Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-24 / 33. szám
4. oldal. »KOMAROMI «AßOKt 1935, április 24. Az ismeretlen Komárom. Komáromi földek, házhelyek, vetemények sorsa. Rövid pillantás a tavaszi föld-viszonyokra. — április 23. Mit vessen a gazda? A napokban különös hirdetmények jelenlek meg a délszlovenszkói és így a komáromi hirdetőoszlopokon is. A mezőgazdákhoz szóltak a hirdetmények, a gabonaegyedárusító társaság adta ki s felszólítja a gazdákat, hogy csökkentsék gabonavetésük mennyiségét, kevesebb búzát, rozsot, zabol vessenek, hogy kevesebbet arathassanak s vessék rá magukat lokép a kerti vélemény félékre, dohányra, kukoricára, takarmányra. A hirdetmény áprilisban érkezett, tehát egy teljes hónappal késeit el. A csallóközi gazdák régen elvetették már gabonájukat, amikor a hirdetményt olvasni volt szerencséjük. Ha mostan isniét gabonatúltermelés lesz s a gazdák elégedetlenkedni fognak az árak miatt, könnyű lesz a felelet: »Kihirdettük, hogy óvakodjék mindenki gabonát termeszteni!" A gazda azzal érvel, hogy földjén évszázadok óta gabona terem, arra van berendezkedve, hogy a dohánytermesztés engedélyét nem mindenkinek adják ki, hogy gyümölcsfának nem mindegyik talaj alkalmas és takarmányból nem lehet jól pénzelni, végül azt is érvül hozza majd föl, hogy a hirdetményt későn látta meg: minden panasza hiábavaló lesz, a gabonatársaság a hirdetményre fog mutatni s azzal hárít el magától minden felelősséget. Okszerű, okos előadásokkal kellene a gazdákat megtanítani az újfajta, úgynevezett racionális termelési módra. De a Csallóköznek meg kell hagyni gabonatermesztését! S végül, ki biztosít róla, hogy a jugoszláv, vagy a román gabona mellett jó ára lesz a repcének s a dohánynak, a takarmánynak s a csallóközi gyümölcsnek? Utinenli földeket Komáromban nem szeret senki vásárolni. Miért? Magyarul megmondva azért, mert lopják az átmenti termést. Hosszú regényeket lehet erről a problémáról írni: a földbirtok után állító gazdák, bármilyen hevesen vágynak is földek után, nem vásárolnak utmentén földet, nem szívesen bérelnek úgynevezett várföldet, mert mire a betakarítás ideje következik, még a lövet is elhordják a termésnek. Télre a földek kerítését is ellopják. Kukoricahordáskor már előre megbeszéli a kocsis és az orgazda, hol fog a kocsival »véletlenül feldőlni« s hol szedhet föl az orgazda nagymennyiségű csöves kukoricát. Akadt birtokos, aki kénytelen volt termékeit azon zöldjében eladni, mert a komáromi határban oly nagy a tolvajok száma. Komáromból rengeteg ut vezet et, azok mentén mind kockázatos a termelés. Építeni sem mernek az emberek a külvárosokban: talajvíz éppúgy fenyegeti őket, mint a tolvajlás. A városi telkeken ráadásul még a tehermentesítés is külön probléma. Minden városi telket először hosszú utánjárással tehermentesíteni kellene, hogy építkezni tudjon rá az új tulajdonos. A sok építkezési akadály között ez is egy jelentős. Komárom amúgy is nehezen épül, fejlődik, a városi birtokokon levő hatalmas bankteher még jobban nehezíti az építkezést. Már érvénybe lépett a nemzetközi vásár utazási kedvezménye a magyar vasutakon Külföldi államok és kiállítók tömeges részvétele a májusi budapesti vásáron. —- Ünnepi Istentiszteletek. A komáromi izraelita hitközség kulturbizottsága értesíti a hitközség tagjait, hogy a Peszách-ünnepi istentiszteletek a következő időkben tartatnak meg: f. hó 23- án, az ünnep előestéjén, 6 ó. 45 p. 24- én reggel 6 ó. 30 p., d. e. 10 ó., d. u. 4 ó. és este 7 ó. 25 perckor. 25- én reggel 6 ó. 30 p., d e. 9 ó. 30 p. hitszőnoklattal és d. u. 4 órakor. — Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Raider Adolfné szül. Ungar Jusztina, életének 54-ik, boldog házasságának 29-ik évében hosszas szenvedés után április hó 21-én elköltözött az élők sorából. A megboldogult kihűlt porrészeit kedden helyezték nagy részvét mellett a helybeli iz.r. temetőben örök nyugalomra. Az elhunytban Ruider Adolf jóhirnevü fakereskedő szeretett nejét gyászolja. Béke hamvaira! — Kersék János síremlékének leleplezése. Még élénken él emlékezetünkben Kersék János dr. rokonszenves neve, akinek mély vallásosságtól áthatott szép költeményei, kedves hangulatú zsánerképei és színművei a szlovenszkói magyar nemzeti kisebbségi irodalomban tiszteletreméltó helyet biztosítottak az aránylag korán és váratlanul sirbadőlt költőnek. A feledhetetlen emlékű költő a barsi református egyházmegyének köztiszteletben álló gondnoka volt és áldott porait a lévai ref. temetőben fogadta magába az édes anyaföld. Sírja fölé a magyarság hálás kegyeletének dokumentálására diszes emléket emeltetett, melynek ünnepélyes leleplezése junius 2-án fog végbemenni. A síremlék-bizottság az ünnepi beszéd megtartására Balogh Elemér dunáninneni kerületi püspököt, az egyetemes református egyház konventi elnökét kérte föl. « — Helyi pártszervezetí ülés. A magyar nemzeti párt komáromi szervezete április 24-én, szerdán este 7 órakor, a párt kerületi helyiségében (Deák Ferenc ucca 3.) választmányi ülést tart. Az ülés tárgyát a csütörtökön tartandó kerületi választmányi ülés képviselőinek megválasztása és a választásokkal kapcsolatos teendők megbeszélése képezi. — Orvosi hír. MUDr. Gross Károly, praktikus orvos, a trencséni és komárnoi közkórház volt segédorvosa 1935 április 1.-től átvette dr. Szóbél Etel rendelőjét Komárnőban, Thaly Kálmán-utca 10. Rendel: 10—12,3—5. Telefon 141. — A Dalegyesület működőkarának énekpróbái a húsvéti szünet után, április 25-én, csütörtökön este 8 órakor újra megkezdődnél:. Csütörtökön a basszus-szólamoknak, hétfőn pedig a tenor-szólamoknak lesz gyakorló órája. A Dalegyesület elnöksége ezúton is felkéri a működőkar tagjait, hogy a próbákon pontosan és teljes számban szíveskedjenek megjelenni. — Zeneiskolai hangverseny. A városi zeneiskola tantestülete április 28-án, vasárnap este 8 órakor, a Jókai Egyesület Kulturházának előadó nagytermében jótékonycélu növendék-hangversenyt rendez. A hangversenyen az iskola növendékei közül közreműködnek Pick Aliz (5 éves), Fekete Sándor, Sütt testvérek, Banai Tóth testvérek, Vizváry István, Denk György, Prekopp László, Döme Ferenc, Somogyi István, Basilides Zoltán, Rotter Rózsi, Soős Margit, Szulcsányi Rudolf, Podhorszky Matild, Sárközi Béla, Nagy Alice, Kőváry Mária, Dosztál Miklós és Kroneroff Zsófia. A hangversenyre belépődíj nincsen, csupán a műsor megváltása kötelező 3 koronáért, a tiszta jövedelmet az iskola a város szegényeinek juttatja. A városi zeneiskola tantestülete ezúton hívja meg az érdeklődő zenebarátokat és a közönséget a változatos és nivós műsoru hangversenyre. — SzMKE-est Ógyallán. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet ógyailai szervezete vasárnap, április 28-án, érdekes kuiturestet rendez, vonzó programmal. A kulturest műsora: Dr. Kenessey Kálmán megnyitó beszéde. Mihola Gyuszi saját szerzeményű dalait adja elő cigánykiséret mellett. Szalay Ferenc Petőfi-verseket szaval. „Magánóra“-kettős szinijelenet, előadja Chalupeczky J. és Tímár Emma. Az est iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Kezdődik fél 9-kor. Nagy nemzetközi találkozóra készül Budapest. Nem politikáról, hanem gazdasági összejövetelről van szó. Május 3-án nyitják Budapesten a Nemzetközi Vásárt 'és ez az alkalom, amelyre a gazdasági érdekeltek öszszejövetelét várják. A vásár, mely fennállásának 30-ik évfordulóját ünnepli, ezúttal nemcsak a Duna-völgyében élő nemzetek, hanem Európa, sőt egy kissé az egész világ eseménye. Ezt többek között abból is látjuk, hogy az idei vásáron a római egyezmény két tagtársán — Olaszországon és Ausztrián — kívül, önálló fiavillonban vonul fel Lengyelország, a három Balti-állam és Egyiptom is. Különös érdeklődést keltett, hogy Franciaország is leleszi névjegyét a magyar vásáron, anol a francia vasutak és idegenforgalmi érdekeltségek fejtenek ki igen komoly7méretű propagandát. A külföldiek sorában ezenkívül számos egyéb ország kiállítóit látjuk, úgyhogy az idei budapesti vásár a kiállítók tekintetébev is nemzetközi jelentőségű esemény lesz. Érdekes, hogy egyes országok szükségesnek látták, hogy a budapesti vásárral kapcsolatban rést üssenek aj1 egyébként szigorú deviza-szabályzazataikon, ami előre is biztosítja azt hogy a vásáron komoly méretű nemzetközi üzletkötésre sor kerülhessen Mindezek a körülmények természetesen erősen befolyásolják a vásár nemzetközi látogatottságának esélyeit is. Az eddigi jelentések szerint a vásárnak rekord idegenforgalomra van kilátása. Rengeteg országból külön vásárvonatot, vásárhajót, autóbusz karavánt, sőt kel államból külön repülőgépjáratot is szerveznek a vásár idejére. Az idegenforgalom legnagyobb tényezője mégis az a tömeg, amely .a vásárigazolvánnyal ellátva egye,« utasként érkezik Budapestre. A magyar vasutakon ált százalékos utazási kedvezmény már április 23-a, vagyis kedd óla érvényes. Szoros egymásutánban most lép érvénybe a vásár igazolvány jegykedvezménye 26 további állam közlekedési vállalatánál. Csehszlovákiában a kedvezmény április 24-én kezdődik, Romániában azok vehetik igénybe, akik április 27-től, Jugoszláviában pedig akik április 29-től kezdve indulnak Budapestre. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges vásárigazolvány egyébként Európaszerte minden nagyobb városban beszerezhető, akár a vásár tb. képviselőjénél, vagy a magy. külképviseleti hatóságoknak, akár az összes menetjegyirodáknál. — Jlouben: Az északi sark felfedezése. Ez a könyv az emberiség leghősiesebb, legalkalmasabb és talán legfantasztikusabb vállalkozásainak krónikája. A természet felszabadult erői ismeretlenek a mi világunkban; az ember felkeresi őket korlátlan uralmuk helyén, hogy megmérkőzzék velük. A repülőgép és a szikratávíró korának »kéjutazója« époly nyomorult törpe ezekkel az erőkkel szemben, mint a normann kalandor, aki dióhéjladikján tört a jég birodalmába. De a törpe soha nem nyugszik bele legyőzetésébe, soha nem adja meg magát, s ez a küzdelem az ezerszeres természeti túlerővel a legönzetlenebb és legnemesebb háború, amit az ember valaha végigküzdött. Houben könyve ennek a sok évszázados, mindig más eszközökkel, de ugyanazzal az ellenséggel megharcolt háborúnak izgalmas hadit udósítása. Félezred sarki had jutáinak ez a krónikája nem csak az emberi merészség és kalandvágy könyve, hanem az emberiség könyve is. Kapható a Spitzer-féle köiiyvcsboltban. Ára Ke 28.80. — A húsvéti mulatság véres vége. A húsvéti ünnepek viszonylagos csőndessége egyetlen egy „véres esettel“ gazdagította csupán a vendéglői történetek statisztikáját. Egyik komáromi vendéglőben mulatott társaságával Sz. 1. 22 éves leány. Túlzott jókedvében a söröskancsőra vágott, a kancső a heves ütésre összetört és Sz. I. a kezén súlyosan megsebesült. Orvosi segélyben részesítették és a kórházba szállították. — A Magyar írás: Szlovenszkó legszínvonalasabb s legtartalmasabb folyóirata. A Kazinczy-Könyvszövetkezet adja ki. Áprilisi száma most jelent meg a szlovenszkói inteilektuellek s irodalombarátok nagy örömére. Novellákat, regényrészieteket, verseket, kulturbeszámolókat közöl, foglalkozik a csehszlovákiai magyar főiskolás mozgalmakkal, a háború utáni szlovák lirával, érdekes cikke Nagy Barnának az Adyillusztrációkról, gazdag könyvkritika, színházi és filmrovat egészíti ki a tartalmat. A lap szlovenszkói szerkesztője Szombathy Viktor. Az újság havonta jelenik meg, Ízléses könyvalakban, minden szlovenszkói kulturember asztalát kell, hogy diszitse. Megrendelni kiadóhivatalunkban lehet. — Rogger: A halálkabin. A magyar közönség már két magyarul is megjelent remek kötetéből ismeri a kitűnő francia detektívregényírőt. Az üldözött holttest és a Két utas eltűnt sikere után az Athenaeum most Rogger Ikilálkabin című új izgatóan érdekes bűnügyi történetét adta ki népszerű 1 pengős deteklívregényeinek sorozatában. Egy nagy óceánjáró hullámoktól körülzárt világában játszódik le az izgalmas és fordulatos történet, melynek számos áldozata a tenger mélyén leli örök sírját. De a bűnöst is megismerjük a rendkívül lekötő történet végén, éspedig egy minden lében kanál kisfiú segítségével. A de tektí vr égé nyék kedvelői bizonyosan nagy örömmel fogadják ezt a pompás könyvet. Kapható a Spitzer-féle Icöny. vesboltban. Ára Kő 6'.—. Legszebb tavaszi női | kosztümök és köpe- a nyék a legújabb párisi és londoni szövetekből és divat szerint a legolcsóbban EEj mi 1 i j ii Csői Kla Olcsó árak! nkánál ipkatér 9. 292
