Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-08-24 / 68. szám

1 935. augusztus 24. »KOMAROMI LAPOK« 7 óidat Amerikai mese három öngyilkos kutyáról. A természettudomány ismert egy furcsa jelenséget, amelyet »a skorpió öngyilkossága'; néven szokás emleget­ni, de az a probléma, hogy létezik-e öngyilkosság az állatvilágban, ennek ellenére máig is erősen vitatott kér­dés. A cincinnatii egyetem egyik taná­ra most három érdekes esetet közöl, amellyel azt bizonyítja, hogy legalább is a kutya, az ember leghűségesebb bajtársa, igenis képes az öngyilkos­ságra. Az életuntság oka mindhárom esetben más. Egy kutya, amelynek gazdája meghalt, néhány napig el­­vadultan kóborolt a város uccáin s végül a következőt látták: a kutya a rakparton lefutott a várost átszelő se­kély és csendes folyású folyócska vi­zéhez, belevetette magát és alámerült. Az, hogy szántszándékkal vetett vé­get életének, kiviláglik abból, hogy a legcsekélyebb úszómozdulatot sem tet­te és engedte, hogy elragadják a ha­bok. Még különösebb a második eset. Egy kutya, amelyet a gazdája meg­dorgált, a tópartra futott, fejét be­dugta a vízbe és addig tartotta a víz szintje alatt, mig meg nem fulladt. A legelgondolkoztalóbb azonban a har­madik eset, amelyet egy amerikai ál­latorvos közölt a professzorral. Gége­fő rákban szenvedő kutyát hoztak hozzája és sajnálkozó mozdulatok kí­séretében kénytelen volt közölni gaz­dájával, hogy a szegény állat bizony menthetetlen. Az orvos megjegyzi, hogy már a rendelésen feltűnt neki a kutya bámulatosan értelmes maga­tartása. A kutya gazdájától hallotta utóbb, hogy a rendelés után, amikor hazafelé tartottak, a »halálraítélt« ku­tya az uccán a legfeltűnőbb körülmé­nyek között egyenesen egy arra robo­gó autó elé rohant és annak kerekei alatt lehelte ki páráját. — Izgalmas éjjeli hajsza után el­fogtak egy ismert betörőt Érsekújvá­rod. Érsekújvárról jelentik: Kedden éjszaka fél tizenegy óra körül két ijedt kislány szaladt a rendőrségre és az ott szolgálatot teljesítő rendőr­nek előadták, hogy a Kisfaludy ucca 13 számú házában, ahol Binetter cipő- és bőrárú raktára van, betörők jár­nak. Három rendőr azonnal elindult a Kisfaludy uccába, ahol a lakók már izgatottan várták a rendőrség megér­kezését. A rendőrség lezárta az ösz­­szes kijáratokat, átkutatta a házat, de ekkor már a betörőnek csak a nyomát találták meg. Az ugyanis meg­­neszelve a veszedelmet, cipője hátra­hagyásával még idejében elpárolgott. Az éjjel két órakor hazafelé ballagó kávéházi zenészek vették észre egy ház tetején a betörőt és az újból ér­tesített rendőrök izgalmas hajsza után most már elfogták. A letartóztatás után derült ki, hogy a munkájában megzavart betörő Nagy Károllyal azo­nos, aki nemrég került csak ki egy­évi hüsölés után a börtönből, ahová az Agrasolnál elkövetett betörés miatt került. — Egyetemi élet az Egyesült Álla­mokban. 1920-ban 640.000 volt a fő­iskolai hallgatók száma az Egyesült Államokban, 1930-ra ez a szám 1,370.000-re emelkedett. A főiskolai hallgatóknak ez a tömege 620 egyetem és főiskola között oszlik meg. 1934- ben ezeknek az intézményeknek a fenntartási költsége 577 millió dollár volt. A 48 állam mindegyikének van egyeteme. De az állami egyetemek száma egészen eltörpül a magánosok által alapított és fenntartott egyete­mekkel szemben. így például Csiká­­gónak két nagy »magánegyeteme« van, az összes fakultásokkal és tanszékek­kel, amelyek egyetemeken egyáltalán elő szoktak fordulni. A csikágói déli egyetemnek 842 professzora és 9388 diákja, az északinak 720 professzora és 10.697 diákja van. Az Egyesült Ál­lamok legnagyobb főiskolája a new­­yorki Columbia egyetem. Ezen 2800 professzor tanít. Diákjainak száma 28.000. A massachussettsi Harvard egyetemnek 1692 professzora és 7963 diákja van. Amint látjuk, az Egyesült Államok egyetemein átlag 10 diákra esik egy professzor. Hogy fogalmat adjunk a magánegyetemek gazdagsá­gáról, megemlítjük, hogy összesen 1320.000. 000 dollár áll rendelkezésükre. Az állam icgyetemek csak 136,000.000 dollárral rendelkeznek. A magánegye­temek könyvtáraiban 32,000.000, az ál­lami egyetemek könyvtáraiban 13 mil­lió könyv van. — Kutyarazziák Isztambulban. A régi török fővárosnak még mindig sok baja van a kutyákkal. Ismeretes, Isztambulban már a háború előtt rendkivül elszaporodtak a kóbor ku­tyák, nagy csapatokban kóboroltak az uccákon, veszélyeztették a járókelők testi épségét és mindenféle betegsé­geket terjesztettek. Sokat kiirtottak belőlük, de egyes városrészekben még mindig rengeteg a kóbor kutya. Most nagy kutyarazziákat tartottak ezek­ben a városrészekben. De az isztam­buli kóbor kutyákat nagyon nehéz elfogni, már ismerik a sintérek összes fogásait. Egyidőben mérgezett ke­nyérdarabokkal próbálták pusztítani őket, de többször is előfordult, hogy gyerekek ették meg a kutyáknak szánt gezett kenyeret. — Apróállat kiállítás Nyitrán. A Nyilrai Gazdasági Állattenyésztő Egye­sület 1935 szeptember 8-án gazdasági apróállat-kiállítást rendez Nyitrán. Kiállíthatók: baromfiak, galambok, házinyulak és kecskék. Kiállíthat bár­ki, de köteles a kiállításra szánt álla­tokat szeptember 7-én d. e. 10 óráig saját költségén a kiállítás területére szállítani. Az arra érdemes állatokat a földmivelésügyi minisztérium, a Me­zőgazdasági Tanács és a Megyei Gaz­dasági és Erdészeti Egyesület díjazni fqgja. — A Kaméliás hölgy szabó­számlái. A napokban adják el árve­résen Párizsban a Marie Duplessis hagyatékából származó könyveket, le­veleket és iratokat. Ez a Marie Dup­lessis nem más, mint Dumas hires Kaméliás hölgye: az iró őróla mintázta Marguerite Gautier alakját. A hagyatéknak talán legérdekesebb i rabjai a szabőszámlák, amelyeket Marie Duplessis és Dumas mindenféle megjegyzésekkel látott el s amelyek pontos adatokat szolgáltatnak a hölgy öltözködéséről és költekezéséről. A szabónő 8—10 frankot kapott egy ru­háért, 6 frankot egy selyemkabátért, ami azonban abban az időben ugy­­látszik, igen magas ár lehetett, mert Dumas ezt irta rá erre a számlára: „Igazán nem tudom már, hol van a fejem.“ Egy 1842. november 2-áról keltezett számla azt mutatja, hogy ak­kor 20 inget vásárolt a kaméliás hölgy, darabonként 2 frankért és egy selyem­ruhát 12 frankért. Nem sokkal ezután fekete selyemruhát készítettek számára 80 frankért, azután egy keppet, egy dominót s egy tucat papucsot. Egy lovaglóruha óriási összegbe: 350 frank­ba került. — Francia humor. Utas: Kissé ideges vagyok. Most először ülök re­pülőgépbe. Pilóta: Ne nyugtalankodjon. Én is most vezetek először egyedül, még­sem vagyok ideges. — Véres verekedés a sopornyai bú­csún. A sopornyai búcsú véres ve­rekedéssel ért véget. Hrmka István és Stkcipa János összeszólalkozott, majd verekedésbe kezdtek. Stkcipa volt a kezdeményező, Hrmka rántotta elő­ször elő kését, végül is a párviadal döntetlen eredményt hozott, ameny­­nyiben mindkettőjüket életveszélyes sérülésekkel kórházba kellett szállíta­ni. Életbenmaradásukhoz nincs sok remény. — Lawrence Blochman: A ben­­gáli gyilkos. A keleti táj és nép misztikuma egyesül ebben a regényben a nyugati kulturbanditák elvetemült­ségével. Indián át visz a vonat, előttünk ismeretlen, fülledt tájakon játszódik a cselekmény. A vonaton gyilkosság tör­ténik és felmerül a detektivregények örök kérdése: ki a gyilkos? A kérdés örök, de a megoldás váratlan és egye­dülálló. Az amerikai iró virtuóz mű­vészettel vezeti a regény vonalát, amíg olvassuk az izgalomtól lüktető sorokat, bennünket is elfog a hajsza vad iz­galma. A rendkivül érdekes mű az Athenaeum detektivregény-sorozatának legújabb kötete. Ára 6 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno— Komárom Masaryk u. 29. — Egy egész családot letartóztattak gyújtogatás gyanúja miatt Libádon, A múlt héten tűzvész pusztított Libá­don Tóth Ferenc pelyvásában. A lán­gok több ezer korona kárt okoztak, amely azonban biztosítás révén meg­térülne. A csendőrség azonban gya­nús körülményeket vett észre és most az egész Tóth családot letartóztatta biztosítási csalás vádja miatt. A kis­korú fiút kihallgatása után szabad­lábra helyezték, Tóth Ferencet ne­jével együtt a párkányi járásbírósági fogházba szállították, ott várják be az ügyészség döntését. Moszkvai éjszakák Annabella, Harry Baur és Richard Wittm, Jobb mint a »Volga-hajósokd A »Moszkvai éjszakák« a leghatal­masabb orosz hangos film Pierre Be­noit regénye után készült. Alex. Gra­novsky milliós költséggel rendezte és egyformán gondot fordított a tömeg­­jelenetekre és a főszereplők egyéni teljesítményére. Annabella, Harry Bour és Richard Willm kiforrott mű­vészettel oldják meg feladatukat. Az érdekes, történet 1916-ban játszódik le. A harctéren tömegesen halnak a katonák, a kórházakban sebesültek kínlódnak, de Moszkva fényes mula­tóiban hadimilliomosok dőzsölnek és szép kémnők kisértik meg a tiszteket A frontokon és Moszkva külvárosai­ban szervezkedik a forradalom ... A »Moszkvai éjszakák sikere a »Csatá­val« és a »Volga hajósokkal« veteke­dik. Minden előadáson táblás ház tap­sol a hatalmas filmnek. Tanácsos szombat és vasárnapra elővételben a jegyekről gondoskodni. Pólfilm Fox hangos híradó. Turandot Willy Fritsch és Nagy Kató. Puccini operája után készült a nagy keleti slágerfilm: »Turandot«, a kis japán hercegnő szerelmi regénye. A főszereplők: N agy K a t ó és Wi 11 y Fritsch hozzájárulnak a pazar ki­állítású film sikeréhez. A bemutató hétfőn és kedden filmeseménynek ígérkezik. Minden a tét Luciano Albertini. Luciano Albertini, a kiváló kalan­­dorszinésszel már rég nem találkoz­tunk. »Minden a tét« című filmje az artista életben játszódik le. Verebes Ernő, Claire Rommer, Eddie Polo és Domenica Gombino a partnerei. A szenzációs kalandorfilmet szerdán és csütörtökön mutatja be a Modern mozi hangos híradó kíséretében. f. Az alanti művek propaganda kiadásai, ameddig a készletem tart, leszállitott árban kaphatók: Jókai: Aranyember . . . 25‘— Kő Mind a három mű megrendelésénél vidékre bérmentes szállítás! Rákosi: Elnémult harangok 9'— Ke Korhadt fakeresztek 9'— Kő «L Spitzer Sándor könyvesboltja Komárno—Komárom, Masaryk-ucca 29. sz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom