Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-08 / 29. szám
Otveuhetedili évfolyam, SO. szám, Szerda, 1036. április 8, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. EHfhetM ár csehszlovák értékben: fitijiMo és vidékre postai szétküldéssel egész érre 89 Ké, félévre 49 KC, negyedévre 29 Ké. - Külföldön 129 Ké. EgyessÚM áca 1 korona. Alapította: néha! TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztős B AH ANY A Y JÓZSEF dr. Főmanfeatársak: FCLOP ZSIGMOND és AIX1NGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombatos POLITIKAI SZEMLE Szövetségi szolgálat. Komárom, április 7. A római blokk tárgyalásai titán néhány napra egy kis meglepetéssel szolgált Ausztria Európának. A szövetségi ülés kimondotta, hogy bevezeti az általános szövetségi szolgálatot, mely az ország 18 és 42 év közötti lakosságára kötelező lesz. Ausztria ezen elhatározása nagy felháborodást keltett a kisantant körében, amely sietett kijelenteni, hogy Ausztria az általános védkötelezettség törvénybeiktatásával megsértette a békeszerződéseket, nevezetesen pedig a sain-germaini szerződést, amely csak 36.099 főből álló zsoldos hadsereget engedélyezett a letiport országnak. A kisantant államai külügyminiszteri konferenciát hívtak össze és a napokban együttes lépéssel tiltakozó jegyzéket nyújtottak át Ausztriának. Egy-két pillanatra az érdeklődés elterelődött a németországi eseményekről és az ezzel fölmerült súlyos problémákról s a diplomáciai világ Bées felé tekintett, hogy kénytelen-kelletlen megállapítsa a békeszerződés megsértését, de csakhamar visszatért azokra a súlyos kérdésekre, amelyek a locarnoi hatalmak biztonságát érintik s amelyekre nézve Franciaország dolgozott ki új feltételeket. Középeurópa békéjéért folyik most a küzdelem, a »kollekliv biztonság« hangzatos jelszava alatt, bizony a nagyhatalmak nem igen érnek arra rá, hogy Ausztriának a maga biztonsága megerősítésére irányuló lépéseit nagyobb figyelemmel kísérjék. Ha a kisantant államai nem csinálnának kázust belőle, talán észre se vennék. Lehet, hogy éppen ezt a helyzetet tartotta kedvezőnek Schuschnigg arra. hogy a régen szükségessé vált általános szövetségi kötelezettséget elrendeljék. bár az osztrák kormány részéről elhangzóit magyarázat szerint erre a lépésre akkor is rákerült volna a sor, hogyha nyugalmi helyzet uralkodik Európában. Az osztrák kormány eme lépését nem tekinti szerződésszegésnek, saját népe iránti kötelességet vélt teljesíteni s elsősorban is az ország belső rendjének biztosítására hozta meg a törvényt, mert legelsőbben is arra van szüksége, hogy Ausztriában rend legyen. Rend nélkül egyetlen egy állam léte sincs biztosítva s csakis a belső konszolidáció a feltétele annak, hogy külpolitika tekintetében is kellő súllyal bírjon. Azt senki sem vitathatja el Ausztriától, hogy nagy szüksége van a belső rendezettségre, meri hiszen a nácik állandóan nyugtalankódnak s várják az alkalmas pillanatot, hogy zavart idézzenek föl az országban. De az ansehluss veszélye sem múlt el még feje felől, ami szintén arra kényszeríti, hogy olyan hadsereg lelett rendelkezzék, amely adott esetben Komárom, április 7. Hodzsa dr. miniszterelnök a klsantantról és a római blokkról. A miniszterelnök pénteken este a prágai napilapok munkatársai előtt hosszabb tájékoztatót áttolt az aktuális belpolitikai kérdésekről és ennek kapcsán érintette a legfontosabb külpolitikai kérdéseket is. Nyilatkozatának érdekes részét képezte a IkiSantant és a római blokkról való megemlékezése, melyben többek között a következőket mondotta: — Erős a meggyőződésem, hogy a jövőben bármi is történjék a külpolitikában a berlini, londoni akciók alapján, nekünk itt Középeurópában nem szabad szem előtt tévesztenünk, hogy Középeurópának legalább is gazdasági szervezése egyenesen létfeltétele az európai konszolidációnak. A mi politikánk a kollektív biztonság politikája volt s az is marad. Ez nem frázis, ez komoly munkaprogram. Ha azt mondták, hogy a béke oszthatatlan, úgy én azt mondom, hogy a biztonság is oszthatatlan. És okom van rá. Az angol közvélemény előtt talán sohasem esett annyi szó Csehszlovákiáról és Ausztriáról, mint a békepolitika tényezőiről, mint épen ezekben a napokban. És ha Csehszlovákiáról és Ausztriáról épen ma beszélnek ilyen értelemben, azt joggal teszik, mert ha Középeurópában a neuralgikus pontokon megsértenék a biztonságot, úgy automatikusan megsértik az európai biztonságot is. Legjobb volna, ha bizonyos feltételekkel Németország is bevonható volna a kollektív biztonság láncolatába. .1 mi feladatunk egyelőre itt. Középeurópában építeni a kollektív biztonság egyik pillérjét, inéig pilléren egész Európa biztonsága és békéje nyugszik. Nem nyugodhatunk meg abban, hogy Európa békéje egyrészt London, Párizs és Belgium pillérjén, másrészt a távolabb fekvő franciacsehszlovák moszkvai paktumon nyugodjék. E két távolálló pillér nem elég Európa békeépületének fenntartásához. A középen, Középeurópában legalábbis készen áll az esetleges támadások elhárítására. Ezt kellene tudniuk a kisantant államoknak is és az ügyet ebből a nézőszögből kellene elbírálniuk, még mielőtt komolyabb lépésre kerülne a sor. Európában egyetlen állam sincsen, amely nem tudná megérteni Ausztria helyzetét s azért csak csodálkozni lehet, hogy különösen Jugoszlávia idegessége a többieket is izgalomba hozza. Hiszen például az ansehluss kérdésében a kisautóid a legteljesebb ellentállást tanúsítja, semmiképen sincs kedvére az osztrák nácik mozgolódása sem, akkor igazán érthetetlennek látszik, hogy amikor Ausztria saját magának is alá teli támasztani. Ez pedig csakis Németország részvételével építhető ki. Nekünk ezt kell szerveznünk, a pillér kiépítésén kell dolgoznunk és ha ez a középeurópai szervezkedés összefügg a római tanácskozásokkal és a római határozatokkal, úgy kijelentem, hogy ami a gazdasági szervezkedést illeti, a római határozatoklxin nem látom a középeurópai megegyezés semmi akadályozóját. Ezt azért hangsúlyozom, mert bizonyos kétségek merültek fel, hogy a szankciókra való figyelemmel Olaszország számára lehetséges-e a részvétel. Mi egyszerűen nem értenénk, ha Olaszország középeurópai konszolidációs törekvéseinkkel szembehelyezkednék. Az utolsó hetek eseményei egészen világosan mutatják, hogy a római jegyzőkönyvekhez lesznek bizonyos észrevételek, de azok egészben véve nem akadályai a középeurópai gazdasági együttműködésnek. Az adósságok és hitel kérdését a kormány általánosan rendezi. A minisztertanács múlt hétvégi ülésén a kormány foglalkozott a mezőgazdasági kényszeregyezségről, továbbá a munkanélküliek ellen vezetett végrehajtási eljárások elhalasztásáról szóló kormányrendeletekkel s ezekkel kapcsolatban megállapította, hogy az adósságok s a hitel kérdését a kormány általános rendezéssel oldja meg. Az erre vonatkozó hivatalos jelentés kapcsán a Veéerní Geské Slovo azt írja, hogy a tartozások és hitelek általános rendezésén az értendő, hogy a kormány a közalkalmazottak, továbbá iparosok és kereskedők tehermentesítéséhez is hozzálát. Eredeti értesüléseink szerint a rendezés első lépése a bírósági kényszeregyezségről szóló törvényes intézkedések olyértclmű módosítása volna, hogy az adós ismét 35 százalékot ajánlhasson fel hitelezőinek. E tehermentesítési akció során sor kerül az építkezési szövetkezelek megsegítésére is, nemkülönben a kis családi házak eladósodott tulajdonosainak segélyezésére. Ennek kapcsán erősen beszélnek arról, hogy a rövidlejáratú kölcsönöket rendeleti megmentésére törekszik, ezt a lépést felháborodással fogadják. Ausztriát nem vezetheti háborús gondolat, hiszen az ő helyzetében a legnagyobb őrültség lenne ilyenre vetemedni. Ilogy inennyiben sértette még a békeszerződést, erre nézve különbözők a nézetek. Az osztrák kormány azt állítja, hogy nem sértette meg a szerződést, mert az intézkedés tisztára foelügyc Ausztriának, tehát a népszövetségi fórum elé nem vihető a kérdés. Ezt igazolja egyébként az osztrák külügyminiszter álláspontja is, aki a tiltakozó jegyzékeket minden megjegyzés nélkül vette át. Itt legfeljebb arról lehetne beszélni, hogy a népszöiíton átalakítják hosszúlejáratú, törlesztéses kölcsönökre. A végrehajtási tilalmat ennek kapcsán kiterjesztik a munkanélküli, vagy a csak részben foglalkoztatott kisiparosokra is. 785.550 volt a munkanélküliek száma március végén. A népjóléti minisztérium sajtóosztályának jelentése szerint a munkanélküliek száma március hó végén 795:550 volt, amit összehasonlítva a február havi kimutatással, (860.239) a csökkenés 6^.689-et vagyis 7.5 százalékot tesz ki. A munkanélküliek száma az egész köztársaság területén Csehországban 7.5, Morvaországban és Sziléziában 5.3; Szlovenszkón 10.9 és Kárpátalján 17 százalékkal csökkent. A tavalyi év ugyanezen szakában a munkanélküliség 28.400 egyénnel, illetve 3.4 százalékkal csökkent. Tavaly márciusban 801.794 munkanélkülit tartottak számon a munkaközvetítő hivatalokban. Nézeteltérés az államvédelmi törvény egyes rendelkezéseiben Az alkotmányjogi bizottságot szerdára egybehívták, hogy a köztársaság oltalmáról szóló törvény legújabb novelláját és az állam védelméről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A véderőbizottsági előadó, a nemzetvédelmi miniszter és legújabban a miniszterelnök is beszédekben és felhívásokban ama kívánságukat fejezték ki, hogy az új törvényjavaslatot valamennyi párt fogadja el. De mint ismeretes, a koalíciós pártok közül a baloldaliak nem fogadták az óhajokat valami nagy lelkesedéssel. A javaslatnak a véderőbizottság által nyitva hagyott rendelkezéseiről még a nagyhét folyamán az alkotmányjogi bízoltság koalícióspárti tagjainak külön kellelt volna tárgyalniok, de azzal, hogy az államvédelmi javaslatot az alkotmányjogi bizottság prenáris ülésének napirendjére tették, kifelé is nyíltan dokumentálják a nézeteltérések létét. Lpklig ugyanis'nem fordult elő, hogy egv és ugyanazt a javaslatot egyidejűleg két bizottság is tárgyalja. Előbb az egyiknek, majd a másiknak kell azt elvégeznie. Az alkotmányjogi bizottság ülése után a koalíciós hetesbizottság fog bizalmas tanácskozást folytatni. vétség nem képes megakadályozni azt. hogy az államok súlyos helyzetükben, létérdekük megvédelmezése céljából; olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek a saját biztonságuk megerősítésére szolgálnak. Ez baj, amelynek következményei könnyen a népszövetség tekintélyének lejáratására vezethetnek. Csakhogy a népszövetség is emberi munka, gyarlóságai és hibái a gyakorlati éleiben sűrűn ütköznek ki, amelyek azt igazolják, hogy ez a nemzetközi szerv ma már nem felel meg azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a népek támasztanak vele szemben.
