Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-19 / 6. szám
1935. január 19. >KOlYLifíOMI LAPOK« 7. oldal Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy építészeti irodámat Komáromban, Rákóczi Ferenc u. 36. szám alatt megnyitottam. Midőn már előre is biztosíthatom a n, é. közönséget, hogy minden az építészeti szakmába vágó munkát a legolcsóbban és szakszerűen fogok végezni, kérem szives támogatását. SCHINDLER ALFRÉD okleveles építész-építőmester Komárom, Rákóczi Ferenc utca 36. Telefon 57. u Öreg szerkesztő, fiatal festő. Nem mostanában történt. jóv >' régebben. A fiatal újságírók akkor is kávéháziján tanyáztak. Piktor, meg muzsikusféle is keverődöll közéjük. Az ilyen mű vész-síi völvénvek összetartanak. Szertelen lelkesedésüket, kiforratlan nézeteiket a polgári világ idegenül szemléli, egymás között jobban érzik magukat. Az a homályos ösztönük, hogy egyéniségüket érvényesítsék, egyelőre csak vad hajviseletben, vagy bámulatos nyakkendőben tatát kifejezésre. Hevesen vitatkoznak és az élet szeretete olyan erős bennük, hogy nem akarnak lefeküdni. Lumpolás nélkül, a vizespoharakkal telt tálca mellet', is hajnalig fennmaradnak, csak haza ne kelljen menni. Meri ha alszanak, akkor nem élnek. De ha sokban egyformák, sokban különböznek is. Van köztük nyájas modorú is, zordon is. Van köztük szapora beszédű és vjaín hallgatag. Egyik szelíd, másik csipkelődő. Egyik élelmes, másik élhetetlen. Irigyellek léged. Miska, mondja az egyik fiatal hírlapíró a festőnek, bár én ilyen mozgékony és bátor volnék, mint te. Szeretném azt a fenegyerek természetedéi. Minek volna az ne kedv — Hát például, itt van nekem ez a kész kéziratom. El kellene vinni valakihez. de olyan elfogódott vagyok, hogy nem tudom magam rászánni. Ilyen félénk természettel vert meg az Isten. Kihez ke. I lene élvinni V Az újságíró megmondta a híres és hatalmas szerkesztő nevét. A festő bólintott. Add ide azt a kéziratot! üt én már rég szerettem volna megismerni. Már ki is vette a kezéből, fogla kalapjai, kabátját és se szó, se beszéd, elment. Az újságíró ámulva nézett utána () pedig ment egyenesen az Akadémiára. Csak úgy gyalogszerrel. Nem voll az messze a váci-uccaj Koronakávéháztól. Az Akadémián útbaigazították, felment az udvaron ál az első emeletre. Ott tanyázott a szerkesztő. Kopogtatott. Szabad. Belépett. A szerkesztő az ajtónak háttal ült és korrektúrával foglalkozott. A belépésre nem nézett fel, még csak hátra sem fordult. Úgy vetette hátra a kérdést: Mivel szolgálhatok? A piktor bemutatkozott, aztán elmondta, hogy egv jóbarátja kéziratát hozta volna el, mert az maga most nem tudott eljönni. A szerkesztő még mindig nem fordult hátra. Csak a háta, meg a tarkója látszott, meg a bajszának egyik fele. Ez a félbajusz érdekesen mozgott, mikor a szerkesztő beszélt: Mekkora az a kézirat? Tizennégy írott oldal. Az nekem tulhosszú. Különben üssék helyet foglalni és várni. A festő leült: ott volt egy szék közvetlenül az ajtó mellett. Várt. Mély csend ült a szobában, csak a falióra ketyegett. A szerkesztő elmerült a korrektúra-hasábokban. Egymásután múltak a percek. A festő nézte a szerkesztő széles hátát, lógó félbajszát. Ez hát az a híres nagy ember. Mikor a falióra tanúsága szeriül húsz per«' is elmúlt már a várakozásnak, a festő türelme fogyadozott. Elkezdett köhécs.elni és lábával hangosan csoszogott a padlón. A szerkesztő felneszeit. Fejét ugyan nem mozdította, de megszólalt: Az nekem túlhosszú. De tessék csak várni. A festő várt tovább. Azonban a korrektúra nem akart véget érni. Elmúlt újabb tíz perc. Akkor a festő megunta a dicsőséget. Csendesen felállóit, óvatosan megnyomta a kilincset. Az ajló nem nyikorgót!. Lábujjhegyen kioson I a szobából. Utolsó pillantásával még látta, hogy a szerkesztő nem néz fel. Ment vissza a kávéházba. Ott izgatottan várta a jópajtás. •— Beszéltél vele? Beszéltem. De igen furcsán. Én láttam őt, de ő nem látott engem. Megválthatom: nem is akartam egyebet, mint látni egyszer életemben. A kéziratot most már vidd el magad. Eddig szól a történet, amely hétköznapi és jelentéktelen. De azonnal érdekessé válik, mihelyt megmondom, hogy a szerkesztő Arany János volt. a fiatal festő pedig Munkácsi Mihály. A kávéházi törzsasztalhoz együtt járt akkoriban Ábrányi Kornéllal, Szana Luxemburg grófja. Huszonötéves dallamok csendültek fel a zenekarban csütörtökön és pénteken, az operettek klasszikus termésének korát idéztük fel egy pillanatra, amikor a „Luxemburg grófja“ került felújításra, meglehetős szép közönség előtt. Ez a Lehár-operett még ma is csupa dallam, csupa báj, a legszabályosabb operett: finálékkal, karokkal, a „nagy jelenettel“ s a nagy kettőssel, — egy pillanatra elandalogtunk a nótamezőn, régi dallamok fuvallatát éreztük. Galetta reprezentáns szerepe ez a darab, valószínűleg az ő kedvéért láttuk újra s hallottuk muzsikáját. Hol vannak a mai dzsesszes, Yvain-es idők a klasszikus fináléktól s a hatásos nagy számoktól ! (Istenem, huszonöt év alatt még a luxemburgi gróf is klasszikussá vált!) A szinház nagy igyekezettel hozta ki a darabot, sajnos, főleg csak az igyekezet maradt meg, mert most derültek ki alaposabban a hiányok: a hang-hiányok Egy Lehár operett hangok nélkül, kardalok nélkül, meghúzásokkal! Galettán kivül jóformán senki sem énekelt. A csupa-dal operettből maradt tehát a próza s a játék, a félzenekar. Galetta, az valóban szépen énekelt, ragyogtatta a hangját, megjelenése, játékstílusa szerepköre egyezett, most valóban százszázalékig tudta adni önmagát. Reprezentáns nagy szerepe ez. Galettán kivül azonban, valljuk be, alig hallottunk énekelni, holott Leltárnál éppen ez a követelmény. Az éneket azonban pótolta a játék s ez valóban nagyszerűen sikerült Ismételve meg kell állapítanunk Bokor Margit nagyszerű játszóképességet, fölényes és mégis kedves alakítását, nagyszerű ruháit s méltó megjelenését. Ezzel a megjelenéssel s játékkal sokkal nagyobb színpadon is érvényesülni fog, — mint már érvényesült is. Hangját is ügyesen kezelte, ahol már lehetett. Pompás figurát adott, szabadjon használni ezt a szót: „maradéktalant“: Takács Oszkár. Ez a színész minden zsánerszerepben, buffó-alakban nagyszerű, nevettető s ha akarja, nagyon finom. Népszerű, szeretjük látni. Bázil hercege kitűnő volt. Nagyszerű táncos, tüzrőlpattant, lelkes játékos Erdélyi Edit, — ő is játékával pótolta a hangbeli hiányokat. Bodó József a „burs-szerepekben“ mindig szeretetreméltó, „jó ránézni“ — szinész, kedvvel játszik. Egy kedves jelenetben Vajda Rózsi s a pillanatra feltűnt, de eredetien formált játéku Ross József könyvelhettek el tapsokat. Ismételjük: jó prózai előadás a Lehdroperettben,Jkar-ének, mozgalmak nélkül, egy nagyszerű énekessel csupán. Kiállítás megfelelő, gyors változatú. A szinpad alépitése azonban rossz, ósdi, nem lehet túlságos élvezet rajta ját-Tamással. Komócsy Józseffel, Kazár Emillel, Jankó János festővel és másokkal. Ezeknek feljegyzéseit, nyilatkozatait és emlékezéseit böngésztem végig. így akadtam rá Arany János életrajzának erre a kiadatlan, furcsa kis részletére, Arany János és Munkácsy Mihály egyetlen találkozásának történetére., fi. Zs. szani. Most, nagyon komolyan, valamit: már a „Dorozsmai szélmalomban“ is kínosan feltűnt s még a luxemburgi gróf történetében is előfordult, hogy a színészek s színésznők újabban előszeretettel foglalkoznak a partnereknek, — hm .. . bocsánat, shocking, — a partnereknek, hogyugymondjuk azzal a testrészével, amely főleg ülésre van teremtve, s ahol nem fészkel az agy. Simogatják, ütögetik, megrugdossák, egyszóval foglalkoznak vele. Egyes nézők között nagy siker és tombolás, egyes nézők azonban már felszólnak a színpadra: „elég, hát hol vagyunk?“ Tavaly a rúgás volt divatos, idén a simitgatás. Módjával fordítsuk előre a hátsót... (sz. v.) (Naplemente előtt) Hauptmann Gerhart hatalmas drámája ma, szombat d u. kerül szinre másodszor abban a pompás szereposztásban, amely olyan nagy s;kert ért el az első előadáson is. Ne mulassza el közönségünk ezt a szép előadást és okvetlen nézze meg. Galettának, Bokor Margitnak van hatalmas szerepe ebben a darabban. A többi szereplők is kitűnőek. (R. Mihályi Lid és Földes Dezső együttes fellépése a Vadvirágban.) Ma, szombaton és holnap, vasárnap nagy eseménye lesz az esti előadásoknak. Nemcsak hogy egy kedves, felkapott operettet adnak elő, A vadvirágot, hanem azért is, mert abban föllép a Földesi művészpár: Mihályi Lici és Földes Dezső Őket igazán felesleges bemutatnunk a komáromiaknak, hiszen mindketten kedvencei a közönségnek és Mihályi Lici most aratott fényes sikereket a Dorozsmai szélmalom Terka bájos szerepében. Földes Dezsőnél már ktssé baj van, és ez az, hogy igazgatója a társulatnak és nem szerződött tagja, mert akkor sokszor tapsolhatna igazi művészetének a közönség, de mint igazgatónak már senkise parancsol és csak akkor lép föl, amikor neki tetszik és sajnos neki nagyon ritkán tetszik. Csodálkozunk, hogy művészpárja, Mihályi Lici nem ambicionálja, hogy mellette a férje is sűrűén arassa a sikereket és nem bírja rá, hogy többször föllépjen, mert remélem, e két kedves művésziélek házas élete a többi halandókéhoz hasonló és az asszonynak is csak van valami szava és rá tudja birni, hogy minél többször szerepeljen. Mivel eddig ebben a többszöri fellépésben nem igen volt részünk, és ki tudja, hogy a továbbiakban sikerül-e az asszonyt szónak érvényesülni, hát jó lesz, ha mindenki siet megnézni A vadvirágban Földes Dezsőéket A címszerepet. Rökk Marika szerepét F. Mihályi Lici adja a tőle megszokott művészettel. Az előadás értékét emeli, hogy /?. Mihályi Vilcsi sokoldalú művészetében is lesz alkalmunk gyönyörködni. (Helyet az ifjúságnak), a iegujabb magyar vigjátékirodalom legjobb alkotása hétfőn kerül szinre. A közönségnek pompás, hangulatos, kacagós órákat fog szerezni ez a darab, mert a legjobb szereposztásban mutatják be e kiváló irodalmi terméket. (Egy görbe éjszaka), Nádassy László népszerű operettjét kedden és szerdán mutatják be filléres előadásban a legjobb szereposztásban a közönség kedvenceinek fölléptével. A közönség pompássan fog mulatni. Fellép a szinház állandó vendége R. Mihályi Vilcsi is. Takács Oszkárnak, a közönség népszerű kedvencének lesz ragyogó szerepe ebben a darabban (Megismétlik a dorozsmai szélmalmot) és pedig csütörtökön. Az a tüneményes siker, amelyet a Dorozsmai szélmalom operett elért és az az örvendetes tény, hogy a harmadik előadása is zsúfolt házat vonzott, arra indította az igazgatóságot, hogy csütörtökön újra szinrehozza, Mihályi Lici és Mihályi Vilcsi felléptével. Színházi műsor: Földes Dezső Nyugalszlovenszkói Magyar Színtársulata a Katii. I.egényegyletben. Az előadások kezdete d. u. 3, este 149 órakor. Helyárak: szombat, vasárnap ós ünnepnap este 2.50—10 Kc-ig, hétköznapokon és a délutáni előadásokon 2—6 Kc-ig. Szombat délután Naplemente előtt, Haup mann Gerhart hatalmas drámája az eredeti szereposztásban Szombat este F. Mihályi Lici és Földes Dezső fölléptével a Vadvirág Anday Ernő slágeroperettje. \ Vasárnap délután Tisztelt ház, nagy operett. Vasárnap este F. Mihályi Lici és Földes Dezső fölléptével a Vadvirág operett (Dérer Iván tiszteletére.) Hétfőn Helyet az ifjúságnak, kacagtató vígjáték. Kedden és szerdán Egy görbe éjszaka Nádassy Lázzlő nagy operettje. Csütörtökön F. Mihályi Lici fölléptével A dorozsmai szélmalom, nagy operett. Társadalmi s kultúráiét Komáromban és vidékén FEBRUAR 2: A Komáromi Jóté kony Noegylel és a Jókai Egyesület teadélutánja a Jókai Egyesület kultűrllázában. FEBRUÁR 3: Ref. Egyházi Énekkar hangversenye a Jókai Egyesület kullurházában, este 6-kor. FEBRUÁR 13: (szerdán este) Hangverseny a városi Népkonyha javára a Jókai Egyesület kulturliázában FEBRUAR 16: Diákbál a Jókai Egyesület kulturliázában. FEBRUAR 17: Este 8 órakor a Komáromi Iparoskor bálja a Jókai Egyesülel kulturliázában. FEBRUAR 23: Este 5 órai kezdettel Karitász piknik a Légényegyesütetben. MÁRCIUS 2: (szombat) a Katolikus Legényegylet bálja. MÁRCIUS 5: (húshagyó kedd) a KFC bálja a Jókai Egyesület kullurházában. * A helybeli s a vidéki rendezőegyesülcleket kérjük, hogy ebbe a rovatunkba rendezéseiknek címét s dátumát velünk röviden s időben közölni szíveskedjenek, farsangi naptárunk teljessége végett. — Lopások sorozata Szitnőn. A tél nyomora ugyancsak megnövesztette a lopások számát. Különösen érezhető ez Szimőn, ahol a napokban sűrűn fordultak elő lopások. Ismeretlen tettesek Szabó István kamrájából két zsák lisztet, Szapu Nándortól 3 q. búzát, Sajtos Illéstől pedig ludakat és tyúkokat loptak e! nagy számban. KOMÁROMI SZÍNHÁZ.
