Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-19 / 84. szám

1935. október 19. »KÜMAKÜMI LAPOK'« 3 oldai. Komáromi esküdtszéki tárgyalások. Az anyós, aki veje fejét „megkapálta“. Komárom, október IS. Az anyósnak s a részeges vőnek ha­lálos harcát tárgyalta szerdán a ko máromi eskiidlbíróság, dr. Kronoroff kerületi bírósági tanácsos elnökleté­vel. A vádat dr. Bulcó Miklós állam­­ügyész képviselte, a védelmet dr. Ara­nyossá Endre ügyvéd látta el. Mol­­nárné-Pál Ilona helembai asszony ál­lott a bírák előtt azzal a siílyos vád­dal, hogy , kilenc fejszecsapással agyonverte vejét, családi házukban, ez év augusztusában. A gyilkosság után saját magát jelen tette fel a csendőrségen. Az esküdlszéki tárgyaláson nagy bő­beszédűséggel s erős élethűséggel vá­zolta Molnárné azt az áldatlan harcot, amelybe a részeges vő, Pál József az egész családot belekényszerítette. Mol­­nárnénak két háza is volt, ezek közül az egyikben lakotL Pál József s Mol­­nárné egyik lánya, aki Pál Józsefnek felesége volt. A házastársak között a viszony el­­hidegült, a férj verte az asszonyt s gyermekét, sőt még áldott ál­lapotban is hasbarugdosta felesé­gét. Pál József a család réme volt. A há­zaspár később különvált, s Pál József szeretőt tartott magának. Molnárné, az anyós, eladta azt a házat, amely­ben veje lakott s a vételárból Pál is részesülni akart, Molnárné azonban pénzt nem adott. Emiatt tört ki közöttük az ellen­ségeskedés. A törvényszéki tárgyalás alkalmával nehéz volt kibogozni Molnárné elő­adásából a lényeget, mivel roppant bőbeszédűséggel adta elő «_ tényállást. s azt is bőven ecsetelné, hogy sógor­nője mit főzött ünnepi ebédre, ha a bíró engedné, A gyilkosság elmondá­sánál mindenáron a gyilkosság eszközét, a baltát szeretné megfogni, hogy azzal illusztrálja előadását. A tragikus napon veje ittas állapot­ban jelent meg a lakásán s halállal fenyegette meg a csa­ládot, kijelentvén, hogy ma még gyilkolást rendez s vérben für­deti a családot. Pál József felesége és kis lánya a ’ szántóföldre menekült, otthon csak a vő maradt, meg az anyós. Veszeke­dés hevében Pál cigarettára akart gyújtani s ahogy a tűzhelyhez lehajolt, az anyós felkapta a közelben heverő fejszét s fejbevágta vele a vejét. Majd, amikor látta, hogy a vő még él. kilencszer vágott bele: fáradhatatlan volt a munkában. — Végül ágy tartottam a fej­szét, mintha kapálnék s ilyenfor­mán vagdostam Pál József fejét. — fejezte be vallomását az öregasz­­szony, akin különösebb megbánás je­lei nem mutatkoztak. Veje fejének »megkapálása« halá­los sikerrel járt: Pál József azonnal kiszenvedett. Kilencszer vágta fejbe a nekikesere­dett Molnárné. Ekkorra értek haza a családtagok s csak annyit láttak, hogy Molnárné maga is megrettenve né­zett munkájára. — Ezt igazán jól csinálta, kereszt­anyám, — mondták a hozzátartozók. Molnárné a véres munka után el­ment a csendőrségre s jelentette az esetet. — Akasszanak fel, ha nem így van, ahogy elmondtam! — telt pontot elő­adása ulán a vádlott anyós. öt tanú vonult fel, közöttük Mol­­uárné két lánya, akik anyjuk mellett vallottak. Mindegyik lanu azt vallotta, hogy a meggyilkolt Pál József rabiútus, italos, vesze­kedő s ni unkakerülő ember volt. aki réme volt család fának, aki azzal fenyegette őket, hogy meg­öli családját. A törvényszéki orvosszakértők, dr. Me­­zeg János és dr. Bardócz József el­mondották szakértő véleményüket, a védő kérte a vádlott elmeállapotának megvizsgálását, ami rövid vitát ered­ményezett: az orvosok szerint Mol­­nárnén az elmegyengeség jelei nem mutatkoznak. Az esküdtszék dr. Balcó Miklós nagyszabású vádbeszéde s dr. Aranyossg Endre hatásos védőbeszéde után bűnösnek mondta ki Molnárnál erős felindulásból elkövetett szándé­kos emberölésben és ezért másfélévi börtönre Ítélte, azonkívül ötévi hivatalvesztésre. Az ügyész sulyosbbításért semmiségi pa­naszt adott be, a vádlott és védője megnyugodott. Ványa-ügy az esküdtDiróság előtt. Hatalmas tömeg érdeklődött a MFC volt kapusának szerelmi históriája iránt. Szerelmes levelek a tárgyalóasztalon. — Végigzokogta a védőbeszédét a közönség gyengébb szivével együtt Ványa László. — Feltételesen hat­be napi börtönre ítélték. — Saját tudósítónktól. — Komárom, október 18. Csütörtökön volt a Ványa-ügy fő­tárgyalása a komáromi kerületi bí­róságon s elmondható: az arzén-ügy óta nem mutatott esküdtszéki tárgyalás iránt ekko­ra érdeklődést Komárom közön­sége, mint a Ványa-ügy alkalmá­val. Nagy tolongás volt a jegyekért, mert csak jeggyel lehetett a tárgyalóterem­be bemenni s az ajtók előtt, a kapuk körül, az uccán, mindenütt izgatoLt csoportok várták a híreket s a dön­tést. A tárgyalás mindenesetre tele volt érdekes és megható részletekkel. Lényegében pedig csak egg kis­városi szerelmi história, — a szo­kottnál kissé hevesebb iramú — amely rossz esetben halállal vég­ződhetett volna... Egy egzaltált, mindenre elszánt fiatal szerelmes, híres futballista, Tardos­­keddről a város népszerűségének fé­nyében került legény s egy csinos, fiatal lány, aki mindaddig szerette a legényt, amíg az gorombáskodni nem kezdett vele féltékenységében s amíg a szülei nem tiltották el egymástól őket. Akkor aztán megtörtént a baj: Ványa László, a híres kapus nem tudott uralkodni mayán. Lejtőre került, adósságokat csinált, fe­gyelmezetlen lett s végül kést rán­tott hűtlennek vélt szerelmesére, Paál Editre. Az ügy, mint mondjuk, mindennapi, de a körülmények, a személyek ér­dekessé tették s kiváltották a legna­gyobb érdeklődést. A tárgyalóterem­nek valóban előkelő közönsége volt s a nők estefelé könnyekre fakadtak... Mindenfelé zsebkendők kerültek elő, a finomabbszívűek együltsírtak a zo­kogó vádlottal s mikor a védőügyvéd befejezte lendületes beszédéi, harsányan éljeneztek némelyek, sőt tapsolni is kezdtek, de az elnök rendreintette a fellelkesült közönséget. Meg kell vallanunk, hogy a közönség nagy része nem volt a vádlott ellen: a szerelmesek fiatalsága meg­nyerte a közönséget. A tárgyalás kezdete A főtárgyalási dr. Peternák tanács­elnök nyitotta meg. A vádat dr. Balcö Miklós ügyész képviselte, a védelmet dr. Barta Lajos ügyvéd látta el. Az esküdtek kisorsolása után elővezették a vádlottat, aki két fegyőr között ült. Jólszabott zöld sportruhában állott elő Ványa László a KFC hajdani híres ka­pusa s halk, igen udvarias hangon kezdte vallomását. (Mondják, sokkal csendesebb volt, mint vesztett meccsek után ...) Azzal kezdte, hogy nem akarta bántani Paál Editet, szerelmesét, mert nagyon szerelt?. Mindenért a szülőket okolja, akik el­tiltották tőle a leányt. Tavaly ismer­kedtek meg, a kórházban, amikor Paál Edit vörhenyben feküdt olt. Isme­rősei elvitték a kórházba, ott az ablakon át bemutatkoztak, s a lány annyira megtetszett neki, hogy látogatásait a kórházban megis­mételte, majd folytatta az ismeretsé­get tovább is. A csinos, üde, fiatal lány s a jóképű, ügyes futballista megszerették egymást. Vány át Tardos­­keddről hozták, 550 koronát kapott a KFC-től, amelyből 150 volt a zseb­pénze. Nagyszerű kapus fett, a hír szárnyára kaplta s a lány vasárnapon­­kinl elnézte, hogyan védi kapuját a legény. A szerelem egyre viliarzóbb lelt. Ezzel azonban a féltékeny kedés is elkezdődött s Ványa meg-meg­­csipkedte a lányt, megütögette, ha a lány másnak köszönését fogad­ta, vagy mással sétált. A gorom­­báskodó Ványát eltiltották a lány­tól a szülők. — De én tagadom, hogy goromba voltam, — vallja Ványa, — hiszen falusi gyerek vagyok, nem ludok olyan szépen beszélni, mint ők kívánják. Miért engedlek be akkor a lakásukba! Miért csak akkor jutott eszükbe en­­gemet kiutasítani, amikor a KFC fel­mondott? Mert a KFC május végén felmon­dott Vámjának. Azért, mert fegyelmezetlen volt, adós­ságokat csinált, amit nem bírt kifi­zetni, idegeskedett. Kétszer szénvedelt agyrázkódást és megtörtént, hogy ok nélkül pofoz­kodott, vesztett meccsek ui.áu a kapu­fád rágta. Meccsek előtt sósborszesz­­szel kenegették a fejét. Júliusban féltékenysége magas fok­ra lángolt. Hazament egyidőre Tar­­doskeddre, mert gimnáziumi tanulmá­nyait sem akarta folytatni (jóakarói magánúton elvégeztették vele a gim­názium V. osztályát, kitűnő eredmény­ivel), ismét visszajött Komáromba, de szerelme nem múlt el. Mikor aztán meglátta, hogy a lány, akit állandóan kisebb-riagyobb ajándékokkal halmo­zott ei, mással sétál s autózik, (noha titokban találkoztak még s leveleket váltottak), izgalmában berúgott, végigjárta a kikötői vendéglőket, másnap reg­gel misére ment s utána egyre a Paál-müterem körül járkált. Egy kis ismerősének révén tudta meg, bogy Edit a műteremben tartózkodik. Benet délben a műterembe, köszönt s régi fényképek elkészítését kérte. Majd odahuzódott a lányhoz: — Hogy vagy Editke? És már akkor szúrt is. Bicskával i lány nyakába. Paál Edit felsikol­­:ott, Ványa elrohant, majd később je­­entkezett a rendőrségen. A vérbebo­­:ult leányt azonnal beszállították a kórházba s ennek volt köszönhető, hogy életben maradt, ha bénán és csú­nya sebhellyel is. Ványa tagadta, hogy meg akarta volna ölni Paál Editet. Csupán annyit tud mondani, hogy elfogta az indulat, a féltékenység, nem tudta mit cselek­szik. Mindenért Paál. Edit szüleit okol­ja, akik neki újra nem akartak meg- Itocsátani. Paál Edit vallomása Nagy érdeklődés közben jött be ma­ga a sértett, a tizenhatéves, csinos Paál Edit. Jobblábára sánlit, nyakán mély heg. Nem néz a vádlottra, halle szavakkal beszél. A két hajdani szerelmes most látja egymást az »eset« óta elő­ször. Ványa elszomorodva néz a lányra. A lány elmondja az ismeretség történe­tét, majd bevallja, hogy szerelmesek voltak} s a szerelem tartott volna is, ha Ványa nem lesz féltékeny minden csip-csup dolog miatt s nem gorom­­báskodik vele. Ványa ütötte a fejét, csipkedte a Legényegyletben, ha más­sal táncolt s fenyegette. — Különben kedves, jó fiú volt, — mondja a lány. Egyszer kést mutatott neki a fiú, máskor boréival: ezzel fenyegette. Les­­kelődött utána. Egyszóval roppant sze­relmes volt. Egyizben pullowert kö­tött neki, a fiú féltékeny dühében szét­tépte, akkor újra megkötötte. Félté­kenységre nem adott okot s nem tud­ja, miért kapta a súlyos szúrást. Vallomására megesküdött. Ványaik­kor izgatottan szól közbe: — Elnök úr, hamisan esküdött! Paál Edit két leírhatatlan pillan­tással méri végig a fiatalembert. Orvosi szakvélemények Most dr. Mezeg János egészségügyi főtanácsos és dr. Bardócz József fog­házi orvos következik. Mindkettő egy­behangzó: a sérülés súlyos volt, ha­lált okozhatott volna. A késelés súlyos következménnyel járt, a lányt klini­kán kellelt ápolni s nem biztos, hogy lábát rendesen mozgatni tudja ebben az éleiben: a bicska beidegzési zava­rokat okozott. Ványa László beszámít­ható s nem elmebeteg. — A cselekmény alapja a szerelem,, mondotta többek között dr. Mezey Já­nos, — ez egy elfojthatatlan ősí ösz­tön, amely nem ismer lehetetlent. Ványa életében mindenesetre közre­játszottak olyan körülmények, ame­lyeket nehéz volna figyelmen kivid hagyni. Dr. Polony Béla rendőrorvos sze­rint is beszámítható volt tettének el­követése napján a vádlott. A Padi-család tagjai Először a sértett Paál Edit asz­­szony-nővére, Paál Margit vall. Sze­rinte, ha tanult volna rendesen Ványa 3 maradt volna a KFC-nél, elvehette volna a lányt. Ványát nem lehetett kibírni a féltékenysége miatt. Ugyan­ízt vallja Paál Gyula, a lány bátyja, Paál József né, az anya s Paál József, :iz apa. Paál József elmondja, hogy ígyszer írt Ványa apjának levelet Tar- Joskeddre, de az apa helyett a fiú irt, aki szülei nevében Paálék figyel­­uébe ajánlotta magát. Az apa szerint itóbb már nem is engedték uccára i lányt egyedül. A többi tanuk nagyrészt mentöek Kihallgatták Mészáros Béla s Mé­száros Pál fodrászokat, majd a KFC :gyik intézőjét, Ványa szállásadóját, Lovász Ferencet (láb-baja miatt ülve ;állott), aki szerint Ványa az első dőkben mintakép volt, jó tanuló, jó ősei kedésűi gyerek, de a szerelem elvette az eszét.. \z agyrázkódások, amelyek futballo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom