Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-08 / 3. szám

Otvenhetedlk évfolyam, 3 szám. §zerda, 1936. január 8, POLITIKAI LAP. nwmm» mmmmmtm ————— Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 IvC, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Egyesszám ára 1 korona. rniwfnrrs'WTBnaaMFa?. ajasgjfa«, Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Szorosabb együttműködés. Komárom, január 7. A dunai államok természetes adott­ságai, legclsősorban gazdasági és ke­reskedelmi tekintetben egymásra utalják az utódállamokat s előbb vagy utóbb, de minden körülmények kö­zöli létre kell jönnie egy olyan meg­egyezésnek, mely megoldja mindazo­kat a problémákat, amelyek ma még sok nehézséget okoznak. Habár a keletafrikai háborít egy időre kikap­csolta a külpolitikából ennek a kér­désnek megoldására irányuló tárgya­lásokat, az a gondolat, hogy a Duna völgyében tiszta helyzetei kell terem­teni, eleven erővel él az összes ér­dekelt államok vezető férfiaiban. A kérdésben már Csehszlovákia is foly­tatott diplomáciai megbeszéléseket és ismeretes, hogy Bcnes dr. volt kül­ügyminiszter is megértési mulatott a függő kérdések megoldásának szüksé­gességére. Az ünnepek előtt néhány nappal egy érdekes magyar könyv jelent meg, Tury Béla a magyarországi keresz­tény párt vezető tagjának tollából, amelyben a Dunamedenee problémái­nak megoldásával foglalkozik a szer­ző. Ebben a könyvben felvetődik a magyar-osztrák-esehszlovák együtt­működés gondolata, tehát annak a három utódállamnak szorosabb együUmüködésérői volna szó, ame­lyeknek közvetlen szomszédos fek­vése, területi tagozódása s egymást kiegészítő termelési képessége év­századokon keresztül egészen a vi­lágháború végéig szinte elválasztha­tatlan kapcsolattal fűzték össze. Földrajzi, történelmi és kulturális szempontokból csakis ez a három ál­lam jöhet szóba abban a tekintetben is, hogy gazdasági rendezettség te­remtődjék meg Középeurópa szívé­ben, hogy a másik nagy probléma: a középeurópai béke is állandó és szi­lárd alapot nyerjen az egymásrautall államok szoros együttműködésében. Ezt az elgondolást nagyban alátá­masztja az a tény is, hogy Csehszlo­vákiának, Magyarországnak és Auszt­riának állami létét külön-külön is ugyanazok a veszélyek fenyegetik, amiből természetszerűen következik, hogy a három állam a közös veszé­lyekkel szemben egymásban keressen védelmet és támogatási. Aminthogy évszázadokon keresztül együtt küz­döttek a közös ellenségek ellen. A csehszlovák-tnagyar-osztrák összefo­gás nemcsak az érdekelt államoknak, hanem a nyugati hatalmaknak is biz­tonságot nyújtana és magva lehelne egész Európa konszolidációjának, amire pedig nagyon is nagy szükség volna. Ez a koncepció szintén a leg­nagyobb figyelmet érdemli meg, mert nemcsak politikai, de gazdasági szem­pontból is kiszámíthatatlan borderé­vel bír. A szorosabb együttműködés képezi tttugelyét a dunai problémáknak, eb-Komárom, január 7. Az elnökválasztás és a magyarság érdeke. Az országos keresztényszocialista párt Párkányon körzeti ülést tartott, amelyen megjeleni Esterházy János nemzetgy. képviselő, a párt országos elnöke, aki hosszabb beszédet mon­dott. Beszédében kitért a köztársasági elnökválasztásra is és ezzel kapcsolat­ban többek között a következőket mon­dotta : — Mindenekelőtt hangsúlyozom, bogy nem mink voltunk azok, akik az érintkezést kerestük és hangsúlyozom azt is, bog}' minden lépesünk a közös klub határozata és döntése alapján történt, tehát teljesen ki volt zárva az, hogy esetleg ne az összmagyarság ér­deke érvényesüljön. Mikor minket tár­gyalásra fölhívtak, úgy döntött a kö­zös klub, hogy Benes akkori külügy­miniszter úrral közli a legpregnánsabb sérelmeket és garanciákat kér annak orvoslására A közös klub követelte a legégetőbb magyar nyelvi, kullúrális, gazdasági sérelmek orvoslását, állam­polgársági s nyugdíjügyek végleges rendezését, iskolai és egyházi kérdé­sek igazságos kezelését, követelte, bog}’ a jövőben módunk legyen megtekin­teni és ellenőrizni a költségvetés ősz szeállítását annak megállapítása vé­gett, hogy a magyarság számarányá­nak megfelelően részesül-e minden­ben, amihez joga van. Benes akkori külügyminiszter úr kijelentette előt­tünk, hogy az előadott kéréseket mind méltányosnak és jogosnak tekinti és biztosít arról bennünket, hogy ezek elérésében legteljesebb mértékben se­gítségünkre lesz és a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével fogja eze­ket részünkre szorgalmazni. — Az ilyen Ígéret után egyhangúlag az a vélemény alakult ki bennünk tör­vényhozókban, hogy nemzetünk ér­dekében kötelesek vagyunk megtenni ezt a lépést. Átéreztük a helyzet ko­molyságát és felismertük azt, hogy nem áll jogunkban elütni választóin­kat előny oki őt akkor, mikor részünk­ről az ellenszolgáltatás nem vonja maga után sem magyarságunk, sem bármely jogunk jeladáséit, nem vonja maga után a letérést eredeti progra­munkról sem. Mi teljes egészében meg­őriztük függetlenségünket, nem let­tünk szekértőiéi sem egy pártnak, sem bői lj‘hel csak remélni az államok jobblétét, felvirágozását és fejlődéséi, mert ha ezt megteremtették, akkor a megegyezés minden félreértésnek végéi vélheti és az új, barátságos légkörben a jó szomszédi viszonyt állandósíthatja. Minden erre irányuló lépést megértéssel kell fogadni és nem szabad mögötte keresni semmiféle meilékgondolatot, mert ha valaki már eleve bizalmatlan a kezdeményezéssel szemben, akkor az nein tud maga* egy kormánynak. Mi igénybe vettük magyarságunk érdekében a legfelső té­nyező befolyáséit, hogy annak segítsé­gével rábírjunk a kormánytól kezdve a legkisebb hivatalnokig minden fak­tort a magyarság jogainak teljes res­pektálására, vagyis arra, hogy velünk épúgy bánjanak, mint a csehvel vagy a szlovákkal. Mi nyíltan tártuk fel sebeinket Benes külügyminiszter úr előtt, mire ő garanciákat vállalt, hogy segítségünkre lesz. Mi ma itt nyíltan és becsületesen állunk változatlan programunkkal és várjuk az ígéretek beváltását. Interpelláció dohányellenőrök túl­kapásai miatt. Jaross Andor magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő és társai a belügyminiszterhez és a pénzügymi­niszterhez interpellációt nyújtottak be, amelyben a surányi dohány ellenőrző kirendeltség két alkalmazottjának túl­kapásai miatt szigoréi vizsgédat meg­indítását követelik Makai Iaijos ad­­vardi gazdálkodó hirtelen halálának körülményeire vonatkozólag. Az in­terpelláció részletesen ismerteti a tör­ténteket és azt kérdi a két miniszter­től, hogy hajlandók-e szigorú vizsgá­latot elrendelni az ügyben, hajlandó-e a hatáskörüket nyilván túllépő pénz­ügyi közegeket példás büntetéssel súj­tani és jogaikat illetően őket a jövőre vonatkozólag kioktatni s végül az el­hunyt Makai Lajos utódainak a vizs­gálat eredményéhez képest megfelelő erkölcsi és anyagi kártérítést nyúj­tani '? Agrár lap a szocialista minisztéri­umok gazdálkodásairól. Az agrárpárt félhivatalos közlönye, a Venkov írja egyik cikkében a kö­vetkezőket: — Nem lehetnek miniszté­riumaink, amelyek közpénzek osztoga­tására vannak berendezve s amelyek nem keresnek bevételi forrásokat, amelyek növelik a szociális költségeket a lehetetlenségig és végtelenségig s nem törődnek azzal, hogy ilyen gaz­dasági és pénzügyi politikát egyetlen állam sem engedhet meg magának. Teljesen tarthatatlan, hogy kétfajta munkanétkülink legyen. És a népjó­léti miniszter a közelmúltban a szo­ciáldemokrata beltelkes gazdák kon­gresszusán a segélyek ellenőrzéséről így elsősorban a munkanél­sabb érdekek szemelő!! tartásával ítélni és gátló akadálya lesz a népek közeledésének. A szomszédos álla­mokkal való szoros együttműködésre feltétlen szüksége van Csehszlovákiá­nak is, ezt az illetékes kormánykö­rökben többször is elismerték, nem lehet tehát kétséges, hogy amikor a kérdés megint komoly tárgyalásra ke­rül. kellő megértés és jóakarat fo­gadja az együttműködésre vonatkozó javaslatokat. «mm***** beszélt. Szerkesztőség és kiadóhivatal] Masarvk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton kuli segélyek ellenőrzéséről van szó. A szakszervizetekben megszervezett vagy meg nem szervezett munkás kö­zött különbséget tenni nem lehet. Nem elég fokozni a szociális követeléseket, hanem munkát kell keresni. 790.000 re emelkedett a munka­­nélküliek száma. A népjóléti minisztérium illetékes sajtóosztályának jelentése szerint a munkaközvetítő hivatalok eddig ismert adatai szerint Csehszlovákiában a mun­kanélküliek száma december hó vé­gén ismét emelkedett. Az emelkedés Csehországban 13 és Morvaországban 15 százalék körül mozog. Beavatott helyről nyert értesülés szerint biztosra vehető, hogy december végén a nyil­vántartott munkanélküliek száma el­érte a 790.000-ret, vagyis a tavalyi év végén mintegy 40.000-rel több munka­nélkülit tartottak nyilván, mint az előző év azonos szakában, mikor is a munkanélküliek száma 752.000 volt. Dr. Machnyik Andor előadása a paraszt­­főiskoláról a KMAE-ben A komáromi magyar főiskolások de-* cemberben tartott ankétjükön elhatá­rozták, hogj' minden lehetőt elkövet­nek egy magyar parasztfőiskola föl­állításának érdekében. Ennek a mun­kának kezdetét jelentette Machnyik Andor dr. gazdasági iskolai tanár elő­adása a parasztfőiskolákról. Az előadó ismertetve a magyar falu mai szomorú helyzetét, rá­mutatott arra, hogy az egyedüli kiút az, ha megfelelő szakművelt­séget tudunk adni a falunak. Csak a müveit paraszt jelent építőmun­kást a nemzet száméira. Ezután előterjesztette a magyar paraszt­­főiskola tervezetét. A főiskola két részre oszlana. A pa­rasztot tanító részre, amely a két téli hónap alatt, amikor a falun nincs munka, működne. Két csoportban évenkint 100—200 kiválasztott falusi embernek adna ez lehetőséget arra, hogy megismerkedjék a tudományok nélkülözhetetlen pozitív, praktikus ol­dalával és visszakerülve a faluba azt ott fölhasználja és azokra másokat is megtanítson. A másik része egy nyári kurzus lenne, amelyen a falura kike­rülő főiskolás és tanító generáció ven­ne részt, hogy így megismerkedjék a praktikus, a falu jövő vezetőjének nél­külözhetetlen gazdasági szakismeretek­kel. Az előadást vita követte, amely so­rán a parasztfőiskola fölállításának le­hetőségeit mérlegelték és az ifjúság elhatározta, hogy hozzá fog e gondolat szükségességének általános propagéiléisához, hogy így előkészítse arra a talajt. KOMAROMI LAPOK KOMáJ KOMÁROMI LAPOK *3* KOMAROMI LAPOK TAR Jf! fi/A KOMAROMI LAPOK 5 KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMAROMI LAPOK KOMAROMI LAPOK KOMÁROMI LAPOK KOMA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom