Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-27 / 95. szám
Otrenhatodik évfolyam. Off. szám. Szerda, 193ff. november 27 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 KC. - Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FOLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE l gödi UH Komárom, november 26. Nem régen Rimaszombatban, a gömöri főiskolákat végzett fiatalság ankétet rendezett, hogy azon jövő terveit megbeszélje. Ez a szó, hogy Gömör, már a jó bébe világban igen rosszcsengésíí volt, főleg politikai, társadalmi és gazdasági téren. Ebből a hirhedett politikai rendszerből rövid időre a szolid Komáromvármegye és város is kapott mutatót, szerencse azonban, hogy még sem lett belőle Kubinyi vármegye«. Amilyen lengő diszmagyarban érkezeit ez a társaság, német dzsidások fedezete alatt, hangos trombita szóval, — éppen olyan hangtalanul lopakodtak vissza a boldog Gömörországba. Ezeknek az évtizedeken keresztül rossz úton haladt apáknak a jobbsorsra érdemes leszármazói a mai gömöri fiatalság. Haeriditas onerosa. Terhes örökség. A nemzetért vállalni munkát olyanoknak, akik első sorban a saját családi érdekeiket tolták előtérbe, mindennel és mindenkivel szemben hosszú évtizedeken keresztül, nagyfokú lemondást feltételezne. De tegyük fel, hogy Gőmörben is más szelek fújnak és minden gömöri ifjú ember benevezi magát a nemzett munkának arra a szakaszára, melyet ott is maradéktalanul el kell végezni. Nekünk azonban a gömöri munkáról nincsenek kedvező tapasztalataink. A mi fiatalságunk, amely Prágából a becsületes munka érdemes elismerése gyanánt, diplomával tért vissza, furcsa megállapításokat és tanulságokat idéz emlékezetünkbe, erről a gömöri fiatalságról. A mi fiataljaink azt a tanulságot szűrték le a gömörick viselkedéséből, hogy ez a föld egyelőre vezéreket szolgáltat az ifjúsági mozgalom számára. Tehát Gömör áll az élre, diktálja az iramot, jobb vagy bal felé, rákapcsol a tempóra és ifjúságunk azon veszi észre magát, hogy benne van a háború előtti időkben, amelyhez már csak a négyesfogatok hódító elegánciáját, vagy azokat a megszámlálhatatlan üres pezsgősüvegeket kell elképzelni, melyeket kellő meg nem fontoltsággal helyi pénzintézetek folyósítottak. Hát ez az, amit egyszer s mindenkorra meg kell köszönnünk a rátarti Gömörnek és a gömöri vadászbunda klasszikus hazájának. Nekünk a gömöri fiatalsággal lenne dolgunk és igy az első kérdésünk hozzájuk, mit vállalnak inkább: nemes gömöri tradíciókat, vagy egyszerű, de eredményes plebejusmunkát? Mert semmi sem könnyebb annál, hogy hangzatos programot alkossunk. Tehetséges ember percek alatt készen van vele. Még tehetségesebb — mondjuk a komáromi fiatalsághoz tartozó ember — még szebb programot tud alkotni. A gömöri ifjúság ügyesen elsáncolta magát a támadó hadállásban és számára alig jelent valamit tizenhétévi Komárom, november 28. Hlinka a mai szlovák vezérek államfordulat előtti politikájáról Közöltük Hlinkának a Prager Tagblatt-han megjelent nyilatkozatát, amelyre Dérer Iván (Ír. szocdem igazságügyminiszter éles hangon válaszolt a kormány német nyelven szerkesztett égjük szócsövében. Hlinka András most a Slovák-ban felelt Dérernek s cikkében többek között a következőket írja: — A miniszter úr olyan dolgokról beszél, amik egy doktorhoz, egy képviselőhöz, de főként egy igazságügyminiszterhez nem méltók. Mikor nyilatkozatot adtam a Prager Tagblatt munkatársának, egyáltalán nem gondoltam Dérer Iván dr.-ra. Annál kevésbé gondoltam rá akkor, mikor volt elvbarálaimnak a kormányban való kényelmes elhelyezkedéséről beszéltem. Dérer haragosan támad rám és azt állítja, hogy az évszázad elején a liptói niegyegyülésen nem fogadtam el a szlovák nemzeti pártnak azt a javaslatát, hogy a tárgyalásokat szlovák nyelven folytassák. Megengedem, lehetséges, mivel azon az állásponton voltam, hogy timeo Danaos et dona ferentcs«. Én a néppárt tagja voltam és kötelezett a pártfegyelem. Ha nem szavaztam a szlovák nemzeti párttal, az én hibám volt, melyet tagadni nincs okom. Csakhogy azóta sok víz lefolyt a Vágón és ha akkor hibát követtem el, sokszorosan kiradíroztam. — Azt állítani, hogy az én programom a háború előtt nagyon mérsékelt volt, közönséges csalás. Mindenki tudja, hogy én nem »hej szlováci«-ztam, hanem azon a mezőn dolgoztam, mely a nemzet szempontjából nagyon fontos. Mint pap egyesületeket alapítottam és missziók segítségével a nép erkölcsét javítottam. Megírtam és kiadtam a fogyasztási szövetkezetek alapításához szükséges utasítást. Fejlesztettem a nép nemzeti érzületét, azonkívül nem hiányoztam egyetlen nemzeti manifesztációról sem és ha már Dérer dr. a múlt századot emlegeti, hadd tudja meg, hogy a század végén Prágában jártam, ahol tárgyaltam a papokkal és liberálisokkal. Kiváncsi volnék, hányszor volt Dérer és a többi világproletár Turócszentmártonban nemzeti ünnepségenf Éa Dérért ott sohasem láttam. Csak az államfordulat után találkoztam vele, mikor a szerepeket osztogatták. Dérer dr. és Markovics dr. csak az államfordulat után vindikáltak maguknak vezéri feladatot, melyet a szociáldemokratáknál próbáltak érvényesíteni. llrusovszky a cseh nemzeti szocialisták vezérévé avanzsált, Srobár és Hodzsa a cseh agrároknál vetettek horgonyt, míg én ottmaradtam, ahol voltam, a rózsahegyi plébánián. Hlinka ezután arról ír cikkében, hogy milyen politikát folytatott az államl'ordulat előtt Srobár és Dérer. Csehszlovákia külügyi programja 1936-ban Benes Ede dr. külügyminiszter a prágai Károly-egyetem bölcsészeti fakultásán előadást tartott az egyetemi ifjúság előtt a békéről. Előadása folyamán a csehszlovák külpolitika irányáról a következőket mondotta: — A csehszlovák külpolitika tovább is következetesen a népszövetség politikájának vágányán fog haladni. Következetesen kitart eddigi szövetségi rendszere mellett, törekedni fog a dunai paktum megvalósítására s dolgozni fog a Németország és a nyugati hatalmak s ezzel a köztünk és Németország között megalkotandó egyezség érdekében. Rajta lesz, hogy az olasz-abeszszíniai konfliktus befejeztessék s Lengyelországgal józan megegyezés jöjjön létre. — Ez külpolitikánk programja az 1936-os esztendőre. Támadó politikára vagy háborúra nem adjuk oda magunkat. Mi csak nyugalmat és békét, békés együttműködést akarunk szomszédainkkal. Emellett tudatában vagyunk bizonyos fontos körübnényeknek. Mindenekelőtt elismerjük annak a tételnek helyességét, hogy respektálni kell minden állam belső rendszerét. Az európai államrendszerek nagy különbözősége egyik nagy akadálya a normális viszonyok kialakulásának és a béke megszilárdulásának. Európának ezt be kell látnia és az államrendszerek közötti fokozatos kiegyezésre kell törekednie a felelősségteljes munka nem könnyű dolog és a gyengébben megalapozott munkaősztön csakhamar kifordul sarkaiból. Ami pedig egy utolsó nap elhangzott közbekiáltást illet, melyben bizonyos Berger úr a kisebbségi magyarságnak reklamálja Dzurányi urat, a nagynevű publicistát, valamint Győri Dezsőt, a kisebb hírnevű és magát kiénekelt ifjúsági költőt, ezeket szívesen átengedjük ezeknek a pálfordult gömöri fiatal uraknak. Az első nekünk nagyon drága emberünk volí, a másik sokkal kisebb értéket jelentett. Azt hisszük: igazi céljukat elérlek és ott jó helyen vannak, ahol vannak. Egészévi érvényű lesz a magyarcsehszlovák gazdasági egyezmény A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások e héten kezdődnek meg Budapesten. A csehszlovák kereskedelmi küldöttséget Nieder le Mitoslav dr. követségi tanácsos, a külügyminisztérium gazdasági osztályának főtisztviselője vezeti. Az új kereskedelmi tárgyalások célja abból áll, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatokat a szerzett tapasztalatok alapján kimélyítsék. A két állam megbízottai a legtöbb kedvezmény elvének alkalmazásával keretmegegyezést kötöttek és e kereten belül jött létre az a kompenzációs egyezmény, amely ez év végén érvényét veszti. Az eredeti elgondolás szerint a kompenzáció» egyezményeket minden esetben háromhavi időtartammal léptették életbe, azonban csakhamar kitűnt, hogy a negyedévi időtartam rövid és nem ad módot az intenzív áruforgalom lebonyolítására. Most a szerzett tapasztalatok alapján mindkét részről elhatározták, hogy az új egyezmény időtartalmát tizenkét hónapra állapítják meg, vagyis az új magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény az 1936. év egész tartama alatt érvényben lesz. Bár az egyezmény 1936. végéig lesz érvényben, a két állam kereskedelmi delegációi a jövőben is negyedévenként revízió alá veszik a szerződést, hogy az esetleg kimerített hányadokat újakkal pótolják, vagy a ki nem használt kontingensek helyébe újat tegyenek. A negyedévi reviziót az a körülmény indokolja, hogy a helyzet rendkívül gyorsan változik s ma még nem lehet tudni, hogy a jövő évben milyen lesz a termés, mennyi gyümölcs lesz, mit hoz a szüret, hogyan változik a pénzügyi és gazdaságpolitikai helyzet. A tanácskozások ezúttal hosszabb időt vesznek igénybe s talán karácsonyig is eltarthatnak, karácsonyra azonban minden körülmények között befejezik a tárgyalásokat, hogy az új csehszlovákmagyar kereskedelmi szerződés jövő év január 1-én életbe léphessen s tne legyen szükség a ma érvényben levő szerződés érvényének ideiglenes meghosszabbítására. Külügyi költségvetés és a nemzetvédelmi kiadások A képviselőház költségvetési bizottsága most foglalkozott a külügyminisztérium költségvetésével. A külügyi tárca szükséglete 132,730.100 koronát tesz ki. A bevétel 6,080.000 korona. A költségvetés előadója szerint a mai idők külpolitikai helyzete nem engedi meg a külügyminisztérium költségeinek leszállítását, ellenkezőleg, húsz tételnél emelni kellett a szükségletet, így a népszövetség költségeihez való hozzájárulást is. A külföldi hírszerző- és propaganda szolgálat is egyre többe kerül. Csehszlovákiának ma 36 követsége, 50 konzulátusa és 136 tiszteletbeli konzulátusa van működésben. A nemzetvédelmi minisztérium szükséglete 1700 millió korona, ami egyharmaddal több, mint az 1935. évi munkának tisztes eredménye. Hát mi erre komáromi tájszólásban csak annyit mondunk ezeknek a kicsiny gömöricknck: Szállj ki Balázs a hintóból, mert nem pénzed ára! Tehát lefelé a magas paripáról, mert mi a gyalogságnál és legjobb esetben a tüzérségnél szolgálunk fiaink utján. De azért egy percre sem adjuk fel a reménységet, hogy a marsallbot fiaink borjújában is rejtőzhetik. A gömöri gesztus rossz benyomást tett mindenfelé. Fiatalságunk arról az oldaláról ismeri a nagy gömöri elhatározásokat, hogy a kezdet csak a legritkább esetben jut el a befejezésig. A munkafegyelmezetiség és
