Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-11-16 / 92. szám
10. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936 november 16. ASSZONYOKNAK. Szépségápolás Abesszíniában. Talán háromezer évvel ezelőtt, amikor az egyiptomiak a legszorosabb összeköttetésben állottak a maiAbeszszinia fensikján élő népekkel, többet tudott a világ erről az országról, mint ma. A történelem úgy emlékszik meg Sába királynőről, mint egy mindenféle iparcikkekben és főleg fában, terményekben gazdag ország rendkívül művelt és okos, kereskedelmi dolgokban is jártas asszonyról, aki Judeanak akkori hatalmas és bölcs uralkodóját, Salamont valósággal meghódítja úgy szépségével, mint kiváló szellemi tulajdonságaival. Ugyanerről a Sába királynőről jegyzi fel a történelem, hogy mikor Salamon látogatására ment, a vendég uralkodónő legértékesebb ajándékai között szépségbalzsamok is nagy szerepet játszottak. Azt is tudjuk, hogy az egyiptomiak a ma még előttünk többnyire többnyire ismeretlen gyógyszereikhez ,a testet örök életre preparáló balzsamokhoz az anyagokat Abesszíniából nyerték. Ezekben az időkben hódíthatták meg a ma is uralkodó amhara törzsbeliek az országot, akik tiszta sémita származásukra büszkék és a nőiknek a legnagyobb gondja, hogy az örökkön égető nap dacára, továbbá legyőzve valahogyan az erős négerkeveredést, a gyermekeik, főleg a lányok megtartsák a keleti sémita származású nő jellegzetes világos sárga bőrét. Ha ma abesszin nőről beszélünk, akkor ez alatt csalás az amhara nemesi osztályhoz tartozó nőket értjük, mert a többi kasztokhoz tartozó nőknél alig tehet beszélni valamilyen rendszeres test-, egészség-, bőr- vagy szépségápolásról. Az amhara nő ezzel szemben igen sokat ad testének és egészségének a gondozására és valóságos vallási fanatizmussal tart meg egy csomó, törzsében évezredek óta öröklődő mhireceptek szerint elkészített balzsamoknak a bedörzsölése, rituális maszszázsokkal, kenegetésekkel a test műiden részébe, egyik főrésze. Kiegészítik ezt mindenféle mozdulatok, amelyeket mi ma gimnasztikái gyakorlatoknak nevezünk. Az amhara nő szépség- és testápolása főleg abban különbözik az európai nőkétől, hogy amíg a mi nőink nagyrésze megelégszik az arcnak mindennapos ápolásával, amihez legföljebb még a kéz és havonta egyszer a hajondola járul hozzá, addig az amhara nő ápolása mindennap az egész testre kiterjed a lábujj hegyétől a hajig. A keleti nő ugyanis majdnem az egész testét állandóan mezítelen viseli és nem takarja el, mint az európai nő és éppen ezért, ha előnyösen és ami a keleti férfi előtt elengedhetetlen, illatosán akar megjelenni, akkor a mindennapos ápolásának a test egész felületére a leglelkiismeretesebben ki kell terjeszkednie. Igen érdekes, hogy vízzel való lemosásokat ennek hiányában forró homokos ledörzsölésekkel helyettesítik, azután következik a beolajozás és bebalzsamozás. Tekintettel arra, hogy az ehhez használt szerek többnyire dús vitamintartalmú és vadon tenyésző gyógynövények nedveiből, olajaiból készülnek, a velük való állandó ápolás az egészséget is nagymértékben konzerválja és jótékonyan befolyásolja, ami azért nagyon fontos, mert az abesszin nőnek — talán igen nagy szerencséjére — nem állanak a rendelkezésére a mi többnyire vegyi úton előállított gyógyszereink. Az orvosi tudomány jó részét is az anya közvetíti már a gyermekmesékkel együtt. Legújabban éppen a bőrnek a feliérílésére — amelynek sötétebb-világosabb színe a nemes és tiszta származás és így a kasztbeli előkelőség fokmérője — kezdenek erősen higanytartalmú krémeket bevinni külföldről lelkiismeretlen kalmárok és bizony ezeknek a keletje mind nagyobb kezd leírni, mert ezek az erőség rovására nagyon is alkalmasak a bőr fehérítésére. További nagy gondja még a nem egészen tisztavérű amhara uőnek az, hogy a haja megfelelő olajokkal való ápolás utján elveszítse a jellegzetes drótszerűen kemény göndörségét és bár igen szép, nincsen nagyon elragadtatva a néger szépségeket annyira kitüntető villogó fehér fogsoroktól sem. Nemcsak az amhara nő, hanem az amhara férfi is igen sokat ad az állandó jólápoltságra és tisztaságra. A legelőkelőbb amhara férfi sem azért jár mezítláb otthon, vagy ünnepélyes alkalomból, mert nincs Ízlése vagy pénze bőr lábbelire, hiszen ugyanakkor a felesége már a legelőkelőbb párisi nőnek is beillő csipkeíehérneműt, meg díszes, elegáns topánkát, liliom, selyem harisnyát hord, hanem mert talpa annyira el van szarusodva, hogy a cipőviselés nemcsak teljesen felesleges, hanem a tropikus kiima miatt egyenesen egészségtelen lenne a számára. Úgy a nő, mint a férfi az uccán felső ruhának a nagyon is gyér szövésű, többnyire fehér színű, pamutból készült nagy, négyszögalakú »sama« nevű kendőt csavarja a teste köré tógaszerűen. Ezt kiegészíti a nőknél a szemig érő fehér fátyol. A nő fején a szalmából font széles, festői sombrorot viseli. Mindezeknek a ruhadaraboknak főleg a nap hevétől kell védeni a testet, de nem a szemek tekintetétől, mert ezek menés közben állandóan lobogva, majdnem semmit sem takarnak el. Ha az abesszin nő öszvérháton kilovagol, avagy manapság kiautózik, vagyoni helyzete szerint egész légiója a szolgáknak, a házánál lévő néger rabszolgáknak, szalad utána és kiabálva, lármásan kísérik el minden útjára. Egyébként az amhara nő teljesen szabad, sől igen sok közülük, akár mint maga a császárnő, önálló kereskedelmi foglalkozást is üz. A császárnő tudvalevőleg az addis-abegyell olykor személyesen megjelenni ellenőrzés és a bevétel átvétele végett. Receptek. Gesztenyetorta. Hat tojás sárgáját 28 deka porcukorral habosra kavarunk. Adunk hozzá 20 deka főtt, szilán áttört gesztenyét, 10 deka hámozott, finomra darált mandulát, kevés vaníliát és a 6 tojás fehérjének kemény habját. Ebből süssünk 3—4 tortalapot. Ha kihűlt, töltsük meg a következő krémmel: 4 tojás sárgáját 16 deka vaníliás porcukorral felverve, gyenge tűznél addig tartjuk, míg sűrűsödik, akkor vegyük le és kavarjuk, mig kihűl. Adunk hozzá 12 deka habosra kevert vajat, 25 deka főtt, szitán áttört gesztenyét és esetleg még 2—3 evőkanál sűrű cukorszörpöt. Jót összekeverve, megtöltjük vele a tortalapokat. Az oldalát is evvel vonjuk be ,a tetejét pedig pörkölt cukorral. Csíkostorta. Hat tojás sárgáját 20 deka porcukorral kavarjunk habosra. Adjunk hozzá egy citrom lereszelt héját, a 6 tojás fehérjének kemény, habját és végül 10 deka finom lisztet könnyedén közévegyítünk. Felerészét tegyük kikent formába, a másik részébe vegyítsünk 10 deka reszelt csokoládét, tegyük egy másik ugyanakkora kikent formába és süssük meg. Kihűlve mindegyiket vágjuk kelté és töltsük meg a következő töltelékkel: 10 deka vajat kavarjunk habosra IQ deka vaníliás porcukorral és 10 deka puhított csokoládéval, adjunk hozzá 10 deka darált diót vagy mandulát és töltsük meg a lapokat úgy, hogy egy sárga, egy barna lap jöjjön egymásra. Királylorlu. Negyed kiló lisztet vegyítsünk ugyanannyi reszelt csokoládéval, dörzsöljünk közé negyed kiló vajat, negyed kiló cukrot és 2 tojás sárgájávat és a 2 lojás fehérjének habjával gyúrjuk össze. Három részre osztva három tortalapo't sütünk. Kihűlve rakjuk össze lekvárral, vagy tetszés szerinti krémmel, tejszínhabbal töltve. dennapos életszokást, amelyhez régi sen higanyos kotyvalékok az egészbai két legnagyobb hotelnak a tulajdonosnője és egy cseppet sem szér GYERMEKEKNEK. tkerózsika Bizony, Nincsen rózsa Korsó, Mintha tőlne... meséje, Tövis nélkül! Mozdulni Hát persze! Most jövök Tündérországot járó Jancsika versben elmeséli Sem merek Héé!... Héé!... "Csak rája, Ez Csipkerózsika Emberek!! Elátkozott vára! Fékomadta • Vagy elátkozott Ki a mesebeli Kutyaterem telte! Lenne ez a berek? Herceget várja... Hát senki se De, ni... Járna erre? Ott valami Nini ott a kuktagyerek! Fertály óra Ember form át Majd ha átok «.óta Sejtek... Róiuk Ácsorgók Mintha Lepattan, Kavargók Holmi Szegényen Ebben a Jóravaló Szakácsa Bozótba’... Várból Pofonja Mert akkora Való Keményen Itt a bozót, Egész hegynyi! Várta Elcsattan... Vóna. De addig még Erre igazán ...Héé, vitéz! Jócskán várhal Nem lehet ám Ügy látom, A dühös szakács, Menni... Idenéz. Sok perc Keresztül De olyan nagyon Elpereg, Lépném Benőtte Míg a várat Tüstént Körötte Beveszi a herceg. A tengernyi A pagony, f Tüskét, A vad csalit, Hogy nyilván ÉPP De Száz év Fél csizmám Csak Az átok Lemaradt Kancsalít... Reálok, A hegy alatt, No, ezzel Addig alusztok így aztán Nem megy a dolog, Kukták, szakácsok, Bajba jutván Ilten Morc ajtónállók, Bánt a lélek, Sehogyse Deli apródok, Tovább Boldogulok, Katonák, lovagok, Hogyan mesélek? Másfele Víg mosolyú Fordulok... Grófi dámák, Szó sincs róla, Emitten Mindenféle Igen szép a Egy keskeny Udvari népek! Sok halványszínű Résen, Addig nem kél fel Rózsa, Ahogy nézem, Néktek A zsenge finom, Mintha látnám... A fényes fényességes Hajnalpiros szirom! Selyem párnán Nap, ... De a tövisit Szunnyad egy leányzó! Amíg a herceg Nem bírom ... Ölében gyémánt orsó! Varázst oldva Aki itt jár, Se áll, se ül, Ha bab-a indul, Pár lépésre Tőle Reátok nem lel... Apróka apródka, Szegény Jobbra térül. Kezében Csipkerózsika, Vadrózsa Bozótja Felfut Homlokodra, Beszövi a tested A sok rózsa, Mintha Halotti lepled Vóna... E szomorú helyen, A lók verte hegyen, Az egész várban Mozduló Mozdulatlan Bűbájos varázs van!' De telik, betelik Az átok idő ... Perce pereg! S imhol, már jő Vadász hadával, Udvarával A deli herceg! Hallga... ni! Hahóját már Hallani... Utat nyit . S ime, itt ö maga... Csipkerózsika Szemét felnyitja, Kukta a pofonját Keményen megkapja, Mozdul a várnak Apraja, nagyja. így szól a mese: Csipkerózsika S a mesék hercege Boldog szeretetbe, Most is élnek, Rusnj'a boszorkáktól Többé már nem félnek. Merthogy eljött hozzája, Réges-régen megálmodott: Párja...
