabokat produkált. A csehszlovák filmgyártás külön pavillont küld Párizsba, az anyag már együtt is van és elsőnek jelenthetjük, hogy a párizsi filmkiállitás csehszlovák anyagát egy évvel a világkiállítás megnyitása előtt pünkösd vasárnapján bemutatják a pöstyéni színházi kiállításon, amelvnek előkészítő munkálatai kerek két esztendő óta foglalkoztatják a rendezőket és a szakemberek egész seregét. A XIX század művészete — ez a cime a pöstyéni kiállításnak, amely pünkösd vasárnapján nyílik meg és anyagával betölti a pöstyéni kurszalón hatalmas termeit. A kiállítás keretében felvonul az elmúlt század egész művészete: színházi, irodalmi és zenei világa. Beethoven életének ismeretlen emlékei, a pozsonyi származású Johann Nepomuk Hummelnek Goethével, Beethovennel, Haydn-nel váltott levelei éppen úgy szerepelnek a kiállításon, mint a Vig Özvegy első taktusai, amelyeket maga Lehár Ferenc küldött el Pöstyénnek. Külön gallériában vonul fel a művészi, irodalmi és zenei világnak az az elitje, mely egészségét köszönheti annak a vágparti reumafürdőnek. Tauber Richard, aki tudvalévőén itt nyerte vissza egészségét hálából még sehol elő nem adott operettjének partitúráját küldte el Pöstyénbe. A kiállítási anyag annyira változatos és érdekes, hogy a világ minden részéből bejelentették már a kiállításon való részvételüket a művészet nagyjai. A kiállításnak egy sereg igazi szenzációja is lesz. Talán első helyen áll ezek között az az estély, amelyet Meinl- Mitschuko Tanaka, a hires kávékirálynak japán felesége rendez junius hetedikén a Grand Hotel Royalban. A művésznő, aki Bársony Rózsival nagy sikereket ért el egy, a részére komponált japán miliőjü daljátékban olyan japán dalokat fog énekelni, amelyeket Európa még nem hallott sohasem ... Mária, román királynő elküldi egyik balettjének kéziratát, a prágai Szmetana muzeum anyagának legnagyobb részét kiállítja itt, de nem fér kétség hozzá, hogy a kiállítás igazi szenzációja a filmkiállitás lesz. Elsőizben kerül a közönség elé Középeurópában az a vetitő-gép, amelyen a párizsi Lumiere testvérek egy szajnaparti pincében elsőizben vetítettek le egy robogó vonatot. .. Akkor ez volt a világ szenzációja . .. Lélekzetüket visszafojtva ültek a párizsi citoyen-ek az elsötétített szobában. A robogó vasút után uj szenzáció következett: egy vágtató ló ... És a pöstyéni kiállítás publikuma látni fogja ezeket a filmeket és a „modern“ filmgyártás ama szenzációit, ahol Waldemár Psylander töri össze a női sziveket. De a fim igazi mesevilága is valósággá válik arra a hat hétre, ameddig a kiállítás nyitva marad Pöstyénben. A közönség látni fogja azt, hogyan születik meg egy világsláger Az úgynevezett Drehbuch-tól a tökéletesen kész filmig felvonul a filmtechnika minden titka. Az atelierek élete, a külömböző trükkök, amelyek valósággal a varázsműhelyt juttatják eszünbe, a film körül foglalkozó sok-sok száz tényező munkája elevenedik meg a kiállításon, amelynek anyaga magában foglalja a legújabb filmslágereket is és a pöstyéni kiállítás közönségének alkalma lesz megtekinteni olyan filmeket is, amelyek különben még sehol bemutatóra nem kerültek. A filmsztárok teljes arcképcsarnoka, valamennyi sztár sajátkezű aláírásával abban a pavillonban kerül bemutatóra, amelyett a Színházi Élet állít fel a pöstyéni kiállításon. Incze Sándor a Színházi Élet főszerkesztője maga irányítja ezt a munkát és a kiállítás megnyitásán személyesen vesz részt. A A Színházi Élet pavilonjában a film sztárjairól teljes és tökéletes arcképcsarnokot kap a közönség. Hallatlanul érdekes darabja a kiállításnak az a régi milánói szinlap, amely Verdi örökéletü operájának, a Rigolettonak 1852-évi előadásáról készült. Nyolcvannégy évvel ezelőtt egy bizonyos Ludovico Graziam nevű színész alakította a Teatre Feniceben a mantovai herceg szerepét. Ez a Ludovico Graziani nagyapja volt annak a Graziamnak, aki a diadalmas olasz csapatok élén most az utolsó csapásokat méri a négus hadseregére Abeszszíniában. Graziani tábornokot rövidesen herceggé, alkalmasint mantovai herceggé nevezi ki az olas király és az unoka életében is megkapja azt a cimet, amely a nagyapát csak este fél nyolctól tízig illette meg, addig, amig a mécsessel gyöngén megvilágított öltözőben arcáról lemosta a masztikszot .... Komáromban 50 évvel ezelőtt: Nagyon kellett volna már Komáromnak egy megfelelő vasúti váróterem. S a nagy várakozásban Szodász Károly ilyen versikét faragott: „Hol naponként annyi vonatváró terym, Téged, publicum már rég vár, ó terem, S bizony „höchste Zeit“, hogy legyik váróterem.“ A fiumei tengerészeti akadémiába a komáromi legényeket is hívogatják. A fizetéses hely élelmezési átalánya 800 forint voll évente. Nagyon kellemetlen husvétja volt az egyik komáromi iparosnak Komáromban. Pestre akart menni s felesége érzékeny búcsúval kikisérle az állomáshoz. Mint minden gondos feleség, férjét féltette a tolvajoktól is, — akkoriban nem a Jegjobb híre volt a fővárosnak, vagyonbiztonsági tekintetből, Thaisz Eleket nem egykönnyen lehetett kiheverni, — így hát a komáromi menyecske is addig kérlelte az urát, amíg az aranyóraláncát és öt értékes gyűrűjét át nem adta a feleségének. Mert ki tudja, nagyvárosban annyi a rossz ember, meg a tolvaj. A menyecske szépen zsebkendőbe kötötte az értéket s megnyugodva tért haza. Mit tesz azonban az elővigyázat: a komáromi állomáson is akadtak zsebtolvajok s a menyecske zsebéből szépen kiemelték az értékes zsebkendői. Nem kellett ezért Pestre fáradni... Csinosodik városunk, — írta örömmel a régi kolléga, — lám, Adler Adolf városházuccai kereskedő megvett a Városház uccában egy földszintes házal s azl Fellner pesii műépítész tervei szerint emeletesre alakíttatja. 25 évvel ezelőtt: A városi uszodával nem volt megelégedve sem a város, sem a íúrdőzők csapata. Az uszodát gyengének építették s most a megerősítésről tárgyalnak. Két terv is volt az uszoda rendbehozatalára: vagy fapontonokra helyezik, vagy a fürdőkabinokat helyezik át s így tehermentesítik az uszodát. Egyszersmind ál akarták vitetni az uszodái a Kisdunából a Nagy- Dunára. 13.000 koronába kerül az uszoda helyreállítása s a Boldoghy cég kapta a megbízatást ismét. A városi tanácsban éles viták is folytak emiatt s különösen Hajagos Andor szólalt föl gyakorta s élesen. Ezt is lassan elfelejtjük már: Szent György napkor szegődtek munkába a falusi béresek, juhászok. A Komáromi Lapok még 1911-ben felemlítik, mi pedig még felemlíteni is elfeledjük, kiment már ez a szokás is lassankint a díváiból. Érdekes könyvek a megfiatalításról és az élet rr eqhosszabbitásáröl Élettartam és öregedés Irta: dr. Szabó István orvos. Gazd. ill. 350 old. Kő 36 — A NŐ a változás korában Irta: dr.Földes L. főorvos Kő 18'— Dr. Káldor Miklós főorvos könyvei: Az öregkor betegségei Ké 18 — Hogyan kerülhetjük el a korai öregedést? Ké 18'— Az ötvenéves ember A kritikus kor betegségei Ke 34 80 Ezen érdekes könyvek kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Masaryku. 29. Aki nehéz munkát végez, annak jól kell ennie! Valóban táplálóvá akkor lesz az étek ha Ceres 100%-os növényzsír van benne. Ez teszi erőteljessé a testet, hogy megállja helyét minden munkában 1 A Komáromi Első Hitelintézet mérlege. Komárom régi, tekintélyes pénzintézete, a Komáromi Első Hitelintézet működésének 90-ik évét töltötte be, ami magában véve is jelentős évforduló az intézet életében. Kevés bankintézet dicsekedhetik ezzel, ami azt mutatja, hogy az Első Hitelintézet erős és szolid alapokon nyugszik s a gazdasági ételében reá háruló fontos feladatát mindenkor eredményesen töltötte be. A Hitelintézet közrebocsátott jelentése és mérlege örvendetes jelét mutatja a bank folytonos fejlődésének és a közönségnek vele szemben megnyilatkozó állandó bizalmának. Ezt igazolja az a megállapítás is, hogy az intézet betétállománya betétkönyvön és folyószámlán az előző évihez képest 1,150.000 Kő emelkedést mutat. Az ingatlan vagyon 127.617 Kc-val gyarapodott. Az 1935. évi mérleg szerint az intézetnek vagyona kitett 15.836.717 Ivc-t, ebből váltók 5,475.612 Ive, értékpapírok 784.116 Ive, adósok és jelzáloghitelek 7,413.573 Ive. ingatlanok és leltár 731.617 Ive. A befizetett részvénytőke 1,050.000 Kc-t, a tartalékalapok 1,315.711 Ké-t, betétek 9,536.099 Kc-t, folyószámlabetétek 1,962.530 Ivc-t és a tiszta nyereség 111.918 Ivc-t tettek ki. Az 1935. évi nyereség felosztására az igazgatóság javasolja, hogy a 111.918 Ke nyereségből adassák a tartalékalapra 25.000 Ke. igazgatósági jutalékra 19.125 Ive, 5250 drb. részvény után osztalékra á 15 Ke, összesen 78.750 Ke, jótékonycélra 3000 Ké A Komáromi Első Hitelintézet kormánybiztosa Singer Náthán dr. pü. főtanácsos, igazgatósági elnöke Ludvig K. Vilmos, ig. tagjai Ardó Sándor dr., Czike Dénes, Heuffel Róbert dr.T Ivállay Endre dr., Kemény Gyula, Kovách Tihamér, Nagy Nándor, Samarjav Emil dr., Schmidt Ervin, Spitzer Béla, Trugly János, Vermes Samu. Felügyelőbizottsága: Aram/ossg Lászlódr. elnök, Bacsák Gyula, Braun Andor. Czabán János dr., Ivánfy Géza. Koezor Gyula, Zsombor Kornél. Az intézet igazgatója Bartos Frigyes, h. igazgatója Nagy János, cégj egyző-fő könyvelője Hodossy Károly, pénztárosa Argay Lajos, könyvelője Pongrácz Pál. Az Első Hitelintézet május 3-ánr vasárnap délelölt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését saját üzleti helyiségében. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.
