Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-02 / 1. szám

4. oldal >K0MÁRÜM1 IJAPOK« 1935. január 2. KOMÁROMI SZÍNHÁZ. Jól vaB, kedves közönség ! — Halálozás. Mint őszinte rész­véttel értesülünk, Trunecz Mária, éle­tének 61-ik évében december hő 28-án elhunyt. A megboldogult a régebbi időkben a Komáromi Legényegylet és a Kath. Egyházi Énekkar kuiturmun­­kájában éveken át önzetlenül közre­működött és szereplésével sok erkölcsi és anyagi sikert szerzett a nevezett magyar egyesületeknek. Kihűlt por­részeit december 30-án délután helyez­ték a róin. kath. temetőben örök nyu­galomra. Béke hamvaira ! — Grémium! közlemény. A Ko­­márno-Járási Kereskedelmi Grémium elnöksége közli, miszerint 1935. évi január hó 6-án, vasárnap délelőtt V, 11 (féltizenegy) órakor a grémium hiva­talos helyiségében: Bafapalota I. eme­let, a grémium tagjai részére adóügyi tárgyalást tart, amelynek keretén be­lül ismertetni fogjuk főleg azon tudni­valókat, amelyekre az adóalanynak a közeljövőben esedékessé váló adó­vallomások helyes összeállításánál szüksége van. Az előadáson résztvesz­­nek a helybeli pénzügyigazgatás kép­viselői is. Felhívjuk a grémium tag­jait, hogy e fontos tárgyú előadáson minél r nagyobb számban jelenjenek meg Érdeklődőket minden társadalmi rétegből szívesen látunk. A grémium elnöksége. — A kurtakeszi iskola karácso­nyi ünnepe. Hagyományos szeretettel és bensőséges melegséggel ünnepelte a kurtakeszi róm. kath. hitközség ma­gyar iskolája karácsony ünnepét. Az uj iskola tantermében felállított és dú­san feldiszitett karácsonyfát az iskola tanulói vették körül, kikhez Nagy Pé­ter esperes plébános mondott szívhez szóló szavakat és emlékeztette őket a szeretet nagy napjára, Jézus születé­sére. Majd az ajándékok kiosztása kö­vetkezett és minden tanuló cukorral telt csomagot kapott, mig a szegényebb gyermekek között ruhát és cipőket osztottak ki. Este az iskola tantermé­ben szinielőadást tartottak. Előadásra került „Árva Peti karácsonya“ 3 fel­vonásban és Jó tettért jót várj“ 1 felvonásban A szinüitig megtelt elő­adást a hallgatóság meghatottan él­vezte és a szép és tartalmas játék sokaknak könnyet csalt szemébe. Az előadást háromszor ismételték meg. A színdarabnak betanítása és gyönyörű kiállítása a fáradhatatlan tantestület érdeme, a község pedig újólag be­bizonyította szeretetét és áldozatkész­ségét, hogy anyagi segítségével hozzá­járult a szegény gyermekek felruhá­zásához. — A Komáromi Jótékony Nőegy­let a |ókai Egyesülettel együtt 1935. január hó 12-én d. u. 5 órai kezdettel rendezi e szezonban II. teaestjét. Külön meghívókat most nem bocsájtunk ki, ezúton kérjük a tisztelt közönség szi­ves megjelenését. Kitűnő jazzról és Íz­letes buffetről gondoskodunk. Jótékony Nőegylet. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok­nak a nemesszivű adakozóknak, aktk a Hefler Szilád árvaház növendékeinek karácsonyi ajándékait szives adomá­nyaikkal biztosítani szivesek voltak, — továbbá azoknak, akik személyes meg­jelenésükkel szerény kis intézetünk ka­rácsonyi ünnepélyét az árvákra nézve oly bensőségessé és örömteljessé tet­ték, — az árvák igaz gyermeki szívből fakadó hálás köszönetét tolmácsolja Jakab István, az intézet gondnoka. — Uj jelzések a vonatok indu­lásánál. Legközelebb a csehszlovák vasutaknál uj jelzéseket vezetnek be, mellyel a vonatot indító tiszt az utazó közönséget a gyors beszállásra fogja figyelmeztetni. Nappal a szolgálatot teljesítő tisztviselő a kézijeízőtáblát né­hány pillanattal az indulás előtt víz­szintesen tartja, mig a sötétség beáll­tával kéklámpáját a vonatmenet irá­nyában néhányszor ide-oda lengeti. Amint a tisztviselő a fenti jelzéseket abba hagyta, a vonatba nem szállhat be senki, mert utána már is indul a vonat. Az uj jelzések megkezdésének napját rövidesen közük. — Marica grófnő, Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjének az előadására készül a magyarkomáromi Zenekedvelők Társasága. Tekintve az ottani műkedvelők nagy erősségére, igen szép előadásra számíthat a kö­zönség, nagyon szépen viselkedtél a szini­­évadnyitáskor. Telt ház tapsolt a be­mutató előadás művészetének. Meleg, kedves, hangulatos, közvetlen este volt. Hiába mondja egv ősrégi köz­mondás,'hogy minden jó, ha a vége jó, ez mindenre áll, csak a színészet­re nem. Itt nagyon fontos, hogy az elején legyen hangulat, kedv és ra­gaszkodás a közönség részéről a szí­nészei iránt. A szezon kezdetének hangulata nyomot lájjjMj.-. ez egész szi­­niévadra. Az első á& kihal a szezon végére is. Azro .. -él­házai a legjobb reklámja a sz.„ . nek, mert barátok, ismerősök kői ^ ben hangulatot csinálnak a színészet iránt és a hangulat-lavina mind na­gyobb lesz. Furcsának látszik, hogy dicséretet kap tőlünk a közönség, hogy az első este megtöltötte a színházat, hiszen ez kötelessége is a közönségnek, — mondhatnák sokan. Igen, kötelessége, de sajnos, a komáromi közönség ezt a kötelezettséget nem mindig ismer­te. Jaj nekem, ha visszaszáll a lelkem az évek hosszú során, amikor elő­ször ültem a nézőtéren, még nem mint kritikus, hanem csak néző, vagy ha azokra az évekre gondolok, ami­kor már mint kritikus néztem végig a darabokat, hány oly7an szomorú szezonnyitó előadás nyomasztó emlé­ke száll a lelkembe, amikor csak mi, szabadj egyesek ültünk a nézőtéren. Egyszer, emlékszem, az előadás előtt fölüzentünk az akkori direktornak, hogy ne tartsák meg az előadást csu­pán a mi kedvünkért. A rendező je­lentse ki a függöny előtt, hogy7 a mai előadás technikai okokból elmarad. Az igazgató visszaüzent, hogy csupán presztízskérdésből meg kell tartani az előadást, csak arra kér bennünket, hogy az előadás végéig maradjunk ott. Hányszor zokogott a táviró drót­ja, amikor a leégett társulat vész, SOS sürgönyöket küldött a minisz­tériumba, a Szinészegyesületekhez, hogy7 a Párisi Nagy7 Áruház elégése lakodalmas menet az itt működő szín­társulat leégéséhez képest. Jött már ide kormánybiztos is a nyomorgó szí­nészek ügyét rendezni. Jött pénzse­gély is, ha az se használt, valamelyik népszerű csillagot küldték le, hogy7 nevével, művészi játékával csalogassa a közönyös komáromiakat a színház­ba. Egyszer emlékszem, az aranyos Szentgyörgyi Lenke libbent ide és pár este megmentette a szegény7 színésze­ket a koplalástól. Hánszor kelleti szi­­nészmentő társadalmi akciót kezde­nünk és házaltunk a jegyekkel, mint most a jutalomjátéka előtt álló szí­nész. Fölcsaptunk konferansziénak és írtam a legtehetségtelenebb színészről a dicséretektől szinte csöpögő olyan kritikát, hogy már azért is a pokolba kell jutnom. Különben mindig lágy­szívű kritikus voltam és most már a kritikus szigorúságát átadom ride­gebb szíveknek. Az én lelkem nem bírja cl, hogy valakinek szomorúságot okozzak. Szóval, ha visszatekintünk a ko­máromi színészet történetére, olt sok szomorú epizódot találunk, amelyek arra késztetnek, hogy most megdi­csérjük azt a komáromi közönséget, amelyet de sokat korholtam (I. i. szinikritikáimban azért mindig szid­­lam valakit: a közönséget). Igen, meg­dicsérjük azt a komáromi közönséget, amely ezúttal mégis tudta, hogy7 a megnyitó előadásra illik megtölteni a nézőteret. Kedves közönség, embereid meg magad és tarts ki a színészet mellett az évad végéig, hogy a direktornak még a drámai előadások alatt se jus­son eszébe sírni, hogy a primadon­nától a görlökig minden álom a taps­ról, a sok-sok virágról és ékszerről, a sok szép kritikáról beteljesüljön. Hadd hozzon a Színházi Élet a ko­máromi szezonról is valami mesés házassági hírt, hogy- mondjuk az ob­iigát pöstyéni maharadzsa Komáro­mon keresztül utazott haza Indiába és megnézett nálunk egy előadást. A többi már filmszerű gyorsasággal pe­reg le. A megtetszett csillag hamaro­san maharadzsáim lesz. A férfi mű­vészeknek legyen itt is sok-sok titkos imádójuk, kapjanak a bakfisoktól (amennyiben vannak még ilyenek a világon) titkon elsírt könnyektől him­lőhelyes leveleket és mivel szerelmes levelekből még a hősszerelmes se él­het meg, a jutalomjáték hozza meg az erkölcsi siker mellé az anyagit is. Azzal végzem, amivel kezdtem: kö­szöntelek kedves jó közönség abból az alkalomból, hogy nem adtál alkal­mat arra, hogy megszidjalak, hanem megdicsérhettelek. Adja az Ég, hogy - y legyen a szezon végéig... (—ayjó—) Sárga liliom. Bibó Lajos operettben felújított Sár­ga Liliomával nyitotta meg a Földes színtársulat idei évadját, amely-et Her­­czeg Géza és Zágon István ültettek ál operettmiliőbe Krasznay--Krausz Mik­lós kedves és fülbemászó malódiái kí­séretében. A darab, mint ma a legtöbb ope­rett, nagyszínpadra készült. Sok képre van osztva és a kiállításban, a szem­­kápráztatásban van benne a fősúly. Természetes, ezt kisszinpadon, külö­nösen a Legényegylet egészen kis szín­padán megoldani szinte lehetetlen Mégis, amennyire csak lehetett, a Föl­des-társulat egységessé, gyorsan pergő­vé tette, egészen szép kiállításban hoz­ta ki, úgyhogy hozzávéve a szereplők jó játékát, ismét egy7 vidéki viszonylat­­ban elsőrangú előadást kaptunk. A darabban Bakoss Margit a prózai sikere után, most már mint énekes primadonna is bemutatkozott és mind­járt hozzá is tehetjük, hogy nagy és kiérdemelt sikerrel. Prózája, megját­­szátsai a főerőssége, de kellemes hang­ja is jól érvényesült. Méltó partnere volt Bodó József, aki nem csak fess megjelenésével, hanem játékával és énekével is nagy sikert aratolt. Erdélyi Editről fölösleges írni: tessék megnéz­ni, hogy7 táncol, Egy szubrettről azl hiszem, fölösleges mást megírni. Part­nere, Thaisz Imre kitűnő prózája, gro­teszk mozdulatai és tánca újszerű a sok akrobatizáló komikus után. Duett táncszámaik hamarosan a közönség kedvenceivé fogják avatni őket. Boss József igazi magyar ura éli. Gidetta Ferencet ezúttal már hozzáillő szerep­ben láttuk, kár, hogy még mindig nem hallottuk a hangját. Farkas Jó­zsef akrobatikus táncszámai, különö­sen duett-száma Erdélyivel nagy sikert érL el és a közönségnek így módjában volt ily7en számot is látni. Nagyon jó megoldás ez a két ellentétes táncos: kiegészítik egymást. Nagyon kedves és élénk volt Vajda Rózsi groteszk cselédlány alakítása. Takács Oszkár, Mányai Lajos és Erdős József kis sze­repükben is a tőlük elvárt jó játékot ímijtolták. A többiek is mind hozzá­járullak a darab sikeréhez. Nem szabad megfeledkeznünk Fest Vidorról, aki »Mihályi-bácsi < öröké­ben nagy hozzáértéssel vezényelte az igazán jó zenekart. - y, — y. Öméltósága soffőrje Sablonoperelt: sőt még azok közül sem a jobbak közé tartozik. Még ope­rett-miliőben is lehetetlen és szegényes tartalmát szellemtelen viccei sem mentik meg. Egyedül a zenéje az, ami­éri érdemes előadni. Mindezek előrebocsájtása után az előadásról azt kell írnom, hogy7 jó volt. A színészek játéka kárpótolt ben­nünket a szövegkönyv szegénységéért. Ezúttal láttuk és hallottuk először Ba­lettá Ferencet bonvivánt szerepben. Hangjában nem csalódtunk, sőt min­den várakozásunkon felüli: mint ter­jedelemben, mini színezetben, kelle­mességben és ezúttal játéka is kifogás­talan volt. A szövegkönyvtől eltérő kiszólásai borzalmas vastagok és Íz­léstelenek. Erre pedig nagyon kellene vigyáznia, különösen kisszinpadon, vi­déken. Bokor Margitról ezúttal is el­ismeréssel kell írnunk. Egészen új, az eddigi szerepeitől teljesen eltérő alakítást kaptunk tőle. Ismét prózája volt a jobb, még hangját nagyon be­folyásolta rekedtsége. Erdélyi Edit szo­kásos jó táncszámain kívül ezúttal já­téktudását is csillogtatta: nagyon ked­ves, eleven volt. Takács Oszkár az el­csépelt operett figura gyüge vezér­­igazgatójából lágy tónusában a szoká­sos sablon-alaktól egészen eltérő figu­rát tudóit kihozni. Nagy szinikultúrá­­ja nagy erőssége mint a prózai, mintáz opérett-larsulatnak. Méltó partnere volt Vajda Rózsi, aki ezúttal jólfekvő szerepében legjobb alakítását nyújtotta. Nagyon jó volt ezúttal ismét Bodó is. 'Thaisz Imre kis szerepében is meg­mutatta képességeit. A többiek is mind jó játékot nyújtottak, talán Ross Józse­fet kell mint kiemelkedői fölemlíte­nünk. Ezúttal láttuk először a görlöket. Táncuk, ha egészen még nem is egy­öntetű, de sokkal jobb. mint amennyit a múlt alapján elvárhattunk. A darabot a társulat igen szép ki­állításban hozta ki, amelyet Galetta Ferenc nagy7 hozzáértéssel rendezett. A zeneszámok sikere Fest Vidor mun­káját dicséri. — y, —ij. Szilveszterkor a Földes-társulat mint Komáromban, mint pedig Ujvárolt jól­­kíkerül t kabaré-estet tartott. R. .Mihályi Vilcsi, a közönség ked­vencének vendégszereplése. Holnap, csütörtökön kedves viszontlátásban lesz része a komáromi közönségnek, kedvenc művésznőjét, R. Mihályi Yil­­csit látjuk viszont egy7 estére a szín­padon. R. Mihályi Vilcsi kiforrott és sokoldalú művészetét nem kell a mi közönségünknek dicsérni. Ismeri azt mindenki. Mihályi Vilcsi egyforma nagy művész a víg- és a drámai sze­repekben. Nagy művészele könnyen tört útat a művésznőnek és ma már Budapest egyik előkelő színházának ünnepelt tagja. Holnap, csütörtökön, mint vendég lép föl nálunk egy nagy­hatású orosz darabban, a Tovaris címűben, amelyben egy képviselőnőt ad R. Mihályi Vilcsi alakító művé­szete és közvetlen, belülről jövő hu­mora különösen érvényesülni fog eb­ben a szerepében. (Búi a Savoyban), a legulóbbi ope* rettirodalom egyik leghatalmasabb al­tosa tölti be a hétvégi műsort. Ez a pompás, látványos és hatásos zenéjű operett ugyanis pénteken, szombaton és vasárnap este kerül bemutatóra a legjobb szereposztásban és fényes ki­állítással, új díszletekkel. A darab iránt igen nagy7 érdeklődés nyilvánul meg. (Sárga liliom). Ezt a népszerű ope­rettet, amely7 a megnyitó előadáson osztatlan sikert aratott, ma. szerdán este megismétlik az ismert szereposz­lásban. Színházi műsor: Földes Dezső N yugatszlovenszkói Ma­gyar Színtársulata a Kath. Legényegy­letben. Az előadások kezdete d. u. 3, este G9 órakor. Helyárak: szombat, vasár­nap és ünnepnap este 2.50 10 Kc-ig, hétköznapokon és a délutáni előadáso­kon 2—S Kc-ig. Szerdán: Sárga liliom, nagy operett. Csütörtökön: II. Mihályi Vilcsi föllép­tével: Tovaris, vígjáték 4 felvonás­ban. Pénteken: Bál a Savoyban, nagy, lát­ványos operett. Szombaton d. u. Tovaris, vígjáték 1 felvonásban. Szombaton este: Bál a Savoyban, nagy, látványos operett. Vasárnap d. u.: Öméltósága soffőrje, operett. Vasárnap este: Bál a Savoy7ban, nagy, látványos operett. X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkoban. Rubovics Hermann pék Tratena, Ilko­­vics Jenő és neje Erzsébet volt dro­­gueria tulajd. Dovhoje, jelenleg Ró­zsahegy, „Élite“ divatház Michalovics K. (túl. özv. Mihalovics Mórné), Be­regszász, „Textiliana“ Mandl Lenke szül. Bleyer textilkeresk. Kassa, Knizsek Vencel famegmunkáló gyár Munkács, Hochmann Gizella csemegekeresk. Po­zsony, Kraszczenics Ferenc szabó Po­zsony, Tandlich Miksa vegyeskeresk. Besztercebánya. — Csődök: Kantorak Viktor asztalosmester Rimaszombat, Gazdasági Iparvállalat Singer József és Tsa, Érsekújvár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom