Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-12-28 / 103. szám

4. old ál. »KOMAROMI LiA^OR« 1985. december 28 Anyák réme: a gyermekparalyzis, ma már eredménnyel gyógyítható. Irta dr. Billes Lajos, ■a K v c tusa < gye r ni e k gyógy ház főorvosa, Pőstyén. Hirtelen, minden előzetes jelek nél­kül, magas lázzal, ájulással és ideg­­rángasokkal betegszik meg a gyermek. Egv kis láz, ez semmi, majd elmúlik, szokták az anyák mondani. Borogatás, fél aszpirin, sok meleg limonádé és •minden jó lesz. Tényleg, három eset­leg négy nap múlva a láz leszáll, a rángások elmúlnak, de halálos két­ségbeeséssel látják a szülők, hogy a gyermek kezét vagy lábacskáját nem tudja többé felemelni. Megbénult. A gyorsan előhívott orvos azután minden nehézség nélkül állapítja meg: gyer­mekparalyzis. Hosszú-hosszú évekig a diagnózison kívül, nem is tudott az orvostudomány mást a gyermekpara­­íyzisről. A Gyennekparaíyzis — ment­hetetlen. A modern orvostudomány már nem elégedett meg azzal, hogy egy sóhaj­jal és egy kézlegyintéssel elintézte a dolgot. Vasszorgalommal és erővel ment neki a gyennekparaíyzis tanul­mányozásának és kezelésének. így megfigyelték azt, hogy egy éven belül i mindig meg van a lehetősége annak, ■ hogy a megbénult idegek és velük 'együtt a béna izmok meggyógyulhat­nak. De megfigyelték azt is, hogy száz­szorta jobbak az eredmények, ha rög­tön, a lázas állapot elmúlta után kez­dik csak az energikus kezelést. A XX. század, amely a fizika, az energia és a tempó jegyében él, a fi­zikális therápiál használta fel első­sorban a gyennekparaíyzis kezelésére és masszírozással, villanyozással, elek­tromos átmelegítéssel, röntgenbesugár­zással támadta meg a beteg gócot a gerincagyban, ahol a betegség fészke székel. Íme. az eredmény lényegesen jobbak voltak. A gyermekek ismét megerősödtek, az elsatnyult izmokba újra visszatért az erő, a Ix'teg végtag ismét munkába állt«. Egy ügyes prothezis. egy kis kozmetika, esetleg egy óvatos műtét megint embert csi­nált a nyomorékból. A folyton kutató ember azonban nem 'nyugodott meg és újabb meg újabb utakat keresett és talált a gyermekkori bénulások keze­lésére. Eme kutatások egyik újabb fényes eredménye a gyennekparaíyzis iszapkezelése Pöstyénben. Már évszázadok óta rakják a csúzos és köszvényes végtagokra a pöstyéni iszapot. A mély hatáson alapuló cso­dás gyógyulások a beteg emberek egész légióit adták vissza a munkának és a köznek. A csendes pöstyéni mankó­­muzeum mankóival, ajándékbotjaival, protéziseivel, ezer szónál maradandób­ban hirdeti azokat a »csodákat«, ame­lyeket itt az iszap és a vele párosult orvostudomány csinált. Játszva, minden erőlködés nélkül, szinte gyermekiem könnyedséggel bír­ják a gyermekek az iszapot, kénes fürdőket és olyan szomorúak, ha a für­­dős bácsi könyörtelenül azt mondja: elég. Az iszapcsomagolás ideje letelt, most még egy langyos kénes fürdő, azután zuhany, jó kiizzadni a száraz csomagolásban, szívhűtőt a szívre, hogy még csak ne is tudjuk, hogy fürdöt­­liink és azután kél órát ágyba, pi­henni, aludni. Milyen őrömmel fut a vidám gyer­meksereg, biceg az előbb még nyo­morultnak sajnált fiúcska, mert mind tudja, a leikébe vésődik, a szívébe van írva a tudat, hogy meggyógyul. A krisztusi szó: Jaurius lányához: »Kelj fel és menj« íme, megvalósult. Uj élet jön a beteg idegbe, átvérződik az elsatnyult izom, a csont megerősö­dik és járni kezd az ízület. A gyennekparaíyzis gyógyítható. Az anyák eddigi réme megszűnt rémnek lenni. Haldokló macska a néíjn® i bárt. Milyen viszonyok voltak Abesszíniában harminc évvei ezelőtt. Kühner Frigyes báró osztrák diplomata harminc evvel ez­előtt Abesszíniában járt egy nagyobb üzleti ügye lebonyo­lítására. A báró naplójegyze­teket készített útjáról. Alábbi szemelvények érdekes és jel­lemző fényt vetítenek az ak­kori etiőpiai viszonyokra. Addis-Abeba legelőkelőbb helye a Gibi. Ez a császár rezidenciájának dombja. A dombon egyszerű kalyibák állanak. Némelyik azonban villasze­rűén van kiépítve. A dombot egy om­­ladékos fal övezi. Nem tudtam ide bejutni, csak protekció árán és mikor bent voltam, állandóan figyeltek. De azért láttam a császárné és az ud­vari személyzet »palotáit«. Láttam a miniszterek Hivatali helyiségeit, egy fegyvertárat, különböző raktárakat és hatalmas félszert, ami arra szolgált, hogy vasárnaponként a négus itt ven­dégelte meg katonáit. Délelőtt tíz órától két óráig tart a lakoma, a ka­tonák azonban húsz percnél tovább nem tartózkodhatnak a helyiségben. Minden húsz percben újabb transz­port ült le, hogy megvendégeltesse magát a császárral. A Gibi-dombon különböző nemzeti italokat is éget­nek, tallát és tecsát. Van még egy szőnyegüzem, egv pénzverde, egy csá­szári vámhivatal, néhány templom, közben veteményes kertek. * Abban az időben jött autóján a si­vatag felől Mr. Bentley. Közölte ve­lem, hogy a császár meg akarja néz­ni a gépkocsit és szeretne rajta utaz­ni. Óriási esemény volt ez Addis- Abebaban, ahol még soha nem lát­tak autót. A Gibi dombjára nem le­hetett egyszerűen bejutni, a kapuk keskenysége miatt. így hát a császár és kísérete lejött a domb előtt elhúzó­dó útra. A császár öszvéren lovagolt két szolga mellett, akik magasra tar­tott lila napernyőt tartottak feje fö­lött. Nem volt szép ember, de sok szimpatikus vonás volt az arcában. Megmagyaráztatta magának a gépet, annak hajtóerejét és mechanizmusát. Ezután a négus beült a kocsiba a soffőr mellé és nagyon megelégedett­nek látszott. A kocsi mellett futott az egész császári kíséret. Az autó megállóit, mire fotografálni akartam. A császár nagyon előzékenyen he­lyet parancsolt számomra, a bámész­kodókat a katonák távol tartották, úgy, hogy nyugodtan tudtam dolgoz­ni. A császári pár felől úgy értesül­tem, hogy nagyon tehetséges üzlet­emberek. Megtörtént, hogy a város­ban nem volt széna. A császárné ki­adta az utasítást, hogy vegyék el a városba érkező parasztoktól szénáju­kat. Annyit szedtek össze, hogy nem­csak a császári lovak számára ma­radt, hanem félre tettek arra az idő­re, amikor a széna módfölött meg­drágult. Ekkor a császárné egysze­rűen kiküldte a piacra a szénát és eladta. Hasonló »hasznos« üzleteket csinál a császárné a mézzel, árpával és egyéb piaci áruval. * Taiti császárnét nem szereti a nép nemcsak üzletessége miatt, hanem azért is, mert olyan intrikus, amilyen­hez hasonlót nem ismert Etiópia tör­ténete. A császárné tulajdona az egyetlen európai hotel a városban, amelyet a császárné azokból az aján­dékokból rendezett be, amiket a csá­szári pár kapott idegen uralkodóktól és diplomatáktól. A császárné szállít­ja a hotelnek a tejet, a vajat, a vete­­ményt és az összes élelmi cikkeket. Az udvarban: egv Karéakacsanisz ne­vű görög fogorvos működik, akit Ale­­xandriából küldtek a császárnénak ajándékul«. A császárné nem fizeti a fogorvos munkáját, hanem az adako­zó Zerudacci, egy Alexandriában élő­­milliomos, Mienelik császár barátja. Abban az időben a császári pár építkezni akart. A költségek mialt nem fájt a fejük, egyszerűen új adót vetettek ki: minden nagyobb háziállat után egy tallért és minden tyúk után egy kartust. Ennek az volt az ered­ménye, hogy az emberek minden ba­romfit leöltek. A tvúk maga, még a legszebb sem ért annyit, mint amennyi adót vetetlek ki reá. * Hogy az ember a császári házzal üzletel csináljon, mindenekelőtt szük­ség van egy úgynevezett »bal der libá­ra«, aki közvetít a császári ház és a kereskedő között. A balderaba (a hé­ber: bal dover) természetesen egy lé­pést sem csinált ingyen, baksist kö­vetel és a lehetőség szerint kinyújtja a tárgyalásokat. Megtörténik, hogy görög, vagy egyiptomi, vagy örmény, vagy hindu kereskedőknek elfogy a pénzük. Ilyenkor — minthogy nincs bankház az országban' — a császár ad kölcsönt, váltóra és 65 százalék ka­matra. De ez nem baj, a kereskedő a császárnak, vagy nejének árut ajánl fel és ilyenkor a balderaba megint akcióba lép. Jó drágán eladja az árut és ezzel törleszti adósságát. A balderaba rendszerint sokat ke­res az ilyen közvetítéseken, de nincs belőle tartós élvezete. Menelik be­várja, amíg meggazdagodott, akkor hirtelen kegyvesztetté nyilvánítja, el­­koboztatja a vagyonát és száműzeti Ankoberbe. A balderaba itt nyugodt. Kellemes, szemlélődő életet folytathat addig, amíg ismét sor kerül arra, hogy közvetítsen. Ez akkor történik meg, amikor utódja lett kegyvesztett. Ha külföldivel valami feltűnő igazság­talanság történt, vagyis lia alaposan kifosztották, akkor a császár elégté­telt ad. Nem a pénzt adja vissza, hanem a károsult megkapja az etio­­piai csillagrendet. • Megtörténi, hogy a négus bírósága idegeneket ítélt el, annak ellenére, hogy megállapodás volt a követség és a négus kormánya között a konzulá­­ris bíráskodás tekintetében. A csá­szári kormány azonban nem respek­tálta ezt a megállapodást, csak meg­felelő baksisok ellenében. Az idegen árukra kivetett vám is egészen önké­nyes. Nagyon nehéz üzleteket csinál­ni a négussal, akiben több üzleti ra­vaszság van, mint a legkörmönfon­tabb hindu, vagy görög kereskedőben. A diplomaták közül Sir J. Harring­ton. az angol megbízott volt a legbát­rabb, aki Meneliknek és nejének ala­posan megmondta a véleményét. Ilyenkor nagy összeveszés zajlik le a palotában, a császárné mindenbe beleavatkozik és csak akkor hékül meg, ha a következő napra ajándékot kap. De megbékül akkor is, ha az ajándék pár napot késik. * A napokban hallottam, hogy a tró­­nusszerűen kiképzett ágyon egy félig döglött macskát találtak. Az állat nagynehezen cipelte végig magát a szőnyeges, brokátos trónuson. A csá­szári házban nagy volt emiatt a fel­háborodás, mert egy régi hagyomány szerint a beteg macska az uralkodás végét jelenti. Azonnal megindult a nyomozás. M ígasállású tisztviselőket, sőt udvari papokat is láncra verve vittek börtönbe. Azt mondják, hogy az udvari kainarilla ellenzéke csinál­ta ezt a dóig >1 és pedig a császárné tudtával. * A császár egv idő óta betegeskedik, reuma kínozza, azonfelül vese- és szívbajos is. Dr. Vitaiion, a négus háziorvosa, görög ember, ki Páriában végezte az egyetemet. Megvizsgálhat­ja a négust, adhat is tanácsol neki, de a császár orvosságot nem. vesz be, mert attól tart,; hogy megjnérgezik. Azt hiszik általában, hogy ha. a négus meghal, palotaforradalom ül ki. KOM KOM KOM KOM KOM KOM KOM KOM KOM KOM AROMI1 ÄROMI1 AROMI I ÄROMI 1 vROMI I ÄROMI I AROMI I AROMII AROMI 1 AROMI 1 APÓK KOM \j APÓK APÓK m APÓK, apokOLVISD \POK Ív ok FIZESD ELI APÓK ................... .APÓK KOM ÁI Gyerünk a rendőrségre! A Jézuska megszületett és. békességet hozott a földre, de azért mindennek dacára a komáromi Kúrián nagyará­nyú verekedés történt a szent kará­csonyi ünnepek alatt. Nem a vereke­dők voltak a nagy arányúak, hanem maga a verekedés végeredménye. Isko­lás fiúk verekedtek össze, két ele­mista: Balogh Lajcsi, meg a Horváth Pisti. I lólabdacsa tavai kezdődött és. a végén Balogh Lajcsi bevert orral, kissé behasított fülekkel, a helyzet ko­molyságához illő bömböléssel ment haza. Megállj, megmondalak az ides­­anyámnak, — mondotta nagy sírás közben a győző Horváth Pistinek. Otthon persze nem is igen kellett magyarázgatnia a Lajcsi gyereknek, hogy megverték, mert orrán, száján csurgóit a vér és egyéb mellékter­­mény... A karácsonyi; kalácsot dagasztó édes­anya majd elájult, amikor meglátta síró, vérző fiacskáját, aki hogy marti­­rumságát kihasználja és a szánalmat fokozza, még jobban bömbölt. — Ki volt az az akasztófáravató z.si­­vány, aki így tönkre tette ezt a sze­gény gyermeket? - siránkozott a meg­sebzett szívű anya. — ... A Hor... váth ... Pis... ti... — zokogta a megveri gyerek. — Az a gazember Pisti volt? — siví­­tott a mama. No hát most nem viszi el szárazon. Azonnal gyerünk a rend­őrségre, hadd lássák ott, hogy mit mű­velt ez a gazember a fiammal. Futó lűzként terjedt el az uccasoron, hogy Baloghné a rendőrségre viszi a gyereket. A Horváthék is megtudták az esetet és Horváth Pisti iigyancsak szorult otthon is, hogy miatta a rend­őrségen lesz majd elintézni való. A Pisti gyerek elmenekült hazulról és a Dunasoron lézengett. A kalácsot dagasztó anyának idejébe került, amíg a tésztás kezét lemosta és magát rendbe hozta, addigra a Lajcsi fájdalmai is csillapodtak és csak akkor bömbölt föl, ha újabb rokon ér­kezett a nagy eset hírére. A vérzés is elállt és a melléktcrményeket is illett letörölni a gyerek képéről. Végre elérkezett a történelmi pilla­nat, az anya kézen fogta a gyerekei és elindultak: — Gyerünk a rendőrségre! Az uccaajtókban csoportosan álltak a kiváncsiak és élénken tárgyalták a Kúria legfrissebb szenzációját. Balogh Lajcsiék a Dunasorra kerül­tek ki, hogy elvonulásuk a kiváncsiak előtt — amint mondani szokás — an­nál ünnepélyesebb formát öltsön. A Dunasoron, a kikötő rácsos kerítése mellett lapult az eset másik hőse, st megszeppent Horváth Pisti. Amikor, Állandó raktára Radiotechna BEER István System Telefunken készülékek: Konzert Trió...................1190. „ Gala................... 1750. Grand .... 2460. )> cégnél, Republika-u. 16. - - - - Telefon: 100. wr Lenje men ÄfSSS

Next

/
Oldalképek
Tartalom