Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-02-13 / 13. szám
193&. fetaaár 13. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Rendkivflli közgyűlés a városnál. leg-Az Országos Hivatal elrendelte az 1935. évi költségvetés új tárgyalását. — A bankta»tozá~ sok kamatainak és törlesztési részleteinek fedezésére pótadó emelésre van szükség. Uj közgyűlés határoz érdemlegesen az ügyben. lékra fölemelik, hogy így azután a város államsegélyben részesüljön. Jungblu th járási főszámvevő előadja, hogy a ISOo/o póta’dó nem elég az esedékes annuitások fedezésére, a törvény szerint a pótadót 300<>/o-ig lehet fölemelni. Ha a város a törvény által meghatározott legmagasabb százalékot nem meríti ki, akkor nem kaphat a szanálási segélyből. A Zcmslcá banka máris azzal fenyeget, hogy fölmondja a hitelt, ezért helyesen cselekszik a város, ha a pótadót a magasabbra fölemeli. Sándor Ernő városi főszámvevő ismerteti az 1935. évi költségvetésre vonatkozó első számvevőségi javaslatot, amely a legmagasabb pótadó beállítását kívánta. Most az Országos Hivatal rendeli el azt, amit annak idején a képviselőtestület elutasított. Hisz tics dr. ismételten hivatkozik a hitelezők türelmetlenségére és kéri, hogy a pótadó százalékát emelje föl a közgyűlés. Fried Jenő tárgyilagos felszólalásában azt mondja, hogy az adózók nem bírnak el több terhet, a pótadót fölemelni lehetetlen. Uj kereseti alap nem kínálkozik arra, hogy a polgárság helyzetén javítani tudjon. Adatokat sorol föl arra, hogy a városnak különböző címeken mennyi kintlevősége van, maga az állam által besze. Komárom, február 12. Váratlanul rendkívüli közgyűlést tartott kedden délután a város képviselőtestülete, amelynek egyetlen tárgyát az a leirat képezte, amelyet a Járási Hivatal intézett a városhoz az 1935. évi költségvetés tárgyában. A költségvetést, tudvalevőleg a múlt évben kissé későbben állapította meg a közgyűlés, mért a számvevőség első javaslatát sem a tanács, sem pedig a pénzügyi bizottság nem fogadta el. Ez a javaslat ugyanis az 1935. évre kivetendő pótadó százalékát 250o/o és 350<>/o-ban javasolta megállapítani, ami az eddigi 180 százalékkal szemben olyan aránytalan emelést mutatott, hogy a képviselőtestület tagjai, a városbíró és vezetőfőjegyző kivételével, pártkülönbség nélkül elvetették a számvevőség indítványát. A közgyűlés ismét 180 százalékban állapította meg a pótadót. j i f A költségvetés most van a felsőbb hatóságok felülvizsgálata alatt s a felsőbb hatóságok a költségvetés tételeiből megállapították, hogy a bank-tartozások kamatai és törlesztési részleteiről nem történt megfelelő gondoskodás, úgy hogy a város ki van annak téve, hogg a hitelező bankok fölmondják a kölcsönöket, ami a város mai amúgyis igen súlyos helyzetében nagy anyagi megrendülést okozna. Az egyik hitelező, a Zemská banka már panasszal élt az Országos Hivatalnál, s állítólag ama véleményének adott kifejezést, hogy a. város költségvetésébe nem állított be kellő fedezetet a tartozások törlesztésére és nem mutat .jóakaratot fizetési kötelezettségének teljesítésére nézve. Az Országos Hivatal ebből kifolyólag leírt a Járási Hivatalnak és elrendelte, hogg a város 1935. évi költségvetését újra tárgyalják le és pedig úgy, hogy a törvény áltat engedélyezett legmagasabb pótadót állítsák be a költségvetésbe, ami tehetővé tenné, hogg a város államsegély iránt folyamodhatna, illetve, államsegélyt kaphatna. Ez volt az oka annak, bőgj' a Járási Hivatal felszólította a városbírót a rendkívüli közgyűlés egy behívására, amelyen határozni kellett volna a kényes ügyben. A képviselőtestület különböző pártjainak nevében történt felszólalásból meg lehetett állapítani, hogy a közgyűlés többsége nem hajlandó a pótadó fölemeléséhez hozzájárulni és mert a kérdés felett minden előzetes beható tárgyalás nélkül lehetetlen volt dönteni, a közgyűlés a tanács elé utasította a kérdést, amely azt még e héten megtárgyalja és az újabb közgyűlés elé javaslatot készít. A közgyűlésen megjelent Novotn y Richárd közig, főtanácsos, járási főnők, Rísz tics Dimitri j dr. közig, főbiztos és Jungblúth Ferenc járási főszámvevő is, akik valamennyien tájékoztató felvilágosítást adtak az ügynek a város javát szolgáló elintézésére nézve. A közgyűlést C s i z m a z i a György városbíró nyitotta meg, üdvözölte a Járási Hivatal részéről megjelenteket és kijelölte a jegyzqkönyvhitelesítŐket. Legelsőnek Novotny járási főnök szólalt föl, aki hivatkozott a város súlyos gazdasági ős pénzügyi helyzetére s a közgyűlés megtartásával módot akar a városnak nyújtani arra, hogy az 1935. évi költségvetéssel újra foglalkozzék. Utána Rísz tics dr. főbiztos szólalt föl, aki szerint a költségvetésben nem történt megfelelő gondoskodás a banktartozások törlesztéséről és kamatairól, nincs beállítva erre fedezet és félő, hogy a hitelező bankok felmondják a kölcsönöket. A Zemská banka máris panasszal fordult az Országos Hivatalhoz, amely erre leírt a Járási Hivatalhoz gyors intézkedés végett. A város súlyos helyzetén csakis akként tehet segíteni, ha a pótadót a törvény által megengedett legmagasabb századét! pótadóból több mint két millióval tartozik az adóhivatal a városnak, amely ezt az összeget nélkülözni kénytelen. Ha a pótadót fölemeljük, akkor azzal a néhány adózó polgárral szemben járunk el igazságtalanul, aki adóját eddig is rendesen megfizet te. Olyan adót nem hajlandó kivetni, amit nem lehet behajtani. A Zemská bankával keresni kell a módot, hogy kölcsöne hosszúlejáratúvá változtassák át, egyébként nem tartja méltányosnak, hogy a bank fenyegétő állást foglal $1 a várossal szemben. A pótadőfölemelést nem szavazza meg. G se vár Ferenc kommunista a munkásság nevében jelenli ki, hogy nem lehet a pótadót emelni. A város helyzetén azzal lehetne segíteni, ha behozná a város az áruraktárak és fiókok megadóztatását, ha a kegyúri kiadásokat törölné a költségvetésből és ha fölállítaná a köztemetőt, amely manapság jelentékeny új jövedelemhez juttatná a várost. F ü l ö p Zsigmond h. városbiró emlékeztet arra, hogy a képviselőtestület közgyűlése az 1935. évi költségvetést a mai alakjában egyhangúan állapította meg, úgy a polgári, mint a munkáspártok részéről. A város adózó lakosságának súlyos helyzete nem engedte akkor, hogy a pótadót fölemeljük, hiszen a 180 százalékos pótadót sem tudja a város behajtani. A helyzet ősz óta nem javult, sőt a téli idényben csak rosszabbodott, nem lehet tehát az emelést keresztülvinni, mert a fölemelt pótadó behajtása teljesen lehetetlen. A képviselőtestületnek ma is ki kell tartania a régi, álláspontja mellett és nem szabad az adózókat új teherrel sújtani. Kijelenti, hogy a maga részéről nem járul hozzá a pótadó fölemeléséhez. Csizmazia György városbíró elismeri, hogy a lakosságra újabb terlehet, de a városnak kell fizetnie. Megkell találni azt a formát, amellyel lehetővé tesszük, hogy a város államsegélyt kapjon. Ha nem emeljük föl a pótadót, nincs államsegély. Meg kell tehát próbálni, hogy a szanálási segély biztosítható legyen és a város bebizonyítaná a hitelezőknek, bőgj' meg van benne a jóakarat az adósságai fizetésére. Meg kell teremteni ezt a lehetőséget és a pótadót fel kell emelnie a kép viselőtestület ne k. Risztics dr. rövid felszólalása után Lóránd István indítványozza, hogy fel a városbíró a közgyűlést bet róni nem adósságait beszólásén vigyék dűlőre a dolgot. Doszt ál Jakab fölhívja a közgyűlés figyelmét az iparosok nehéz helyzetére, akik nem bírnak eleget tenni adózási kötelezettségüknek. A pótadó fölemelése tehát lehetetlen. Majd a képviselőtestület • nagy derültségére fölteszi a kérdést: Nem lehetne-e a szanálási segélyt előre kiutalni? Nem járul hozzá a pótadó fölemeléséhez. Az elnöklő városbíró negyedórára felfüggesztvén a közgyűlést, szünet alatt a pártok abban állapodtak meg, hogy a kérdést a tanács elé utalják és egy új közgyűlésen fognak dönteni abban. Szünet után Kollányi Miklós tette meg az ily értelmű indítványt, amelyet a közgyűlés elfogadott, mely után a városbiró a közgyűlést bezárta; Eomáromi esküdtszék Első nap:v Gyújtogatást bünpör. A komáromi esküdtbirőság hétfőn kezdte meg tavaszi ciklusát. Első tárgyalása gyújtogatást bünpör volt, amelyben a vádat dr. Rigán államügyész, a védelmet dr. Szilincsák és dr. Aranyossy Endre ügyvédek látták el. A vádlott Farkas György, Ekecs községhez tartozó Túzok-pusztai lakos, aki tettesi minőségben, tr.ig Falát József gazdatiszt felbujtói minőségben állott a bírák előtt. A vád szerint Farkas kétizben is felgyújtotta Falát szalmakazlait s ezekért öszszesen 500 koronát kapott ajándékul. függessze egy negyedórára, ho?£pá.rtközi meg-A magyar cserkészek vezetőinek közgyűlése Érsekujvárott. A Csehszlovákiai Cserkészszövetség Magyar alosztálya igen népes ülést tartott vasárnap Érsekujvárott, a városháza nagytermében. A nagyfokúi érdeklődésre jellemző, hogy még Szlovenszkó legtávolabbi részéből is el-! jöttek a cserkészcsapatok küldöttei, hogy a magyar cserkészet vezetésében1 szükséges munkát megbeszéljék. Kü-| lönösen Komáromból vonullak föl nagyszámmal. Az ülést Mrenna József tanárparancsnok, a magyar alosztály titkára vezette. A magyar cserkészvezetők, s a csapatok megbízottai minden időszerű kérdésben a legnagyobb egyetértéssel, egyöntetűséggel jártak el s ez a harmónia biztatás a jövő munkára nézve is. A jelenvoltak gimnáziumi. polgári, iparos, gazda, elemista, fiú és leánycserkészcsapatok képviselői voltak s ez is mutatja azt a hatalmas érdeklődést, amelyet a magyar il jóság a cserkész-eszmével szemben tanúsít. A hivatalos statisztika szerint jelenleg 1835 igazolt fiiagyar cserkész van Szlovenszlcón, akik tagjai a magyar alosztálynak. A magyar alosztály évek óta azon küzd, hogy joga legyen egv önálló cserkészmegye felállítására, ez a törekvés azonban nem találkozott még kellő .megértéssel. A magyar cserkészek vezetése a mai módon kissé nehézkes, de, hogy mégis nagyszerű, szervezett munkát fejtenek ki, az nagyrészben Mrenna József érdeme. A felsőbbség különben elismeri a szlovenszkói magyar cserkészek, jólsz rvezettségét s kitűnő munkáját. Múlt nyáron tartotta a magyar alosztály a vezetők részére első Erdei Iskoláját, amely kiválóan sikerült. Nagy súlyt helyeznek az úgynevezett' Rover-cserkészetre, azaz a középiskolát elvégzett cserkészek tömörítésére. Hangsúlyozta azt, hogy a falu s a munkásság cserkészetét is meg kell szervezni/ Tavaiy igen jelentős eredményei voltak a cserkészmozgalomnak: a nyitrai cserkésznap, a komáromi cserkészünnepségek, az ógyallai »kis jamboree«. Nagy megelégedéssel vette tudomásul a vezetők gyűlése, hogy a cserkészfogadalom szövegében bennehagyták az. »Isten« szót s a magyar cserkészek az Istennel szemben való hűségre is fogadalmat tesznek. A cserkészek különpróbái között a gáztámadás elleni védekezés is egyik vizsgapont lesz ezentúl. A tárgyalások további során a Wurm Gusztáv által benyújtott 19 indít ványi pontot a közgyűlés teljes egészében elvetette. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1935-ös évi Erdei Iskolát újból megszervezi. E nyárra a Tátrában úgynevezett lánctábort alakítanak a cserkészek. A lánctáborban számos cserkészcsapat vesz részt. Ezekben a táborokban a szegényebb cserkészeket vendégül fogják látni a gazdagabb csapatok. A vezetők kara meg fogja keresni minden Farkas György azt vallotta, hogy őreá Falát József, aki munkaadója volt, ráparancsolt, hogy gyújtsa fel a kazlakat. Ellenkezni nem is mert, mivel félt az elbocsájtástól s a hasznavehetetlen kazlakat fel is gyújtotta, hogy igy a biztosítási összeget kifizessék Falátnak. Ezért valóban kapott 500 koronát s Falát még 900-at Ígért neki, a jól végzett munka fejében. Falát József á felbujtási viszont tagadta. A szembesítésnél Farkas szemébe mondta Falátnak, hogy felbujtotta A bizonyítás befejezte s a perbeszédek elhangzása után a bíróság Farkast hathavi börtönre Ítélte, mig Falátot felmentette. Az államügyész semmiségi panaszt jelentett be. cserkészvárosban az ipartársulatokat, hogy a társulatok segítségével az iparostanonc-cserkészek számára nyolc.napos táborozási szabadságot adjanak munkaadóik. Nagy érdeklődést kellett a gazdacserkészet megszervezésének gondolata. A gazdacserkészet fokozatos kiterjesztését programúiul tűzték ki a magyar cserkészek vezetői s 1 igyekeznek megszüntetni a faluban a Cserkészet ellen mutatkozó esetleges ellenszenvet is. Érsekújvárban most [alakult meg a gazdaifjak cserkészete, 70 taggal. — Idén nagy cserkészünnepségeket terveznek Érsekujvárott, lezelc az ünnepélyek a város ünnepébe szervesen kapcsolódnak bele. Nagy elismeréssel szóltak a vezetők a szlovenszkói magyar cserkészek egyetlen lapjáról, a Tábortűzről és sürgették a Cserkész-kézikönyv kiadását, amely különben már Komáromban folyik._______________________ Diákbál (Február 16-án, a Kulturpalotaban). Farsang van. Esténkint kicsi fehér cipők kopognak a fényes báltermek felé, a fázós álmos utcák csendjét éjszakánkat vidám kacaj veri fel. Az emberek menekülni akarnak az élet ezer gondjától. Mosolyogni, örülni akarnak És talán — egy pillanatra — szivükbe is száll a régi békeévek derűs nyugalma. A farsang közepén vagyunk. Már sok mulatság lezajlott, de a legbájosabb még hátra van. Február 16-án lesz a Jókai Egyesület házában a Kulturpalotaban a főgimnázium diákjainak a bálja. Ezen a napon félreteszik a sok könyvet, a szótárakat, a logaritmustáblát, elfelejtik a félévi bizonyitványosztás talán nem legkellemesebb emlékeit és a fiatalság gondtalan és tavaszos leikével megmutatják, hogyan kell örülni. Az ő mulatságuk nem kizárólag az övék, hanem a felnőtteké is. Regi igazság, hogy ha valaki fiatal akar maradni, menjen a fiatalok közé, örüljön együtt a gyermekekkel. A diákbálok évről-évre mindig fényesen sikerültek. Ennek titka az ifjúság varázsán kívül az is, hogy a jótékonyság szent nevében rendezik az ünnepélyt. Szegény diákok kapnak ellátást, ruhát, cipőt, könyvet a jövedelemből, melynek egy része derék cserkészeinké. Azzal a kéréssel fordulnak tehát az édesmamákhoz, hogy hozzák el a kislányaikat erre a diákbálra. Biztosítjuk őket, hogy táncolni fognak egész este A komáromi diákok már évek hosszú során megbizonyitották, hogy igazi lovagok. Ami most még csak színes szép álom a szöszke, barna fejecskékben, mind valóság lesz február 16. estéjén. Úgy érzi majd magát mindenki, mintha odahaza lenne, családi körben, rokonok és ismerősök között. Az est sikerén sokan fáradoznak. A legnagyobb gond Kocsis Károly tanárnak, a Vili. osztály főnökének vállát terheli, a rendezés nagy munkájában segitik a Vili. osztály hölgy- és rendező bizottsága.
