Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-05 / 45. szám

2. oldal. »KOMAROMI LAKOK« 1935. június 5. hatatlanságban, az önzetlenségben! Végül az Isten áldását kérte továb­bi működésére és az egyesületre és átnyújtotta az ünnepeltnek a Nőegy­let tisztikara és választmánya emlék­­tárgyit, egy díszes ezüst virágvázát, a szeretet virágaival. A megragadt» hatást keltett ünnepi beszéd után Galambos Zoltán ref. lelkész a református egyház elnöksé­ge nevében tolmácsolta a presbitéri­um és az egész egyházközség jókíván­ságát és fejezte ki mélységes köszöne­tét a kiváló elnöknek, az egyház sze­gényei, iskolásgyermekei és elhagya­tottjai érdekében kifejteit önzetlen és odaadó munkálkodásáért. Benső­séges szavakkal emlékezeti meg azok­ról a nemes emberbaráti erényekről, amelyeknek az egyház és a jótékony­ság szolgálatában való megszakítás­­nélküli gyakorlásában minden idő­­)>en férjével együtt igaz példnadással járt és jár elöl a gyülekezetben. A Mindenható áldását kérte a mindenki által tisztelettel övezett elnökre és működésére. A mély hatást keltő magvas beszéd után P e t h ő Sándor közs. iskolai igazgató az iskola nevében mondott szívből jövő köszönetét az ünnepelt­nek, Jánossy Lajos evang. espe­res-lelkész meleghangú levélben üd­vözölte a lelkes buzgalommal műkö­dő elnököt. Még Vásárhelyi Ká­roly tanár, egyesületi titkár intézett lendületes üdvözlő beszédei a Nő­­egylel melegszívű és fáradságot nem ismerő elnökéhez, akit a tisztikar és a választmány nevében biztosított ra­gaszkodó szeretettről és készséges támogatásáról. P a p K o v á c b Elemente nagy meghatottsággal válaszolt az üdvözlé­sekre, amelyek váratlanul érték s ép­pen azért értékesek számára. Isten segítségével kész továbbra is munkál­kodni a Nőegylet nemes céljaiért, ami annyival is könnyebb lesz, mert az ő munkatársai eddig is a legna­gyobb önzetlenséggel támogatták s kéri őket, hogy a jövőben is marad­janak hűséges vezetői az egyesület­nek. Hálás köszönettel fogadja a jó­­kívánalokat és a szép emléktárgyat és szívéből kívánja, hogy a Nőegylet tisztikarának és választmányának munkásságából fakadjon áldás az egyesületre. Az elnök szavait meleg ováció követte. Áttérve a tárgysorozatra, Vásár­helyi Károly titkár jelentést telt az egyesület 193!. évi működéséről. Az egyesület az elmúlt évben is áldásos munkát végzett a jótékonyság terén. A szegények segélyzésének hathatós előmozdítására két szeretetvendégsé­­get és egy nyári mulatságot (kóstolót) rendezett, amelyeknek jövedelme le­hetővé telte, hogy az elmúlt évben az állandó szegénygondozást, az is­kolás gyermekek ruhasegélyezését és az egyházak nemes intézményeinek támogatását fokozottabb mértékben gyakorolhatta. A pénzbeni és ruha­­segélyekre több mint 10.000 koronát fordított az egyesület az 1934. évben. A jelentés köszönettel adózik az el­nöknek és a vezetőség tagjainak, akik az elmúlt évben is nagy buzgóságoL fejteitek ki az egyesület feladatainak megvalósításában. A közgyűlés a titkári jelentést egy­hangúan tudomásul vette, mely után F ü 1 ö p Etelka pénztáros terjesztette elő az 1934. évi zárszámadásokat, amelyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott és a felmentvényt a pénz­tárosnak és ellenőrnek megadta. Az 1935. évi költségvetést 10.060 koroná­ban állapította meg a közgyűlés, mely az egyesület elnökeinek, tisztikarának és választmányának önzetlen műkö­déséért jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott. A közgyűlés az ünnepelt ér­demes elnök meleg éltetésével ért véget. — Sorozatos leköszönések. Ér­dekes dolog foglalkoztatja a iarkasdi közvéleményt. Az ottani sportegylet vezetősége egymásután mond le tiszt­ségéről. Először a főpénztáros, aztán az elnök, majd az aielnök és az intéző mondott le állásáról. Az ok nem isme­retes. Szerencse, hogy a megüresedett állásokat mindjárt be is tudják tölteni és a farkasdi sportegylet azért tovább virágzik. Szabadtéri ünnepi játékok a tatai Esterházy parkban. Június 20-án, Űrnapján Wágner Tannhäuser operáját adja elő a budapesti operaház. — Saját tudósítónktól. — Maholnap már bezárulnak a szín­házak kapui és ránk köszöni a sza­badtéri előadások ideje. A salzburgi szabadtéri ünnepi játékok hamarosan gyökerei vertek Magyarországon is és Hon ti Ferenc és gróf Bánffv Mik­lós mesteri rendezései Szegeden (Az ember tragédiája) már az egész mű­velt világ figyelmét magára vonta. A szabadtéri előadásoknak megvan az a vonzó erejük, hogy az ember lelke vágyik a természetes miliő közé a fes­tett és vetített kulisszák helyett. A ta­tai Esterházy gróf volt az első, aki Magyarországon a szabadtéri előadá­sokat újra felelevenítette, a tatai szá­zados park, amely valóságos botani­kus kert egzotikus fáival és növény­zetével, a leggyönyörűbb keret a sza­badtéri .előadásokhoz. Két évvel ezelőtt saját szerzemé­nyéi leutalta be Esterházy és egy mithologiai halléttel, tavaly a Bajaz­­zó című opera és Csongor és Tünde ballelt bemutatásával olyan élményt nyújtott a sok-sok ezerre menő kö-Hogyan ófalmazza a város polgárait az árvíztől. A Tó uccában évenként kiönti a lakosokat a nagyobb zápor. Beszéljenek a hivatalos adatok és a feljelentés arról, hogy mi történt május 28-án. I. Az árinenlcsílő levele a város elöl­járóságához 1932-ben: 1932. június 2-án a következő le­velet intéztem Komárom városához: »A június 1-i délutáni esőzés al­kalmával meggyőződést szereztem ar­ról, hogy' a városi csatornák torkola­tánál elhelyezeti szivattyútelepnek az eső után cca 20 perccel csak egyik, valószínűleg legkisebb szivattyúja volt működésben annak ellenére, hogy a kb. háromnegyeöórával előbb meg­indult zápor s a magas dunai víz­állás, mely a szabad lefolyást meg­gátolta, a szivattyútelepek egyéb gé­peinek megindítását is szükségessé telte. Mivel ezen tény által a csatornák­ban lefolyó víz fél óra hosszáig any­­nvira felduzzasztatolt, hogy az a csa­tornákból kifolyt és a pincehelyisé­geket elöntötte, oda irányul kérel­mem, szíveskedjék a szükséges szi­vattyúk kellő időben való meg nem indításának okát kivizsgálni s mivel az esel nem elsőízben fordul elő, az esetleges hanyagságot szigorúan meg­büntetni, a jövőre nézve pedig oly irányú intézkedést és rendeletet ki­adni, hogy a szivattyúk a zápor meg­indulásakor azon a a 1 üzembe he­lyezhetők legyenek és pedig annyi egység, amennyi az eső nagyságához képest a csatornákból összefolyó vi­zet. a megengedett vízszín betartásával kiemelni képes. Amennyiben ez az intézkedés már előzőleg ki volt adva, úgy kérem azok be nem tartójának példás megbünte­tését, mivel a város lakossága egye­sek hanyagsága mialt károkat nem szenvedhet. Tisztelettel kérem, hogy jelen be­adványomat esetleg a városi tanács­nak is előterjeszteni, de szíves intéz­kedéséről minden esetre értesíteni szíveskedjék. < Gyalokay, igazgató. II. A város 1933-ban válaszol a levélre és a »starosta« szokása szerint min­den szépei és jól igér. »Komárno városától. 10238/1932. t. szám. 1932 évi június 2-án kell és a polgármesteri hivatalhoz intézett s a csatornatelepre vonatkozó panasz­beadványára a következőkben vála­szolunk: A panaszolt üzem késedel­mes üzem behelyezésének okát meg­vizsgáltam és megállapítást nyert, hogy az üzemzavar miatt, bár a szi­vattyúk üzemben voltak, de mégsem — junius 4. zönségnek, hogy azt senki se fogja elfelejteni. A Csongor és Tünde cí­mű haltéit az ősi park százados és égig nyúló fái alatt meseszerű és álomba ringató volt és a fényhatások, a pompás tűzijátékok nemcsak a ki­csinyek, de a nagyok leikébe is be­lem ark olt. A tatai Esterházy parkban a sza­badtéri előadások sorozatát az idén is folytatják, és pedig június 20-án, Űrnapján, Wágner: Tannhäuser ope­rája kerül színre, azaz a szabadba. Közreműködnek a budapesti Ope­raház művészei, zene- és énekkara. Vezényel Ferencsik János, rendező ifj. Oláh Gusztáv. A tatatóvárosi szabadtéri előadások rendező bizottsága mindent elkövet, hogy az úrnapi operaelőadás és az azt követő garden-party minden te­kintetben sikerüljön. Az előadás iránt máris akkora az érdeklődés, hogy a tavalyinál sokkal nagyobb közönség fog gyönyörködni a művészi játékban. teljesítették maximális teljesítményü­ket, mert ugyanazon a napon a gáz­gyárban is, mint amely hajtóerőt szolgáltat az üzemnek, a kemencéken nagyobb javítási munkák voltak fo­lyamatban — és ezen körülmény okozta a szivattyútelepen a rendel­lenes működést. A panasznak az a része, hogy a legszigorúbban utasíttassanak a jö­vőben a szivattyútelepen szolgálatot teljesítő alkalmazottak kivállképen akkor, amikor nagy víz következté­ben a csatornahálózat a nagy víz folytán le van zárva, megtörtént azzal a figyelmeztetéssel, hogy a jövőben hasonló eseteknél a legszigorúbb el­járást fogom foganatosítani. Kérem, hogy jelen válaszomat iu­­domásul venni szíveskedjék és remé­lem, hogy a jövőben intézkedésem folytán a szivattyútelep hasonló pa­naszokra okot szolgáltatni nem fog. Komárno, 1933. március 29. Tiszte­lettel Csizmazia s. k. sktrostá.« Feljelentés a város ellen, meri szi­vattyúja megint aludt és a polgárok pineéi ismét megtettek vízzel. A szivattyútelep mire is való és a híres központi műhely mindig üzem­zavarban van? Mivel e hó 28-án d. u. háromnegyed 2 órától háromnegyed 3 óráig tartott esőzés alkalmával valószínűleg ugyan­ezen eset megismétlődött s így a vá­ros majdnem összes lakosainak pin­céi döntetlek, tiszteletiéi kérem, bőgj' a fenti ügyel pártatlanul megvizsgál­ni, az esetleges mulasztásokat megál­lapítani s azokat a legszigorúbban megtorolni szíveskedjék. Megállapítottuk, hogy a pincék el­öntése csak akkor fordul elő, ha a Duna magas vízállása miatt a városi csatornahálózatból a víz csak szivaly­­tyúzás állal távolítható el. Ez az eset állt fenn, mivel e hó 28-án a vízállás a komáromi mércén 387 cm volt, vagyis a városi csatornahálózatból szabadon nem folyhatott ki. A csatornatclep gépei a leeső 20 mm óránkénti csapadékra méretezve vannak, vagyis ha kellő időben meg­­indíltattak volna, úgy ezen esőt el kellett volna tudni lávolüaniok anél­kül, hogy a kiöntések megtörténtek volna. Tekintettel azon óriási kárra, amely a házak alapjainak alámosása és az egyéb szivattyúzási költségek folytán felmerültek, magánjogi igényeink fenntartása mellett kérjük annak hi­vatalos megállapítását: 1. Milyenek voltak a vízállások a csatornatelepnél külvíz, belvíz 12 óra­kor, 1 órakor, 2 órakor, /a3, y23, 343, 3 és 1/41 órakor. 2. Melyik gép hány fordulattal és mikor indult, mikor állt meg, hány gép járt összesen? 3. Ha nem működött volna kellő időben valamennyi gép, miért nem, és mi volt az oka, hogy nem műkö­dött? További lépéseinket a megejtendő vizsgálat eredményéhez képest fogjuk eszközölni. Komárom, 1935. május 29. Aláírások. Tizenkét év után újra szinreliozta a Komáromi Kath. Legényegylet a régi szereplőkkel Farkas Imre „Debrecenile kéne menni“ c. bájos darabját. Felcsendültek újra a régi kedves melódiák. — A közönség tüntetőleg tapsolt régi kedvenceinek. Saját tudósítónktól. Ugyancsak kedves estet szerzett va­sárnap a Legényegylet figyelmes ve­zetősége közönségünknek. Valóságos lelkifiatalítót nyújtott a nézőknek és a közönség úgy érezte, mintha tizen­két évvel lett volna fiatalabb, ami­kor újra láthattuk Farkas Imrének végtelen bájos, kedves operettjét, a Debrecenbe kéne menni címűt, amely ezelőtt tizenkét esztendővel nem ke­vesebb, mint 14 zsúfolt házat von­zott. Magának a kedves darabnak a fel­újítása is élmény azok részére, akik 12 évvel ezelőtt látták a darabol, de kétszeresen lelki gyönyörűséget nyúj­tott a nézőknek az a körülmény, hogy a darabot a régi szereplőkkel láttuk. Egy-két szereplő (Zsidek Pölyi és Makkv Manci) kivételével a régi gár­da mosolygott ránk a színpadról R. Moly Margittal, a komáromiak kedvenc primadonnájával az élén, aki megcáfolta ezúttal is az idők folyását, mert olyan fiatalos, lányos kedvesség­gel, bájjal játszott, énekeli és táncolt, mint amikor először játszotta ezt a végtelen kedves szerepét, a Gretiét. Igazi, vérbeli művészete sugározta be az egész előadást, amelynek világító és melegítő lelke volt. Üde, csengő hangján előadott dalai (a levélária: írom ezt a levelemet félve, Ott, a kék hegyeknek alján, Haragszom rád stb.) éppen olyan nagy hatást keltettek, mint amikor premierje volt a darab­nak. Játéka művészi, az érzések leg­finomabb árnyalatát is kifejezésre jut­tató. Tánca tüzes, mint egy fiatal, bájos leányé. — junius 4. Hasonlóan fiatalos, leányos bájjal adta szerepét, Lollit, L. Nagy Bö­zsi, akiről szintén nehéz elhinni, hogy már mama és a kislánya az ol­dallépcsőn ugyancsak nagy igyeke­­zettel nézte, hogy hogyan játszik a mama? Játéka finom, szívből jött és; a szívekbe küldött volt. Kellemesen csengő hangja már túlszárnyalja a műkedvelőktől megszokott hangot. És mit mondjunk Riszdorfer Macáról, a komáromiak kedvenc Maca nénijéről, aki ma is éppen úgy riszálla a láncot, mint ezelőtt 12 év­vel. Hiába no, csak mi néző közön­ség, lettünk öregebbek, de a szerep­lők ugyancsak dacoltak az idő el­múlásával. D o b i s 11 u s a legnagyobb élet­­hűséggel adta a fiáért aggódó édes anyát, éppen úgy, mint Nagy Sán­dor az édesapa szerepéi. Hegyi La­jos most is olyan hetyke, délceg le­gény volt Pista szerepében, mint az, első előadásokon. Szerepét most is pompásan adta. Mii szóljunk Kau­­bek Károly Hubert papájához? Ala­kítása már régen átlépte a műkedve­­lőség határait. Játéka hivatásos szí­nésznek is dicséretére válnék. Nem­­csan a köpönyege és az esernyője volt ugyanaz, mini 12 évvel ezelőtt, hanem az igazán finom, disztingvált játéka is. Ugyanezt mondhatjuk P.a­­taky József Tommyjára is. Palakv a komáromi műkedvelőgárda kitűnő komikusa szintén elmehetne hivatá­sos színészek közé is. ötletes, tempe­ramentumos és mozgékony. Nem tú­lozunk, amikor azl mondjuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom