Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-07-20 / 58. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1935, július 20. Komáromba hozzák Krajcsovicsot. Helyszíni szemle lesz a Fazekas uccai házban. — Újból kihallgatják a 24 komáromi tanút. — Saját tudósítónktól. — Szobolovszky Oszvaldné meggyilkolásával kapcsolatban a nyomozás legérdekesebb része ma vagy hétfőn fog lejátszódni. A gyilkossággal vádolt Krajcsovics főrendőrt ugyanis Komáromba szállítják s itt helyszíni szemlét tartanak majd a Fazekas ucea azon házában, ahol évekkel ezelőtt bestiális gyilkosság áldozata lelt Szobotovszkyné. A nyomozó hatóság abban reménykedik, hogy Krajcsovics a telt helyén — ha valóban ő követte el a gyilkosságot — az emlékek súlyos hatása Jelentkezett a koronatanú ? A »Híradó« mai száma szenzációs fordulatról számol be a Krajcsovicsügyben. Jelentkezett ugyanis Pozsonyban egy T ó t h Anna nevű magyarországi leány, aki a gyilkosság idején Szobotovszkyné házában lakott s jó viszonyban volt Krajcsoviccsalis. Aznap, vasárnap éjszaka, mikor a gyilkosság történt, a lány éppen csomagolt és készüli a másnapi elutazásra, mikor Krajcsovics éjjel egy óra körül bekopogtatott hozzá. Rendkívül ideges volt és arra kérte a lányt, hogy adjon vizel és egy darab rongyot, mert verekedésben vett részt és meg akar mosakodni. A leány jobbun szemügyre vette Krajcsovicsot és megrémülve látta, hogy keze és ruhája csupa vér. Segítségére akart lenni a mosakodásban, mert azt hitte, hogy Krajcsovics maga is meg van sebesülve, de Krajcsovics nem engedte, hogy hozzá nyúljon és maga mosta meg kezét s egy vizesronggyal letörölte ruháját. Mikor megmosakodott, arra kérte a lányt, liog\' ne szóljon a dologról senkinek, mert nagy kellemetlensége Kolozsnéma határában géperővel mossák az aranyat a Dunából. A régi csallóközi aranymosás újra íöllendül. — A kézi erői gépekkel pótolják. Saját tudósítónktól. Ismeretes és a Komáromi Lapok régebbi évfolyamaiban gyakran volt róla szó, hogy a Duna fövényéből aranyat szoktak mosni a régi csallóköziek, ezek voltak a csallóközi aranyászók, azaz aranymosók. Csallóközben nem egy hely, dűlő, sziget, zátony őrzi a régi csallóközi aranymosás emlékét. Aranyat mosni a csallóközi nyelvjárásban annyit jelent, mint aranyászni. Aranyász nevű családok is élnek Csallóközben, akik egyenesen aranyászó foglalkozásuk után kapták az Aranyász családi nevet. Maga Csallóköz régi, mesebeli nevét, Aranykert is az aranyat tartalmazó fövény után kapta. Aranyos község neve is az aranymosás emlékét őrzi éppen úgy mint a Tany és Füss községek között az Arany kert-dűlő, vagy Apácaszakállasnak Aranykert nevű falurésze. 1269-ben említenek egy Aranyosdomb nevű dűlőt Csallóközben, amely nevét szintén az arannyal telített fövényétől kapta. A komáromi határban a Vágduna folyónak volt egy szigete a vasúti hid fölött, amelynek Aranysziget volt a neve. Az aranyászok kedvenc tanyája volt, innét kapta a nevét. Az aranymosás emlékét őrzi még az Aranydsz-dülő az illésházai határban, Aranydszkő a Duna sodra által alatt meg fog törni és vallani kezd. Ez alkalommal újból ki fogják hallgatni azt a 24 komáromi tanút, akik közül nem egynek a vallomása már eddig is komoly alapot nyújtott arra, hogy az idős nő meggyilkolását Krajcsovics hajtotta végre. Nem lehetetlen tehát, hogy a Krajcsovicsra fogott bűnsorozat komáromi fejezetére a közeli órákban teljes fény fog derülni. A helyszíni szemlére ez alkalommal Komáromba érkezik dr. Markovics vizsgálóbíró, aki az egész ügy irányítását a kezében tartja, továbbá dr. Novák államügyész és Krajcsovics védőügyvédje is. lenne abból, ha kitudódna, hogy verekedésben vett részt. A lány, aki tudta, hogy a közelben lévő Bableves csárdában napirenden vannak a verekedések, semmi különösei sem talált abban, hogy Krajcsovics, a lebuj mindennapos vendége is belekeveredett egy ilyen verekedésbe és megígérte, hogy hallgatni fog. Másnap korán reggel elutazott és már Magyarországon volt, mikor hallotta, hogy Szobolovszkynét meggyilkolták, de nem is sejtette, hogy Krajcsovics véres ruhája és a gyilkosság között valami kapcsolat van. Csak most, mikor olvasta, hogy Krajcsovicsot gyanúsítják a gyilkossággal, határozta el, hogy jelentkezni fog, a jelentkezést azonban napról-napra halogatta, mivel nem tudta biztosan, hogy Krajcsovics Vince-e a gyanúsított. Ha Tóth Anna vallomásának hitelt lehet adni, akkor százszázalékban beigazolódott a rendőrség gyanúja, s befejezett ténynek lehet venni, hogy Szobolovszkynét Krajcsovics gyilkolta meg. — május 18. összehordott kavicsos, homokos képződmény, Csicsó és Kolozsnéma között Ásványtó fölött, a Macska szigeten, Mosótanya a somorjai határban levő partrészlet, az aranyászok kedvenc helye, Aranymosó-zdtony Néma község mellett, ma már a Duna sodra jórészt elhordta, a némái aranymosók kedvenc aranymosó helye volt. A csallóköziek kezdetleges eszközökkel mosták ki az aranyat a Duna fövényéből, amely kezdetleges eszközök nem nagy eredménnyel tudtak működni. Innét van aztán az, hogy az aranyász ősfoglalkozás ma már inkább a múlté. A Duna szabályozása által a folyás sebesebbé tétele is siettette ennek az ősfoglalkozásnak a kimúlását. Csak a lassan és sekélyes helyeken folydogáló Duna rakta le az aranyszemeket tartalmazó homokot ezen a vidéken, most a sebes sodra leviszi az aranyszemeket a Fekete-tenger felé a Dnna deltájához. A Duna Csallóközmenti lerakodásaiban azonban még megmaradtak az aranyszemek, csak gyors és könnyebb eljárást kell kitalálni, hogy a homokban heverő kincset értékesítsük. A csehszlovákiai kincstár a csallóközi aranyászok egyik kedvenc aranymosó helyén a Kolozsnéma mellett i levő Macska szigeten, a már előbb említett Aranydszkönél a modern technika vívmányaival felszerelve próbálkozik az aranyat kimosatni a Duna fövényéből. Tavaly már kísérleteztek és a lehetőségig tisztára kimosott aranyport a megfelelő számadatokkal felküldték Körmöcbányára és egy csehországi pénzverdébe, ahol a vizsgálat eredménye az lett, hogy a dunai fövényben bőségesen van arany és annak kibányászásával, illetve kimosásával érdemes foglalkozni. A kolozsnémai aranymosást egy állami mérnök vezeti. Amerikából a kaliforniai aranymosásnál is használt aranymosó gépet is hozattak és motorhajtással üzembe is hoztak a gépet. A csallóközi aranymosás fellendítése érdekében a munka erősen folyik és e hó 22,-ére a dunai arany kimosásánál érdekelt feleket Komáromfüssre gyűlésre hivták össze. A csallóközmenti Duna fövényének géppel való aranyászása nem uj keletű. Ezelőtt 24 esztendővel már géppel próbáltak aranyat mosni ugyanazon a helyen, ahol most a csehszlovákiai kincstár kísérletezik, a Néma melletti Macskaszigeten levő Aranyászkőnél. Annak idején volt alkalmam beszélni a gőzpéppel hajtott modern aranymosógépet vezető mérnökkel, a Temesvárról való Holicska Imrével, aki a gépet is megmutatta működés közben. Az aranymosó hajóra gőzgéppel hajtott kotró puttonyai hozták föl a Duna medréből az aranyat tartalmazó kavicsos homokot, iszapot. A kavicsos részt a gép visszalökte a Dunába. A homok, iszapot, hat mosópadra helyezte el és a gép folyton merte a rézsútos mosópadokra, illetve az azokon elhelyezett homokra, iszapra a vizet. A részutos mosópadokon nem posztó, hanem gyökérből font aranyfelfogók voltak, amelyek úgy néztek ki, mint a lábtörlők vagy a zsuroló kefék. A 'gép tulajdonképen Pajker Henrik temesmegyei földbirtokosé volt, akitől József főherceg bérelte ki. A mosógép tulajdonosa hivta föl József főherceg figyelmét a folyók medrében levő aranyra és ettől kezdve nagy érdeklődést mutatott a csallóközi aranymosás iránt és a próbamosásokat a legmesszebbmenőbb anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette és ha nem jön közbe a háború, talán már száz és száz aranymosó gép dolgozik a csallóközi Duna mentén. Most újra a Duna fövényében rejlő aranyra terelődött a figyelem és az állami vállalkozás Kolozsnéma mentén hétkilométeres hosszúságban szerezte meg a Duna homokjának kibányászási jogát. A július 22-iki érdekeltségi gyűlés mindenesetre döntő fordulatot jelent a csallóközi aranymosás kérdésében és nem lehetetlen, hogy újra fellendül ez a foglalkozás, amely iránt a múlt század végén angol és holland pénzcsoportok is érdeklődtek és nem egy vállalat szerezte meg az aranymosás jogát az egyes folyókon, de aztán tovább már nem mentek a dologban. A szakértők szerint Csallóköz olyan részein, ahol valamikor Dunameder volt, minő például a szapi községi legelő, valóságos Dárius kincseket rejt a föld és ha azt mind kitudnák aknázni, a mai Csallóköz újra Aranykert lenne. (bj) — Orvosi hír. Dr. Bit inger István szem szakorvos julius 22-től ismét rendel. — Vennék egy szép, nagy, sokfiókos íróasztalt Spíelber&er, Komárno. — A komáromi rk. egyházközség közgyűlése. A komáromi róm. kath. autonóm egyházközség rendes évi közgyűlését /. év julius hó 21-én, vasárnap, d. e. 11 órakor a Majláth-iskola dísztermében fogja megtartani. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. évi jelentés. 3. az 1934. évi zárszámadások. 4. az 1935. évi költségvetés. 5. indítványok, melyek a közgyűlés előtt 24 órával előbb beterjesztendők az elnökséghez. A kath. híveknek minél nagyobb számban való megjelenését ezúton is tisztelettel kéri az Elnökség. — A Prot. Jótékony Nőegylet köréből. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet választmánya f. hó 17-én délután Pap Kovdch Elemérné elnöklete mellett ülést tartott, amelyen az augusztus hó 11-én tartandó Kóstoló-mulatság előkészítésére vonatkozó teendőket beszélték meg, Az elnöki előterjesztések során Pap Kovdch Elemérné elnök bejelentette a választmánynak, hogy az egyesületnél Isten segítségével eltöltött tiz éves elnöki működése alkalmából 500 koronás ösztöndijalapitványt tett azzal, hogy az alapítvány kamatait a komáromi polgári leányiskolának egy református vallásu, jó magaviseletü, szorgalmas és vallásos érzületű növendéke kapja s az ösztöndíj minden iskolai év végén kerüljön kiosztásra. Az alapítvány kezelésével a Prot. Jótékony Nőegyletet bízta meg az alapitványozó és az alapítványi összeget átadta az egylet pénztárosának. A választmány hálás köszönettel fogadta a nemes gondolkozásra valló alapítványt és a Nőegylet szeretett elnökét meleg ünneplésben részesítette. Majd a választmány a Kóstoló rendezésére vonatkozó intézkedésekről gondoskodott s megállapodott mindazon teendőkre nézve, amelyek a mulatsággal kapcsolatban vannak. — Gajdos Jakab rk. káplán áthelyezése. A nagyszombati egyházi Főhatóság 6127/1935. számú rendelettel Komáromból Nádasra helyezte át Gajdos Jakab komáromi káplánt s Hudec István pozsony-virágvölgyi káplánt pedig Komáromba rendelte kápláni minőségben. Gajdos Jakab két és félévigműködött Komáromban s szlovák létére teljesen elsajátította a magyar nyelvet. Buzgőságával, szelídségével s feddhetetlen életével úgy a magyar, mint a szlovák hivek szeretetét érdemelte ki magának s távozását sajnálattal veszik tudomásul a komáromi rk. hivek. — Kántortanitó választás. A negyedi ref. kántortanitói állás Kovács Alajos negyedi kántortanitó és a Szlovenszkói Magyar Tanitó Egyesület elnökének lemondásával megüresedett. Erre az állásra a negyedi hivek Győrffy Lajos madari ref. kántortanitót, mint a méltó előd méltó utódját egyhangúlag meghívták. Győrffy Lajos ezt a meghívást elfogadta és Így a kitűnő javadalmazásu madari ref. kántortanitói állás megüresedett. — A pöstyéni lovastorna védnöke Hodzsa Milán dr. miniszter. Hodzsa Milán dr. földmivelésügyi miniszter az augusztus 4-én megtartandó I. nemzeti lovastorna védnökségét elfogadta. A gazdag műsor már délelőtt 10 órakor veszi kezdetét és tetőpontját délután 3—6 órák között fogja elérni, amikor is az egyes versenyek lesznek lebonyolítva. Számos nevezés érkezett 2—4-es fogatokkal a környékbeli földbirtokosoktól. A pozsonyi vasutigazgatóság aug. 4-ére kedvezményes jegyeket fog kibocsátani és külön vonatok indulnak Érsekújvár és Hodoninból.
