Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-05-22 / 41. szám

1935 máius 22. »KO.HAKÜM1 LAPOK« 5. oldai Komárom, május 21. A maga nemében egészen különös 'szerencsétlenség történt a Kossuth­­léren. A Kossuth-téren, amelyet vá­sártérnek használnak, rendszerint áll néhány mutatványos hódé, körhinta. Választások után nagyszámú közön­ség szórakozott a körhinta körül, különösen a nézőközönség volt sok, amely érdeklődve figyelte a körhintán száguldó katonák vak­merő mutatványait. Az egyik utászkatona azon mester­kedett" hogy elfogja az előtte röpü­lő barátját s addig hajolt előre a hinta ülésén, amíg ki nem csúszott a derekát fogó biztosítólánc alól. Kétségbeesetten kapaszkodott a hinta láncába, a hinta azonban további argóit s a katona, körben úszva a levegőben, lábbal neki­­vágódoíl egy fának, majd innen visszacsapódott s a centrifugális erő nekivágta a nézőközönségnek. Nekirepült hatalmas erővel Bienen­stock Ilona tizenhatéves lánynak, aki a körhintát bámulta. A katonának szerencséje volt, hogy a lendületet Vigyázz nagyon rá fiam! Egy furfangos csaló különös mó­don csapott be egy somorjai asszonyt. — Saját tudósítónktól. — — május 21. Nem mindennapi módon károsított meg egy szélhámos fiatalember egy somorjai asszonyt. Zsoldos Emilia somorjai asszony­hoz beállított egy fiatalember és azt mondotta, hogy vidékre kell kimen­nie, de az édes anyja egy nagyon értékes csomagot hízott rá, amelyet nem mer magával vinni, mert hát­ha elveszti, vagy elveszik tőle. A mai cudar világban annyi a rossz ember, hogy mindentől lehet tartani. Arra kérte tehát Zsoldos Emíliát, hogy ezt ~a féltett csomagot őrizze meg addig, a lány felfogta, különben fejjel rö­pült volna a földre s szörnyethalt volna .így azonban a lány járt sze­rencsétlenül: a katona fejjel a lány mellének repiiit, bezúzta mellkasát és sú­lyos agyrázkódást okozott a lány­nak, fejcsontjai is betörtek. A sze­rencsétlen lány várbeborultan, eszméletlenül maradi a poron­don. A katona könnyebb zúzódásokat szen­vedett. A mentők megjelentek, kór­házba vitték a lányt, aki csak más­nap nyerte vissza eszméletét. Állapo­ta igen súlyos. A szerencsétlenség után majdnem második baleset is történt: amikor a súlyosan sérüli lányt a körhinta deszkapadozatára fektették, a tömeg közelrohant, hogy közelről szemlélhesse meg a szeren­csétlenül járt lányt s a körhinta deszkapadiózaisi besza­kadt a tömeg nagy; súlya alatt. Szerencsére csak kisebb ütődések kö­vetkeztek he. A szerencsétlenséget okozott ulászkatona ellen gondatlan­ságból okozott súlyos teslisérlés mi­att emelnek vádat, rnnir nvmir min ntnni ~r - mim rrro«imrrni-imiin»iiiii n amig megfordul Körivélyesről. Ha­marabb megjárná ezt az utal. ha va­laki kerékpárt kölcsönözne neki. Zsoldos Emilia átvette a csomagot, amelyen a következő felírás ékeske­dett: Csekkek és valuták ötezer koro­na értékben! Vigyázz rá nagyon fiam! Ez a felírás még nagyobb bizalmat keltett Zsoldos Emíliában a fiatal­ember iránt, aki Molnár Bélának mu­tatkozott be. A somorjai asszonynak nagyon imponált, hogy ennyire meg­bízik benne és ekkora értékű csoma­got nála mer hagyni. Bizalmat biza­lomért, gondolta magában Zsoldos Emilia és fölajánlotta neki a saját ke­rékpárját. hogy' így hamarabb meg­járhassa Körtvélyest. A fiatalember elkarikázolt és Zsoldos Emília még azon töprengett, hogyha visszajön, hát valamivel illenék megkínálni. És a fiatalember bizonyosan jó uzsonna után törölhette volna meg a száját, ha visszajön, de hát őkel­­me nem jött vissza. Zsoldos Emilia gyanakodni kezdett és fölbontotta a csomagot, amelyben valuták és csek­kek helyett összegyűrt újságpapírt ta­lált. Jelentést tett a csendőrségnek, ahol hamarosan kinyomozták, hogy a Molnár Béla néven szereplő legény valódi neve Adler Béla és körözött szélhámos, akit most még jobban, ke­resnek. Huszonötéves a Komárom— Érsekújvár közötti vasútvonal. 1910 május 10-én nyitották meg nagy ünnepségek között, mint elsőosztályu vonalat.-A menetidő azóta alig tiz perccel csökkent. — május 17. Csendes jubileumot tart a Komá­rom— érsekujvári vasút: e hónapban huszonötéves. Annyira hozzá vagyunk már szokva ehhez a fontos vonalhoz, hogy' szinte elcsodálkozunk: csak ilyen fiatal? Hogyan történhetett, hogy ilyen fontos vonalat nem építettek ki hamarább? Ha a Komáromi Lapok 25 éves évfolyamát böngészgetjük, bi­zonyos áhítattal olvassuk a pályameg­nyitás hiteles történetét: ia lap vezérhelyen, részletesen fog­lalkozik ezzel a kétségkívül neve­zetes eseménnyel, amely egy csa­pásra hozzákötötte Komáromot az észak felé elhelyezkedett községek­hez is, ez idő óta Pozsonytól Érsek­­ujvárig két vonal is szolgált az uta­sok közlekedésére. 1925 MÁJUS volt az ünnepélyes megnyitás, nes tudósítás lelkesen jelenti, reggel 7 óra 10 perckor indult lobogózott első vonat Komáromból Ér­sekújvárba, a nagyszámú küldöttség­gel. A vonat a mai magyarkomáromi állomásról indult, de megállt az uj­­komáromi« állomáson is, majd a köz­beeső állomásokon is felszálltak a kül­döttség többi tagjai. Zászlósak, virá­gosak voltak az állomások, az ég de­rüli. Néhány perccel háromnegyed ki­lenc előtt ért Érsekújvárba a vonat, itt csatlakozott a komáromiakhoz az érsekujvári küldöttség. Iíieronymi Ká­roly' kereskedelemügyi miniszter fél­­tízkor érkezett Budapestről, Ilazag Samu honvédelmi miniszterrel s nagy­számú előkelőséggel. Másfélezernyj közönség előtt Craus Károly, a nvitrai 10-ÉN A szí­­hogy a fel­főispán köszöntötte a minisztert, aki viszont viharos éljenzés közben vála­szolt. Utána villásreggeli a pályaud­varon, majd a vonat visszament Ko­máromba, az előkelőségekkel együtt. Minden állomáson külön is felköszön­­tötték a minisztert: Bajcson Kohl Me­­dárd dr. püspök, Ógyallán Konkoly- Thege Miklós. Hetényben Borza Mór ref. lelkész, Komárom nevében I lo­ir ián g János polgármester. Számtalan üdvözlőbeszéd hangzott el, — mint ilyenkor szokás s ezután hosszú ko­csisorral vonultak be Szőnyből a vá­rosba, a Dunahidakon át, az ünnepi lakomára, amely Gergely Gusztáv vendéglőjében volt, számtalan pohár­köszöntővel, jó hangulatban. A VASÚT ÉPÍTÉSÉT már 1870 körül tervezték, de csak 19.07-ben kezdték meg az építést való­ságosan is. A vonal hossza 35.3 km. elsőrangú szárnyvonal s egy másféi­­kilométeres vonal a léli kikötőbe. Tel­jes építési költsége 13 millió 400 ezer korona volt. Egymillióháromszázki­­lencvenezer köbméter földdel dolgoz­tak, a föld nagy tömegét a Dunából kotorták ki. A töltéseket nagyrészben kellett árvíz ellen biztosítani. A Nagy­­clunahíd nyílása 480 méter, a Vágóidé 200 méter. A két híd maga 3 millió 400 ezer koronába került. Tíz mérnök építette, a népszerű Bergmann Ernő MÁV. felügyelő vezetésével. Távozá­sukat a város közönsége igen sajnálta. Huszonötéves az érsekujvári vonal. Nagy öröme volt ez az akkori idők lakosainak. Csak azon gondolkodunk: miért nem csökkent a menetidő az­óta a felére? AKossuíh-tér szomorú szenzációja, Ä vidám U iírhintár.Rsfoól majdnem emberümlál lett, Nekirepüít «gy katona a nézőközönségnek. S«r«0«R«T A KFC11 már biztos bajnoka a déli kerület II. osztályának! Nem változhatik meg már az E. Rapid második és a Dunaváros utolsó helye sem! Vasárnap végre olyan forduló volt, amelyben mind a nyolc résztvevő csapat játszott. Az eredményekből most már biztos, hogy a KFC 11 nyeri a bajnokságot, mert utolsó nehéz ellenfelén, a Köbölkuti AC-on is simán győzött s ezzel tiszta két ponttal meg­előzte a nemrég még bajnokjelölt E. Rapidot. A Dunaváros saját ottho­nában ismét vereséget szenvedett, igy a helyzete maradt: utolsó. A vasárnapi fordulóról a következő tudósításaink számolnak be : KFC 11—Köbölkuti AC 4:2 (2:0) Biró: Ruzicska (Érsekújvár). Köbölkuton jelentékenyen megerő­sítve igy állt fel a tartalékcsapat: Szi­­gethy, — Csizmadia, Hadanich, — Weisz, Simon 111, Molnár, —Lengyel, Weintraub. Papp, Enoch, üleisza. Hamarosan megszületik az első gól, egy huszméteres büntető rúgást Papp alaposan belő 1:0, majd kevéssel rá Lengyel szaporítja a gólok szá­mát 2:0 Hatalmas a KFC nyomás, a csatárok egész félidőben a kapu előtt tanyáznak, de az eredmény nem változik. A második félidőben a telje­sen erélytelen Ruzicska egészen ki­engedi a kezéből a mérkőzést, a hazai játékosok kényük-kedvük szerint dur­­váskodhatnak és még ráadásra a KFCll-et sújtja Ítélkezéseivel. El is érnek egy gólt védelmi hibából 2:1. Most már rákapcsol a KFC 11 is és gyors egymásutánban gét gólt ér el Papp révén, 4:1. Az előny meglehető­sen nagy, a KFC 11 játékosai kissé leállnak, inkább csak testi épségük megőrzésére vigyáznak, majd a félidő végén még egy gólt ér el a köbölkuti együttes. A KFC 11 nem tudta kimutatni igazi képességeit, mert a pálya Jendkivül rövid és keskeny, de különösen az 1. félidőben mégis megcsillogtatta tudá­sát. Legjobbja Simon Hl. volt. A kö­bölkuti csapat tudásbeli fogyatékossá­gait erőszakoskodás és durvaságokkal igyekezett pótolni, de eredményt el­érni még a biró segítségével sem tu­dott. Ruzic-ka biró teljesen erélytelen, a közönség kiabálása megfélemlítette és igazságtalan ítéleteivel szemmellátha­­tólag nyomta a KFC 11-et Csodáljuk, hogy ilyen felkészültség is elég a biróvizsgára (—b —n.) Rapid-Egyetértés—ÉSE Í1 3.0 (3:0). Biró: Zóbel, Dunaszerdahely. Az uj felállításban játszó Egyetértés első félidőben mutatott játékával meg­­érdemehen győzött. Az uj felállítás nem egészen vált be. végleges felele­tet erre egy erősebb ellenfél felett aratott győzelem adna. Az első félidő nagyobbik részében erős Egyetértés fölény alakult ki s hamarosan három góllal terhelte meg az ügyeden kapussal rendelkező ven­dégek hálóját. Már mindenki kataszt­rófád ÉSE vereséget látott, de a ha­zaiak váratlanul visszaestek s a máso­dik félidőben már inkább a vendégek fölénye volt észlelhető. A győztes csapat felfelé Ívelő for­mát mutatott Legjobb része a csatár­sor volt, láttunk tőlük egypár igazán szép akciót. Az uj halfsor csak az első felidőben felelt meg, majd foko­zottan visszaesett. A védelemnek nem volt sok dolga. A vendégek nem adták azt a játé­kot, amit vártunk tőlük. Különösen az első félidőben voltak gyengék, majd később erősen feljavultak, ne már nem tudták megakadályozni vereségü­ket. Zobel biró nagyon jól vezette a mér­kőzést. (a. a) Gútai SE—Kom. Dunaváros 2:0(10) Biró: Hochreiter, Érsekújvár. Gyenge nivóju játékban, megérde­melt győzelmet arattak a vendégek a teljesen letört Dunaváros fölött. Maga a mérkőzés elejétől kezdve teljesen nyilt volt s csak a határozottabb csa­tárjátékot mutatott Gúta játéka dön­tötte el a mérkőzés sorsát. A gútaiak utolsó vendégjátékuk óta határozottan javuló formát mutattak. Közvetlen védelmük hősiesen küzdött, a haifsor az ellenfél fölé emelkedett, a csatársor pedig néha egész elfogad­hatóan játszott. Legjobb emberük s egyúttal a mezőnyé is, az ördöngős technikájú Beleznay volt. Minden mozdulata, labdakezelése, passzai nem mindennapos tehetséget árultak el. Igen kár, hogy fizikuma nagyon gyen­ge. Kívüle még a Szabó testvérek tet­szettek. A Dunavárosra alig ismertünk rá, rengeteg fogyatékosságot láttunk játé­kukban. Jelenleg határozottan a másod­­osztály leggyengébbje. Pedig kár, mert van a csapatban egypár igazán tehet­séges játékos. A biró egypár hibától eltekintve, megfelelt. (a. a.) Nagymegyeri SC—KMTE 4:0 (2:0) Biró: Háber (Komárom). A KMTE súlyos veresége meglehe­tős meglehetést jelent, hiszen a nagy­megyeri csapat az utóbbi időben eléggé'szerény szerepet játszott a baj­nokságban. Maga az eredmény azon­ban megfelel a játék képének: a gyenge komáromi védelemmel szemben egy gyors, gólratörő csatársor volt, amely ügyesen kihasználta az ellenfél hibáit. A KMTE különben kissé unot­tan mozgott, mintha nem is érdekelte volna a mérkőzés sorsa. Legjobb em­berét Matasits 1-ben láttuk, aki fá­radhatatlanul küzdött mindvégig, persze egyedül nem tudta megakadályozni a vereséget. A Nagymegyeri SCnagy lelkesedés­sel és győzniakarással harcol Kiemel­kedő játékot produkált Drózdy és Trestyánszky. Háber mindkét fél teljes megelége­désére bíráskodott. (z.) A szerkesztésért a főszerkesztő a felelő*. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda Iában. Komárom. Meghivő. A Jókai közmivelődési és muzeum egyesület 1935. évi möjus hó 30-an d. e. 11 órakor tartja f. évi rendes közgyűlését az egyesület kulturházának nagy­termében, melyre az egyesület tagjait és az érdeklődőket tisz­telettel meghívja az elnökség. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés az egyesület 1934. évi működéséről. 3. Az 1934. évi zárószámadás tárgyalása. 4. Az 1935. évi költségvetés tárgyalása. 5. Az elnöki tanács javaslata az elnöki tanácsban megüresedett helyek be­töltése iránt. 6. Esetleges indítványok, felszólalások. 7. Dr. Hajdú Lukács egyl. főtitkár fel­olvasása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom