Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-06-05 / 45. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAKOK« 1935. június 5. hatatlanságban, az önzetlenségben! Végül az Isten áldását kérte további működésére és az egyesületre és átnyújtotta az ünnepeltnek a Nőegylet tisztikara és választmánya emléktárgyit, egy díszes ezüst virágvázát, a szeretet virágaival. A megragadt» hatást keltett ünnepi beszéd után Galambos Zoltán ref. lelkész a református egyház elnöksége nevében tolmácsolta a presbitérium és az egész egyházközség jókívánságát és fejezte ki mélységes köszönetét a kiváló elnöknek, az egyház szegényei, iskolásgyermekei és elhagyatottjai érdekében kifejteit önzetlen és odaadó munkálkodásáért. Bensőséges szavakkal emlékezeti meg azokról a nemes emberbaráti erényekről, amelyeknek az egyház és a jótékonyság szolgálatában való megszakításnélküli gyakorlásában minden idő)>en férjével együtt igaz példnadással járt és jár elöl a gyülekezetben. A Mindenható áldását kérte a mindenki által tisztelettel övezett elnökre és működésére. A mély hatást keltő magvas beszéd után P e t h ő Sándor közs. iskolai igazgató az iskola nevében mondott szívből jövő köszönetét az ünnepeltnek, Jánossy Lajos evang. esperes-lelkész meleghangú levélben üdvözölte a lelkes buzgalommal működő elnököt. Még Vásárhelyi Károly tanár, egyesületi titkár intézett lendületes üdvözlő beszédei a Nőegylel melegszívű és fáradságot nem ismerő elnökéhez, akit a tisztikar és a választmány nevében biztosított ragaszkodó szeretettről és készséges támogatásáról. P a p K o v á c b Elemente nagy meghatottsággal válaszolt az üdvözlésekre, amelyek váratlanul érték s éppen azért értékesek számára. Isten segítségével kész továbbra is munkálkodni a Nőegylet nemes céljaiért, ami annyival is könnyebb lesz, mert az ő munkatársai eddig is a legnagyobb önzetlenséggel támogatták s kéri őket, hogy a jövőben is maradjanak hűséges vezetői az egyesületnek. Hálás köszönettel fogadja a jókívánalokat és a szép emléktárgyat és szívéből kívánja, hogy a Nőegylet tisztikarának és választmányának munkásságából fakadjon áldás az egyesületre. Az elnök szavait meleg ováció követte. Áttérve a tárgysorozatra, Vásárhelyi Károly titkár jelentést telt az egyesület 193!. évi működéséről. Az egyesület az elmúlt évben is áldásos munkát végzett a jótékonyság terén. A szegények segélyzésének hathatós előmozdítására két szeretetvendégséget és egy nyári mulatságot (kóstolót) rendezett, amelyeknek jövedelme lehetővé telte, hogy az elmúlt évben az állandó szegénygondozást, az iskolás gyermekek ruhasegélyezését és az egyházak nemes intézményeinek támogatását fokozottabb mértékben gyakorolhatta. A pénzbeni és ruhasegélyekre több mint 10.000 koronát fordított az egyesület az 1934. évben. A jelentés köszönettel adózik az elnöknek és a vezetőség tagjainak, akik az elmúlt évben is nagy buzgóságoL fejteitek ki az egyesület feladatainak megvalósításában. A közgyűlés a titkári jelentést egyhangúan tudomásul vette, mely után F ü 1 ö p Etelka pénztáros terjesztette elő az 1934. évi zárszámadásokat, amelyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott és a felmentvényt a pénztárosnak és ellenőrnek megadta. Az 1935. évi költségvetést 10.060 koronában állapította meg a közgyűlés, mely az egyesület elnökeinek, tisztikarának és választmányának önzetlen működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A közgyűlés az ünnepelt érdemes elnök meleg éltetésével ért véget. — Sorozatos leköszönések. Érdekes dolog foglalkoztatja a iarkasdi közvéleményt. Az ottani sportegylet vezetősége egymásután mond le tisztségéről. Először a főpénztáros, aztán az elnök, majd az aielnök és az intéző mondott le állásáról. Az ok nem ismeretes. Szerencse, hogy a megüresedett állásokat mindjárt be is tudják tölteni és a farkasdi sportegylet azért tovább virágzik. Szabadtéri ünnepi játékok a tatai Esterházy parkban. Június 20-án, Űrnapján Wágner Tannhäuser operáját adja elő a budapesti operaház. — Saját tudósítónktól. — Maholnap már bezárulnak a színházak kapui és ránk köszöni a szabadtéri előadások ideje. A salzburgi szabadtéri ünnepi játékok hamarosan gyökerei vertek Magyarországon is és Hon ti Ferenc és gróf Bánffv Miklós mesteri rendezései Szegeden (Az ember tragédiája) már az egész művelt világ figyelmét magára vonta. A szabadtéri előadásoknak megvan az a vonzó erejük, hogy az ember lelke vágyik a természetes miliő közé a festett és vetített kulisszák helyett. A tatai Esterházy gróf volt az első, aki Magyarországon a szabadtéri előadásokat újra felelevenítette, a tatai százados park, amely valóságos botanikus kert egzotikus fáival és növényzetével, a leggyönyörűbb keret a szabadtéri .előadásokhoz. Két évvel ezelőtt saját szerzeményéi leutalta be Esterházy és egy mithologiai halléttel, tavaly a Bajazzó című opera és Csongor és Tünde ballelt bemutatásával olyan élményt nyújtott a sok-sok ezerre menő kö-Hogyan ófalmazza a város polgárait az árvíztől. A Tó uccában évenként kiönti a lakosokat a nagyobb zápor. Beszéljenek a hivatalos adatok és a feljelentés arról, hogy mi történt május 28-án. I. Az árinenlcsílő levele a város elöljáróságához 1932-ben: 1932. június 2-án a következő levelet intéztem Komárom városához: »A június 1-i délutáni esőzés alkalmával meggyőződést szereztem arról, hogy' a városi csatornák torkolatánál elhelyezeti szivattyútelepnek az eső után cca 20 perccel csak egyik, valószínűleg legkisebb szivattyúja volt működésben annak ellenére, hogy a kb. háromnegyeöórával előbb megindult zápor s a magas dunai vízállás, mely a szabad lefolyást meggátolta, a szivattyútelepek egyéb gépeinek megindítását is szükségessé telte. Mivel ezen tény által a csatornákban lefolyó víz fél óra hosszáig anynvira felduzzasztatolt, hogy az a csatornákból kifolyt és a pincehelyiségeket elöntötte, oda irányul kérelmem, szíveskedjék a szükséges szivattyúk kellő időben való meg nem indításának okát kivizsgálni s mivel az esel nem elsőízben fordul elő, az esetleges hanyagságot szigorúan megbüntetni, a jövőre nézve pedig oly irányú intézkedést és rendeletet kiadni, hogy a szivattyúk a zápor megindulásakor azon a a 1 üzembe helyezhetők legyenek és pedig annyi egység, amennyi az eső nagyságához képest a csatornákból összefolyó vizet. a megengedett vízszín betartásával kiemelni képes. Amennyiben ez az intézkedés már előzőleg ki volt adva, úgy kérem azok be nem tartójának példás megbüntetését, mivel a város lakossága egyesek hanyagsága mialt károkat nem szenvedhet. Tisztelettel kérem, hogy jelen beadványomat esetleg a városi tanácsnak is előterjeszteni, de szíves intézkedéséről minden esetre értesíteni szíveskedjék. < Gyalokay, igazgató. II. A város 1933-ban válaszol a levélre és a »starosta« szokása szerint minden szépei és jól igér. »Komárno városától. 10238/1932. t. szám. 1932 évi június 2-án kell és a polgármesteri hivatalhoz intézett s a csatornatelepre vonatkozó panaszbeadványára a következőkben válaszolunk: A panaszolt üzem késedelmes üzem behelyezésének okát megvizsgáltam és megállapítást nyert, hogy az üzemzavar miatt, bár a szivattyúk üzemben voltak, de mégsem — junius 4. zönségnek, hogy azt senki se fogja elfelejteni. A Csongor és Tünde című haltéit az ősi park százados és égig nyúló fái alatt meseszerű és álomba ringató volt és a fényhatások, a pompás tűzijátékok nemcsak a kicsinyek, de a nagyok leikébe is belem ark olt. A tatai Esterházy parkban a szabadtéri előadások sorozatát az idén is folytatják, és pedig június 20-án, Űrnapján, Wágner: Tannhäuser operája kerül színre, azaz a szabadba. Közreműködnek a budapesti Operaház művészei, zene- és énekkara. Vezényel Ferencsik János, rendező ifj. Oláh Gusztáv. A tatatóvárosi szabadtéri előadások rendező bizottsága mindent elkövet, hogy az úrnapi operaelőadás és az azt követő garden-party minden tekintetben sikerüljön. Az előadás iránt máris akkora az érdeklődés, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb közönség fog gyönyörködni a művészi játékban. teljesítették maximális teljesítményüket, mert ugyanazon a napon a gázgyárban is, mint amely hajtóerőt szolgáltat az üzemnek, a kemencéken nagyobb javítási munkák voltak folyamatban — és ezen körülmény okozta a szivattyútelepen a rendellenes működést. A panasznak az a része, hogy a legszigorúbban utasíttassanak a jövőben a szivattyútelepen szolgálatot teljesítő alkalmazottak kivállképen akkor, amikor nagy víz következtében a csatornahálózat a nagy víz folytán le van zárva, megtörtént azzal a figyelmeztetéssel, hogy a jövőben hasonló eseteknél a legszigorúbb eljárást fogom foganatosítani. Kérem, hogy jelen válaszomat iudomásul venni szíveskedjék és remélem, hogy a jövőben intézkedésem folytán a szivattyútelep hasonló panaszokra okot szolgáltatni nem fog. Komárno, 1933. március 29. Tisztelettel Csizmazia s. k. sktrostá.« Feljelentés a város ellen, meri szivattyúja megint aludt és a polgárok pineéi ismét megtettek vízzel. A szivattyútelep mire is való és a híres központi műhely mindig üzemzavarban van? Mivel e hó 28-án d. u. háromnegyed 2 órától háromnegyed 3 óráig tartott esőzés alkalmával valószínűleg ugyanezen eset megismétlődött s így a város majdnem összes lakosainak pincéi döntetlek, tiszteletiéi kérem, bőgj' a fenti ügyel pártatlanul megvizsgálni, az esetleges mulasztásokat megállapítani s azokat a legszigorúbban megtorolni szíveskedjék. Megállapítottuk, hogy a pincék elöntése csak akkor fordul elő, ha a Duna magas vízállása miatt a városi csatornahálózatból a víz csak szivalytyúzás állal távolítható el. Ez az eset állt fenn, mivel e hó 28-án a vízállás a komáromi mércén 387 cm volt, vagyis a városi csatornahálózatból szabadon nem folyhatott ki. A csatornatclep gépei a leeső 20 mm óránkénti csapadékra méretezve vannak, vagyis ha kellő időben megindíltattak volna, úgy ezen esőt el kellett volna tudni lávolüaniok anélkül, hogy a kiöntések megtörténtek volna. Tekintettel azon óriási kárra, amely a házak alapjainak alámosása és az egyéb szivattyúzási költségek folytán felmerültek, magánjogi igényeink fenntartása mellett kérjük annak hivatalos megállapítását: 1. Milyenek voltak a vízállások a csatornatelepnél külvíz, belvíz 12 órakor, 1 órakor, 2 órakor, /a3, y23, 343, 3 és 1/41 órakor. 2. Melyik gép hány fordulattal és mikor indult, mikor állt meg, hány gép járt összesen? 3. Ha nem működött volna kellő időben valamennyi gép, miért nem, és mi volt az oka, hogy nem működött? További lépéseinket a megejtendő vizsgálat eredményéhez képest fogjuk eszközölni. Komárom, 1935. május 29. Aláírások. Tizenkét év után újra szinreliozta a Komáromi Kath. Legényegylet a régi szereplőkkel Farkas Imre „Debrecenile kéne menni“ c. bájos darabját. Felcsendültek újra a régi kedves melódiák. — A közönség tüntetőleg tapsolt régi kedvenceinek. Saját tudósítónktól. Ugyancsak kedves estet szerzett vasárnap a Legényegylet figyelmes vezetősége közönségünknek. Valóságos lelkifiatalítót nyújtott a nézőknek és a közönség úgy érezte, mintha tizenkét évvel lett volna fiatalabb, amikor újra láthattuk Farkas Imrének végtelen bájos, kedves operettjét, a Debrecenbe kéne menni címűt, amely ezelőtt tizenkét esztendővel nem kevesebb, mint 14 zsúfolt házat vonzott. Magának a kedves darabnak a felújítása is élmény azok részére, akik 12 évvel ezelőtt látták a darabol, de kétszeresen lelki gyönyörűséget nyújtott a nézőknek az a körülmény, hogy a darabot a régi szereplőkkel láttuk. Egy-két szereplő (Zsidek Pölyi és Makkv Manci) kivételével a régi gárda mosolygott ránk a színpadról R. Moly Margittal, a komáromiak kedvenc primadonnájával az élén, aki megcáfolta ezúttal is az idők folyását, mert olyan fiatalos, lányos kedvességgel, bájjal játszott, énekeli és táncolt, mint amikor először játszotta ezt a végtelen kedves szerepét, a Gretiét. Igazi, vérbeli művészete sugározta be az egész előadást, amelynek világító és melegítő lelke volt. Üde, csengő hangján előadott dalai (a levélária: írom ezt a levelemet félve, Ott, a kék hegyeknek alján, Haragszom rád stb.) éppen olyan nagy hatást keltettek, mint amikor premierje volt a darabnak. Játéka művészi, az érzések legfinomabb árnyalatát is kifejezésre juttató. Tánca tüzes, mint egy fiatal, bájos leányé. — junius 4. Hasonlóan fiatalos, leányos bájjal adta szerepét, Lollit, L. Nagy Bözsi, akiről szintén nehéz elhinni, hogy már mama és a kislánya az oldallépcsőn ugyancsak nagy igyekezettel nézte, hogy hogyan játszik a mama? Játéka finom, szívből jött és; a szívekbe küldött volt. Kellemesen csengő hangja már túlszárnyalja a műkedvelőktől megszokott hangot. És mit mondjunk Riszdorfer Macáról, a komáromiak kedvenc Maca nénijéről, aki ma is éppen úgy riszálla a láncot, mint ezelőtt 12 évvel. Hiába no, csak mi néző közönség, lettünk öregebbek, de a szereplők ugyancsak dacoltak az idő elmúlásával. D o b i s 11 u s a legnagyobb élethűséggel adta a fiáért aggódó édes anyát, éppen úgy, mint Nagy Sándor az édesapa szerepéi. Hegyi Lajos most is olyan hetyke, délceg legény volt Pista szerepében, mint az, első előadásokon. Szerepét most is pompásan adta. Mii szóljunk Kaubek Károly Hubert papájához? Alakítása már régen átlépte a műkedvelőség határait. Játéka hivatásos színésznek is dicséretére válnék. Nemcsan a köpönyege és az esernyője volt ugyanaz, mini 12 évvel ezelőtt, hanem az igazán finom, disztingvált játéka is. Ugyanezt mondhatjuk P.ataky József Tommyjára is. Palakv a komáromi műkedvelőgárda kitűnő komikusa szintén elmehetne hivatásos színészek közé is. ötletes, temperamentumos és mozgékony. Nem túlozunk, amikor azl mondjuk, hogy
