Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-04 / 28. szám
1936. április 4. >KOMAKOMI LAPOK* 5. oldal. Vidéki panaszok Panaszok a csuzi autobuszköztekedésre. .4 i ^. ;A napokban közhírré tétették az államvasutak, hogy Csúz községnek is lesz autóbuszközlekedése. Ez az autóbusz azonban, mint minden délszlovenszkói autóbuszjárat, alig elégíti ki az igények huszonötszázalékát. Mondjuk meg őszintén: az autóbuszjáratok menetideje nem megfelelő, csak nagyon szűk kör számára s majdnem olyan, mintha nem is volna autóbuszjárat. Példának hozzuk fel a legújabban rendszeresített csuzi autóbuszjáratot: akik ezen az autóbuszon Komárom, vagy Ggyalla felé akarnának menni, az autóbuszt nem vehetik igénybe. Legfeljebb Érsekújvár felé kedvező a menet, de oda is csak gyengén. Az utasoknak az az érzésük, hogy az autóbuszvonalakat mindjárt úgy állítják fel, hogy rövidesen megbukjanak. De vaníliás érdekessége is ennek az autóbusznak. A posta felajánlotta, hogy az autóbusznak havonta szép összeget fizet, ha az lejár Kürtig s szállítja a postát Jászfalu, Kürt, Csuz, Kolta felé. A postai resszorlnak ilyen ajánlatába a vasúti resszort nem ment bele... De nemcsak a csúzi autóbusszal van ilyen baj. A dunamocs—párkányi autóbusz is a nyilvánosság kizárásával s olyan időpontokban jár, amikor senki sem akar utazni. S ezt nevezzük a délszlovenszkói utasforgalom előmozdításának! SZOMBAT. A KOCKA. A kocka az, amelyiken Európa forog. A kocka az, amelyiken a világ sorsa forog’. A kocka az, amelyet Genfben, Londonban, Berlinben, Rómában elvetettek. Ez a kocka mindennap forog. l>erék, jó kocka. Évtizedek óta harsonázza, suttogja, hirdeti, mondja, üvölti minden betű a világon, hogy az emberiség sorsa kockán, a világ sorsa kockán, Európa sorsa most került kockára: ez a kocka lassankint egy önmagáért való intézmény leit, a KOCKA, nagybetűvel; titokzatos szerkezet, amelyen ott szorong az egész emberiség, minden csúcsán, élén, lapján milliók ijedeznek s a kocka egykedvűen forog... Forog a genfi teremben, forog Abessziniában, forog Becsben, amikor a kancellár az új katonai rendet hirdeti ki, forog Berlinben, amikor Hitler újabb merész lépésekről számol be, forog az Eden lord kezében s forog Amerikában, Japánban, Moszkvában. Szerencsétlen, bús kocka ez, tengelye a világnak, amelyet a sors keserű leve öntöz. És ehhez oly fásultak vagyunk. Valahányszor megint a kockáról olvasunk: legyintünk búsan és közönyösen, már tisztában vagyunk a kockával s életünk mindennapjával: a kocka forog s mi állandóan azon fáradozunk, hogy a kocka síkjairól, éleiről le ne csússzunk a sötét semmibe. Valahányszor a kocka kezdetben egyet perdült: lázas izgalom vett erőt rajtunk s a bekövetkező fordulattól a végső megsemmisülést vártuk. Valahogy azonban a kocka fordulata óvatos maradt s ismét egy percig, egy óráig, egy napig rajta maradhattunk a bűvös kockán. így telik most mindennapunk. A kocka lassan, vagy gyorsabban fordul egyet s mi fásultan, beletörődve várjuk, mikor áll meg a forgása, vagy mikor vet le a Nagy Megsemmisülésbe életünk kockája. Mindennapunk egy-egy újabb adomány a Bűvös Kocka jóvoltából. De már ebbe is beletörődtünk s belefáradtunk az izgalmakba és a kocka ingadozásába. Az emberiség megtanulta, hogy a veszedelmesen ingadozó kockán miképpen egyensúlyozza magát ideig-óráig'. Tovább nem is mer gondolni... Iimr-rrr~r" ,iiiiiiiiM]ffiiiiiniiMBTiiiTBWT~niii~T’irirTmmiTTrrniniTnnranmffff«ni-TíiimBMiiii»iiiiii Egy szegény halott görögkeleti kislány emlékére napok óta jól reggeliznek, boroznak a komáromi Kúria lakói. — április 3. Érdekes temetési szertartás zajlik le, folyamatosan már vasárnap óta a komáromi szerb temetőben. Az egyik dunai uszály jómódú kormányosával különleges, szomorú eset történt: tavaly megbetegedett egy kisfia tífuszban,,'s el is halt. Ez volt az a tiíusz-eset, amely miatt a tavalyi fürdőszezon oly csonkán végződött a Kisdunán. A szülők megsiratták kis halottakat és búcsút mondtak Komáromnak. A sors különös rendelkezése és kifürkészhetetlen akarata folytán ugyanennek a kormányos családnak egy másik gyermeke, Torka nevű nyolcéves kislánya is Komáromban hunyt el a mull héten. A vallásos görögkeleti család a komáromi görög temetőben helyezte örök nyugalomra kislányát. Mivel nem volt papjuk, messzi földről hozattak egy pópát s az temette el a korán elhunyt kisleányt. A görögkeleti hitfíek nagy gondot fordítanak a temetésre, a tudott örök nyugalomra helyezésének dolgában a legszegényebb ember sem ismer költséget, fáradságot: életüknek pompás befejezést akarnak adni s valósággal szégyen náluk, ha szeretteiket nem a legköltségesebb módon helyezik örök nyugalomra, bármi adósság árán, amelyet később sokáig viselnek. A gyermekét szerelő kormányos család is gazdagon bocsátotta örök útra gyermekét. A messzi földről érkezett pap eltemette a kislányt s most következett nyolc napig a siratás és a halotti tor. ősi szokás szerint mindenkit megvendégeltek, aki a temetőbe került, részvétet kifejezni. A görög temető valóságos búcsújáró hely lelt a Kúria tőszomszédságában. A komáromi Kúria szegény népe rájött a halotti torból fakadó ünnepi étkezések örömére és tömegesen kereste fel a temetőt. Az új sír körül mindenféle finom ételek voltak felhalmozva: mákos tészta, szerb főzelék, gyümölcs és bor. A Kúria ide járt »reggelizni«. Volt eset, amikor harminc-negyven ember is ott szorongott a sír körül s boldog, boldogtalan enni kapott. Mindennap kifejezte részvétét a Kúria, enni kaptak, a kínálást visszautasítani nem lehetett s a szegény kis halott lány így segítette meg a Kúria szintén szegény népét... A szülők minden reggel felvonultak mindenféle jóval, a Kúria népe elfogyasztotta az ennivalót is és a bort is. Hír szerint egy napon húsz liter bor is elfogyott. A szerb család napok muiva csökkenteni volt kénytelen az adagokat, mert a részvét megnyilvánulása a Kúria részéről kissé túlzott kezdett már lenni. A tor nyolc napig tart. Még most is folyik. A derék kormányos talán egész életágén nyögni fogja az adósságokat, de legalább a Kúria jól élt, egy halott kisleány jóvoltából, 1930 tavaszán... Portalanitsák a községeket • Nemcsak a városiak szenvednek ám a portól, hanem a városiaknál még sokkal jobban a falusiak is. Az áldott délszlovenszkói sár, ha felszikkad és porrá válik, rettenetes porfelhőkbe burkolja az uccákat s megakadályozza a higiénikus élet szerint való életet. Azt prédikálják mindig, hogy éljen a falu az egészség törvényiéi szerint, nyissa ki ablakait, szellőztessen. Hogy tehesse azonban ezt meg, ha az első ablaknyitásra a por rétegekben száll be ablakán. A marhacsorda, a libanyáj, a szekér, az autó: se szeri, se száma a porhajtóknak. A községek lakosai könyörögve kérik az utak portalanítását valamiképen: ha már az utak a községen keresztül nem aszfaltoztalak, akkor legalább egy kis olajat Öntsenek rá a porra. A tüdőbaj éneikül kettős erővel szedheti áldozatait! — A könyvnyomtatás félezredéves jubileuma. Ezidén lesz 500 éve annak, hogy Gutenberg János feltalálta a könyvnyomtatást, mely a maga századévében, éppen olyan forradalmi találmánynak számított, mint századunkban a rádió. A francia rádiótársaság most indítványt nyújtott be a nemzetközi rádió unióhoz, hogy Gutenberg emlékére ünnepi küldést rendezzenek a világ rádióállomásai. Az előterjesztésnek a nemzetközi szövetség valószínűleg helyt ad s igy az egész világ méltóképpen fog hódolni Gutenberg emlékének, aki az egyetemes kultúra egyik legnagyobb előmozdítója volt. Vigyázat — televízió ! Itt van tehát a távolbalátó telefon, örüljenek neki a rövidlátó, bohó lelkek. Akik azonban kissé belelátnak a távolbalátás bevezetésével előálló beláthatatlan bonyodalmakba, azok öröme kissé lehűli már az első pillanatokban. A televízió általános bevezetése valóban tele van vízióval. A telefonnak eddig ugyanis egyik legvonzóbb tulajdonsága volt, hogy elrejtette a beszélők arcát egymás elől. Hogy ez gyakran mily kedvezően hatott a beszélgetés menetére, és a beszélők hangulatára — azt talán fölösleges különösebben hangsúlyozni. Ez azonban csak csekély érzelmi része a távolbalátás veszélyének. Mert már előre lemondhatunk a fürdőkádból való beszélgetésekről, a Magadásokról és a többi oly kellemes dologról, mely a láthatatlan telefonnal együtt jár. Ezentúl hiába telefonálunk be főnökünknek, hogy haldoklónk, a rajtunk lévő gyűrött szmoking el fogja árulni távollétünk igazi okát, mely legalább oly súlyos, mint egy betegség — de sajnos, még sem mentesít a kötelességek alól... A hitelezőnek nem mondhatjuk majd elváltoztatott női hangon, hogy »a nagyságos úr, sajnos, a spongyaíinomítók vándorgyűlését nyitja meg e pillanatban« — nem, mindennek vége. Itt van a távolbalátó telefon félszeg és stílszerűtten találmánya, mely épp oly fölösleges, mint — mondjuk — egy zenélő tájkép, vagy egy láthatatlan pénzösszeg. Politikai bonyodalmakat is jósolhatunk a távolbalátással kapcsolatban. Hogy lehallgattak bennünket időnként — abba még csak beletörődtünk, de hogy »lenézzenek« — az ellen erélyesen tiltakoznunk kell. Mindezekből is kitűnik teliát, hogy tudományos szempontból lehet az új találmány bármilyen örvendetes, gyakorlati alkalmazása elé kissé pesszimisztikusan nézünk. Mert szép, szép, hogy láthatjuk azt, akivel beszélünk, de mennyivel szebb, — ha nem láthatjuk ... — Baba tánckurzust kezd Kominek tánctanár 4—12 éves gyermekek részére április 14-én délután 5-től a Legényegylet helyiségében.Táncjátékok, Ritmika, Svéd tánctorna tanítása. — Kulturelőadás. A párkányi Kát. Legényegylet kedden este igen értékes előadást tartott A pápa és a vatikáni szertartások címmel, A kulturelőadást igen sokan hallgatták végig. HÍREK — A nagyheti istentiszteletek sorrendje a róm. kát egyházban: 1. Virágvasárnapon: Reggel 6 órakor csendes szentmise, 1l2&-koT diákmise, 1I29 órakor barkaszentelés, ütána körmenet a templomban, melynek végeztével ünnepi szentmise Passióval. 2. Délután 3 órakor litánia. 3. Hétfőn, kedden és szerdán: 6 órakor és V28 órakor szentmise a Szent- András templomban, szerdán 8 órakor a Szt. Rozália templomban is szentmise. 4. Nagycsütörtökön: 8 órakor ünnepi szentmise, amely alatt közős áldozás, utána az oltároknak díszeiktől való megfosztása, A Szt. Rozália templom délután 5 órától kezdve nyitva lesz a hívek keresztuti ájtatosságának végzése céljából. 5. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 6 órakor lamentatiók a Szent András templomban. 6. Nagypénteken: 8 órakor kezdődik az istentisztelet. Csonka mise, utána az Oltáriszentség elhelyezése a szent sirban, utána szentbeszédet mond dr. Majer Imre prelátus, apátplébáncs. A Szent Rozália templomban az Oltári szentség délelőtt 10 órakor helyeztetik el a szentsirnál. Úgyszintén a Szt. Anna templomban is. 7. Nagyszombaton: Reggel 6 órakor Szentség kitétel a szent síroknál, 7 órakor tűz, húsvéti gyertya és keresztkut szentelés, utána ünnepi szentmise. Feltámadási körmenet: a Szt. Rozália templomban délután 5 órakor, a helyőrségi templomban délután V2 6 órakor, a Szt. Anna templomban délután 6 órakor, a Szt. András templomban este 7 órakor. 8. Husvétvasárnapjdn: Reggel 6 órakor szentmise, utána húsvéti bárány megáldása, 9 órakor ünnepi főpapi mise, utána szentbeszéd, elmondja dr. Majer Imre prelátus apátplébános, Va12 órakor szentmise, délután 3 órakor litánia Szentséggel. 9. Húsvéthétfőn: Úgy, mint husvétvasárnapjáo. — Nagyheti áhítatok a református egyház templomában. Ápr. 5. Vasárnap este: Jézus az egyházi törvényszék előtt. Máté 26:57—68. (Prédikál Boross Kornél segédlelkész.) Ápr. 6. Hétfő este: Jézus a világi törvényszék előtt. Mt. 27:1—26 (Préd. Galambos Z. lelkész.) Ápr. 7. Kedd este: Jézust Péter háromszor megtagadja. Mt. 26:33—35, 69-75. (Préd. Boross K. s. 1.) Ápr. 8. Szerda este: Jézus megszerzi az Úrvacsorát. Máté 26:17—30. (Préd. Galambos Z. lelkész.) Ápr. 9. Csütörtök este: Jézus gyötrődése a Getsemáné kertben. Máté 26:36—46. (Prédikál Boross K. s. 1) Ápr. 10. Péntek este: Jézus halála. Máté 27:27—50 (Préd. Galambos Z. lelkész.) Ápr. 11. Szombat este: Jézus eltemetve. Mt. 27:50—66. (Préd. Kiss Ernő nagylegátus. Az istentiszteletek minden este pontosan 6 órakor kezdődnek a templomban, melyet hideg idő esetén fűtenek. — Nagyheti ájtatosságok az evangélikus templomban. Holnap, virágvasárnap este megkezdődnek a nagyheti ájtatosságok, amelyek ezidén is alkalmat adnak a híveknek, hogy elcsendesült lelkűket kitárják a golgotái Kereszt isteni misztériuma előtt. A nagyheti ájtatosságok keretében a sorozatos szentbeszédek közös témája: „Mi néked a kereszt ?“ Az egyes prédikációk a sorrendje a következő: 1. Virágvasárnapon este 6 órakor: Botránkozás, mint Péternek ? 2. hétfőn este 6 órakor: Nyűg, mint Cirenei Simonnak ? 3. kedden este 6 órakor : Büntetés, mint a latornak ? 4. szerdán este 6 órakor: Látványosság, mint a tömegnek? 5. nagycsütörtökön este 6 órakor: Bolondság, mint az elveszőknek? 6. nagypénteken délután 3 órakor: Isten ereje? 7. nagypénteken este 6 órakor : Dicsőség ? 8. nagyszombaton este 6 órakor: Az életi A sorozatos prédikációkra minden alkalommal a megfelelő passiós vecsernye következik, amelynek liturgiájában szerdán sorra kerülnek a lamentációk is. Nagycsütörtökön, az Úrvacsora szentségének sze reztetése napján ünnepélyes vecsernye lesz. Nagypénteken délután, az Üdvö-
