Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-05-04 / 36. szám
2. oldal. 1985 májú5! 4. »KOMAROMI LAPOK« A választás alatt szabadságot kapnak a végrehajtók. A Halo Noviny c. lap írja: — A jó sajtóért, a békés választásokért, az illendő agitáeiós harc s más hasonló jelszavak sorát, úgy látszik, megtoldottá]-; egy új jelszóval, amely nagyon veszélyes térre vonatkozik. Ma már nem írnak az agrárlapok 165.000, egy év alatt elárverezett gazdatelepről és házról, de olyan hírt kaptunk, hogy a pénzügyminisztérium utasítást adót! az adóhivataloknak, hogy a választási harc idején szüntessék be az adóárveréseket. Nyilván újabb választási trükkről van szó, amelyhez az agrárpártnak fűződik elsősorban érdeke. Az adóvégrehajtók hathetes szabadságot kaptak s helyettük az agrár agitátorok árasztják el a falvakat. De az agrárpártot ez az intézkedés sem menti meg a teljes vereségtől, mert minden gazda, minden földmíves jól tudja, hogy a választásokat követő hétköznapokon isinél a végrehajtó kopogtat be a portálján és hogy a végrehajtónak annyi munkája van, az agrárpártnak köszönhető elsősorban, inert ő a felelős a történtekért, miután teljes évtized óta agrár a miniszterelnök s még egy csomó más fontos miniszteri tárca agrárkézben van. A Magyar Nemzeti Párt lelkes gyűlései a Dunamentén. Dunaradvány, Dunamocs és Karva községekben. — A munkásság tömegesen csatlakozik a magyar nemzeti párthoz. — Saját tudósítónktól. — Komárom, május 3. A magyar nemzed párt nagysikerű gyűléseket rendezett a Dunamentén: Dunaradvány, Dunamocs és Karva községekben. Ezeknek a gyűléseknek magyar nemzeti szempontból különösen az a nagy jelentőségük, hogy a nemzetközi eszmékből kiábrándult magyar munkásság tömegesen csatlakozott a lelkes hangulatban lezajlott gyűlések után a magyar nemzeti parihoz. 'A munkásság mindjobban érzi, hogy először jön az a kérdés, hogy magyar vagy-e és csak azután jönnek a többi szempontok. Dunaradványon Koczor Gyula, a párt h. országos elnöke, volt nemzetgyűlési képviselő és Varecha József, n magyar nemzeti párt munkásosztályának központi titkára voltak a szónokok, akiket a dunaradványiak virágokkal és lelkes ünneplésekkel fogadlak. Vörös Sándor helyi szervezeti el-Megbuktam. irta: Csathó Kálmán. Klárika napok óta hangtalanul jártkelt a házban. Ha pedig szóltak hozzá, összerezzent és mindig csak a harmadik kérdésre értette meg, hogy mit akarnak tőle. De hiába firtatta akárki, hogy mi baja, csak válla tvonl és azt felelte mosolygós szájjal: — Semmi a világon! A szeme azonban mérhetetlen szomorúsággal nézett ilyenkor is a kérdezőre. Körülbelül vasárnap kezdődött ez a dolog és tartott szerdáig. Szerdán eljött Manci. A kél leány elvonult a kert sarkában álló filagóriába és egész délután tárgyalt. Vacsoránál Klárika még szóllanabb volt, de már nem mutatkozott annyira szomorúnak. SVít határozott érdeklődés és kíváncsiság csillogott a tekintetében, valahányszor Guszti bácsira nézett, pedig egész esle őt nézte. Guszti bácsi Klárikának nagybátyja volt és író. Okos ember volt, a családban legalább azt tartották róla, Klárikáról pedig mindenki tudja, hogy csacsi kis leány. Olyanok voltak egymáshoz viszonyítva, mint a Mont Blanc az őzikéhez képest. A Mont Blanc nem igen vesz tudomást az őzikéről, az őzike viszont néha felnéz nők megnyitván a gyűlést Koczor Gyula és Varecha József elmondták hatásos beszédeikéi, amelyeket a hallgatóság szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott. A radványi gyűlésről Ounamocsra mentek a párl küldöttei, akikhez közijén hozzácsatl a kozol l Hegedűs Balázs körzeti titkár is. A dunamocsi gyűlésen is csaknem az egész falu részi veti. Rudi Kálmán, a magyar nemzeti párt dnamoucsi helyi szervezetének elnöke megnyitotta a gyűlést, majd Koczor Gyula, Varecha József és He-I. Hova szavaz a zsidópárt V Ez a kérdés nem ok nélkül foglalkoztatja a közvéleményt. A választásban a zsidópárl szavazóinak elégtelensége folytán nem vesz részt önállóan, nem tudott megegyezésre jutni a lengyelek pártjával sem, akik Hiinkáékhoz orientálódtak. Tehát a zsidópárl nem lekicsinyelhető szavazatai meg fognak oszolni. Hová? lágyrészük az iparos, kereskedő és középosztály« pártja felé veti tekintetét. Vezetői is ide tanácsolták. Megírtuk, hogy ez a párl becsapja a szlovenszkói választókat, hogy ez tulajdonképpen cseh iparospárt (brosúrájából alább talál idézeteket az olvasó. A szerk.) Najman urnák a pártja, aki egész életében nem volt filoszemitizmussal gyanúsítható. A másik részük a szociáldemokrata párt felé nézeget. A baloldali párt ugyan mindig a polgári osztályok gyengítésén dolgozik, amiből nem is csinált titkot, és a polgári színezetű zsidóság, melynek üzletei vannak, így olyan párl felé orientálódnék, amely párl nyíltan is érdekeik ellen dolgozik. A szociáldemokrata párl ma kisajátította a kommunista pártnak jelszavait: »Világ proletárjai egyesüljetek! és »Munkát, kenyeret!« jelszavakkal téveszti meg azokat, akik nem ismerik a szociáldemokrácia másik arcát, amely a profittól gömbölyűre hízott. Pedig van középpárt is: az egyesült magyar ellenzéki pártok, a helyi iparnak, földmivelésnek, középosztálynak a pártjai, az őslakos pártok, amelyekkel a kommunális munkában együtthaladtak a zsidó pártok. Ezek az őslakosok itt élnek és nem Érsekújvárban, vagy Pozsonyban szerzik be életszükségleteiket, hanem a helyi kereskedelem körében. Igaz, hogy ellenzéki .pártok sohasem voltak a zsidópártnak favorizáltjai, de csak a nyugati országrészen. Keleten ezt máskép fogják fel, ott a zsidóság az őslakosság oldalán áll, mert tudja, hogy életérdekei ezt így kívánják. a Mont Blancra, anélkül azonban, hogy valaha is eszébejutna, hogy közeledjék hozzá, mert tisztában van vele, hogy olt az ő számára úgysem terem semmi. Most azonban az őzike egyszerre úgy kezdett tekintgetni a havas és kopasz hegyóriásra, mintha akarna tőle valamit. A dolog nem voll feltűnő. Más nem is vette talán észre, csak maga Guszti bácsi. Hozzá volt ugyanis szokva, hogy a fiatalok rendesen nem igen hallgatnak oda, ha ő beszél az asztalnál, hanem egymásközt nevetgélnek. Most azonban Klárika áhítattal figyelte minden szavát. Guszti bácsinak feltűnt a dolog és azt gondolta magában:- Kedves kis leány ez a Klári és kezd végre megkomolyodni. Úgy látszik, lassanként feltámad az érdeklődése a dolgok iránt és kinő azokból a gyerekes és értelmetlen ostobaságokból, amikkel ezek a mai fiatalok tele vannak, amiken órákig tudnak röhögni és amiket józaneszű ember meg se tud érteni... Hogy mik azok az »értelmetlen ostobaságok «, azt Guszti bácsi nem India volna közelebbről meghatározni, de ez alá a gyűjtőnév alá foglalta mindazt, amiről a gyerekek húsz évtől lefelé egymásközt tolvajnyelven gedűs Balázs elmondták lelkesítő beszédeiket, nagy hatást keltvén a hallgatóság tömött soraiban. Dunamocsról Karvára mentek a szónokok. ahol bár a gyűlés későn lett hirdetve, de azért mégis hatalmas tömeg várta a párt kiküldötteit és nagy figyelemmel és lelkes hangulatban hallgatták meg a szónokokat: Hegedűs Balázs és Varecha József titkárokat, akik Ábel Lajos helyi szervezeti elnök melegszavú megnyitója után mondották el beszédeiket. Itt különösen igen sok munkás iratkozott be a pártba. Eperjes, Kassa, Ungvár példái ezt mutatják. Érdemes lenne c felelt gondolkozni. II. Az iparospárl igazi arculata. Időzzünk egy percig ennél a sokarcú pártnál, mely iparos is, kereskedő is, sőL középosztály is. Majd idézünk azután bizonyítékot ennek a pártnak igazi arculatának megismerése érdekében. Megírtuk, hogy Szlovenszkón ez 'a párt elhallgatta, hogy cseh iparospárt a címe, itt nem találjuk acseliszlovák jelzőt, mely megfogja a lépvesszőre tévedt magyar szavazót. A pártnak most jelent meg a röpirata, ebből megtudjuk, hogy a cseh iparospárl milyen elveket követ. Mi igazi nacionalisták vagyunk. Az iparosok és kereskedők (t. i. a csehek) résztvettek minden nemzeti akcióban, szokolegyleteket alkoltak. Mindig azt a jelszót követte: »A cs eh gyermek cseh iskolába való.« »Tanúi vagyunk annak, hogy fiataljaink (t. i. a cseh nemzethez tartozók) nem kaphatnak alkalmazást olyan vállalkozásoknál, melyet csehnémet kapitalisták tartanak fenn. Ellenben ezek a vállalatok birodalmi németeket, magyarokat, osztrákokat alkalmaznak (ami lehetetlenség, meri idegen állampolgár munkát nem kaphat. Szerk.) »Az iparosság nemzeti párt, mert nemzeti iparosságnak és kereskedőosztálynak a pártja. Azt akarjuk, hogy az igazi nacionalizmus legyen, mely a cseh emberi felemeli és az államban uryá akarja tenni. Azért vagyunk igazi nacionalisták, mert azt akarjuk, hogy a cseh nemzet kebelében száz és százezernyi önálló, független, boldog és megelégedett iparos és hivatalnok létezzék. « Vájjon beszélt-e erről Komáromban a kedves és szeretetreméltó Lisle a képviselő úr? Talán Bircsák fecsegtek és amit ő öreg fejjel sokkal kevésbé volt képes megfejteni, mint gyerekkorában azokat a diskurzusokat, amiket az öregek folytatlak előtte. És mert Guszti bácsi író voll, tehát mindennek és mindenkinek megértője, mérhetetlenül haragudott mindenre, amit érthetetlennek talált. Saját megnyugtatására kénytelen volt hipotézisekhez folyamodni az ilyen dolgokkal szemben, akárcsak a tudomány és éppen olyan joggal, mint ahogy a régiek megállapították, hogy a természet irtózik az ürességtől, kimondta, hogy a fiatalok hülyék. Ez volt a legmegnyugtatóbb magyarázata számára annak, hogy nem képes őket megérteni. Elvégre azL csaknem mondhatta magában, hogy ő a hülye? De ahogy a tudományban néha meglepő fordulatok egészen új magyarázatát szolgáltatják a dolgoknak, éppen úgy megdőlt vacsora után Guszti bácsi előtt is a Klárika vele szemben valjó viselkedésének az az eredeti hipotézisén alapuló megfejtése is, hogy a kis leány azért kezd figyelni őrá, mert komolyodik. Mikor ugyanis bevonultak a pipázóba és a többiek leültek bridzsezni, ő pedig elmerüli egy keresztrejtvényben, Klárika odasettenkedett hozzá és megszópártVézér is megfeledkezett erről, pedig a pártvezér úr szerel is, tud is beszélni. Sőt megkockáztatjuk, hogy ezekről a magyar mozgalmainkban mindig résztvett Fried Jenő sem tudott. Hol van ill szó a magyar iparosról? a magyar kereskedőről? Nyiljék fel a szemük a világtalanoknak és az elvakílottaknak csak úgy, mint az elvakultaknak és értsék meg, hogy Boldogulásukat csak a sorstestvérekkel együtt kereshetik. III. Lássuk a szoedemeket, mit Ígérnek nekünk és maguknak. A mélységbe zuhant város, Komárom Óh, a szoedemek! Ezek az igazi gascognei legények és C s i z m a z i a a kapitány! Most ugyan a városházán a vizsgálat lefelé hatol és történelmi dokumentumok kerülnek napfényre a gázgyár régi mérlegeiben, de lesz oil egyéb más is. Ha nem találná meg a vizsgálat, majd szolgálni fogunk dátumokkal is egyéb dolgokról, milliók sorsáról, tízezrek utalványozásairól, szóval a szoedem gazdálkodásról. Régen megírtuk, hogy ez a virtsaft egyenlő a leégéssel és úgy látszik, amit írtunk, azt megerősítette az idő. Mit telt a szociáldemokrata gazdálkodás Komáromban? Dolgozott a szakszervezel erősítésén, városházán, városmajorban, központi műhelyben (amely diktál a városi képviselőtestületnek), iskolákban és mindenhol, ahová elért a keze. Már pedig a szoedem kezek hosszúak. Odaajándékozta értékének egyharmadrészén a kikötőt az államnak és azl mondta, hogy itt mindig csak a komáromi munkások fognak dolgozni. Úgy is lett volna, ha közbe nem jönnek az ukránok, meg a morvántúli expanzió. Nagy garral felépítették a munkásházakat, azokról kiderült, hogy ingyenes lakói vannak, akik után az állami lakbéradót meg kellett fizetni. Tehát csupa nyereség. Jöttek a milliók, Ham pl elvtárs, a szociális biztosító elnöke szorgalmasan a postára adta azokat és itt belefektette a bölcs szoedem gazdálkodás pelróleumaszfaltba. A milliók clfogyatkozának, már a közvágóhídra nem is maradt (kétmillió korona külön fiókban volt éltévé erre a célra a városi tak. pénztár trezorjában!). »Mi alkotunk, nem mint elődeink!: Csakugyan alkottak még aszfaltot is és meg is kapták sikeresen az aszfalt-pereket, a pótado-lefoglalásál, az adminisztráció azonban inegsántult és ma is menetképtelen. A városi alkalmazottak és a nyugdíjasok minden negyedik vagy ötödik hónapban kapnak fizetési (a legtöbb csak hónt) és így bizonyára ambiciózusabbau dolgoznak. Nincsen pénz, lítolta: Guszti bácsi kérem, beszélni szeretnék magával.- Na kis leányom? felelt Guszti bácsi kedvesen, de azért azon a kissé fölényeskedő és leereszkedő hangon, ahogy általában szokott a fiatalokkal. Leereszkedő és vigasztaló modor volt ez, valami olyasmi volt mögötte, mintha yzl akarná mondani, hogy a fiatalság nem baj, majd elmúlik, nem kell miatta kétségbeesni, — Mi baj?- Egy nagy szívességre szerelném kérni. Mire lelkem? Parancsolj! Tudom, hogy Guszti bácsi a legokosabb ember a világon... No, no! - - dörmögte Guszti bácsi szerényen, de azért nagyon jól esett neki az elismerés, sőt a fiatalságról való véleménye is javuló irányzatot mutatott ebben a pillanatban. — Tudom, hogy Guszti bácsi mindent meg tud érteni és éppen azért kérem. Nekem egy levelet kellene írnom egy... egy fiúnak. De fogalmam sincs róla, "hogy mit írjak neki. Tessék megírni helyettem. Hiszen Guszti bácsi úgy tud írni, mint senki. Guszti bácsi egyszerre harminc évvel érezte magát fiatalabbnak. Hát igen! Ez az! Az író fiatal marad, Választási szemle.
