Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-14 / 22. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936, március 14. Lőwixigfer Gyula fakereskedés, fűrész és gyaluüzem Komárno Bercsényi utca végén Telefon 171. Deszka Léc Gömbrfid Faragoitfa Fűrészeltía Gőzöltbükk Vöröslenyő Diófa Tölgyla Zsindely Keritésléc Szöilőkaró íVttndennemü asztalos és építési áru Cement Mész Tégla Cserép Kálránypapir Szigetelőlemez Cserépkályha Csempe „Eternitas“ pala egyedárusltása Gömbla felfürészelése és faanyag gyalottzeml megmunkálása mérsékelt árban. Kertészeti melegágy ráma Négy év után fény derült egy Gútán elkövetett kegyetlen gyilkosságra. A szemtanú vallásos volt, gyónni akart husvétkor s bevallotta mit látott — Az áldozat: Molnár József. — Egy apa s három fiú a gyilkossággal vádolt. (Saját tudósitónktól.) Egy ember élő és nem szűnő lelkiismerete felfedett egy négy évvel ezelőtt történt szörnyű gyilkosságot Gután. Erről szól az alábbi jelentésünk. Gyónni akarok: hadd vailjak! E hét elején egy izgatott férfi sietett a gutái csendőrségre. Zuber Mihály gutái lakos voit az illető, aki ezekkel a szavakkal lépett a csendőrökhöz: — Nem tudom tovább titkolni, mit láttam. Éjjel-nappai kinoz a lelkiismeret. Vallásos ember vagyok s mielőtt gyónni mennék, a csendőröknek akarok vallani arról, amit láttam. A csendőrök eleinte nem értették meg, tulajdonképpen mit akar Zuber Mihály. Szaggatottan, izgatottan aztán ki vallott Zuber Mihály, a szemtanú, mindent. Zuber Mihály elmondta, hogy egy gyilkosság szemtanúm volt. Mivel félt a gyilkosok bosszújától, nem merte feljelenteni őket. De a lelkiismeret állandóan kínozta. Három éve nem mert gyónni, noha igen vallásos ember volt, mert félt, hogy e'szóija magát. Az, hogy nem gyónhatott, igen kínozta leikiismeretét s mivel most husvétkor mindenáron gyónni akart, elhatározta, hogy könnyít lelkiismeretén s a csendőröknek elmondja, mit látott 1932. június 6-án éjjel.-Vallomása után Zuber Mihály szemmelláthatóan élénkebb let. Később, arniKor a gyilkossággal vádolt családdal szembe,sifették, oda is szólt nekik: — Nem bánom, üssetek agyon, de most már igen jól érzem magam s ez megéri... Mit látott Zuber Mihály egy nyári éjjel? — 1932 nyarán, amikor a nagy szárazság miatt annyi lopás, betörés volt Gú'án minden nap, — kezdette vallomását Zuber Mihály, — magam is sokat Őrködtem a vagyonom felett, junius 6-án éjjel a Fülöp család házából nagy kutyaugatást hallottam, meg valami lármát is. Éjfél volt s valaki felorditott. Közelosoníam s meglapultam a búzában. Mikor a gát alatt a mezei úthoz értem, hirtelen neszt hallottam. Azt hittem, kocsi jön s erre visszahúzódtam. Nálunk mindig veszélyes volt a levegő. Ebben a pillanatban négy férfit láttam az utón, akik nagy terhet vittek szuszogva. A négy Fülöp volt : apa és három fia. — Itt jó helye lesz, — mondta az apa. — Jó, — helyeselte Géza fia. Ekkor valamit kiráztak a pokrócból s otthagyták. En azt hittem, valami krumpli vagy lopott jószág. Nagyon megijedtem, később rosszat sejtettem, s nem mertem megmozdulni. Nem mertem megtekinteni, mit ráztak ki a zsákból. Hazaszöktem. Másnap reggel félhétkor holtan találták ugyanott Molnár Józsefet, kegyetlenül elcsúfítva. Mi történt tulajdonképen ? A csendőrségen nagy meglepetést okozott a bejelentés. A gutái s a komáromi csendőrség azonnal felelevenítette a rég történtek emlékét s a következőket állapította meg: Molnár Józse! gutái férfi nagy tolvaj hirében állott. Abban az időben a vagyonbiztonság nem állott erős alapokon, rengeteg volt a lopás, valóságos tolvajszövetkezetek alakultak, egymástól loptak-Ínségükben az emberek s egy kis erőszaktól sem riadtak vissza. Molnár József a merész tolvajok közé számított, akire már sokan tenték fogukat. Tolvajutja előtt rendesen bejelentette, hogy hová megy lopni, kikérte család|a véleményét. Juni'-s 6-án reggel elhatározta, hogy éjjel a Füiöp-család libáit ellopja. Anyja óva intette, Molnár nem tágított s lopni indult. De a Fülöp-család már hamarább értesült Molnár szándékáról s az apa három fiával felkészülve várta a belopózó tolvajt Molnár éjjel bemászott a kerítésen s többet nem jött ki élve. Fejszével, ásóval, kapával ütötték a felis mérhetetlenségig s teljesen összevagdosták az arcát, vadállati kegyetlenséggel. A Fülöp-család sem volt jól beirva a közvéleménybe: mindenki tóit rabiátus természetüktől. A gyilkosság elkövetése után zsákbatették a hullát s jó messzire vitték a háztól, ahol kirázták a zsákból s nyugodtan hazamentek. Másnap a nyomok ugyan Füiöpék felé vittek, de bizonyítani semmit sem lehetett: minden vérnyomot eltüntettek s úgy tettek, mint aki nem tud semmiről. Az esetnek két szemtanúja is voit: Zuber Mihály és Szabó Géza, a sógor. Ezek azonban nem mertek szólni A nyomozás azért jutott holtpontra, mivel a Molnár család szégyelte bevallani, hogy fiuk lopni volt Ha akkor őszintén megmondták volna, hogy Molnár a Fülöp családot kereste fel, hogy elvigye azok kövér libáit, akkor régen elitélték volna már a gyilkos apát s három fiát Emiatt az álszemérem miatt inkább annyiban hagyták a dolgot. S ha Zuber AAihäly nem akarta volna husvétkor töredelmesen megbánni bűneit, talán nem érte volna utói az igazságszolgáltatás a gyilkos családot. Tagadnak! A nyomozás nagy apparátussal indúlt meg s elővezették a gyilkossággal vádolt három fiút s az apát : Fülöp Géza 68 éves gazdálkodót, ifj. Fülöp Géza 37 éves, Fülöp Erazmus 30 éves, Fülöp Ferenc 28 éves férfit. Ezek váltig tagadnak. Az egyetlen volt Fülöp Géza, aki ugylátszott, hogy egy pillanatra megtörik, de újra visszanyerte lelkierejét. Három napig folyt a nyomozás és a vallatás. — A nyomok persze már eltűntek azóta s igy a tagadásuk sikeresebb. A gyilkossággal vádolt család jelenleg a komáromi ügyészségi fogház lakója. Világitó estélyiruhák, négusköpenyek, fejre ültetett madarak a tavaszi és nyári divat szenzációi. Az idei tavaszi és nyári divat mulatságos és különös újdonságai közül elsősorban a fehér, foszforral átitatott csipkéből készült uj estélyi modellt kell megemlíteni, amely a foszforkezelés következtében a ^tétben lágy, finom fényt sugároz ki és bizonyos körülmények között rendkívül alkalmas a szabadban megtartott esti összejöveteleken való megjelenésre. Ugyancsak nagyon érdekes egy lehelletszerü, virágos imprimé sifonból készült estélyiruha, amely nagyszerű illatot bocsát ki, — ugyanis tartós virágparfőmmel van átitatva. Sok párizsi divatházat most is a Kelet befolyásol és a négus nagyobb hatást gyakorol a párizsi női divatra, mintsem addiszababai palotájában képzelné. Így például legutóbb egy hosszú, fehér voálkeppeí mutattak be, ameiy teljesen Hailé Sztiasszié jólismert fehér köpenyének az utánzata. Ezt a keppet fehér voálból készült estélyi ruha felett viselik, amelynek vonai hasonlóképpen hullámosak. A keleti hatás a tarka mintájú hímzéseken, a ruhák szabásában és sok más téren is megfigyelhető A cipödivatot sem hagyta érintetlenül. Vannak lapossarku szandálok nappalra és estére s arany- és ezüstbőrből készült estélyi szandálok, lapos, homoruan befelé hajlított sarkokkal. Még egzotikusabban hatnak a saroknélküli szandálok, melyek szabadonhagyják a lábujjakat. Keskeny, aranyozott vagy ezüstözött bőrpántok tartják ezeket, melyek az ujjak között futnak. Mikor a tolldivat először jelent meg Párizsban, a kalapokon meglehetősen terjedelmes strucc- és paradicsommadártoliakat és egyszerű, hosszú, keskeny száltoliakat viseltek. Ez a tolldivat aztán átterjedt az estélyi frizurára is és mindenféle tolikoronák díszítették az elegáns párizsi nők fejét, vagy impozáns tollbokréták foglaltak helyet a hajfürtök között és minden mozdulatnál méltóságosan lengtek jobbra-balra. Most úgy a kalapokat, mint a frizurát diszitő tollak terjedelme jelentékenyen csökkent. Most a kalapokat két apró madárkával d iszitik. amelyek elől, a kalap peremén helyezkednek el. Az olyan divathölgyek is, akik a tollas hajdiszt kedvelik, esténként ilyen kis madarakat dugnak a művésziesen hullámositott fürtök közé. Az üvegszerü anyagból készült övék is azokhoz a toalettcikkekhez tartoznak, amelyek már régebben is díszítettek néhány elegáns ruhát, de az uj szezónban egészen fontos helyet kapnak. Ebből a világos, áttetsző anyagból csinos öveket készítenek, elöl tarka virágcsokrocskák borítják őket és különösen fiatalos pasztellszínű nyári estéiyiruhákhoz illenek. Tejüvegszerü anyagból is állítanak elő szép öveket, ezeknek a mintája sokszor tarka, vésett virágokból ál! és nagyon jól mutatnak egyszerű, világos nyári ruhákon. Ebből a matt üveganyagból virág- és falevéiformáju gombokat is gyártanak. Ilyen gombok nagyon gyakran díszítik a tavaszi és nyári öltözeteket. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Homáromban 50 évvel ezelőtt: A Dalárda nagy farsangbucsuztatőt rendezett hangversennyel, tánccal. A hangversenyen előadták „A vartyogi nagy dalnok .ersenyt“, hatalmas sikerrel es katonazenekari kisérettel. A táncmulatságon a négyest 84 pár táncolta. Az utcákon szélvihar dühöngött, a bálteremben kellemes meleg volt. Mindent jelmezben adtak elő a dalnokok, a békahangversenyt is békajelmezben. A cikkíró megjegyzi, hogy ennek az egyesületnek virágzása nem lehet kétséges és bizonytalan. Igaza is volt, mert Íme, annyi viharos év eilenére most is él, virul a Dalegyesület és éppen a jövő szombaton tartja meg idei nagy hangversenyét. Változatosság okából cigányzenekisérettel. Az egész vidéken, minden jobb bálon Ferdi primás húzta a talpalá valót. A tisztikaszinó mulatságán egy Prandtner nevű hadapród női jelmezbe öltözött s olyan sikerültén még hozzá, hogy egészen az álarc levetéséig táncoltatták a férfiak, kezét szorongatták s mindenféle bolondságokat sugdostak a fülébe. Nagy volt a megrökönyödés, amikor levetette az álarcát s ki derült, hogy a hadapródnak udvaroltak a kollégák Szerkesztői üzenet K. 1.-nek Budapestre: Igen szívesen vesszük cikkét, de ne legyen csipős, mert errefelé igen érzékenyek az emberek ... 25 évvel ezelőtt: Kocsmázó iskolásgyermekek. Ravazd községben, Győnnegyében, nagyon szomorú dolgokat tapasztalt a tanfelügyelő. A szülők a gyermekeiket magukkal viszik a kocsmába s más mulatságokra is és másnap a gyerekek részegen mennek iskolába. A járási főszolgabíró szigorú intézkedésekét tett ennek megakadályozására. Kircz Artur partosi fatelepe leégett. A városi közgyűlés a vízvezeték szivattyukutjának rendezésével foglalkozott — Egon Erwin Kisch „Tilos a bemenet.“ A „száguldó riporter“ legjobb könyve Izgató, leleplező és érdekfeszitő, antwerpeni és amszterdami gyémántcsiszolókhoz visz el bennünket, a montecarlói játékkaszinóba, egy belga városba, amelyben háromezer őrült él, csodatevő gyógyforrásokhoz, mindezen túl azonban elsősorban az emberi lélek nemsejtett tájaira. Az utolérhetetlen Kisch ezzel a könyvével is bebizonyította, hogy uj és immár befogadott irodalmi formát kreált. Úttörő, aki azonban nemcsak az irodalom nagyértékelt úttörője, hanem az emberi lelkiismereté is. Ez a könyve irói pályájának csúcsteljesítménye. — Megjelent Eugen Prager könyvkiadóváilaiatnáí. Ára 22 Kő, egész vászonkötésben 28 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom. — Fogház fürdőmesterrel és tornatanárral. Eddig általában azt hitték, hogy a világ legkellemesebb fogházai a belga louvaini és az angliai brightoni fogház. Az előbbiben ugyanis minden fogolynak külön rádiókészülék és tusfürdő áll rendelkezésére, az utóbbiban pedig táncolnak és bridzseznek a foglyok. De a Vatikán uj fogháza, mely most nyilt meg, túltesz mind a kettőn. Csak három cellája van. Azoknak a „szerencsés“ embereknek, akik ezekben a teljes modern kényelemmel felszerelt helyiségekben fognak lakni, ápolónőjük, fürdőmesterük és tornatanáruk lesz. Esős időben hatalmas fedett udvaron sétálhatnak. A három cella még üres.
