Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-27 / 95. szám
1935 november 27. »KOMAROMI LAPOK:« 3. oldal. Komárom járást besorozzék a kötelező pasztörizálás! körzetbe. Meinl-tea fadia Special November 23-án tartotta a Komárom járási hivatal mellé szervezett járási tanácsadó testület második ütését, amelyen dr. B a s k a Alajos közigazgatási főbiztos elnöklete mellett a tejtermelő, kereskedő érdekeltségek kiküldöttein kivül résztvett a rendőrhatóság részéről Uhrovőik István rendőrfogaim ázó és Komárom város részéről dr. I g ó Aladár városi rendőrkapitány. Az országos ármegállapító bizottság az ülésre Müller mérnök főtitkárt küldte ki. Müller főtitkár részletesen ismertette a tejrendeletnek a termelőre, a kereskedelmi forgalomra és a fogyasztókra vonatkozó rendelkezéseit, s rámutatván a tej kezelésnek egészségügyi szempontból kívánatos rendezésére, ajánlja, hogy a tanácsadó testület oly értelmű határozatot hozzon, hogy Komárom város és Komárom járás is besoroztassék a kötelező pásztori zálási körzetek közé. fiáitól, kiknek tejtermelését az úgynevezett uccai árusok hozzák be. Bár az uccai tejárusítás minden körülmények között megszüntetendő lenne, mert ez az állapot igazán nem jelent korszerű higiéniát, viszont gondoskodni kell arról, hogy a kisgazdák tejtermelése is védelmet nyerjen. Ennek egyetlen módja az lenne, ha a környék községeiben a kisgazdák tejtermelésének összegyűjtésére gyűjtőállomásokat nének be, s az ott már higiénikusan kezelt tejet — nem 5—10—20 literes bögrékben, hanem egy tételben szállítanák be. A tejár s a tejminöség kérdése mindaddig megoldhatatlan, amíg Komáromban vaiarrn egységese esc meg nem Kezdődik a tejkeresKedeiemnek. Minttudjuk, a komáromi tejKereskeüök szándéka az, nogy közösen állítanak jel tejpasziörizáló és hűtő üzemei, s gondoskodni kívánnak arról is, hogy a kornyék községeiben a téjgyujtö állomásokat megszervezne. Útban a tefrendelet végrehajtása Rámutat arra, hogy pl. Pozsonyban a Lejrendelet végrehajtása előtt Pozsony lakossága lejellálására beérkezett tejnek cca 75o/o — ha nem is hamisított - - de hibás volt, ma a helyzet az, hogy a hibás tej aránya a teljesen higiénikusan kezelt s forgalombahozoft tejjel szemben 3°,'o-ra csökkent. Ez is bizonyítéka annak, hogy a lejrendelet, ha nem is túlságosan szimpatikus a közönség előtt, feltétlenül javító eredményeket ért el. A tejrendelet stabilizálta a tejárakat, ami egyként termelői, kereskedői és fogyasztói érdek. A tejár a behozatal egészségtelen hullámzása mialt a termelőnek s a kereskedőnek is bizonytalanná lelte a fogyasztók érdekét is figyelembe vevő árkalkulációt. Ami a tejár emelkedését illeti a tejrendelet végrehajtása kapcsán, ezzel számolni kell, de ez az áremelkedés lényegtelen, különösen akkor, ha figyelembevétetik a tejminőség emelkedése és a fogyaszlóközöüség egészségének jobb biztosítása. A tanácsadó testület többek felszólalása után fenntartotta előbb hozott határozatát, amely szerint kérni fogja az országos hivatalt, s illetve az országos tejmegállapító bizottságot., hogy Komárom városi és járást sorozza be azok közé a helyek közé, melyekben a tej forgalomba hozása a tejrendeletben előírt kezelés mellett lesz engedélyezve. Tekintettel arra, hogy a tejrendelet bevezetése az egész tejkereskedelmet érinti, a testület december 15-én a termelők, kereskedők és fogyasztók részvételével újabb értekezletet fog tartani. Mivel a tejrendelet végrehajtására illetékes hatóság kérdésében a testület az országos hivataltól még felvilágosítást kénytelen kérni, a tejrendelet rendelkezésének végrehajtása Komáromban csak néhány hónap múlva kezdődhetik meg. A tejrendelet eminensen érinti városunk közönségét, de érinti a tejkereskedőket is, hiszen a tej rendelet végrehajtása nem csekély költségtöbbletet jelent. Pasztörizáló és hűtőgép beszerzés éppen a mai rossz gazdasági viszongok közölt súlgos terhet ró a tejkereskedőkre, s az áremelkedés pedig igen közelről érinti a fogyasztó közönséget. S éppen a legszegényebb osztályt, melynek mai keresetlenségében majdnem egyetlen tápláléka a tej. A jobb módúak háztartásában — ezt a tejkereskedelem szakembereitől tudjuk — aránytalanul kevesebb tej fogy, s így a tejár emelkedéssel igen óvatosan kell eljárnia a tej ügyeket intéző testületeknek. Nem lehet s nem szabad tisztán csak a termelői érdekeket figyelembe vennie. Nagy tévedés az, hogy Komárom' tejellátását a környékbeli nagyobb birtokok tejtermelése látja el. Igen tekintélyes mennyiség jön be a városba a környékbeli községek kisgaz-Ünneplőbe öltözött, aztán eltűnt. Holttestét most fogták ki. — Az imakönyve még mindig a kezében volt. — Az aszódi halászok szomorú zsákmánya. Saját tudósitónktól. Aszód-puszta nevét aranybetüvel írták be a csallóközi halászat történetébe. Az aszódi vizaha;ászat európai hírnévre tett szert és az aszódi halászat izgalmas látványosságában nem egyszer még koronás fők is gyönyörködtek. Sajnos, az aszódi halászat ma már nem tartozik a világ hírességei közé, ott is kipusztult jóformán már teljesen a valamikor gazdag halállomány. A gutái halászok szokjak leginkább fölkeresni az Ekecshtz tartozó aszódpusztai dunaágat, de legtöbbször keserű csalódást hoz egész napi fáradságos munkájuk. A napokban is hálót vetettek és hálóhuzás közben érezték, hogy valami nehéz tárgy került a hálóba. Némelyik gutái halász reménykedett, hogy valami nagyobb hal került mégis csak a kezeik közé, amely kárpótolni fogja az eddigi meddő munkát. Az idősebb halászok azonban már nem mertek hinni tmmMmmmmmmmammmmmmmmmrn NáÉMíCCfti felvételek. Inasgyerek ez a szurtos alak, ki a Nádor-uccán megy. Úgy látom, hogy büszkébb, mint egy tábornok, vagy egy szinjeles középiskolai tanuló. A vasmunkások kék egyenruhája van rajta. Piszkos, korommal, vasporral, füsttel — munkával sötét az arca, a keze meg egyenesen borzasztó; retket lehetne rajta ültetni, — igy szokták mondani. Ez kell, ez a piszkosság, ez a feketeség a ruhára, fiatal bőrre. Ennek örül a kis inasgyerek, ennek Igaz is, nagy őröm a dolgozó emberek közé áliani, — nagy öröm megmutatni az embereknek, hogy: ime, idenézzetek, én is dolgozom, vassal, fúróval, kalapáccsal, tűzze). Vasmunkás vagyok, ez énekel a kis emberke arcáról, ruhájáról. S ahogyan az uccán menet füttyöt vett ajkára cigaretta helyett, olyan ő, mint egy nagy úr, kinek mindene teljesül, amire vágyik. Neki ez a beteljesülés, a piszkos, mocskos ruhája, kormos, poros arca, keze: ahogyan sürög- forog az emberek között a Nádor-uccán s boldogan jelzi : dolgozó, kenyérkereső ember lettem. Ember lett a kis Knut Hamsunbói. Ragyog a kirakat. Meleg kabátok, szőrmés kabátok. Az őszutói napsugáron keresztül tör a hideg, fázunk. A két vidéki diák ott áll a kirakat előtt. Beszélnek. — Nekem ez a szőrmés kabát kellene. — Miért? — Ágytakarónak is jó lenne dunyha helyett. — Nekem ez a bekecs kellene. — Miért? — Ilyen van otthon az ispán urnák, az ispán ur olyan szépen hajtja a lovakat. — Nem csúnya a szürke kabát sem, bő és hosszú. —- november 26. és erősen tartottak attól, hogy majd csalódás éri őket. Ezeknek az utóbbiaknak volt igazuk. A zsákmány bizony nagyon borzalmas volt. Egy ünneplőbe öltözött asszonynak a holttestét vetette ki a háló. Kezében még valami könyvfoszlányfélét szorongatott, amint később kiderült, imakönyv maradványai voltak ezek a foszlányok. A nyomozás megállapította, hogy a holttest Almássy Ágostonná ekecsi asszonnyal azonos. Az asszony még október 21-én tűnt el hazulról és azóta hiába keresték. Csak annyit tudtak róla, hogy ünneplőbe öltözölt és az imakönyvét is magával vitte, amikor elment hazulról. Lehet, hogy véletlen szerencsétlenség, vagy öngyilkosság esete forog fenn. Nagy részvét mellett temették el a szerencsétlenül járt asszonyt mms&mmmmmmmmsmmmmBmsmm» — Igen, ha nagyok leszünk, akkor sem nőjjük ki. Süt a nap, hideg van. Két vidéki diák beszélget. Távoli dolgokról, távoli vágyakról. A kirakat előtt állanak, közel van hozzájuk az elérhetetlen vágy. így állanak ők, a diákok kirakatok előtt. A kirakatok fényesek, de fényesebbek a vágyak, mik diákok felkéből szálianak kirakaíhoz, hogy kirakatok üvegjére hullva: összetörjenek. 1935. november hóban jegyeztem fel a párbeszédet s gondoíaiaimat a párbeszédről a Nádor-uccán. Figyelő. — Egy sorsüÍdÖ2őtt urinő végső kétségbeesésében ezúton kér könyöradományokat a jószivü emberektől. Az adományokat eljuttatjuk a szerencsétlen nőhöz. . Komárno városi teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után NYITVA Gőzfürdő: minden pénteken : 7—19 óráig férfiaknak \ szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek I „ 17—19 óráig kedvezményes munkás fürdőjegy férfiaknak vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. E napokon a kádfürdőkállandóan nyitva. — Mintaszerű tisztaság és kiszolgálás. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel Széles Gergely 832 bérlő. *— Fül-, orr-, torok- és gégebetegségek szakorvosa Dr. Kertész Imre, a prágai egyetemi fül-, orr-, gégészeti klinika em. demonstrátora rendel Érsekújvárod Fő-ucca 9. szám alatt 9—11 és 2-4. Zajos siker jegyében mutatta be a komáromi kát. Legésyegylet aPityu-t. A legényegvleli szinielőadások sikerének titka mindig azzal volt s azzal magyarázható, hogy az egyesület vezetősége állandóan szerencsével s közönsége igényeivel számolva választotta ki a színpadi irodalmi termelésből azt a darabot, amely műkedvelő gárdája teljesítőképességének is megfelelt. A vezetőségben mindig van frisseség, hogy újdonsággal kedveskedjék publikumának. Alig futott a Frank Brúnó »Pityu < című 3 felvonásos komédiája a pesti színpadon, a legényegylet hamarosan hozzáfogott a darab betanulásához s a tőlük megszokott gyors tempójú próbák után a darab november 17-én már közönségnek való bemutatásra is megérett s a kát. Legényegylet az idei őszi szezonját, mit minden évben, most is a megérdemelt siker jegyében kezdte meg. A »Pityu« nem tartozik a súlyosabb szinpadirodalmi értékek közé, de arra mindenesetre jó, hogy' három órán át zavartalan jókedvben tartsa azt a közönséget, amely kellemes szórakozást vár különösen ma, amikor minden napja úgyis gondban telik el. A Legényegylet kipróbált tehetségű műkedvelői bőségesen gondoskodtak is publikumuk szórakoztatásáról, mert amit a »Pityu«-ból kihozni lehetett, azt a zökkenésmentes, gyorsan pergő, élettel teli előadásukkal ki is hozták. A »Pityu« alakjai egészen közeli ismerősök s így alakításuk, a szokásosan gondos legényegyleti betanulás és rendezés mellett a valóság illúzióját keltetlc. A közönség érdeklődéssel leli figyelemmel kísérte a kutyakomédiába keveredett Rabcsákné hol megríkató, hol kacagtató históriáját, baját, panaszát, a városi potentátokkal való harcát, s megnyugodva tapsolta meg a szürke kis hétköznapi igazság győzelmét. A Legényegylet régi gárdája néhány új taggal bővült s megállapítható, hogy a szerencsés kezű rendező, Palaky Józsefnek sikerült a műkedvelő mintagárdát tehetséges új tagokkal felfrissíteni. Dobis Ilus Rabcsákné szerepében a központja volt a komédiának, ismert műkedvelő, rutinnal játszott s megérdemelten kapott bőséges tapsokat. Balogh Kálmán Zalaba tanácsnok szerepét alakította a tőle megszokott utánozhatatlan humorral. Kellemes meglepetést keltett, hogy ismét az egylet színpadán látta a közönség Szily Mancit szerepelni, kinek bájos egyénisége kitünően érvényesült Klára asszony szerepében. Kadlicsck István a hírlapíró szerepében megszokott rutinnal tökéletes alakítást nyújtott. Balogh Miklós Zsemlye bácsi szerepében élethű figurát alakított. Az állatorvos szerepében Németh Zoltán nyújtott igen jó kabinetalakílást. Dékány László és Rozs József új műkedvelők pompás előadásukkal méltán érdemelték meg a közönség spontán megnyilvánuló tetszéséi. Kedves volt Riza szerepében Buesek Irén. Szerepükben kitünően beváltak Habara Vilmos, Radosiczky Gizi, Tóül Ferenc, Wojtovicz Richard s Németh István. Telt ház igazolta, hogy a Legényegylet jól választott s minden jelenetnél felzúgó taps méltó dicsérete volt a lelkes műkedvelőknek. Az új díszletek igen hatásos hátteret adtak a darabnak. A Legényegylet december 1-én ismétli meg az előadást, amelynek a bemutatón tapasztalt nagy sikere után számítani lehet arra, hogy jőnehányszor pereg még le a kacagtató bohózat a Legényegylet színpadán.
