Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-08-14 / 65. szám

»KOMÁROMI LAPOK« 1935. augusztus 14. 2. oldal Komáromtól Szegedig, meg vissza Utazás a szegedi isteni színjátékokra, és félliter hideg kakaóval. Esernyőt vettem! Mindenki kiváncsi a rádió időjárás­út! kalandok tengelytöréssel — augusztus 13. sokká kinevezte Konta István dr., Csongrády Béla dr. és Somogyi Mi­hály dr. orvosokat. Az uj másodorvo­soknak meg kellett állapítani törvényes illetményét, amelyre nézve Herczegh helyettes föszámvevő a törvényben meghatározott fizetési fokozat elfoga­dását javasolta, ami évi 14.352 Kc-t tesz ki fejenként. A tanács az illetmé­nyek megállapítását elfogadta, de több felszólalás történt abban az értelem­ben, hogy eddig a város képviselő­testülete választotta a kórház orvosait s ebben az esetben ezen jogát a város nem gyakorolhatta, amiben a felszóla­lók a város jogainak csorbítását látják. Vidák Vince, Tarics István, Fülöp Zsigmond, Csizmazia György, Kudelka József főjegyző és Igó Aladár dr. fel­szólalása után a tanács akként hatá­rozott, hogy ezentúl az orvosok kije­lölésére nézve az egészségügyi bizott­ság javaslata minden esetben a ta­nács elé lesz terjesztendő. A kinevezé­seket a tanács tudomásul vette. Az árvaházi növendékek ellátási diját a tanács jövőre is napi 8 koro­nában állapította meg szótöbbséggel. Az árvaházban megüresedett helyekre a tanács Nehéz Lászlót, Békefi Lajost, Takács Gyulát, Rapos Ferencet és Ben­­csik Ferencet vette fel. Ezzel kapcso­latban kimondotta a tanács, hogy a város megkeresi az országos és járási hivatalokat, a Masaryk-ligát és a ke-Előző számunkban megírtuk azt a megrendítő szerencsétlenséget, amely pénteken történt a Dunán a monostori és az itteni partok között, amely a Vermes családot borította mélységes gyászba, meri a család szemefénye és jövő reménysége, Vermes Laci hetedi­kes gimnazista a Duna gyilkos hullá­maiban lelte halálát. Az első híradásnál az volt a hiede­lem, hogy Vermes Laci és Ausztriából jött barátja, Páhr Hermann, gyerekes bravúrból akarták átúszni a Dunát Monostornál, ahol Vermes Laciék lak­nak. Az itteni kórházban ápolták az élet­ben maradt Páhr Hermannt, aki ami­dőn már jobban érezte magát, el­mondta a halálos végű fürdőzés hiteles történetét. Ö Vermes Lajos magyarkomáromi városi pénztáros Laci nevű fiával volt barátságban és Vermesék meghívására eljött Monostorra, ahol Vermesek lak­nak és a nyarat vidám fürdőzéssel töl­tötték. A kérdéses pénteki napon szin­tén fürödni mentek a Dunára, de ne­kik eszük ágában se volt átúszni a Dunát, mert jól tudták, hogy ez a tel­jesítmény felülmúlja az ő erejüket. Mindössze csak annyit akartak, hogy jódarabig úszkálnak a kellemes meleg­­ségű vízben. Egymás mellett haladtak és rövid idő alatt úgylátszik, nagyobb távolságot úsztak meg. mert amikor egyszer kissé fölemelkedtek a vízből, meglepetve látták, hogy az itteni part egészen közel van hozzájuk. Úszó em­ber ugyanis nehezen tudja magát tá­jékozni, mert hiszen a fej alig emel­kedik ki a vízből és igy történhetett, hogy a Monostorral szemben fekvő part közelébe tudtukon kívül jutot­tak. Amikor észrevették, hogy mesz­­szebre úsztak, mint akartak és mi­vel érezték, hogy a visszauszás már életveszélyes, kiabálni kezd­tek az innenső part felé segítsé­gért. Arra számítottak, hogy az itteni halászok felveszik a csónak­jukba őket és a parton kipihenik magukat és a folyó közepéig csó­nakon teszik meg vissza az íitat és onnét aztán pihent erővel haza úsznak Monostorra. Egyszerre kezdtek kiabálni, de úgy látszik kiabálás közben a sze­gény Vermes Lacinak a hullámzó Duna vizet fröccsentett a torkára, mert hirtelen, minden átmenet nélkiV fuldokolni kezdett. Erre Páhr Hermann még kétségbe­rületi betegsegélyző intézetet, hogy segítsék a várost abban, hogy az árva­házban legalább húsz árvagyermek nyerhessen elintézést. Széles Gergely, a városi gőz- és kád­fürdő bérlője kérelemmel fordult a vá­roshoz a gőzfürdői zuhanyfürdő hasz­nálati dijának felemelése, száraz gőz­kamra felállítása és a fürdő épület külső megjavítása tárgyában. A tanács a zuhanyfürdő használati árának fel­emelését (2 Kc-ra) szótöbbséggel meg­engedte, a gőzkamrára nézve tervet és költségvetést kér a bérlőtől, a fürdő­épület külső kijavítását pedig a jövő évi költségvetés terhére fogja majd annak idejében elvégeztetni. A községi iskolák helyiségeinek ki­javítási és kitisztitási munkálataira néz­ve nyilvános pályázatot hirdetett a vá­ros és a pályázó kisiparosok közül Baráth Béla kőművest, Részi Lajos festőt bizta meg a munkával, mint akiknek ajánlata a legelőnyösebb volt a városra nézve. A város az összes községi iskolákat rendbehozatja és ki­­meszelteti, a munkát a mérnöki hivatal őrzi ellen. Tóth Julia, Bohon Ernő, Ipovitz Sán­dor és Waldhauser Hugó kisegítő közs. iskolai tanítók részére a tanács a tör­vény által biztosított mérvben szünidei kárpótlást szavazott meg. Több telek­vétel ügyet intézett még el a tanács­ülés, mely fél kilenc felé ért véget. — augusztus 13. esettebbeu kezdőit segítségért kiabálni és mive! nem látott mentésre siető csónakot közeledni, ereje végső megfe­szítésével átúszott az innenső partra és a népiden parton addig szaladgált, amig halászokra nem talált, akikkel megértette a szörnyű veszedelmet s így sietlek a szegény Vermes Laci meg­mentésére. de akkorra már késő volt, szegény Lacit elnyelle az ár. Páhr Hermannt a nagy izgalom és a megfeszített erővel történt úszás, majd a parton való segít­ség keresés izgalmai annyira ki­merítették testileg és lelkileg, hogy eszméletlenül esett össze és az élesztési kísérletek is csak sokéira tudták eszméletre hozni. A szerencsétlenül járt szegény Ver­mes Laci holttestét átvitték a túlsó ol­dalra, ahol hétfőn széles körben meg­nyilvánult nagy részvéttel temették el. Vermesék egyetlen gyermekét. A le­sújtott család iránt is igen nagy a rész­vél. Nagyszabású árvíz­védelmi gyakorlatot tartanak a Csilizközben. — augusztus 13. A dunaszerdalielyi járási tűzoltó­­szövetség augusztus 18-án Szap köz­ségbe» nagyszabású árvízvédelmi gya­korlatot tart Voldán Béla országos lüzoltófőparancsnok, Adamecz Fe­renc járási főnök és Gyalókay Miklós igazgalófőmérnök védnöksége mellett. Az árvédelmi gyakorlaton nemcsak az egész Csallóköz tüzoltó­­testületei lesznek jelen, hanem meg­jelenik az Országos TüzolLószövetség parancsnoka is. Az ünnepségek reg­gel kezdődnek, a tulaj donképeni gya­korlat délután fog lefolyni. Gyakor­lat közben az egyes munkálatokat hangszórókon ál fogják ismertetni, magyarázni. A rádió is közvetíti dél­után 4—5 óra között az árvédelmi gyakorlatok érdekes részeit. Lesznek néprajzi bemutatók, a szabadszinpa­­don pedig Dunaszerdahely és környé­ke műkedvelői szerepelnek. A rende­zőséget Farkas Sándor járási fő­parancsnok, dr. B a r t o s s i k György és Hartman n József irányítják. Augusztus 18 bizonnyal mozgalmas napja lesz Csilizköznek. jelentésére, de kétszeresen kiváncsi az, aki szabadtéri előadásra készül. Ilyen kétszeresen kiváncsi voltam én is, hogy milyen lesz az Időjárás va­sárnap, amikor a szegedi szabadtéri előadást akartam megnézni. A világ legpechesebb emberei közé tartozván, biztosra vettem, hogy a vasárnapi »Az ember tragédiája« előadását szét fog­ja mosni az eső, mert én is ott ülök a nézőtéren. (A néző-TERET itt iga­zán szószerinl kell venni, mert a vi­lág egyik legszebb lerén, amely vé­lekedik a velencei Széni Márk térrel, ültek a nézők.) Szinte mardosott a lelkiismeret, hogy én miattam szo­morú sors éri az előadást és sokat tépelődtem, hogy elmenjek-c, esőt va­rázsoljak-e arra a napra s a szegedi játékokra? De a figyelmes rendező­ség által fölajánlott sajtószabadjegy, meg az olcsó filléres vonal kecsegte­­lései erősebbek voltak, mint a ba­bonától és hagyományos pechessé­­gemtől való félelem és elindultam. Hogyisne, mikor azt hallottam, hogy a sajló 25 pengős szabadjegyet kap a kiválóságok és előkelőségek sorá­ban. Hiába élünk demokratikus vilá­got, azért mégis jó nagyurakkal egy tálból, — azaz egy térről nézni a gyönyörű előadást. Elindultam lehál, de előbb befo­lyásoltam az időjárást: esernyőt vél­tem és így biztosan tudtam, hogy erre az esernyőre nem lesz szükség. Nálam is úgy van, mint Vajda János­nál, a költőnél, aki szintén a peches emberek közé tartozott. Ha a sza­bója hazavitte a nyári ruháját, min­denki tudta, hogy a nyári meleg zi­­mankóssá válik, ha a télikabátját ki­hozatta a molyirtó vállalattól, az egész világ tudta, hogy a tél fog­­vicsorgató hidegét tropikusi meleg fogja fölváltani. H a esernyőt vett. szá­razság, aszály köszöntött be, ha el­vesztette az esernyőjét, a derült ég­ből is zuhogó eső hullott alá. Nohát én velem is így játszik a sors. Hál kibabráltam vele. Előzetes meg­beszélések után esernyőt vettem és azon a napon, amikor a szegedi elő­adást megnéztem, derült, csillagos ég mosolygott rám. Bizonyosan azon ne­vetett, hogy egy földi halandó ugyan­csak kibabrált az időjárás hatalmas szellemével. Szóval az esernyő trük­­köm bevált, pedig az esernyőmet el se vittem, itthon felejtettem és ez is szerencse, mert biztosan az első al­kalommal elhagytam volna. Tessék kiszállni, eltörötl a tengely! Talán 20 kocsiból állt az a filléres vonal, amely Budapestről pár ezer utassal röpített bennünket Szeged fe­lé. Ilyen hosszú vonatnál bizony elő­fordulhat a tengelytörés. És ha már tengely törik, akkor csakis a mi ko­csink tengelye törhetik el. Ismeretes, hogy a haladó vasúti kocsi zakato­lása minden nótához kiüti az ütemet és én is dudorásztam magamban va­lami nótafélét, amikor éreztem, hogy az ütemek kezdenek szabálytalanok lenni. Ceglédnél azlán megállították a vonatot: — Tessék kiszállni, kicserélik a ko­csit. Szerencsémre nem az a tengely tö­rött el, amelyen én ültem, hanem egy távolabbi. Amikor szerelmes pár a vizavink! A tantalusi kínoknak bizonyos irigy cseppjeit éreztem útközben, mert pont szembe velem, szerelmes pár turbé­­kolt, akik a filléres gyorsot válasz­tották nászúinknak. A csinos, szép szál férfi élete párja is nagyon csinos, sudártermetű menyecske volt. Ké­sőbb megtudtam, hogy a fiatal és irigylésre méltó férjnek Komárom­ban ringott a bölcsője és Turkeve mellett tanító és csak három hete, hogy igazán helyes feleségével éli a mézes heteket. A kocsicserélésnél fölborult a rend és a szerelmes uj házas pár odébb sodródott, vizaviul egy termetes asz­szonyságol kaptam és a tantalusi kínok teljesen elcsendesedtek ben­nem. , Szeged, a poraiból fölelevenedelt város. Egy kedves szegedi csaliakozott mellém, amikor a Boldogasszony su­gárút végig parkírozott útján men­tem. Neki is arra volt az útja. El­mondta, hogy melyik halászcsárdá­ban kapom a legjobb szegedi hal­paprikást és a többi nevezetességre is figyelmeztetett. A város, amelyben utoljára negyven esztendeje jártam, csodálatos fejlődést mutat. És ami­kor a dómtérre értein, a velencei Szí. Márk térre képzeltem magamat, a hatalmas fogadalmi templom és az egyetem árkádos épülete olyan miliőt, keretet ád ennek a térnek, amely fe­lejthetetlen benyomást gyakorol a né­zőre. Már ez a fenséges környezet, amelynek keretében az esti előadá­sokat megtartják, előlegezte, biztosí­totta azt az isteni élvezetet, amelyet az előadások nyújtani fognak. (Folyt. köv.) Párbaj a kocsmában, majd az uccán sörös­üvegekkel és súlyos sebesüléssel. Gútai csendélet. - Mi történt a gútai Néni néni kocsmájá­ban? — Saját tudósítónktól. — — augusztus 13. A verekedéséről messze földön híres Gúlán megint voll egy kis parázs ve­rekedés. A szereplők részint a kórházban, részint a dutyiban várják a további fejleményekéi. Egyik nap a déli órákban ifj. Tóth Péter és Jádi Jenő szobafestő szórako­zott Náni néni gútai kocsmájában. A szórakozás kezdetben nagyon csendes lefolyású volt. Eleinte söröztek, majd sörözés mellett kártyázni kezdtek. »Ezt kelleti volna hívnod — mondot­ták egymásnak játék közben elég gyak­ran.« Ebből azlán nagy nézeteltérések támadtak és ezt a nézetkülönbséget csattanó pofonokkal igyekeztek kie­gyenlíteni. Természetesen ez nem al­kalmas a békés elintézésre és a pofozkodás azlán végre elmérgesítetta a dolgot. A kocsmáros persze nem tűrte, hogy a párbaj az ivóban játszódjék le és a verekedő legényeket nagy nehezen ki­­luszkolta az uccára. Itt aztán sörösüve­gekkel rontottak egymásnak azzal a közismert csatakiáltással, hogy csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! A sörösfiaskó lesújtott és Jádi Jenő súlyos koponyatöréssel maradt az :uc­­ea porában. Hamarosan a komáromi kórházba szállították. Tóth Pétert pe­dig a csendőrség vette őrizetbe. — Dr. Pajor szanatórium és víz­­gyógyintézet Budapest, VIII. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályok­kal napi 8.— P-tőI. Az új Rheuma osztályon pöstyéni iszappakkolások, Fizikotherapia, Zander. Orthopäd gyógytermek. Rádiumkezelés. Ente­­rocleaner (bélfürdők). — Bentlakó- és bejáró betegek kezelése. Szívbetegek vizsgálatára elektrokardiograph, ke­zelésére speciális gyógymódok. Szén­savas és oxigénfürdők. Legmoder­nebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látvá­nyosságszámba menő műtőtermeiben kozmetikus plastikai operációk is vé­geztetnek: emlőplastika, orrkorreclio, arcmegfiatalítás, ránceltüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon 10 napos legmérsékeltebb átalányárak. — Belelépctt a vasvillába. Mókus István bélai lakos a kazalozásnál segí­tett és nem vette észre a szalmában felejtett vasvillát, amelybe belelépett és lábafejét a vasvilla fogai valósággal fölnyársalták. „Nekünk nem volt szándékunkban átúszni a Dunát1.“ mondotta a halálos fürdőzés életben maradt résztvevője. Az osztrák fiú életveszélyes kalandja. Saját tudósítónktól. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom