Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-14 / 74. szám

6. oldal > KOMÁROMI LAPOK* 1935. szepiember 14 Sikkasztás miatt körözik az örsujfalusi postamestert. Magánosokat is megkárosított Demeter József postamester s Magyarországra szökött. — szeptember 14. Örsujfalun nagy szenzáció van: meg­szökött a község postamestere. Mikor a falusiak a hét elején a postára akar­tak menni, zárva találták az ajtót. Hiába zörgettek, senki sem jelentkezett. Elő­ször bűntényre gondoltak s azonnal jelentették az esetet a csendörségnek. A csendőrség tüstént megindította a vizsgálatot s megállapította, hogy De­meter József postamester nyomtalanul eltűnt. Azonnal rovancsolni kezdtek s már az első, hevenyészett rovancsolás­­nál is kitűnt, hogy már hosszabb idő óta hűtlenül kezelte a postamester a reábizott pénzeket s nagyobb összeget sikkasztott a kincstár kárára. A postán kiviil magánembereket is megkárosított a hűtlen postamester. Az örsujfalusi postán egy bizottság dolgozik, amely a kár nagyságát igyekszik megállapítani. A faluban Demetert nem tartották meg­bízható embernek s már régóta suttog­tak különös hirekej Demeterről. Néhány jel arra mutat, hogy Magyarország felé szökött, viszont egy, — még ellenőriz­hetetlen értesülés szerint, — Beszterce­bányán öngyilkosságot követett el. A hatóságok keresik a sikkasztó posta­mestert. . t •* * - » „ V > ,r ' . vW «• r f . ___ megkezdték munkájukat a komáromi Gulyás Kelet Endre keze is benne van a dologban. — szeptember 14. A komáromi gabonatolvajok ismét megkezdték működésüket s még hozzá rögtön kezdetben szép eredménnyel. Először a Monopol-társasághoz, a Schindler és Jedlin cég raktárába tör­tek be, még augusztus havában, majd jól előkészített hadműveletek után a gazdasági szövetkezetek egyesületét lá­togatták meg, az egyesületnek a vil­lanytelepnél levő raktárában. Az előbbi eset után a Monopol-társaság megbí­zottja, Renner Imre tett feljelentést is­meretlen tettesek ellen s bejelentette, hogy 30 mázsa gabonát vittek el, a másik esetben Egerer László tett fel­jelentést, ugyancsak ismeretlen tettes ellen s 15 mázsa gabona eltűnéséről tett jelentést. A rendőrség nyomozni kezdett s csakhamar elfogta a tolvajo­kat Lukácsi Dugál László, Sarina Ká­roly rovottmultuak és Szabó János munkás személyében, majd később Trojan Istvánt és természetesen Gulyás Kefei Endrét, aki lelke az ilyen tolvaj­­lásoknak, végül Steiner József rovott­­multut is letartóztatták. Az ellopott búzát Kecskés Eszter hosszu-uccai nő segítségével adták el. Kecskés Eszter úgy adta el a gabona egy részét Weltner Vilmosnak, mint a saját tulajdonát. A gabona többi részét Rein József kereskedőnek adták el. Segitkezett az eladásban Kotton Zsig­­mond is. Gulyás Kefei Endre, Steiner József, Lukácsi Dugál László, Sarina Károly és Szabó István ellen lopás és betörés címén, Kecskés Eszter, Rein József és Kotton Zsigmond ellen or­gazdaság cimén indult meg az eljárás. Bírósági tárgyaláson rohantak egymásnak a vádlott társak, pofozkodtak s fejjel rohantak az ablaküvegnek. Kár vplt a heccért, mert bűnösségüket úgy sem lehetett bizonyítani. — szeptember 14. Közokirathamisitás és csalás bűntet­tével vádolva került a komáromi kerü­leti bíróság elé Horváth János és Hor­váth László, két dunamocsi molnár s velük együtt bűnsegédként s felbujtó­ként Nagy András nagysallói lakos. A súlyos bűnt úgy követték el, hogy Horváth János megvásárolva a Bárdos és Brachfeld cég malmát hatvanezer koronáért, még a vételár kifizetése előtt meg­terhelte a malmot adóssággal. Az adósságot nem is tudták fizetni s így a malmot el kellett árverez­­tetniök. S noha tudták, hogy a malom árverés előtt áll, mégis le­szerelték gépeit Nagy András se­gítségévéi. £z yolt a vád, a bírósági tárgyalás azonban sok viharos momentumban bővelkedett. A vádlott-társak a bíróság •ÉkÉÉÉrikBMriNHMImmmarn előtt verekedni kezdtek. Nagy András vallomása közben Horváth János fel­bőszült s odakiáltott Nagy Andrásnak: „Nem fél, hogy leköpöm?“ Erre Nagy azonnal arculvdgta Horváthot. A bíró­ság a pofozkodó vádlottat rögtön 200 korona rendbírságra Ítélte. Ez azonban nem volt elég, a vihar folytatódott, mert az egyébként beteges Horváth László is bele akart avat­kozni a játszmába, amire aztán a te­remőr is közbelépett. Horváth ekkor annyira megijedt, hogy fejjel szaladt az ablaknak, az ablak ki is tört, de a keményko­­ponyáju Horváthnak baja nem történt. Most tehát az ablakot is meg keHett fizetniük. A sok vihar után — mivel a vád nem volt kellőképpen bizonyít­ható, a bíróság felmentette a vádlot­takat. ■ <43U í\ íjxUaU Z.S ijq&i it: Uii az Régi és modern meglepetések Perugiában. A Tornyok Városa. — Fa-pap, aki füt. „A Dúcénak mindig igaza van!" Rohan az autó a lankás-dombos ttmbriai síkságon. Sugárzanak a har­sogósárga szénaboglyák a sötétvörös tanyák előtt. Ezüstös olajligetek vál­takoznak fákra futtatott szőlőkkel. Kék a Trasimeno tó és kéken ragyog felel le az olasz ég. Meredek domb tetején kékesbarna kőerdő: Perugia. Szinte kinő a domb­ból egymásra ögött kikandikáló épü­leteivel, karcsú tornyaival. Közeled­nek a hatalmas, ősi várfalak és már benn is vagyunk egy régi-régi város­kában. Áz égnekmeredő házak meredek pocákat szegélyeznek, amelyek sem­miesetre sem mennek soká egyenes irányban. Csupa forduló — nem sza­bad és nem lehet rövidítőutakkal kí­sérletezni. A zeg-zúgos uccák kanya­rodóiból váratlanul hatalmas, modern autók bukkannak elő. Száguldva, de hangtalanul — egész Olaszországban csendrendelet van. Ijedten lapulunk a falnak — a középkori szűk uccács­­ka talán centiméterekkel szélesebb csak, mini a rajta elrohanó »macchi­­na«. Meglepő és érthetetlen első perc­ben a huszadik század forgalmi esz­köze az ívek, tornyok, nehéz vas­­rácsosahlakú paloták között. Inkább lovakat, öszvéreket várnánk — a pa­loták fajában még mindenütt meg­maradt karikákhoz hajdanában azo­kat kötötték. A régi házakat is ellátták a kor vív­mányaival, De a fürdőszoba a régi, kedves, kőpadlós házakban uccára néz: szobából alakították át erre az új célra. j Minden van, csak kályha nincsen. Igaz, Perugia éghajlata nagyon kelle­mes. 500 méter magasan fekszik egy domb tetején és a legnagyobb hőség is tűrhető, mert mindig van valami szénúvállái. Büszkén hajtogatják is állandóan: r- G’é sempre ventilazione. Érdeklődünk a téli időjárás iránt. Mesélik, hó alig van, de viszont a nyári előny, a »ventilazione«, télen igen erős szelekben válik hátránnyá. Ezáltal sokszor komoly hideg van, fagypont alá is száll a hőmérséklet. A papot az ágyba tolják. — Tényleg ilyen hideg tud lenui, — csodálkozunk — de hát akkor miért nem látunk sehol a lakásokban kály­hát? , Kályha, az nincs, — felelik — fűteni nem fűtünk, — »ina mettiamo il prete nel lelto«...- Micsodát? Beteszik a »papot« az ágyba! Nagy nevetés a félreértett szó mi­att, de nem is értjük komplikált ma­gyarázatukat, míg meg nem mulatják a nyári pihenőre a kamrában sorba­­függeszielt »papokat«. Körülbelül mé­ter nagy, a szövőgépeknél használt ve­télő formájára emlékeztető faalkol­­mány ez, melynek bádogozott közép­ső, részébe agyagedényt helyeznek el izzó széndarabokat. Téli hideg estéken ezt az egész »papot« azután a lepedő és a takarók közé szépen betolják az ágyba. Mikor jól álmelegítette,. az ágy tulajdonosa fekszik be a fa-»pap« he-Rövidesen kiderül, hogy a »pap«­­nak van egy társa is, az í>,apáca«, a »suora«. Ez viszont gömbformájú agyagedény fogantyúval, hogy a karra akasztva akár sétálni is lehessen vele. Az agyagedénybe szintén izzó szenet raknak és az apácán« melegítik télvíz idején kezüket, vagy esetleg lábukat is. Sültmalac az üvegkoporsóban. Másik furcsaságra az uccán bukka­nunk. A déli melegben mászunk fel az egyik meredek uccán, egyszer csak megtorpanunk. Mi ez? Faládán nagy üvegkoporsó áll az egyik bolt előtt. Az üvegkoporsón keresztül vastag do­rong van elhelyezve és a dorongon jó­kora süli malac maradványai. Már csak a feje volt meg és a törzs közép­sőrészének egy Ids darabja — közben a dorong kandikált ki árván. A jó perugiaiak a kemencében roston — illetőleg ejtéséiben dorongon — sült és most, védelmid a tömérdek légy ellen, üvegkoporsóban kiállított disz­nócska, a »porchetta al főrno« egyéb zamatos részeii már megvásárolták és valószínűen jóízűen el is fogyasztot­ták. A »porchelta al forno« évszázados specialitás, de tote van a város egy modern különlegességgel, a radioca­­ramek zacskókkal is. Egy-egy zacskó 14 különféle karamellát tartalmaz — használati utasítással! A gyár taná­csol ad, milyen sorrendben együk a karamellákat, hogy zamatokat legjob­ban élvezhessük. De a karamellák szo­­pogatása közben nemcsak nyelvünk­nek, hanem agyunknak is dolgoznia kell, mert a használati utasításon és karamellákon kívül még felszólítás is voll a zacskóban: jelöljük meg a sze­rintünk legjobb karamellát és azt is, hogy az általunk elsőnek ítélt a ver­senyben hány szavazatot fog kapni. A pályázat iránt nagy az érdeklődés egész Itáliában, mert aki a tényleges eredményt legjobban megközelíti, első díjként egy »Balilla«-autót, vagyl2.()00 lírát kap — nem is lenne rossz meg­nyerni ! „Evviva Guerra“ Rengeteg a gyerek és meglepő, mennyi szőke, kékszemű nő és férfi van itt, pedig az olaszokat mindig feketének képzeli az ember. Mindenki mosolyog, newt, élénken gesztikulál — a háború csak az újságokban szere­pel. De nem: a várfalakra, házak ol­dalára és minden egyéb elképzelhető nagyobb felületű helyre óriási betűk­kel fel van mázolva: »Evviva GU­ERRA«. »Éljen a háború!« fordítom nem kis szorongással szivemben — míg ki nem derül: »Guerra«ezesetbcn nem »háborút« jelent, hanem ez a neve — az olaszok egyik legkedvel­tebb kerékpárversenyzőjének. Nagyon szeretik Perugiában a ma­gyarokat. Híres nyári egyetem#! vagy hatvan nemzet gyermeke látogatja, de mindig a magyar a legtöbb. Megle­petéssel hallottuk a megnyitáson is: Lupattelli rektor külön a magyarokat aposztrofálta. Köszönetét mondott a lelkes támogatásért a magyar kor­mánynak és Ilóman kultuszminiszter­nek, aki új törvényt készít elő: a perugiai egyetem diplomája feljogo­sít majd magyar középiskolákban az olasz nyelv tanítására. Vasárnap a város még színesebb,­­mint rendesen. Apró gyerekek vonul­nak; minden osztály másszínű sap­kában és ruhában. Vannak fehérru­hás fehérsapkások, ieketeblúzos piros­sapkások és még rengeteg változat. K. M. Hangos Mozi Chopin bucsúkeringője Minden idők legszebb filmje! Bolváry Géza mestermüve Chopin: Wolfgang Liebeneier George Sand: Sybille Schmitz Constantia Gladkowszka-. Hanna Waag Liszt Ferenc. Hans Schlenck 1830. Lengyelország az orosz cár kancsukája alatt nyög. Chopin a fiatal művész csatlakozik a forradalomhoz. A tanárja felismerte tehetségét és Glad­kowszka iránti szerelmi intrikával eléri, hogy a forradalom előestélyén csaló­dott szívvel meneküljön. A lengyel sza­badságharc híre Párisban éri a fiatal művészt, akinek hangversenye alkalmat ad arra, hogy Páris eliteje tüntessen a lengyel ügy mellett. Alfred de Musset, George Sand és Lszt Ferenc is részt­­vesznek a hangversenyen. Chopin mu­zsikájában fellángol a lengyel forra­dalom... George Sand az írónő elbű­­völten hallgatja, de barátja Musset be­folyásolja a kritikát és csupán az írónő, aki Páris legszebb asszonya, áll Cho­pin mellé és Liszt Ferenccel együtt egyengeti boldogulása útját. Musset és Georg Sand között kenyértörésre kerül a sor és Chopin összeköti életét kora legszebb és legtehetségesebb asszo­nyával, akitől Gladkowska iránt érzett régi szerelme sem tudja elszakítani. Wolfgang Liebeneier, Sybille Schmitz és Hanna Waag alakítják a főszere­peket éz a hősei a legszebb, legművé­szibb filmnek, melyet valaha a filmmű­vészet alkotott. A bemutató szombat és vasárnap filmesemény városunkban. Pót­film hangos hiradó. Á szivek muzsikája Stefan Hoza a nagy tenorista filmje! A legjobb belföldi film: A szívek muzsikája. Stefan Hoza a hírneves te­norista, aki városunkban is többször szerepelt, alakítja a főszerepet. A part­nernője: Fritzi Seidl a tehetséges he­gedűművésznő. A felvételek a Csor­batőn és Európa fővárosaiban készültek. Érdekessége a filmnek, hogy Stefan Hoza szlovákul beszél. A nagy sláger­­operet hétfő és kedden minden előa­dáson táblás házat éredmel. A vad zsákmány Franck Buck, a híres vadász kalandjai Trader Horn nyitotta meg a dzsungel filmek sorát. Élve hozzátok őket haza nagy vadászkaland folytatódik A vad zsákmányban. Csupa szenzáció, halál­kockázat éz izgalom az egész film, mely vadászatokat mutat be a maláji dzsungelben tigrisre, párducra, orrszar­vúra és az őserdő minden fenevadjára. Az érdekfeszítő dzsungelfilm szerda és csütörtökön lesz a Modern mozi szenzációja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom