Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-16 / 5. szám

1935. január 16. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldar. KOMÁROMI SZÍNHÁZ. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy építészeti irodámat Komáromban, Rákóczi Ferenc u. 36. szám alatt megnyitottam. Midőn már előre is biztosíthatom a n. é. közönséget, hogy minden az építészeti szakmába vágó munkát a legolcsóbban és szakszerűen fogok végezni, kérem szives támogatását. SCHINDLER ALFRÉD okleveles építész-építőmester Komárom, Rákóczi Ferenc utca 36. Telefon 57. u A dorozsmai szélmalom az úgynevezett népies operettek közé tartozik, amolyan átmenet a népszínmű és az operett között és ez a műfaj mindinkább népszerűbb lesz. A Do­rozsmai Szélmalom magyaros motivumú dalaival, magyar táncaival fölvonultatja a falusi élet népszerű alakjait: a fű­szerest, a béres gazdát, a cselédleányo­kat, az állomásfőnököt egy-két pesti figurával együtt: kikopott szinésznő stb. Csak éppen hogy a cigány hiány­zik a darabból. A cigány motívumot a hatalmas c/go'nykerekek képviselték, amelyeket Farkas József, ez a kitűnő akrobata táncos vetett a levegőben. Mihályi Lici Terka szerepében igazán megmutatta sokoldalúságát. A szelíd, kezes szerelmes leánytól a tüzrőlpat­­tant menyecskejeiöltig a női szív min­den skáláját végig játszotta szerepében a nézőtér meleg és zajos tapsai kö­zött. Kedves játéka, behízelgő éneke, tüzes tánca ez alkalommal se tévesz­tette el hatását és a kihívásnak, újrá­zásnak se vége, se hossza, Ez különö­sen akkor volt sűrű, amikor a kitűnő karmester Teszt Vidor által irt Vágy van e dalban cimü igazán kedves fülbe­mászó dalát énekelte. A viharos tet­szésnyilvánításból természetesen a ki­váló szerzőnek is jutott bőven. A ked­ves dal hamarosan népszerű lesz ná­lunk is. R. Mihályi Vilcsi, mint bár­mama ezúttal is megmutatta nagy művészetét »és szerepe közben állandó volt a nevetés a kacagás, a taps. Hasonlót mondhatunk Takács Osz­kár szerepléséről is, aki a falusi boltost adta, falrengető kacagást váltván ki. Erdélyi Edit ez alkalommal is tempe­ramentumos, csupa élet volt. Vajda Rózsi természetes élethűséggel játszotta meg a kis cseléd szerepét Fenyő Tusi talán kissé túlzott Rezsin szerepében a karzat viharos tetszésére. Bodó József a földesurat meleg átérzéssel, rokon­szenvesen adta Rozs József, a társulat legtisztább kiejtésű színésze, mint min­dig, ezúttal is beleélte magát szerepébe és igen jó alakítással emelte a darab sikerét: Thaisz Imre nagyon jól bele­illeszkedett Bödön Ödön szeleburdi szerepébe és sok derűs percet váltott ki. A többiek is jók voltak kis szere­peikben is. (b. j) Az Abbé. Az Abbé előadását, prózai előadá­sok látogatottságához képest szokatla­nul nagy közönség nézte végig s be­bizonyosodott, hogy nemes erkölcsi tendenciájú színműnek, jól játszott prózának van akkora nézőközönsége, mint bármelyik könnyű operettnek. Igaz, hogy Az Abbé előadását már jóhir előzte meg s a közönség így különös szeretettel nézte végig a gyó­­nási titok szentségét még élete árán is tiszttletbentartó jóságos abbé történe­tét. A téma nem uj s minden évtized­ben előkerül sikerült vagy kevésbbé sikerült feldolgozásban. A feldolgozás ezúttal sikerült. A derék, jóságos, okos abbéról szól a történet, aki előtt egy gyilkosnak felesége meggyónja a férj gonosztettét. A gyanú azonban magára az abbéra hárul, az abbé vállalja he­roikusán, mártirmódon a gyanút, a börtönt s a halált, mert nem akarja megtagadni papi mivoltát. Szerencsére a gyilkosság tettese az utolsó pilla­natban elárulja magát s az abbé szabad lesz. Nagyszerű alkalom szép, hatásos jelenetekre. Nem hisszük ugyan, hogy hasonló esetre ne volnának a gyón­tató atyák részére fölmentő szabályok s a téma többet ne mondott volna, mint adott esetben ember mondhatna, de igy, a tuiságig merítve ki a témá­ban rej!ő lehetőségeket: nagyon ha­tásos, fordulatok és érdekes darabot sikerült Írnia Paul Anthelme-nek. Az abbé szerepében Galetta Ferenc remekéit. Ez a színművész gazdag skálájú ember, aki számára idegen szerep­körökben is otthon van. Ezek a sze­repkörök nálunk bonyolult kérdőjelekké válnak, — néha rátalál egy-egy mü­­vés£ a,ynegfdelp szerepkörre, néha elvéti. Kevés itt a színész s mindent kell játszaniok, egyformán szerepet vállal­­niok operettben, drámában, napról­­napra játszaniok, próbáiniok, csoda-e hát, ha olykor nem érik el a művészet tetejét? Az Abbé azonban jó előadás volt s benne Galetta erős, markáns egyé­niség. Noha szerintünk a Naplemente Előtt-ben még jobb volt, az Abbé is kitűnő alkalmat adott Galetta ember­ábrázolási tehetségének, a lélekszinek­­nek megmutatására. Kissé patétikus a stílusa, — ez művészi felfogás dolga s ha ebben a hangnemben játszik is, ha jól csinálja, nyert ügye van. Vol­tak nagyon közvetlen, szivjóságos sza­vai, gesztusai; minél inkább emelke­dett a dráma kulminációs pontja felé, annál jobban bontakozott ki Galetta művészete is, hogy igaz emberré vál­hasson. Nagyon jó volt Mányai Lajos, minden mozdulata, szava, a tökéletes színészt adta: nagyon tud játszani, úgyszintén Takács Oszkért is szeret­tük nézni : alakítása belülről fakadt, minden figuráját élettel s egyéniség­gel teliti meg ő is Mihályi Lici külö­nösen a dráma későbbi képeiben volt nagyon meggyőző, finom : a kezdeti jelenetet tulszenvedően, tullágyan ját­szotta. Nagyon jó drámai szinésznő. Mihályi Vilcsinek volt egy nagyon hatásos, szivbemarkoló jelenete, mes­ter ő ezekben. Bokor Margit rövid szerepét is élettel, lendülettel töltötte meg s egyre inkább kiviláglik, milyen jó drámai szinésznő. Nagyon előnyös volt Ross József a püspök komoly, magasztos figurájában : az ilyen nyu­godt szerepek igen „fekszenek“ Ross­­nak s nagyszerűen meg is tudja ját­szani alakjait. Siker. Fenyő Tusinak egyik legjobb alakítása volt a gazda­­asszony szerepe, lendületes, elhitető alakítás,szeretettel dolgozta ki. Egy-egy epizódszerepben szép, komoly játékot produkált Erdős József, Vajda Rózsi, Jancer Annus, Thaisz Imre, Farkas Jó­zsef (noha ez utóbbi túljátszott s el­rajzolt kissé) A fontos az volt, hogy a mellékszereplők is simuljanak az előadás üteméhez s ez nagyrészt sike­rült is. Kiállítás, színpad: gondos és rendes, minden részletében jó. Össze­ségében: szép prózai előadás, méltó arra, hogy sokan megnézzék, (sz. v.) (Luxemburg grófja), ezt a hatal­mas Lehár operettet eleveníti föl a társulat holnap, csütörtökön és pénte­ken. E hatalmas zenéjü operett első bemutatója már negyedszázad előtt volt és igy az újabb generáció már nem igen ismeri és igy a mai közönségnek valósággal újdonság számba megy. Színházi műsor: Földes Dezső Nyugatszlovenszkói Ma­gyar Színtársulata a Katii. Legényegy­letben. Az előadások kezdete d. u. 3, este 1/4,9 órakor. Helyárak: szombat, vasár­nap ős ünnepnap este 2.50—10 Kc-ig. hétköznapokon és a délutáni előadáso­kon 2—6 Ke-ig. Szerdán: Mihályi Lici fölléptével a Dorozsmai szélmalom, operett. Csütörtökön és pénteken: Luxemburg grófja, Lehár nagy operettje. Szombat és vasárnap Vadvirág ope­rett. (Vasárnap Dérer Iván tisztele­tére.) (Leszállították a színházi helyára­kat.) A Földes-színtársulatnak igen helyes ötlete, hogy a helyárakat fil­léresre csökkenti. Ezentúl a legvéko­nyabb pénzű szinházkedvelő is járhat színházba: a helyárak lényegesen ol­csóbbak lettek, mint Érsekújváron. Első hely 6 K, második hely 5 K. Vonatkozik ez hétköznapokon. Vasár­nap az árak maradnak. Az állóhely ára mindenképen marad a régi. — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osz­tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógy tényezői: rádiumkezelések, bél­fürdők (enterocleaner, Darmbad),' szívbetegeknek • -kímélő és pihenő­kúrák (elektrocardiograph) szénsav­fürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád gyógytermek, astíi­­maszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai sebészet, cinlőplasztika, orrkor­rekció, arcinegfiatalítás (ránceltünte­tés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltebb átalányárban stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314 — iratkozzunk be a városi ma­gyar közkönyvtárba! A téli esték unalmát üzzük el a jó olvasnivalókkal és iratkozzunk be a városi magyar közkönyvtárba, amelynek közel tízezer kötetes könyvállománya bőséges anya­got nyújt a kultúra barátainak. Beirat­kozni és könyvet váltani hétfőn, szer­dán és pénteken délután 2-5 órák között lehet. Beiratási dij nincs. A könyvtári dijak nagyon alacsonyak. A komáromi városi magyar közkönyvtár nagy előnye, hogy nyomtatott kataló­gusok, könyvtári címjegyzékek állanak az olvasók rendelkezésére, amelyekből otthon, kényelmesen kiválaszthatja min­denki a neki tetsző könyveket. — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, állandóan friss pasz­­terizált zsámbokrétí teavaj. Sajt­különlegességek. Prágái gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hor­­nimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asz­tali fajborok, Mumm és Pommery fran­cia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graham kenyér. Római marónk A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Hág coffein­­mentes kávé kapható. — Autóverseny Afrikán át. A közeljövőben rendezik a világ legna­gyobb autóversenyét 14 000 kilométeres távon. A versenyző gépkocsik Algírból indulnak. Johannesburgban lesz a cél. A győztes autó vezetője 10.000 font dijat kap. A verseny előkészületei még hónapokig tartanak. A startra előre­láthatólag csak december elején kerül sor. A világ leghíresebb vezetői közül eddig negyvenen jelentették be rész­vételüket. A nagy autóverseny feltéte­lei nagyjából azonosak lesznek a mel­­bournei repülőversenyével, amennyiben nem határozzák meg, hogy a résztve­vők milyen sebességgel haladhatnak MEGHÍVÓ­A Fried Jenő-féle önse­gélyző csoport 1935. január hó 20-án, vasárnap délelőtt Va 11 (féltizenegy) órakor a Kereske­delmi Gremium nagytermében (Bafa palota) értekezletet tart, melyre a csoport tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Komárno, 1935. január 14-én Fried Jenő s. k. 16 a csoport elnöke. MEGHÍVÓ. Az Ipovitz-féle II számú önsegélyző csoport 1935. január hó 20-án, vasárnap délelőtt 11 (tizenegy) órakor a Kereskedelmi Grémium nagytermében (Bafa palota) értekezletet tart, melyre a csoport tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Komárno, 1935. január 14-én Ipovitz Jenő s. k. 17 a csoport elnöke. iTWí 1 w 1 ■ i i —hu fcggHimi&sBaaK« lasPíWiiWMificowwgfiK «■uh————fl IDr. Gartner Pál főorvos művei: Érdekfeszitő! Aktuális! Lelkibetegségek keletkezése és gyógyítása ára 23‘40 Ke Az ember harca a civilizáció rabságában Ösztön, kultúra, illúziók ára 10‘80 Ke Az öngyilkos tudata ez a szenzációs tanulmány a most megjelent . „Az öngyilkos“ cimü könyvujdonságban található ára 16 80 Ke Dr. Gartner Pál fordításában megjelent művek: Üzenet az anyáknak irta Prof. Dr. w. stekei Kisgyermekkor ára 15'60 Ke Óvodáskor és az első iskolaévek „ 21'60 „ Serdülőkor és az érettség kora „ 22'80 „ IA mocfern házasság irta Prof. Dr. w. stekei ,• ..... .v / ára 18.— Ke Ezen mindenki számára igen fontos és értékes művek, beszerezhetők a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-^Komárom Masaryk tttea, 29.. 1 ■■■'«'1 1111 ■"" — ■■■"■" -. " 1 11, * * .1» i: . I v.... *. ?« ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom