Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-02-02 / 10. szám
? 935 február 2. »KOMAROMI LAPOKc O oldat Farsangi kozmetika Egy régi iiépmoádá szerint a földön először az ördög uralkodott és csak azután az Isten. A farsang meg abból az időből való ünneplés, tehát tulajdonképpen az ördög ünnepe és ezért ahogyan az emberek ünnepük ezeket a 'napokat' bizony inkább ördögjies és nem istenes. Régebben, amikor a nő annyira el voll zárva a világtól, egész éven kérésziül a farsang volt az az időszak, ■janii;-: <r lob') szabadságol engedi .k meg neki a nagyon erkölcsös népszokások és éppen ezért igyekezett minden nő á farsang ideje alatt kárpótolni magát. Különösen Olaszországban és a többi tiéli népeknél találunk egészen pogány farsangi szokásokat, amelyek erre az időre úgy a nőnek, mint a férfiúnak tel jes szabadságot engednek és az egyház már előre bünbocsánalot ad. Ezért élelmes vállalkozók egymás után rendezik meg ma is a farsang ideje alatt a bálokat, még nálunk is .almi az egész napokra, sőt hetekre kiterjedő farsangi kárneválokat egyébként csalt hírből ismerjük. Bár a legújabb időkben külön, különösen a nyári hónapokban divatba jött strandolás miatt amely a nőknek a férfiakkal állandóbb együl Hétre és sok társas szórakozásra nyújt alkalmat, sokul veszítettek nálunk a farsangi mulatságok a vonzerejükből. mégis még mindig a női szépség, a női élni vágyás, a férjhezmenési törekvéseknek, a velélylársnők elleni dönlő küzdelmeknek a legreprezenlábilisabh idejét foglalják magukban. Nincsen nő, ha egyébként mégolyán lemondó is az év többi részében, aki legalább a farsang ideje alatt, ne akarná részét minél intenzivebben kivenni a szórakozásokból. De tudja, hogy ezen szórakozásokból zavartalanul csak akkor veheti ki részét, hu fel is készül rájuk. Szépnék keli lennie, ragyognia kell. De sajnos, igen sok nő van, aki igen keserves nagy árat fizet a farsangnak pár hali szórakozásáért. Nem is a könnyelmű, túlzott ruhaszám Iákról akarunk beszélni, hanem hogy egyenesen az egészséget veszélyezteti, hogy a szépítés olyan eszközeihez nyal, amelyek, ha pillanatnyilag igen feltűnő szép eredményekét is mulatnak, de későbbre megmérgezik a szervezetei. tönkreteszik a bőrt. megfosztják a hajat a maga természetes színétől, komoly szem betegsége kel okoznak stb. Az u. n. farsangi szépségek nagy része egészen választás nélkül vásárolja bs a maga arcszépilőszereit és igy többet ad hangzatos cimikre, szép etikettekre, mint a való tartalomra. Mikor vásárol, csak egyel akar tudni, hogy ölyan-e az a szer, amelytől azonnal szép lesz az ember, És igy van a fodrásszal is, akivel megfested, vagy meghullámoztalja a baját. így van a szepsegápo ó szalonnal is, a lnz megy, aki azt Ígéri, hogy egy rövid fél óra alatt olyan gyönyörűre varázsolja, mint ahogyan a férfiak a mozicsillagok ragyogását megszokták a fehér égen. Tessék hölgyeim tudomásul venni, hogy mindazok a kozmetikai eljárások, amelyek azL Ígérik nem egy rendszeresen ápolt nőnek, hogy ő egy félóra múlva már mint Greta Garbo, vagy Pola Negri csábíthatja a bálban a férfiakat, mind csak igen káros hatásúak lehelnek. Az az emeil eljájárús. amely akármilyen rossz leinti el rendelkező nő arcára egy fél óra alatt baba arcot varázsol, egy pár napon át az arcbőrt petyhüdté, a szó szoros értelmében öreggé teszi, mert megakadályozza a bőr pórusainak a lélegzetét. Megakadályozván az anyagcserét. olyanná teszi a bőrt, mint a pergament. Az a bizonyos arckenőcs, amely legkésőbb egy nap alatt eltünteti az öszszes foltokat az arcbőrről, szeplőket és azt varázslatos fehérré gyönyörűi, higannyal van tele s egy pár hét után az arcbői nemcsak fakó és élettelen lesz, de még a szivet is úgy megtámadja, hogy ha idejekorán nem veszik észre a bajt, igen komoly következményei lehetnek. Zinnober erősen élénk, szinte égő piros szint ad az arynak, ha még olyan halovány is, de utána a mitcss.erck légiói és pattanások jönnek. Beladonna belecsopögtetve a szemekbe, ezeket naggyá és ragyogóvá teszi, de aki makacsul használja, még vak is lehel tőle. Azután azok a bizonyos púderok, amelyek elkeverve bizonyos kationokkal a karoknak. kebleknek, a nyaknak, a mindenki által megcsodált vakító fehér szint adják, bizonyos ideig tartó használat ulán ráncokat és piszkos színű, tisztátalan; mindenféle, csúnya foltokban gazdag bőrt hagynak maguk után. Az egész báli éjszakákon át agyonszorító fűzők, természetellenes magos sarkú, szintén szorító kis cipők, az. ezekkel együtt járó karcsú vonalra törekvő rossz táplálkozás, de ezzel szemben a túlságos nikotin- és alkoholélvezel mind nem szolgálják a nő állandó, egészséges szépségét. Ezzel szemben mi azl ajánljuk, hogy a farsangi mulatságra menő hölgy, ha valóban komoly sikereket akar elérni, mindenekelőtt a teljes testi tisztaságra törekedjék. Ne rossz, olcsó, Ízléstelen szagu, kábító parfümökkel akarjon a táncosa érzékeire hatni, hanem a jól, gondosan ápolt hölgy bőréből és hajából diszkréten kiáradó nemes virágillatok özönével. Ha úgy találja, hogy az arca nem elég élénk színű és fél, hogy az erős fényű villanykor lék színtelennek, sápadtunk mulathatják a leintjét, tessék először ezt gondosan megtisztítani mindenféle lerakodásától az uccunak és azután rajta egy kis Gold Greamet szétdörzsölni és fölé glicerinben feloldott egészen finom karmini szétdörzsölni. Ho.y mely részekre mennyi pirosító karmáit tegyen fel és hogy ezt hogyan oszlassa cl, erre nehéz előírásokat adni. Világos, hogy egy kerek kövér arcot vagy egy hosszú oválist, egy barnái, egy szőkét másként kell kikészíteni. sőt a piros szili arányának is a haj. ruha. a bőr természetes szi ne szerint más és másnak kell lennie. A főszabály, hogy amikor valaki igen fontos helyre megy. ne bízza a kikészítést saját magára, mert mindenki igen rossz kritikusa saját magának, hanem tessék ekkor egy szakembert felkeresni. A szemöldökök korrektúrája. hajviselet, a kézápolás, a dekoltázs. az ajkak, mind olyan fontos dolgok, hogy ilyenkor szakembert kivannak. Például a legtöbb : hölgy elköveti azt a hibát, hogy amig az arcát a legnagyobb gonddal kipuderozza, kifesti, addig a nyakát, a karját, a hátát, a kezeit bizony csak éppen megmossa, esetleg tesz rá pudert is, de alig van egy félórája a teremben, ha véletlenül egy tükörbe pillant, megdöbbenve konstatálja, hogy ezek a részek valóságban piszkosnak néznek ki. Ha pedig folyékony púderral vakító fehérre festi, ezeket, akkor azt kel! látnia, hogy az esti nagy világításban nem fehérnek ,hanem sárgának néz ki, ami pedig nagyon öregil. Ezt igy lehetett volna megelőzni, hogy á folyékony púderbe kis ultramarint kevert-volna bele. Az ultramarin ugyanis a villanyfény sárga sugarait magába szívja. .Éppen igy van a láncával is a magát agyonfűző, igen magos sarkú hölgyike. Egy pár túra után már fáradt, nem bírja tovább. Kínszenvedés lesz minden lépése és a láncosa unalmasnak fogja találni. A tánc részére ledobni a különösen újabban divatba jöll karcsúsító gummi fűzőket és megfelelő tánccipőket hordani. Egy roszszul lélegző, szenvedő növel senki se fog szívesen mégegyszer táncolni, ellenben az a nő a bálteremben, aki mint egy madár olyan könnyedén és szabadon valósággal repül és emellett nem is annyira a rúzstól, mint az örömtől, az élvezettől, a boldogságtól ég az arca, isteneknek való látvány. Recept. »Suhajda« sütemény. Csokoládégyurmát (Trunkmasse) apróra vágunk és a sütőben felmelegítjük. Simára keverjük mindaddig, míg majdnem hideg lesz, de még mindig. ha nehezen is — de folyik. Ezzel a masszával ecsetlet papendekli-vastagságban kikenjük a mignon papírokat s nyílásukkal lefelé egy papírlapra fordítjuk, nehogy a massza az aljukon gyűljön össze, hanem egyenletesen elosztódjék az egészben. Ezután hideg helyre tesszük, hogy megkeményedjék, majd megtöltjük a következő töltelékkel: 12 deka csokoládégyurmát felolvasztunk langyosra, nem nyílt tűzön, mert így odaég. Beleteszünk 12 deka vajat és 10 deka porcukrot cs habosra keverjük. Ezzel a töltelékkel a már kikent formákat szinültig megtöltjük. A forma kikenéséből visszamaradt gyurmát ismét felmelegíljük és ismét addig keverjük, amíg ma jdnem hideg, de még kenhető és ezzel a töltelék telejet bekenjük. Ilyen elkészítési móddal a papírforma könnyen lehúzható a süteményről. Hogy még jobban megközelítse az igazi Suhajdát, staniol papírba göngyölítjük. Napsugár királykisasszony. ... Hol volt, hol nem volt, valahol túl az Öperencián, de minek is magyaráznám. mindenki tudja, hogy merre van Napsugárország, ahol fényes, kényes déliverőben él a nép a kedves s termetes Napsugár Király szelíd jogara alatt. Ismerős vidék ez nekünk, aranyló búzatábláival, rUbinlos pipacsaival, türkiszkék búzavirágaival és a kereklombú akácfás uccuival, ahol minden kis ablakban égőpiros muskátli virít, persze, nem holmi barna agyagcserépben, hanem esi liánva-csillogó aranycserépben valamennyi, mert tudjuk, gazdag, boldog birodalom ez az örökös fényben tavaszodó Napsugárország. Az emberek, kicsinyek és nagyok, mind csak mosolyognak, szívükből kacagnak errefelé. Hát, ebből az arany tündökletes, áldott nap melengette házából indult el a fehérhajó, öreg Király jánya, Napsugárka és bátorszívü Dadája Komorországba, hogy mint az illik vitéz históriás mesében — megvívjon a háborút üzenő Komor Király fiával: Fura-furcsa viadalom leszen! Egy leány, meg egy szép szál királyi ifjú párviadala. Dohát. Napsugárba már régen elindult abba a ködbefulladozó, jégben-hóban derinedező. soha madárdalt, soha nevetés csengését nem halló, soha mosolyt nem látó Komorországba. Kegyetlen hosszú síkos úton a járás, tóég mindig javában bandukolnak a derék .Dadussal meredek hegyről le, meredek, csupajég hegyre fel. Nagyszerencsére, Dadus okosságából, van velük báránvbőrbóléses huszármentc, meleg halinacsizma, vastag kendő is hosszan a nyakuk köré csavarva. Nem mondom, fáznak így is. dideregnek ebben a kegyetlen hidegben, de vitézkedő szívvel állják, bírják a zimankói idő viszontagságait. Az a titkuk, megsúgom Nektek, Gyerekek, hogy a szívükben magukkal hozták Napsugárország istenáldotta melegét, mert különben ki nem bírnák a velőig ható jeges szelet, ha még úgy fel is öltözködtek, nyakig bugyolálva magukat. így azonban tűrhető valahogy a szenvedésük ebben a rettentő hidegben. Mennek hát szép kitartással hófúvásban, dühöngő vadjeges orkánban, néha bizony, el-clvétik az utat. de Dudásnak van egy varázsok tűje, azzal aztán újra eligazodnak. Mondja is nagy zihálva az öreg nőne: Ug\’ látom, hamarost odaérünk, fenséges királykisasszonyom ... Napsugárka rosszkedvű, csak mormolódik magában s keményen markolássa a magával hozott királyi kardot s igyekszik szaporázvn előre az út tálán úton. Valóban nincsenek már messze a Komor Király kastélyától, ha látni lehetne benne a cudar ködben, szembecsapkodó hófúvásban, láthatnák amonnan a magas hegyoromról, hogy mily igen világos minden jégablaka, mert bizony, ill jégből vannak az ablakok még a királyi palotában is. Gondolnák magukban a nagy fényesség láttán: — Talán bizony, bál készül a Komor Király udvarában? És jól gondolnák! Bál készül itten éppen. Királyi bál. Afféle kézfogós hál, amelyen jegyet váll majd a Komor Királyfi valamelyik szomszéd királylánnyal. Sorra meg is vannak híva mind a hárman, akiket méltónak találtak erre a királyi házasságra. Elment már régen a futár a Komor Király és Komor Királyné megtisztelő üzenetével a Zord Királyiamhoz. a Jég Királyjányhoz, és a Zúzmara Királyjányhoz, akik mindhárman megköszönték a szives invitálást s Ígéretet teltek, hogy elmennek, persze, hogy elmennek a Komor Király udvari báljára. Pompázó díszben áll már a szála. A falak csupamerő szürke selyem. A jégablakokon (szelíd muskátli helyett) cirkalmas jégvirág virágzik mindenfele. Csüngő jégcsapok foglalják keretbe az ablakokat. Jégcsapból van a csillár is. De nem ám szép melegsárga fényű ám a fénye, hanem dirié rget ős hidegkék, hogy ha ránéz valaki, menten vacogni kezd a foga Trónus is meredezik a jobb sarokban, széles lépcsős emelvényen. Mondanom sem kell talán, komorfekete ébenfából van faragva a Komor Király trónszéke. A szőnyeg meg vakító fehér hó. Hát ilyen már ez a Komor Királyhoz illő szála. A király trónussal szemközt három csoportban csillogó jégből faragott székek sorakoznak, a három meghívott királyjány s a velük jött udvari dámák részére. A többi komor nép majd áll. Kemény szigorúság uralkodik itten. Éppen mos! lépnek be a főajtónál ló alabárdos hadnagyok a fekete selyembe öltözött vitézeikkel, hogy elfoglalják őrző helyüket a kijáratoknál. Jönnek a lakájok is. Copies, puccos népség, valamennyi olyan gőgös, dölyfös, mintha csupa komor királyok lennének. Aztán megjelennek a hivatalos Komor Urak és Dámák, majd maguk a Miniszterek. Szürke selyem ruhában, szürke frakkban mindahány. És most belép az A1 cerem ő n i a mester. Körülnéz, szigorúan villan a szeme. Az egyik hórih-orgas lakájt megigazítja, meri’nem áll elég egyenesen, aztán int a balszélső a jtó fölé és megjelennek a Pálcás Urak, majd a Hercegek és Hercegnők. Fent a karzaton közben felsorakoztak a zenészek és a díszkürtösök. A Ceremóniamester, mert itten minden ilyen ceremóniásan megy,csontos lábán előzörög és koppant a bot jával ... No. de tovább most nem mondhatom, kifogytam időből s helyből, legközelebb. ígérem, folytatom a mesét...
