Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-15 / 31. szám
1936. április 15. »KOMAROMI HABOS« 3. oldal Komáromban 50 évvel ezelőtt: Elfogta a régi komáromiakat a városszépítési láz s terjedelmes cikkekben méltatták Komárom szépségeit, amelyek messze felülmúlják — Tatáét! Az ötvenéves cikkíró ma talán lokálpatriotizmusának legnagyobb elragadtatásában sem mondaná ugyanezt Tatával kapcsolatban. »Iparkodjunk az idegeneket a városba csábítani s Komáromot kirándulóhellyé tenni!« — jelentette ki a közvélemény s az a propaganda cikk, amely 1866 tavaszán jelent meg, a helyi idegenforgalmi propaganda őséül tekinthető. Mit látott alkalmasnak »városbeli sétára« a hajdani cikkíró? Elsősorban természetesen a Jókaira vonatkozó érdekességeket: az »Elátkozott család« tanyáját, a Tímár Mihály, Brazovicsék, Fabula János uram ősi fészkét, aPolilikai divatok öreg révészének unokáik magát, a költőnek, nemzetünk büszkeségének szülővárosát. Itt van a vár, a monarchia első erődje, kőszűzével, amely »nem fügét mutatna, hanem koszorút nyújtana az idegeneknek.« A város belső része, kövezett, tiszta uccáival, egy-két csinos épületével, Jókai szülővárosával, nem lenne rossz benyomást keltő séta. Komárom városa »többet mutat«, mint Tata. Van parkunk is. A sétába kifáradod, szomjas, éhes kirándulóra, (helyben vagyunk már!) csinos, kellemes mulatóhelyek, vendéglők, a fővárosiakkal vetekedő kávéházak kínálkoznak üdítővel. Molnárcsusza, cigánypecsenye, halászlé, komáromi cipó! Hát ennyi rengeteg minden látnivaló volt Komáromban ötven évvel ezelőtt. Boldog elégültségget nézett végig rajta a város és a cikkíró. Alkalmi bizottságot kívánnak szervezni, az idegenek idecsődítésére, mert az a Tata, az a Tata... »Ha összetett kézzel vesztegelünk, elmaradunk Tata mögött, melynek idegenek által való látogatottságát csak fokozni fogja az uradalom jelenlegi tulajdonosának, — ennek előmozdítására célzó többrendbeli in tézkedései, az ott rendezendő versenyek, stb. Anélkül, hogy ártani akarnánk a szomszédnak, ide édesgethetjük mi is az oda sereglő kirándulókat ...« Kissé cikornyásan, itt-ott veszkődve az érthetőséggel, írta meg a hajdani cikkíró cikkét. A cikk azonban nemes lélekből fakad s harcol Tatával. Hát Istenem, Tatának csak egy kétszázholdas parkja, tava, grófja, kastélya s egy sereg természeti szépsége volt: de mi az a komáromi Nádorvonalhoz képest... Hát még ha hozzágondoljuk, hogy ebben az időben hindudról álmodoztak a komáromiak s a szönyiek: papíron a terv elkészült, gyönyörű alkotmány lesz. Zambis Guidó és Nobis Leopold készítette a tervet. Háromszázezer forintba kerülne. A Dalárda kertje is szépül. Tavasz van. Négy új lugas épül, »pokol-dombja« fenyőcsemetéket kap s berendezte! ik egy céllövőhely.« A tavaszi lelkesedés elfogja a gőzhajókat is. Két hajó találkozott össze a hajóhídnál, összesen 9 uszályhajóval. A két hajó nem akart kitérni egymásnak, s a nagy versengésben a hajóhíd nyílása között találkozott. Bitka szerencse, hogy baleset nem történt. A Vilmos ezrednek van egy fia: szülei ismeretlenek! s a katonák szedték fel valahol az utón, évekkel ezelőtt. Azóta az ezreddel jár-kel. Enni kapott, de ruhája rongyos volt. Rastowsky hadnagy megsajnálta scgy rend ruhát vett neki, tavaszra. Mindenki csinosodik. Szép az élet... Nos, azért mégsem ... Hegedűművész például mást mondana a komáromi idegenforgalomra: egy Rossi Marcello nevű világhírű hegedűművész akart többek között Komáromban is fellépni. Nem érdekelt senkit s a hangverseny elmaradt. Igv tőn vége egy idegenforgalmi attrakciónak... Nagyobb sikere mutatkozott azonban a Nérei-teremben szereplő »ABRACADABRA nagy fantasticus előadásának, a híres necromontának, és Signora Pretiosának, azaz a georgiai csodának.« Hát ez igen! 25 évvel ezelőtt: Huszonöt esztendős jubileumátülte hivatalbaiépésenek Sárkány Ferenc rendőrfőkapitány. A Sporiegyesületben nagy lisztujítás volts a lemondott Csepy Dani elnök helyett Sárkány Ferencet választották meg elnöknek. Csepy Dániel díszelnök lett. Gúta majdnem leégett: harmincnégy ház lett a lángok martalékává. Egy kitűnő matematikus kiszámította, hogy 1915-ben nagy politikai pálíordulás lesz. Aki negyvennyolcas volt, az hatvanhetes lesz és megfordítva. Majdnem úgy történt, ahogy megjósolta. Csak a számokban tévedett ... 24.000 koronába került a városi uszoda megépítése, de sokan nincsenek vele megelégedve s az uszoda állandó vitát provokál. A város bizottságot küldött ki, hogy Fried Jenő indítványát közelebbről megvizsgálja s kidolgozza. Az indítvány egy előadások, gyűlések számára alkalmas nagy épület emelését javasolja ... Ösmagyar lovassírok Naszvad község határában. Gazdag ösmagyar sírokra bukkantak. — április 14. Amint ismeretes, Naszvad község határa egyik leggazdagabb szlovenszkói prehisztorikus lelőhely, ahol már a múltban is találtak gazdag leleteket és most is értékes és érdekes régiségekre bukkant a kutatók ásója. Naszvad község halárában, az úgynevezett Rókalyuk nevű dűlőn, Vánek Jenő bankigazgató kertjéből kerültek elő ezek az értékes leletek. A munkások vigyázatlansága miatt az egyik sír koponyájának csak a felső részét lehetett megmenteni épségben és a lókoponya egyik részét. Az emberkoponyához patinás ezüst lemezek voltak tapadva és ebből kezdetben azt állapították meg, hogy az eltemetetten életében orvosi beavatkozást hajtottak végre és a koponyát megoperálták és a kivágott csontokat az ezer éves orvosi tudomány ezüst lapokkal pótolta. Ez az állítás azonban hamarosan megdült, mert a koponyához szorult ezüst lemezek az ősmagyar harcos süvegének a lemezei voltak. Az egyik lemez még a süveg anyagának egy kis foszlányát is megőrizte. A sírokban lalálL tárgyak világosan bizonyítják, hogy ősmagyar sírokról van szó. A talált nyílhegyeken kivül igen sok szijcsattot, szijdíszt találtak, ami fényesen bizonyítja, hogy itt nagyon gazdag emberek sírjaira bukkanlak. Az eltemetett harcosok előkelő és gazdag voltukat bizonyítják, hogy az egyik sírban kereken ötven darab ezüst szijdíszt, szíj pikkelyeket, szíjvégeket találtak. Az egyik szíjvég ama is ismert vitézkötés kacskaringóit mutatja. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy Naszvad vidékét a Huba nemzetségből való Szemerék kapták a magyarok bejövetelekor. Innét maradt fenn Szemere és Szemeréd községek neve és Huba elpusztult falu neve Udvard és Szemere községek között. A naszvadi Rókalyuk dűlőn talált leletek az érsekujvári múzeumba kerültek. Az oltani múzeum rendszeres ásatást fog ott létesíteni. Ne fogadjon el mást csak „BOHEMIA“ cipőkrémet. 92 A világ legmodernebb pályaudvara Firenzében. A fasizmus XIV. évfordulóján Viktor Emanuel király nagy ünnepség keretében adta át hivatásának az új firenzei vasúti állomást. Ezzel a lénnyel végérvényesen lezárult az utóbbi évek legnagyobb művészeti vitája. Kétségtelenül igen nehéz probléma volt a jellegzetes középkori stílusban tartott Firenze szívébe egy, a modern vasúti közlekedésnek mindenben megfelelő pályaudvart elhelyezni. Erre csali három lehetőség volt. A XV. század építészetét imitálni: silány munka lett volna. A milánói pályaudvarhoz hasonló, gazdagságban túlzsúfolt épületet emelni: ez inkább valami indiai maharadzsa tékozlásának felelt volna meg. És végül: egy. az eddigi irányokkal, elvekkel, ízléssel mindenben szakító, teljesen modern, racionális terv keresztülvitele. Mussolini miniszterelnök erélyes kézzel és kitűnő ízléssel az öt fiatal toszkánai építőművész pályanyertes terve mellett döntött. Nem törődött a jámbor firenzeiek, a konzervatív műkritikusok és a még mindig a középkorban élő toszkánaiak vitájával, ellenzéseivel és gúnyolódásaival. »Vagy ez, vagy marad a régi vityiló« — mon dolta. És most készen áll a mű, az ellenzék meg — mint mindig — behódol ! Az új állomás nemcsak EJurópa, av a világ legmodernebb pályaudvara. A legapróbb részletekig mindent szak értők vitatlak meg és költségeket nem kiméivé, a célszerűség volt az irányelv. Nagy vonalak, semleges színek, meleg tónusok. Világosság, levegő, egyszerűség, kitűnő szolid anyag — ez a firenzei állomás, amelynek felépítése 1,460.000 munkanapba és kb. 150 millió lírába került. A homlokzat hossza 131 m, míg az épület mélysége 300 m-t tesz ki és közel 50.000 négyzetméter területet foglal el. Külön látványosság a 3100 négyzetméteres csarnok márvány padlója és az épület jobb szárnyán a fehér márványból készült királyi várócsarnok, amelynek belső falait gyönyörű freskók díszítik. Érdekes megemlíteni, hogy a pályaudvart 20.000 négyzetméter felületben márvány burkolja. A kocsi feljárat padlózata Pirelligumiból készült, amely a legnagyobb forgalmat is hangtalanul bonyolítja le. MŰVÉSZET. Bulla Elma első filmje: Szerelemmel vádollak. örömmel vettük észre, hogy a közönség megunta a limonádé filmeket. Élő fokmérője ennek a tisztán üzleti alapokon nyugvó, üzleti szellemmel irányított filmipar hirtelen visszakanyarodása a komolytárgyú, művészi filmekhez. Alig láttunk az idei évad alatt filmopereltet, annál több komolyszándékú, sokszor tökéletesen meg is oldott igazi nagyfilmet. A szép fiúk, a gyönyörű nők kora, különösen Európában, már teljesen bealkonyult. Újra az igazi színművészek kerültek a felvevőgép lencséje elé. Annál visszataszítóbb az az Ízléstelenség, amely Bulla Elmával történt. Ez az igazán, a maga zsánerűben páratlan tehetségű színésznő, akit méltán emlegetnek együtt a Darvas Lilikkel, Bajor Gizikkel, Anna Bellákkal, Irene Dunnekkal, megérdemelte volna, hogy komoly szerepeiben elért nagy színpadi sikerei után ugyan ebben a ragyogásban lássuk viszont p mozivásznon. Nem ő a hibás benne, hogy ez nem így történt. A Szerelemmel vádollak szövegkönyve alig haladja meg a kurcmáleri nívót. Nincs benne semmi lehetőség ahhoz, hogy Bulla Elma legalább egy parányi kis Ízelítőt tudjon adni neinmindennapi tehetségéből. Egész játékán látszik az a küzdelem, hogy »élni akarok«, de csak pillanatokra van alkalma eri'e. Partnere, a »szép fiú« Gusztáv Fröhlich. Ezzel róla igazán mindent elmondottunk. Talán kövérebb valamivel, mint volt, de épp anynyival lett limonádébb a játéka. Émelygős szépfiúskodásával igazán nem szabad egy napon említeni a film legüdébb, szereplőjével, Halmay Tiborral. Régen nem láttuk ennyire élőnek és ennyire finomnak. A rendező Bolváry Géza minden', elkövetett, egy-két új ötlettel sokban hozzájárult a film sikeréhez és nem rajta múlott, hogy csalódással keltünk föl Bulla Elma első filmjének bemutatása után. Zombory Gyűrű ;. Egyik vidéki lap, a kedves »Bars« című laptársunk cserepéldányát nézegettem. Még a hirdetéseket is megnézem és ott csodálkozva olvasom, hogy a lévai borkimérésekben már hat koronáért jó bort téliét kapni. Bizonyosan jót, mert Léván sok ilyen borkimérés hirdeti magát és amelyik nem mér jó bort, hát elmennek akkor oda, ahol jó a bor és nem járnak úgy, mint Kiss Gyula néhai szerkesztő bátyánk, aki egyszer Csallóköz belsejében járván, eljutott egész Dunaszerdahelyig és ott az egyik kocsma ajtaján a következő kecsegtető felhívást olvasta: Móri bor literje .30 krajcár. Jó móri bor literje í0 krajcár. igazi móri bor literje 50 krajcár. Valódi móri bor literje 60 krajcár. Mindezekre azt jegyezte meg Kiss Gyula bátyánk, hogy valószínűleg egyik se látta Mór bortermő vidékét, se a jó, se az igazi, se a valódi. Az igazi borivó a rossz borra is azt szokta mondani, hogy bor e’ mégis! De hát nézzük a lévai esetet. Ott mégis csak adnak hat koronáért egy liter bort. Hot vagyunk mi ettől? Nagyon messzire, pár koronával jóval odébb! Nem tudjuk, hogy mi ennek a titka, nyitja? De irigyeljük a lévaiakat, akik hat koronás bort ihatnak, mi pedig 10—16 koronát fizetünk a bor literjéért. Majd ha lévaiakkal találkozunk, megkérdezzük tőlük. ''Budapesti Nemzetközi Vásár -május 8—18 105 Nagyarányú utazási és visumkedvezmények. 1
