Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-08-14 / 65. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 1935. augusztus 14. 2. oldal Komáromtól Szegedig, meg vissza Utazás a szegedi isteni színjátékokra, és félliter hideg kakaóval. Esernyőt vettem! Mindenki kiváncsi a rádió időjárásút! kalandok tengelytöréssel — augusztus 13. sokká kinevezte Konta István dr., Csongrády Béla dr. és Somogyi Mihály dr. orvosokat. Az uj másodorvosoknak meg kellett állapítani törvényes illetményét, amelyre nézve Herczegh helyettes föszámvevő a törvényben meghatározott fizetési fokozat elfogadását javasolta, ami évi 14.352 Kc-t tesz ki fejenként. A tanács az illetmények megállapítását elfogadta, de több felszólalás történt abban az értelemben, hogy eddig a város képviselőtestülete választotta a kórház orvosait s ebben az esetben ezen jogát a város nem gyakorolhatta, amiben a felszólalók a város jogainak csorbítását látják. Vidák Vince, Tarics István, Fülöp Zsigmond, Csizmazia György, Kudelka József főjegyző és Igó Aladár dr. felszólalása után a tanács akként határozott, hogy ezentúl az orvosok kijelölésére nézve az egészségügyi bizottság javaslata minden esetben a tanács elé lesz terjesztendő. A kinevezéseket a tanács tudomásul vette. Az árvaházi növendékek ellátási diját a tanács jövőre is napi 8 koronában állapította meg szótöbbséggel. Az árvaházban megüresedett helyekre a tanács Nehéz Lászlót, Békefi Lajost, Takács Gyulát, Rapos Ferencet és Bencsik Ferencet vette fel. Ezzel kapcsolatban kimondotta a tanács, hogy a város megkeresi az országos és járási hivatalokat, a Masaryk-ligát és a ke-Előző számunkban megírtuk azt a megrendítő szerencsétlenséget, amely pénteken történt a Dunán a monostori és az itteni partok között, amely a Vermes családot borította mélységes gyászba, meri a család szemefénye és jövő reménysége, Vermes Laci hetedikes gimnazista a Duna gyilkos hullámaiban lelte halálát. Az első híradásnál az volt a hiedelem, hogy Vermes Laci és Ausztriából jött barátja, Páhr Hermann, gyerekes bravúrból akarták átúszni a Dunát Monostornál, ahol Vermes Laciék laknak. Az itteni kórházban ápolták az életben maradt Páhr Hermannt, aki amidőn már jobban érezte magát, elmondta a halálos végű fürdőzés hiteles történetét. Ö Vermes Lajos magyarkomáromi városi pénztáros Laci nevű fiával volt barátságban és Vermesék meghívására eljött Monostorra, ahol Vermesek laknak és a nyarat vidám fürdőzéssel töltötték. A kérdéses pénteki napon szintén fürödni mentek a Dunára, de nekik eszük ágában se volt átúszni a Dunát, mert jól tudták, hogy ez a teljesítmény felülmúlja az ő erejüket. Mindössze csak annyit akartak, hogy jódarabig úszkálnak a kellemes melegségű vízben. Egymás mellett haladtak és rövid idő alatt úgylátszik, nagyobb távolságot úsztak meg. mert amikor egyszer kissé fölemelkedtek a vízből, meglepetve látták, hogy az itteni part egészen közel van hozzájuk. Úszó ember ugyanis nehezen tudja magát tájékozni, mert hiszen a fej alig emelkedik ki a vízből és igy történhetett, hogy a Monostorral szemben fekvő part közelébe tudtukon kívül jutottak. Amikor észrevették, hogy meszszebre úsztak, mint akartak és mivel érezték, hogy a visszauszás már életveszélyes, kiabálni kezdtek az innenső part felé segítségért. Arra számítottak, hogy az itteni halászok felveszik a csónakjukba őket és a parton kipihenik magukat és a folyó közepéig csónakon teszik meg vissza az íitat és onnét aztán pihent erővel haza úsznak Monostorra. Egyszerre kezdtek kiabálni, de úgy látszik kiabálás közben a szegény Vermes Lacinak a hullámzó Duna vizet fröccsentett a torkára, mert hirtelen, minden átmenet nélkiV fuldokolni kezdett. Erre Páhr Hermann még kétségberületi betegsegélyző intézetet, hogy segítsék a várost abban, hogy az árvaházban legalább húsz árvagyermek nyerhessen elintézést. Széles Gergely, a városi gőz- és kádfürdő bérlője kérelemmel fordult a városhoz a gőzfürdői zuhanyfürdő használati dijának felemelése, száraz gőzkamra felállítása és a fürdő épület külső megjavítása tárgyában. A tanács a zuhanyfürdő használati árának felemelését (2 Kc-ra) szótöbbséggel megengedte, a gőzkamrára nézve tervet és költségvetést kér a bérlőtől, a fürdőépület külső kijavítását pedig a jövő évi költségvetés terhére fogja majd annak idejében elvégeztetni. A községi iskolák helyiségeinek kijavítási és kitisztitási munkálataira nézve nyilvános pályázatot hirdetett a város és a pályázó kisiparosok közül Baráth Béla kőművest, Részi Lajos festőt bizta meg a munkával, mint akiknek ajánlata a legelőnyösebb volt a városra nézve. A város az összes községi iskolákat rendbehozatja és kimeszelteti, a munkát a mérnöki hivatal őrzi ellen. Tóth Julia, Bohon Ernő, Ipovitz Sándor és Waldhauser Hugó kisegítő közs. iskolai tanítók részére a tanács a törvény által biztosított mérvben szünidei kárpótlást szavazott meg. Több telekvétel ügyet intézett még el a tanácsülés, mely fél kilenc felé ért véget. — augusztus 13. esettebbeu kezdőit segítségért kiabálni és mive! nem látott mentésre siető csónakot közeledni, ereje végső megfeszítésével átúszott az innenső partra és a népiden parton addig szaladgált, amig halászokra nem talált, akikkel megértette a szörnyű veszedelmet s így sietlek a szegény Vermes Laci megmentésére. de akkorra már késő volt, szegény Lacit elnyelle az ár. Páhr Hermannt a nagy izgalom és a megfeszített erővel történt úszás, majd a parton való segítség keresés izgalmai annyira kimerítették testileg és lelkileg, hogy eszméletlenül esett össze és az élesztési kísérletek is csak sokéira tudták eszméletre hozni. A szerencsétlenül járt szegény Vermes Laci holttestét átvitték a túlsó oldalra, ahol hétfőn széles körben megnyilvánult nagy részvéttel temették el. Vermesék egyetlen gyermekét. A lesújtott család iránt is igen nagy a részvél. Nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatot tartanak a Csilizközben. — augusztus 13. A dunaszerdalielyi járási tűzoltószövetség augusztus 18-án Szap községbe» nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatot tart Voldán Béla országos lüzoltófőparancsnok, Adamecz Ferenc járási főnök és Gyalókay Miklós igazgalófőmérnök védnöksége mellett. Az árvédelmi gyakorlaton nemcsak az egész Csallóköz tüzoltótestületei lesznek jelen, hanem megjelenik az Országos TüzolLószövetség parancsnoka is. Az ünnepségek reggel kezdődnek, a tulaj donképeni gyakorlat délután fog lefolyni. Gyakorlat közben az egyes munkálatokat hangszórókon ál fogják ismertetni, magyarázni. A rádió is közvetíti délután 4—5 óra között az árvédelmi gyakorlatok érdekes részeit. Lesznek néprajzi bemutatók, a szabadszinpadon pedig Dunaszerdahely és környéke műkedvelői szerepelnek. A rendezőséget Farkas Sándor járási főparancsnok, dr. B a r t o s s i k György és Hartman n József irányítják. Augusztus 18 bizonnyal mozgalmas napja lesz Csilizköznek. jelentésére, de kétszeresen kiváncsi az, aki szabadtéri előadásra készül. Ilyen kétszeresen kiváncsi voltam én is, hogy milyen lesz az Időjárás vasárnap, amikor a szegedi szabadtéri előadást akartam megnézni. A világ legpechesebb emberei közé tartozván, biztosra vettem, hogy a vasárnapi »Az ember tragédiája« előadását szét fogja mosni az eső, mert én is ott ülök a nézőtéren. (A néző-TERET itt igazán szószerinl kell venni, mert a világ egyik legszebb lerén, amely vélekedik a velencei Széni Márk térrel, ültek a nézők.) Szinte mardosott a lelkiismeret, hogy én miattam szomorú sors éri az előadást és sokat tépelődtem, hogy elmenjek-c, esőt varázsoljak-e arra a napra s a szegedi játékokra? De a figyelmes rendezőség által fölajánlott sajtószabadjegy, meg az olcsó filléres vonal kecsegtelései erősebbek voltak, mint a babonától és hagyományos pechességemtől való félelem és elindultam. Hogyisne, mikor azt hallottam, hogy a sajló 25 pengős szabadjegyet kap a kiválóságok és előkelőségek sorában. Hiába élünk demokratikus világot, azért mégis jó nagyurakkal egy tálból, — azaz egy térről nézni a gyönyörű előadást. Elindultam lehál, de előbb befolyásoltam az időjárást: esernyőt véltem és így biztosan tudtam, hogy erre az esernyőre nem lesz szükség. Nálam is úgy van, mint Vajda Jánosnál, a költőnél, aki szintén a peches emberek közé tartozott. Ha a szabója hazavitte a nyári ruháját, mindenki tudta, hogy a nyári meleg zimankóssá válik, ha a télikabátját kihozatta a molyirtó vállalattól, az egész világ tudta, hogy a tél fogvicsorgató hidegét tropikusi meleg fogja fölváltani. H a esernyőt vett. szárazság, aszály köszöntött be, ha elvesztette az esernyőjét, a derült égből is zuhogó eső hullott alá. Nohát én velem is így játszik a sors. Hál kibabráltam vele. Előzetes megbeszélések után esernyőt vettem és azon a napon, amikor a szegedi előadást megnéztem, derült, csillagos ég mosolygott rám. Bizonyosan azon nevetett, hogy egy földi halandó ugyancsak kibabrált az időjárás hatalmas szellemével. Szóval az esernyő trükköm bevált, pedig az esernyőmet el se vittem, itthon felejtettem és ez is szerencse, mert biztosan az első alkalommal elhagytam volna. Tessék kiszállni, eltörötl a tengely! Talán 20 kocsiból állt az a filléres vonal, amely Budapestről pár ezer utassal röpített bennünket Szeged felé. Ilyen hosszú vonatnál bizony előfordulhat a tengelytörés. És ha már tengely törik, akkor csakis a mi kocsink tengelye törhetik el. Ismeretes, hogy a haladó vasúti kocsi zakatolása minden nótához kiüti az ütemet és én is dudorásztam magamban valami nótafélét, amikor éreztem, hogy az ütemek kezdenek szabálytalanok lenni. Ceglédnél azlán megállították a vonatot: — Tessék kiszállni, kicserélik a kocsit. Szerencsémre nem az a tengely törött el, amelyen én ültem, hanem egy távolabbi. Amikor szerelmes pár a vizavink! A tantalusi kínoknak bizonyos irigy cseppjeit éreztem útközben, mert pont szembe velem, szerelmes pár turbékolt, akik a filléres gyorsot választották nászúinknak. A csinos, szép szál férfi élete párja is nagyon csinos, sudártermetű menyecske volt. Később megtudtam, hogy a fiatal és irigylésre méltó férjnek Komáromban ringott a bölcsője és Turkeve mellett tanító és csak három hete, hogy igazán helyes feleségével éli a mézes heteket. A kocsicserélésnél fölborult a rend és a szerelmes uj házas pár odébb sodródott, vizaviul egy termetes aszszonyságol kaptam és a tantalusi kínok teljesen elcsendesedtek bennem. , Szeged, a poraiból fölelevenedelt város. Egy kedves szegedi csaliakozott mellém, amikor a Boldogasszony sugárút végig parkírozott útján mentem. Neki is arra volt az útja. Elmondta, hogy melyik halászcsárdában kapom a legjobb szegedi halpaprikást és a többi nevezetességre is figyelmeztetett. A város, amelyben utoljára negyven esztendeje jártam, csodálatos fejlődést mutat. És amikor a dómtérre értein, a velencei Szí. Márk térre képzeltem magamat, a hatalmas fogadalmi templom és az egyetem árkádos épülete olyan miliőt, keretet ád ennek a térnek, amely felejthetetlen benyomást gyakorol a nézőre. Már ez a fenséges környezet, amelynek keretében az esti előadásokat megtartják, előlegezte, biztosította azt az isteni élvezetet, amelyet az előadások nyújtani fognak. (Folyt. köv.) Párbaj a kocsmában, majd az uccán sörösüvegekkel és súlyos sebesüléssel. Gútai csendélet. - Mi történt a gútai Néni néni kocsmájában? — Saját tudósítónktól. — — augusztus 13. A verekedéséről messze földön híres Gúlán megint voll egy kis parázs verekedés. A szereplők részint a kórházban, részint a dutyiban várják a további fejleményekéi. Egyik nap a déli órákban ifj. Tóth Péter és Jádi Jenő szobafestő szórakozott Náni néni gútai kocsmájában. A szórakozás kezdetben nagyon csendes lefolyású volt. Eleinte söröztek, majd sörözés mellett kártyázni kezdtek. »Ezt kelleti volna hívnod — mondották egymásnak játék közben elég gyakran.« Ebből azlán nagy nézeteltérések támadtak és ezt a nézetkülönbséget csattanó pofonokkal igyekeztek kiegyenlíteni. Természetesen ez nem alkalmas a békés elintézésre és a pofozkodás azlán végre elmérgesítetta a dolgot. A kocsmáros persze nem tűrte, hogy a párbaj az ivóban játszódjék le és a verekedő legényeket nagy nehezen kiluszkolta az uccára. Itt aztán sörösüvegekkel rontottak egymásnak azzal a közismert csatakiáltással, hogy csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! A sörösfiaskó lesújtott és Jádi Jenő súlyos koponyatöréssel maradt az :ucea porában. Hamarosan a komáromi kórházba szállították. Tóth Pétert pedig a csendőrség vette őrizetbe. — Dr. Pajor szanatórium és vízgyógyintézet Budapest, VIII. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályokkal napi 8.— P-tőI. Az új Rheuma osztályon pöstyéni iszappakkolások, Fizikotherapia, Zander. Orthopäd gyógytermek. Rádiumkezelés. Enterocleaner (bélfürdők). — Bentlakó- és bejáró betegek kezelése. Szívbetegek vizsgálatára elektrokardiograph, kezelésére speciális gyógymódok. Szénsavas és oxigénfürdők. Legmodernebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látványosságszámba menő műtőtermeiben kozmetikus plastikai operációk is végeztetnek: emlőplastika, orrkorreclio, arcmegfiatalítás, ránceltüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon 10 napos legmérsékeltebb átalányárak. — Belelépctt a vasvillába. Mókus István bélai lakos a kazalozásnál segített és nem vette észre a szalmában felejtett vasvillát, amelybe belelépett és lábafejét a vasvilla fogai valósággal fölnyársalták. „Nekünk nem volt szándékunkban átúszni a Dunát1.“ mondotta a halálos fürdőzés életben maradt résztvevője. Az osztrák fiú életveszélyes kalandja. Saját tudósítónktól. —
