Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-23 / 85. szám

2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1 9H5. október 23 Mandátumfosztó kereset Ravasz Viktor dr. volt szlovák néppárti szenátor ellen. Amint a Ceské Slovo őrlésül, a szlo­vák néppárt a múlt hét végén benyúj­totta a választási bírósághoz Ravasz Viktor dr. szenátor ellen a mandátum­­fosztó keresetet, amelyben kéri. hogy tekintettél arra, hogy a pártvezetőség Ravaszt a pártból kizárta, fosszák meg mandátumától. A választási bíróság — írja a Ceské Slovo c. újság — előreláthatóan csak 103(5. év január havában fogja a pert letárgyalni. Ez az értesülés azonban nem fogadható el. mert a törvény rendelkezései sze­rint a választási bíróság a mandáluűi­­fosztó keresetet köteles annak beadá­sától számított hal héten belül elin­tézni. Tehát ezt az ügyet december közepéig le kell tárgyalnia a válasz­tási bíróságnak. Karácsony előtt megtartják a választásokat azokban a közsé­gekben, amelyekben kormánybiz­tos működik. A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott egyes vidéki városok és községek községi választásainak kér­désével. Ismeretes, hogy a régebbi kormánybiztosi rezsimekei meg akar­ják szüntelni. A minisztertanács jó­váhagyta a belügyminisztériumnak a városok és f iiunk községi választásá­ra vonatkozó tervezetét s a választá­sok elrendelése a közel jövőre várható. A választásokat még a karácsonyi ün­nepek előtt megtartják. Holnap, csütörtökön szaval Komáromban Mécs László. Nagy ünnepe lesz holnap, csütörtö­kön ,október 24-én Komárom kultúr­­közönségének: Mécs Lászlót látja ven­dégül a Jókai Egyesület. Mécs László nagyszerű költészetét, pompás előadó­művészeiét fölösleges volna Komá­romban még külön is méltatni. Mécs László művészete abszolút tökéletes és aki egyszer hallotta a költőtől zen­gő verseit szavalni, az újra és újra meghallgatja a szavak művészét, hi­szen köztudomású, hogy verseit maga Mécs László tudja legjobban előadni. Mécs szavalóestjén ott kell lenni min­denkinek, aki a szépet, művészit sze­reti s aki előtt a komáromi kultúr­áiét nem csupán frázis. Mécs László csütörtökön, holnap, szerepel a Kul­túrpalotában, gazdag műsorral, el­mondja legszebb verseit, amelyekkel nemcsak a magyar városokban, nem­csak Szlovenszkón és Erdélyben, Pes­ten és Szegeden, hanem Parisban, Berlinijén, Becsben és Prágában is sikert aratott. Gazdag és tartalmas műsor kíséri Mécs fellépését: Borka Géza dr. a költő verseit méltatja szép, kerek előadásban, s ezúttal fogjuk először hallani az előadó-dobogón Komárom új zongoraművésznőjét, Láng Klárit, aki két szép hangver­senydarabot ad elő. A Komáromi Dal­­egyesülel már régebben megígérte Mécs Lászlónak, hogy itteni fellépése alkalmával egv sikeres műsordarab­ját előadja s ez sikerül is: Schmidt Viktor vezényletével a »BabyIonnak vizei mellett című szép Koudela-mű kerül előadásra. Jegyek már csak kor­látolt számban kaphatók a Spilzer­­könyvesboltban. Komárom város tanuljon a szomszédoktól Érsekújvár városa megadóztatja a gyári lerakatokat, vállalati fiókokat, biztosítási kirendeltségeket, bankfiókokat, stb -t, és ezzel nagyban növeli bevételeit — Saját tudósítónktól. — — október 22. Komárom abban nagyban hasonlít Érsekújvár városához, hogy ott is 1 öl­emelték a városi pótadót és pedig, hogy a szanálásban részesülhessen, 350°/o-ra. Közben a bevételi források gyarapítása érdekében is akcióba lé­iéit Érsekújvár és a város vezetősége szabályrendelet tervezetet készített; amely szerint Érsekújvár megadóztatja a város területén lé­vő gyári lerakatokat. vállalati, üz­leti fiókokat, biztosítási kirendelt­ségeket, bankoknak a fiókjait és ezekhez hasonló alakulatokat. Ezt a szabályrendeletet a városi köz­gyűlés el is fogadta. A felebbezési idő lejárta előtt azonban igen sok pénzintézet és üzleti vál­lalat megfelebbezte ezt a város érdekeit szolgáló határozatot. A felebbezések azzal érveltek, hogy a városnak nem volt törvényes alapja ennek a szabályrendelet tervezetnek a meghozására. Igv aztán az ügy az országos hivatal eíé került. Az orszá­gos hivatal döntése most érkezett le Érsekújvár városához. Az országos hivatal a felebbezc­­sekel elutasította, mint jogalappal nem bírókat és kimondotta, bogy igen is van a községeknek joguk szabályrendeleteket alkotni és megszavazni azzal a célzattal, hogy azokat a belügyminiszter jóváhagyása után életbe is léptes sék. Ha ez a jóváhagyás megtörténik és a szabályrendelet életbe lép, akkor Érsekújvár új és hatalmas bevétellel fog gyarapodni. Úgy tudjuk, hogy Komáromban is volt már szó ilyen rendeletről, de a tervezgetésnél nem mentek tovább, Az utolsó bűnös az esküdtszék előtt. Hat évi fegyházbüntetést kapott a dunaradványi — Saját tudósítónktól. — gyilkOS bÍTÓ. Komárom, október 22. A komáromi esküdtszeki ciklus utolsó napján aránylag kisebb fokú érdeklődés mellett tárgyalták le a gyilkos dunaradványi bíró ügyét. Id. Juhász Mihály bíró augusz­tus 19-én egy kocsmai mulatozás alkalmával kisold) szóvita után revolverrel közvetlen közelről fej­be lőtte Vörös Jenő gazdalegényt, aki súlyos sérülésébe a helyszí­nen azonnal belehalt. A tárgyaláson a vádlott bíró megtört szavakkal mutatott rá az előzmények­re, az elhalt cs közte lévő viszonyról bővebb felvilágosítást nyújtott s vég­eredményben azt igyekezett bebizo­nyítani, hogy az áldozat megtámadta őt, kést rántott elő a kocsma belső szobájában és ő csak jogos önvéde­lemből használta a revolvert, de az öles minden szándéka nélkül. A gyil­kos lövést erős ittasságának számlá­jára írja. A kihallgatott tanuk legnagyobb ré­sze csupán a gyilkosság lefolyásáról adott képet s ez mindenben meg­egyezett a gyilkossággal vádolt közsé­gi bíró vallomásával. Az egész nap tartó kihallgatások után késő este került sor dr. Rigan államügyész súlyos büntetést kérő vádbeszédére és ifj. dr. Mohácsy János ügyvéd hatásos védbeszédére. Az esküdtbíróság — amelynek el­nöke dr. K r i z s kerületi bírósági ta­nácsos volt, — erős felindulásban elkövetett szán­dékos emberölés bűntettében és jogtalan fegyvertartás vétségében találta bűnösnek id. Juhász Mi­hály dunaradványi községi bírói és ezért fi évi fegyházra és 300 korona pénzbüntetésre, továbbá 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet ellen semmiségi panaszt je­lentett be a védőügyvéd és az elv­itelt, sőt maga az államügyész is. Ember áldozat a jól sikerült vadászat végén. Véletlenül lelőtte kocsisát egy intéző. — Saját tudósítónktól. — — október 22. Még soha annyi vadászszerencsét­lenség nem történt, mint az idei va­dász-évad alatt. Alig múlik el nap, hogy ne torién nék kisebb-nagyobb bal­eset, amelyeknek mind az az okozója, liog}r a vadászok, akár a kis gyerekek, nem tudnak kellőképpen bánni a pus­kájukkal, illetve elmulasztják a ra­vaszt elzárni. Hasonló esetből történt súlyos sze­rencsétlenség a Perbetc község melletti Szenlmiklós majorban. Hönisch Viktor uradalmi intéző az esti órákban egy jól sikerült vadászat­ról tért haza kocsijával. Leszállás közben az intéző pus­kája megakadt a kocsiban és a fegyver elsült. A golyó közvet­len közelről érié a bakon ülő Gulyás István 33 éves uradalmi kocsist, aki eszméletlenül bukott le a bakról. A szerencsétlen emberi az érsekuj­­vári kórházba vitték, ahol azonnal megoperálták. A golyó a hálán halott a lestélje és a gerincoszlopnál meg­ák db -i szerencsétlen ember állapota életveszélyes. A vizsgálat megindult „A négus papucsban“ Olasz vicclap krokija az abesszin császár életéről a harcoló olasz csapatok szórakoztatására. A Rómában megjelenő La Tra­­dotta Coloniale« című vicclap, amely főként az Afrikában tartózkodó olasz katonák szórakoztatására készült, az abesszíniái hadi hírszolgálat felett gú­nyolódik. A következőképpen beszéli el, hogyan készül Abesszíniában a hadiludósítás. — A fene egye meg! — szólt a né­­gus a feleségéhez — mégis csak disz­­nóság! Az ember nem tud meg soha semmit ebben az átkozott császári palotában! — Ne izgasd fel magad Hailécska Szelassziécska, — duruzsolt a négus­­né férje arcát simogatva.- Hogyne izgulnék. Hiszen császár vagyok, háborút viselek és nem tudok híreket kapni a frontról. Becsületsza­vamra, ezt a posta- és láviratügyi mi­niszter! egy szép napon megetetem az oroszlánokkal... — Csak nyugodtan; nyugodtan, — csillapította a felesége. — Ne. felejtsd cl, hogy most szankciókat alkalmaz­nak Olaszország ellen. — Szép kis ajándék ez nekünk! — Hogyan? — Nahát, amíg nem voltak szank­ciók, addig kiabálhattunk, amennyit akartunk. De mióta hűséges barátunk, Anglia előhozakodott a szankciókkal, nem tudunk semmit csinálni Olasz­ország ellen. És nincs semmi hír! Mi a csudát meséljek a népemnek? — Meséld el neki, hogy ... elfoglal­tuk Tripoliszt! — tanácsolta a né­­gusné. — Eredj már, ez túlgoromba csalás. Még képesek, hogy nem hiszik el. Nektek nőknek minden olyan egysze­rűnek látszik, — jelentette ki bosszú­san a négus és felállt. — Most megyek, hogy mondjak va­lamit a külföldi újságíróknak. — Jónapot, uraim, mi újság? — fordult a négus az addiszabebai kül­földi tudósítók csoportjához. — Felség, ebben az átkozott ország­ban semmit nem tud meg az ember! — kiáltotta a Times külön tudósítója. — Nekem is ez a véleményem. Hát mit csináljunk? A négus gondolataiba merült. Min­denki hallgatott. — Végre kitaláltam valamit! —kiál­tott fel hirtelen elégedett hangon a négus. — Ha én nem volnék, várhat­nának a hírekre az újságaik! — Tehát? — Tehát... Vegyék elő az olasz újságokat és táviratozzék meg az el­lenkezőjét annak, amit írnak. Olasz győzelem helyett jelentsenek abesz­­szín győzelmet. Ha azt olvassák* hogy az olaszok abesszíneket fogtak el, ír­ják, hogy az abesszínek olaszokat ejtettek fogságba... és így tovább. Megértették? — Igenis, felség, parancsára! Brazíliából Komáromba. Üdvözlet messze idegenből. — A brazíliai magyarok ünnepségei. — Saját tudósítónktól. — — október 22. Messze idegenbe, Rio de Janeiroba került földinktől, Müller Elemér fog­­technikustól kaptunk a napokban le­velet. Többek között ezeket írja: »Kérem k. Szerkesztő úr szíves el­nézését, hogy a megígért cikkeket még eddig nem küldtem el, de egé­szen idegen helyre kerülvén, minden támasz és jóbarát nélkül, igen sokat kell futkosnom a megélhetés után, a szabad időmet pedig lefoglalja a nyelvtanulás és üzleti levelezés, ami időm még marad, azt pihenésre for­dítom, tekintettel a nagy bőségre, amely itt még most is, az esős év­szak alatt is uralkodik. Képzelje ked­ves Szerkesztő úr, tegnap 31 C-t mér­tünk árnyékban. Mi lesz itt a száraz évszak alatt? Egyesek azt mondják, hogy melegebb lesz, mint Maroccó­­ban. Az Ígért cikk azonban csak ké­sik, de meglesz és nemsokára postára adom. Mellékelve küldök egy újság­cikket, amely az itteni magyarok szt. István-napi ünnepségeit írja le. — őszinte tisztelettel és szívélyes üdvöz­­ölettel Müller Elemér.« Eddig szól a kedves levél, az abban említett cikket kíváncsian várjuk. A levélhez mellékelt újság négyhasábos című cikkben mondja el a brazíliai magyarok szt. István-napi ünnepsé­geit. »Sao Paulo magyarjai impozáns keretek között hódoltak szent István király emlékének« főcím és »Hatal­mas tömegek vonultak föl minden megmozdulásra. — Csárdás bál. — Katii, ünnepi mise. — Ref. isteni­­tisztelet. — Gyermekelőadás« alcímek alatt hatalmas cikket közöl a lap. A csárdás bálnak igen nagy sikere volt, még a rideg és nehezen melegedő brazil közönség is extázisba jött és a bemutatott csárdásokai, palotást, kör­magyart falrengető tapsokkal követel­te, hogy többször is ujrázzák meg. A szereplők és a bálozók festői ma­gyar ruhái káprázatos keretet nyúj­tott a bálnak, amelyen Monti Aladár vezetésével muzsikáló cigánybandá­ban cimbalmozolt Hosszú János cim­balomkirály is. Az újságcikk részlete­sen leírja a magyar lányok és asz­­szonyok magyar ruháit. A brazil közönség telkébe annyira beevezett a magyar csárdás, hogy erő­sen hangoztatják, hogy legközelebbi báljukat csárdással kezdik és a ma­gyar bálon már erősen próbálgatták ezt a jellegzetes magyar táncot, amely a velszi herceg réven most már Lon­donban is divatos lett. — Okvetlen hallgassa meg MÉCS LÁSZLÓT a Jókai Egycsülelben csü­törtökön, október 24-én este!

Next

/
Oldalképek
Tartalom