Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-11 / 21. szám

4. oldal. »KOMÁROMI KAPOK« 1936. március 11. Laőwixtg'ex' Gyula fakereskedés, fűrész és gyaiuüzem Komárno Bercsényi utca végén Telefon 171. Deszka Léc Gömbrúd Faragottfa Fűrészeltía Gözöltbükk Vörösfenyő Diófa Tölgyfa Zsindely Kei’ltésléc Szöllökaró Mindennemű asztalos és építési óru Cement Mész Tégla Cserép Kátránypapir Szigetelőlemez Cserépkályha Csempe „Eternitas" pala egyedárnsitása Gömbfa felfürészelése és faanyag gyaluüzemi megmunkálása mérsékelt árban. Kertészeti melegágy­ráma HÍREK — Kinevezések és áthelyezések a komáromi kerületi bíróságon. Az igazságügyminisztérium a komáromi kerületi bírósághoz bírósági tanácsossá dr Bakó Miklóst és dr. Sindler Ja­­roslávot, járásbiróvá dr. Szadlony Ist­vánt nevezte ki. Dr. Peierndk Sándor bírósági tanácsost a rimaszombati ke­rületi bírósághoz helyezte, dr. Ri°dn Lajos államügyészt z pozsonyi főügyész­séghez helyezte át. — Halálozás. Mint őszinte részvét­tel értesülünk. Rozim József nyugal­mazott erdőtanácsos, hosszas szenve­dés után éleiének 73-ik évében, már­cius hó 9-én visszaadta lelkét Terem lő­jenek. A megboldogult érdemes köz­­szolgálat után nyugalomba vonulva, másfél évtizeddel ezelőtt költözött csa­ládjával együtt Komáromba, amely­nek köztiszteletben álló polgára volt. Kihűlt porrészeit március 11 -én. szer­dán, délután .» órakor fogják a hely­beli rom. kath. temető ravatalozójából örök nyugalomra helyezni. Elhunytál lesújtott özvegye szül. Perczián Kor­nélia úrhölgy s gyermekei Rozim Jó­zsef erdőmérnök és Rozim Anna férj. Prekop Fercnc.né, unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Áldott legyen emléke! — Megalakult a SZMKE-szerve­­zet Imelyen. Vasárnap délután meg­alakult az imelyi SZMKE csoport, Szombathy Viktor főtitkár közbenjötté­­vel. Mintegy százan iratkoztak fel ta­gul, az ismertető beszéd után. Elnökké Tóth Mihályt választották, a vezetőség tagjai lettek: Szaló Kálmán, Cseh La­jos, Paszturek Gábor s tiz választmá­nyi tag. A kulturmunkát rövidesen megkezdik. — A „Falubarátok“ vasárnap dél­után 5 órai kezdettel rendezik teadél­utánjukat a Central kávéház különter­mében. Kitűnő jazz, kellemes uzsonnázó hely nem táncolók számára is. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. — Kedvezményes utazási igazol­vány. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest IX., Köztelek-u. 8.) folyó évi március 20 —2o. napjain tartja 1936. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítását Budapesten a tenyétz- és haszonállatvásár telepen (Pongrác- ut mellett). A vásárra féláru menettérti jegyre jogosító igazolványok 10 Kc-ért kaphatók lapunk kiadóhivatalában — Halálozás. Súlyos csapás láto­gatta meg Friedrich János, magyarko­máromi főszámvevőt. Amint őszinte részvéttel értesülünk, fivére dr. Friedrich József MÁV. főintéző 51 éves korában hosszas szenvedés után Budapesten a napokban elhunyt. — Adomány. A Népjóléti Központ céljaira Kapossy Emilia úrnő 2ü Ké-t adományozott, mely adományért ezúton is hálás köszönetét mond a gyermek­konyha vezetősége. — Vasvillaharc az országúton. A muzslai országúton haladt kocsijával Czibor József. Utána jött szintén kocsin Szalay János. Szalay meg akarta előzni Czibor kocsiját és el akart mellette hajtatni. Közben azonban Szalay ko­csija megakadt Czibor kocsijában. Sza­lay lovai ettől megbokrosodtak és fel­­döntötték a kocsit. Erre Sza'ay utána futott Czibornak és kérdőre akarta vonni Czibort. Czibor azonban vasvil­lát ragadott és úgy verte fejbe Szalayt, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. — A jól sikerült mulatság vége. Jól sikerült mulatságot rendeztek Kis­­gyarmaton. A mulatságon résztvett Mészáros János ottani legény is, akit egy szóváltás következtében alaposan megszurkáltak. A tettesek ellen meg­­ndult az eljárás. Szerdai feljegyzés. Hangok hete lesz özén a bélen Komáromban. Vélet­len-e, avagy szándékosság, hogy a kö­vetkező líz napban annyi hangver­seny és dalosünnep lesz nálunk? A far­sangi időket lefoglalta a tánc s most ugyiálszik, a komolyabb művészet mű­­rad: a dal, míejg a zene. Tiz nap alatt négy hangverseny: ez még huszonöt évvel ezelőtt is soknak számított. íme: csütörtökön a népkonyha-hangverseny, vasárnap a zeneiskola s az izsai da­lárda hangversenye, jövő szombaton a Dalegyesület magyar nótaestje. A vé­letlen különösképen játszott össze, hogy igy megáldotta programmal ezt a már­ciust. Most már csak az a kérdés, hogy a közönség is együtt erez-e a rendező­ségekkel, avagy a közönséget hidegen hagyja a művészi szándék s megy a maga kiszámíthatatlan útján? Mert kö­zönségünk mint minden kisvárosi közönség, rejtélyes és kiszámítha­tatlan. Van úgy, hogy minden kultúr­­rendezésl felkeres, megtölti a terme­ket, van úgy, hogy hónapokon keresz­­resztül kerüli a legszebb műsorokat is. AzL mindenesetre észrevettük, hogy a »hivatalos« rendezések mindig bővebb­­számú közönséggel ajándékozzák meg az előadótermeket, mint azok, ame­lyek spontán, egyesületi kezdeménye­zésekre nyitnak ajtót. Ezt már régóta figyeljük s azt szeretnénk, ha a »ma­gánkezdeményezések« éppenolyan si­kert aratnának, mint a »hivatalosak«. Hasson az a szív, az a lélek a kultúra­­támogató erőkre... Sajnálatos körülmény, hogy egy na­gyon szép terv egyelőre halasztást szenved. Komárom társadalmának egy részéi lelkes emberek műkedvelőelő­adások számára akarlak megnyerni: Eperjes, Igló, Nyitra, Pozsony példá­jára komáromiakból is akartak mű­kedvelőcsoportot alakítani. Nagy volt a lelkesedés egészen kivitelig. Ak­kor aztán, szokás szerint, ott megtor­pantak. Elfogyott az erő, el a lelkese­dés: a női részen a lelkesedés még megmaradt, de a férfi részen elmúlott s a szép terv egyelőre halasztást szen­ved. Csak halasztást, mert valószínű­leg nem marad annyiban, hiszen az ál­talános kedv s a helyeslés meg volt — Komjáthy Jenő Szenicén. Komjáthy Jenő — Vajda és Reviczky mellett a modern magyar lira úttörő egyénisége —, akinek egyetlen vers­kötete, a „Homályból“, a magyar bölcselmi költészet legmagasabb or­mait járja, a szlovenszkói Szenicén volt polgári iskolai tanár. A nagy magyar klasszikusnak Szlovenszkón töltött éveiből közöl érdekes és tel­jesen ui, irodalomtörténeti becsű ada­tokat Martonvöigyi László a pozsonyi magyar rádió március !3.-i műsorán, 18 óra 10 percnyi kezdettel. Marton­vöigyi előadásából markáns körvona­lakban bontakozik ki az életében fel nem ismert magányos zseni tragikus sorsa. — Családi gyász és öröm egy napon. Nem mindennapi eset történt Csiffáry András ielédi gazda házában. A család leánya menyasszony volt és erősen készültek már az esküvőre, amelynek a napja is ki volt tűzve. Az esküvő napján hirtelen meghalt a menyasszony anyja. Az esküvőt már nem lehetett eihalasztani és igy Csiffáry Andráséknál egyszerre volt gyász és öröm. — Megverte a betegsegélyző elienőrét. A nyitrai kerületi biróság most ítélkezett a zsigárdi ügyben, ahol a betegsegélyző ellenőrét megverték. Zsigárdon volt hivatalos ügyben Fuchs Mátyás a betegsegélyző ellenőre és hozzá. Mi a tanulság? Hogy legtöbb­ször csak beszélünk, beszélünk, terve­zünk, de mire teltre, cselekedetre ke­rül a sor. az akaratnak vége... Tár­sadalmunknak van egy rétege, amely szigorúan »kritikai alapra helyezke­dik. Azaz: szívesen kritizál, de nem vesz részi semmiben s legkevésbbé szeret résztvenni az alkotásban magá­ban. Micsoda reményeink lehelnek ak­kor kulturális és társadalmi tekintet­ben? A miniszter beszédével kapcsolatban ehelyütt tegyünk egy érdemes, figye­lemreméltó megjegyzést. Dérer mi­niszter, aki volt iskolaügyi miniszter is és most igazságügyminiszter s aki valószínűleg igen jól tudja, hogyan s mimódon kell beszélnie: beszédében Komáromot valóban Komáromnak ne­vezte. Nem is egyszer, hanem több­ször is. Mi következik ebbök? Egysze­rűen az, amit mindenki tud, csak sok magyar ember nem: hogyha magya­rul beszélünk, nem szégyen a régi magyar helyneveket magyarul mon­dani. Német embernek, német beszéd­ben nem mondom, hogy Becs, és Lip­csét se mondok neki, aminthogy ha csehül beszélek, Prahát mondok ter­mészetesen. De a magyar köznapi be­szédben Székesfehérvár nem lesz Stuhlweissenburg és Pécs nem Fünf­kirchen. Azért csak merjük mi bátran nevezni Komáromot Komáromnak s ne restelljük kiejteni ezt a nevet: Ér­sekújvár, vagy Pozsony. Senki meg nem ró érte s hivatalos körök előtt senkinek nem nő meg az érdeme, ha nem így mondjuk. Kinek használunk ezzel? A hivatalos előírások az ok­mányokra, bizonyos postai küldemé­nyekre vagy más hasonlókra vonatkoz­nak, ami a helységek névhasználatát illeti. De a magánbeszédben?... Váj­jon kinek kell restellnie azt, hogy Ér­sekújvárt, Lévát, Dunaszerdahelyet s Komáromot mond? Bátran használjuk csak magyar beszédben a magyar el­nevezéseket: nem rövidülünk meg ér­te s ha a miniszter megtehette, meg­teheted te is, bátran, magyar anya­nyelvű polgártárs! S megtehetné a po­zsonyi rádió is! biztos adatokat a — kívánság-műsorok Tervbevették, hogy rendszeresen meg­kérdezik a rádióhallgatóságot, milyen műsorszámokat szeretne hallgatni, mint zenei, mint prózai vonatkozásban. A rádióhallgatók szívesen és nagy kész­séggel vesznek részt ebben a műkö­désben és az eddigi kiírásánál óriási tömegben érkeztek be a hozzászólások. — Siesta szanatórium, Budapest, I., Ráth György u. 5. A Kis Svábhegy a'jábrn, a város bármely részéről köny­­nyen megközelíthető helyen, 9700 négy­szögöles parkban. A modern orvostu­domány és higiénia követelményeinek megfelelően átalakítva és gyökeresen újjászervezve. Belgyógyászat, (klinikai rendszerű beteg észlelés és kivizsgálás, a legmodernebb Röntgen berendezés, diagnostikai és therápia céljaira, vegyi és bakt laboratórium, electrokardiog­­ragh b Űfürdő, orvosi vezetés alatt mű­ködő villanyüzemü konyha stb.) sebé­szet, (három műtőterem a nagysebészet, gégészet, urológia céljaira.) nőgyógyá­szat, szülőszobák és nőgyógyászati mű­­tőtermek,) vizgyógyintézet, rövidhullámú kezelés, fekvőcsarnokok. Klinikai (iár­­sis) kórtermek, kiilönszobák és luxus appartementek. Polgári árak! Saját szabadahnu orvoshivó. — Táncmulatság. A tanyi. önkén­tes tűzoltó testület márc. 15-én a sza­maritánusok saját felszerelésük javára színdarabbal egybekötött táncmulatsá­got rendez. Színre kerül: Noszti fiú esete Tóth Marival. Vígjáték 4 felvo­násban, irta Harsányi Zsolt. Helyárak: 6, 5 és 3 Ké. Felülfizetéseket köszönet­tel fogadnak. Kezdete este 7 órakor. — Megveszik az anyaiai erdőt Annak idején megírta a Komáromi La­pok is, hogy Érsekújvár városa elha­tározta, hogy megveszi az anyaiai er­dőt. Ezt a határozatot azonban annak idején megfelebbezte Benkő mérnök. A felebbezés ügyét most már a járási és az országos hivatal elintézte és igy most már Ersekujvár város vehet erdőt Anyalán. Mivel az első határozat ki­mondása óta több év telt el, most mir csak az a kérdés, hogy eladó-e még mindig az anyaiai erdő? — Betörések a vidéken. Ismeret­len tettesek betörtek Nagyölveden Be­­hula Ilona tanítónő lakásába és onnan 430 korona készpénzt etloptak. — Kö­­bölkuton Keller Karolina lakásába tör­tek be és 500 Ke értékű élelmiszert loptak el. — Bényben betörést kísérel­tek meg a vasúti raktárba, de lényeges kárt nem okoztak. Itt valószinüleg meg­zavarták a betörőket és azért menekül­tek zsákmány nélkül — Betörők a postahivatalban. Az egyik éjjel betörők jártak a duna­­mocsi postahivatalban. Úgy látszik, valaki megzavarhatta őket, mert zsák­mány nélkül távoztak. A fiókokat föl­nyitották, de a Wertheim szekrényt nem bántották. A kár mindössze annyi, hogy a bútorokat megrongálták. A csendőrség megindította a nyomozást. — Halálos vasúti elgázolás. Megrendítő szerencsétlenség történt egyik este Párkány és Ebed között a vasúti vágányokon. Az egyik moto­ros vonat elgázolt egy 60—65 éves férfit. A halálos sérüléseket szenvedett embert kocsira tették és Párkányba akarták szállítani. Útközben azonban meghalt an Ikül, hogy eszméletre tért volna Személyazonosságát nem lehe­tett megállapítani, mert semmi igazoló Írást nem találtak nála. Mindössze 8 Kő volt a zsebében. Az sem lehe­tetlen, hogy öngyilkosságot követett el az illető és nem balesetről van itt szó és éppen azért távolított el ma­gától minden Írást. A hatóságok azon­ban megindították a nyomozást ki­létének megállapítására. Qútay Sándor gazdánál jegyzőkönyvet akart fölvenni valami szabálytalanság miatt. A jegyzőkönyvet nem tudta föl­venni, mert Gútay veje, Tanító Dániel olyan alaposan elverte az ellenőrt, hogy azt több hétig ápolni kellett. Tanító Dániel tagadott, de az ellene szóló körülmények alapján a bíróság kéthavi fogházzal sújtotta. Tanító az ítéletet megfellebbezte. — Már rádiót is lopnak. Nem mindennapi lopás történt Bátorkeszin. A napokban betörők jártak Bitter István bátorkeszi cipésznél és rádióját és készpénzét vitték el. A tettel egy munkást gyanúsítanak, aki azonban erősen tagad. — „Kívánság-műsorok“ rádió­szavazás helyett. Varsóból jelentik: A lengyel rádió vezetősége rendkívül behatóan igyekszik megállapítani a rádióhallgatóság igényeit, hogy minél jobban alkalmazkodhassék műsorával a közönség kívánságaihoz. Ezt a tö­rekvést a múltban világszerte a rádió­hallgatóság megszavaztatásával igye­keztek szolgálni és a lengyel rádió is igénybe vette ezt a módszert. Újabban azonban az a tapasztalat mutatkozott, hogy a szavazásnál talán még alkal­masabb eljárás erre a célra az úgy­nevezett kivánság-műsor lehetővé tétele. Különösen a legnagyobb hallgatásnak örvendő szombati és vasárnapi műso­rok összeállítására nézve nyújtottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom