Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-07-27 / 60. szám

Lapunk mai száma a jövé heti teljesRádiú-müsor t tartalmazza Otvenhatodik évfolyam. 60. szám,______________________Szombat, 1035« jálins S7, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 26 Ké. - Külföldön 126 K& Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős főszerkesztő*-GAAL GYULA dr. Szerkesztőn BARANYAY JÓZSEF dr. Eöm unkatársa ku ALAPY GYULA dr. és FCLÖE ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az új gabonaárak. Komárom, — július 26. Egy héltel ezelőtt az utolsó mi­nisztertanács megállapította a ga­bonatermények bevásárlási alap­árait, de a termelő még ma sem tudja, hogy tulajdonképen mennyit kap búzájáért vagy az általa ter­mesztett rozsért. A miniszterta­nács a tavalyinál magasabb árakat állapított meg és a Gabonatársaság ezek alapján már-már össze is ál­lította a köztársaságban érvényes bevásárlási árak jegyzékét, ami­kor váratlanul meglepő fordulat állott be a gabonaí'ronton, aminek következtében a gabonaárak meg­állapítása halasztást szenvedett. Az történi ugyanis, hogy a Ga­bonatársaságban képviselt malom­ipari csoport szlovenszkói és kár­pátaljai tagjai azzal a követeléssel állottak elő, hogy a Gabonatársa­ság négy koronával csökkentse a szlovenszkói és kárpátaljai árakat. A malomipar képviselőinek ezen követelését állítólag az a körül­mény teszi indokolttá, hogy a tervbevett árak fenntartása esetén megtörténhetik, hogy a malmok el­vesztik versenyképességüket a tör­ténelmi országok piacain, ami eset­leg üzemeik korlátozását, vagy épen beszüntetését is maga után vonhatná. Hogy a malmok képvi­selőinek ezen, az utolsó órában indított rohama a szlovenszkói és kárpátaljai gabonaárak ellen, kínos meglepetést kelteti, az tel­jesen indokolt, ha figyelembe vész­­szűk, hogy a gazdák már türel­metlenül várják a hivatalos árak publikálását s épen a nyilvános közzététel előtt merülnek fel mes­terséges akadályok az idei termés értékesíthetése ellen. Drámai jelenetek közben, igen viharos légkörben folynak a ta­nácskozások a Gabonatársaság ve­zetőségének ülésén, amelyen a ma­lomipar követelése folytán előállott új helyzet tisztázását igyekeznek nagy erőfeszítésekkel elintézni és a termelő, illetve a Gabonatársaság érdekeit összeegyeztetni. A tárgyalás nagy nehézségekkel folyik, a malmok képviselete kitart követelése mel­lett és igy biztosra vehető, hogy a megállapítandó bevásárlási árak kulcsa jelentékeny csökkenést idéz elő azokkal az árakkal szemben, amelyeket a minisztertanács java­solt. Semmi kétség, az árakat je­lentékenyen redukálják, amiből persze a gazda, a termelő húzza a rövidebbet, nem számítva azt, milyen nagy az eltérés a prágai paritás és a többi feladó állomások paritása között. Ennek a helyzetnek indoka kü­lönben annak a kormányrendelet­nek intézkedésében is megtalálha-Komárom, július 26. Ismét mellőzés érte a magyarságot a tarlománygyűlési szakértők kineve­zésénél. Az 1927. évi 125. sz. törvény értel­mében a tartománygyűlések válasz­tott tagjai mellé a kormány úgyneve­zett szakértőket nevez ki. A törvény 12. §-a rendelkezése szerint a tarto­mánygyűlések szakértő tagjait a kul­turális, szociális és nemzetiségi vi­szonyok alapján kell kinevezni. - Amig a csehországi és morvaországi tartománygyűlés kinevezett tagjainál, ha nem is teljes mértékben, de érvé­nyesült a törvény rendelkezése, ad­dig úgy Szlovenszkón, mint Kárpát­alján teljes mértékben ignorálták a kinevezéseknél a törvény rendelkezé­sét. A szlovenszkói tartom ánygyűlés 18 kinevezett tagja között egyetlen magyar sincsen, éppenígy nincsen a kárpátaljai tartom ánygyűlés kineve­zett 6 tagja között sem. Általában véve a kinevezéseknél az lett volna az igazságos kulcs a nemzetiségekre nézve, hogy minden két választott tagra egy-egy szakértőt nevezzenek ki. Minthogy pedig Szlovenszkón az egyesült magyarságnak öt, Kárpátal­ján pedig két választott tartomány­­gyűlési képviselője van, a magyarsá­got a kiiievezettek sorában Szlovensz­kón két, Kárpátalján pedig egy kine­vezett tag illette volna meg. Ez a mellőzés annál szembetűnőbb, mert ugyanakkor a németség a cseh- és morvaországi tartománygyűlésben — legalább megközelítőleg — elnyerte az őt megillető szakértő tagságokat. Tudomásunk szerint a magyarság pártjai megtették a szükséges lépése­ket a magyar szakértő tagok ajánlása és kineveztetése érdekében, annál sú­lyosabb sérelmet jelent tehát a mel­lőzés, amely a kormány részéről a magyarságot a törvény rendelkezése ellenére érte. Uj terv az állatmonopóliumról. A gyökeresen megváltozott helyzet következtében az állatmonopólium tervbevett bevezetése elvesztette idő­szerűségét. A földművelésügyi kor­mány azonban továbbra is fentartja tó, amely a liszt árának maximá­lását állapítja meg s amely sze­rint a kormány megkötötte a tiszt szabad kereskedelmi forgalmát és nem engedi a liszt árát felemelni. E rendelet szerint a malmok hely­zetét most már két körülmény ha­tározza meg. Egyik a gabona meg­szabott ára, a másik pedig azon kö­rülmény, hogy a liszt árának leg­felsőbb határát ugyancsak kor­mányrendelet szabja meg. Ezzel a két változhatatlan tényezővel kell számolnia a malomiparnak és csak e számítás mutathatja meg a ma­az állatkereskedelem szabályozására irányuló szándékát és új tervezetet készített az állatmonopóliumról. A ter­vezet — bír szerint — a napirendről lekerült korm ányrendelet-tervezetben foglalt rendelkezéseknél sokkal szigo­rúbb rendelkezéseket tartalmaz az ál­latkereskedelem szabályozásáról. Az állatmonopólium ügye, ha a nyári szünet véget ér, a tárcaközi minisz­teri tanácskozások tárgysorozatára fog kerülni. Kedvező a külkereskedelmi mérleg. A banktanács most kiadott jelenté­se szerint Csehszlovákiában időszerű javulás állott be. A pénzpiac helyzete kielégítő. Az elhelyezési nehézségek ellenére a köztársaság külkereskedel­mi forgalma idei első félévi mérlegé­nek adatait kedvezőknek kell tekin­teni. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a külkereskedelmi forgalom mé­reteinek nagyobbodásán kívül a kész­­árukivitel terén nagy ellentállóképes­­ség mutatkozik. A külkereskedelmi forgalom júniusi eredményei gyön­gébbek. Az első félév eredménye azonban jobb, mint az 1934. év azo­nos szakának eredménye. A csehszlovák korona árfolyama a nemzetközi devizapiacokon nyugodt és tartott irányzatot mutat. A választói névjegyzékek közszemlére való kitétele. Újra közszemlére teszik ki a vá­lasztói névjegyzéket. Az új kormány­­rendelet szerint július 24-től kezdve nyolc napig lesznek megtekinthetők naponként reggel 8 órától délután 4 óráig, vasárnap pedig reggel 8 órától déli 12 óráig a városházán, illetve a községi hivatalban. A közelmúlt vá­lasztások tanulságai alapján nyoma­tékosan felhívjuk a magyar választó polgárságot, hogy nézzep utána, váj­jon benne van-e az új névjegyzékben? Nincs kilátás arra, hogyHIinkáék ősszel belépjenek a kormányba. Nagy elégedetlenséget váltott ki a tartománygyűlések szakértő tagjainak kinevezése a szlovák néppártban is. A Deutsche Presse szerint ma már biztosra vehető, hogy a szlovák nép­párt ősszel ncsn lép kormányba, bár­lomipari termelés jövedelmezősé­gét. Érthető ekképen, hogy a ma­lomipar mindent elkövet érdekei­nek megóvására. Sajnos azonban, hogy a két fő érdekeltségnek, már mint a Gabo­natársaságnak és a malomiparnak harcában a legfájdalmasabb sebet a harmadik érdekelt, a gazda kapja, akinek bőrére megy minden alku­dozás, s akinek kell legkeservesebb ben megéreznie, ha a másik kettő hadakozik. A gazdasági önellátás politikájának ebben van a legérzé­kenyebb pontja, amely még igen mennyire egyengették is az utat. A Li­do vé Noviny szerint a szakértő tagok kinevezése az autonómista mozgalom­nak újabb lökést adott. Az utóbbi időben ugyanis a szlovák berkekben beállott csend minden kétség nélkül arra vallott, hogy a néppárt komo­lyan foglalkozik a kormánybalépés gondolatával. Hlinka nyiltan meg­mondta, hogy az ő megbízásából Tiso folytatott tárgyalásokat az illetékes kormánykörökkel és tolmácsolta a szlovák autonómisták követeléseit. A tárgyalások során azonban a meg­egyezés érdekében az autonómia szót kerülték, mint a forró kását, mert érezték, hogy ezen fölborul minden. Tehát a néppárt hajlandó volt kezet nyújtani a kormánynak és támogatni eddigi politikai irányvonalának to­vábbvezetésében. Az utóbbi napok eseményei folytán azonban a helyzet alaposan megváltozott. Csak 50 százalék szlovák van a szlo­­venszkói állami alkalmazottak között A miniszterelnökség személyügyi referátusa most készítette el azt a sta­tisztikát, amely az állami szolgálat­ban levő alkalmazottakat nemzetiség szerint mutatja ki. A statisztika sze­rint Szlovenszkón állami hivatalnál van 75.800 személy alkalmazva, ebből 37.900, tehát 50 százalék a szlovák rfemzetiségű hivatalnok. A szlovákok az egyes kategóriákban alkalmazott hivatalnokok létszámát véve, a következő arányban vannak alkalmazva: az első szolgálati osz­tályban 35o/o szlovák van, a második és harmadikban .540/0 s a negyedik­ben 62o/o. A nemzetvédelem reszort­jában a tisztek kategóriájában lévő 2435 alkalmazott közül csak 79 szlo­vák, a közmunkaügyi minisztérium­ban a mérnökök kategóriájában 386 alkalmazott közül 67, a postaügyi mi­nisztérium reszortjában 106 főiskolás között 19 szlovák van, a vasútnál 280 közül 34, a pénzügyi kormányzatnál az első szolgálati osztályban 621 al­kalmazott között 132 a szlovák nem­zetiségű. A történelmi országokban alkalmazott összes szlovákok száma 174. Egyetlen szlovák sincs a keres­kedelmi, a közmunkaügyi, népjóléti és az iskolaügyi minisztériumban, a legfelső számvevőszéknél, a szenátus­ban és a köztársasági elnök kabinet­sok kellemetlen érzést fog kiváltani mindazok között, akik véres verej­tékük hullásával művelik a föl­det, hogy mint igazi államfenntar­tók évről-évre hozzájáruljanak az ország gazdasági életének biztos menetéhez. A Gabonatársaság el­nökségének és a malomipar képvi­selőinek evidens kötelessége, hogy minél előbb megállapodjanak a ga­bonaárakban s alkalmat szolgáltas­sanak arra, hogy az állam gerin­cét képező gazdatársadalom jo­gos érdekei is megfelelő kielégítési nyerjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom