Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-24 / 33. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK* 1935. április 24. Ezernyi ember volt jelen az országos keresztényszocialista párt komáromszentpéteri közgyűlésén. — Saját tudósítónktól. — Husvct hétfőjén tartotta az Országos Keresztényszocialista Párt Komáromszentpéteren közgyűlését, melyet nagy érdeklődés előzött meg. Délután fél három órakor inár hatalmas embertömegek lepték el a Szentháromság terét és Igar Vilmos helyi szervezeti elnök Istenhozottal köszöntve a párt szónokait, a közönségnek szives türelmét kérte meghallgatásukhoz. Ez he is következett, mért a népgyűlés a Léginél tóságteljesebben folyt le minden zavaró mozzanat nélkül. Dr. Alapg Gyula körzeti elnök, tartományi képviselő volt az első szónok, aki a párt alapvető elveinek hangsúlyozása után a párt program inját fejtette ki, melyben első helyen Szlovenszkó autonómiája áll. Ez az autonómia felöleli a közigazgatás, igazságügy, adóigazgatás önkormányzata mellett a legszélesebbkörű kullurális autonómiát, melynek alapján a magyar kisebbség megőrizheti nemzeti egyéniségéi cs jellegét. Ezek után rátéri a választási küzdelemnek egyes jellemző tüneteire és így hosszasabban foglalkozott a fasiszta párttal, mely Komáromszentpéter községben is híveket szeretne toborozni. A fasiszta párt forradalmi párt, mely erőszakos utón akarja magához ragadni a hatalmat. Az ne tévessze meg a választókat, hogy mindent igér, mert rendszerint az igér eget-földet, akinek semmije sincsen. A pártot jellemzi annak szellemi vezére, a levitézlett Gajda tábornok. Aki nem tudná, hogy ez a volt katona milyen ellensége a magyaroknak, az olvassa el a felőle megjelent könyveket, amelyekben bennevannak viselt dolgai. Majd a szociáldemokrá-Ha rágyújtunk egy illatos egyiptomira, vagy a megszokott délutáni jó szivarra, valószínűleg nem is gondolunk rá, hogy a kék füsttel hamvadó dohánynak közel 500 éves történelme van. Mikor Kolumbus 1492-ben, hajóival amerikai földet ért, nem kis meglepetésére a parton tűz körül guggoló vörösbőrűeket talált, szájukban hoszszú görbe csövekkel »tabakokkaL. A csövek egyik vége »cohobával« és izzó parázzsal volt megtöltve, a másik vége gazdája szájából lógott, bodor füstkarikákat eresztve az ég felé. 4 dohányt cohobának nevezték a benszülött indiaiak, füstjétől mély álomba merültek, pazar álomképekkel — melyekben mint túlvilági üzenetekben, megnyilatkozásokban hittek. A dohányzás akkori amerikai nagy népszerűségének bizonyítéka Benn».1 Diaz de Caslilló-nak, Gortez vezetőjének följegyzése, mely szerint Monezluma bensziilött király gyönyörűét? kifestett és aranyozott nádpálcikábój dohányzóit. Az Aztékok ma már kipusztult bensziilött amerikai törzse Tlaloka nevű bálványistenüket szintén pipával ábrázolták. A dohány Európába, Spanyolországba, együtt a többi amerikai származású növényekkel a 15. század elején került. Innét indult hódító útjára Jean Nicot, lisszaboni francia köve,* által, aki dohánynövénykéket termelési utasítással II. Ferenc francia királynak és anyjának Medici Katalinnak mint gyógynövényeket küldött — és lett szokatlan gyorsasággal mindennapi szükségletévé az emberiségnek. Mai tudományos nevét szintén Nicot-Lól kapta, először mint herba Medicci seu Nicoliana, amiből későbben a mostani név Nicotiana tabacum fejlődött ki. A XVI. század végén s a XVII. század elején a dohányzás egyes változatai — bumótozás, bagózás — olyan nagy méreteket öltöttek néhány nyugati államban, bogy Vili Orbán pápa 1624-ben kénytelen vol.* bullát kiadni, melyben egyházi átokkal sújtotta azokat a hívőket, akik a templomban sem tudtak lemondani Komárom, április 23. cia kettős arcára mutatott rá, mely pacifizmust hirdet és emellett a katonai kiadások megszavazásában merül ki tevékenysége. A választókat figyelmezteti, hogy magyarságukról és kereszténységükről soha le ne mondjanak, mert ezen a kél pilléren áll a kisebbségi magyarság. A beszédet nagy tetszés fogadta. Majd a pártnak egyik új szónoka, Broczky István építőmester mutatkozott be és már első mondatainál nagy derültséget kelteti, amikor az agrárpárt papucsosztásáról beszélt. Nem feledkezett meg az iparosok, kereskedők és a középosztály pártjáról sem, mely erre a vidékre magyar garnitúrát állít össze, de Prágában tudni sem akar a magyar iparosról. A magyarságnak állást kell foglalnia a keresztényszocialista párt melleit, amely minden társadalmi osztály érdekében dolgozik és a jobb jövő érdekében végzi feladatát. A nagy tetszéssel fogadott beszédet Derfinyák Gusztáv gyújtó szaval követték, aki a szavazahatjhászó pártok igazi képét mutatta be a nagyszámú hallgatóságnak. Óva intette őket azoktól, akik csak lélekkuíárok és mandátum haj húszat a céljuk. Az ittélő magyarságnak keserű tapasztalatai lehetnek ezen a téren. Foglalkozott a kommunista munkássággal is, mely most válaszúton áll. Munkál és kenyeret követel a keresztényszocialista párt is. mert nem a kenyér jegy boldogítja a munkást, hanem a munkaalkalom. A beszédet hatalmas tapsok %fogadták, Igar elnök néhány lelkes szóval bezárta az impozáns néggyűlést. szenvedélyükről, s olt is dohányozlak. Egész sor híres orvos vette fe,1 elterjedése ellen a harcot, azonban eredmény nélkül. Mátyás de LabeII;,1 antverpeeni híres botanikus 1576-ba? írja, hogy a dohányzást főleg Európa és Amerika között járó tengerészek terjesztik. Arra a kérdésre, hogy hogy miért dohányoznak, éhségük és szomjúságuk csillapításával, testi és lelki erejük felfrissítésével felelnek Valószinüleg ezen megállapítás volt az oka annak, hogy a francia katonákat Louvois miniszter, — 1665-ben Hollandiával viselvén háborút, — sokkal több dohánnyal látta el, mint kenyérrel. A dohányzással nagyobb mértékben elsőnek Spanyolország és Portugália lakossága ismerkedett meg. Itt voltak az első dohánygyárak s a cigaretta szó is spanyol eredetű. A dohány a Pireneusokon elért sikerével nem elégedve meg, hihetetlen gyorsasággal a többi államokat hódította meg. Ellenségei mindenhol híres uralkodók, egyházi méltóságok és híre? orvosok voltak. I. Jakab angol király a dohányzás ellen kiáltványt adott ki az úgynevezett »Misokapnust«, amelyben nemzete meggyalázó jának bélyegezte azt az angol férfiút, ki nem szégyeli a szájából eme pokolian bűzlő füstöket eresztgetni. Feleletül a jó angol alattvalók ellenkiáltványt > Anti—Misokapnust« szerkesztettek, hangsúlyozva a dohányzás lélek és testnevelő hatását, ráadásig pedig fokozott mértékben tovább dohányoztak. I. Jakab utóda I. Károly látván a harc sikertelenségét, 1625- ben, összekötvén a kellemest a hasznossal, megengedte a dohányzást, df őket megadóztatta, termelését pedig a máig is érvényben levő módon mo nopolizálta. A franciák a dohányt pokoli növény megnevezéssel fogadták, nevét azonban csakhamar királyi fűszerré változtatták át. Hollandiában egyforma hévvel terjedt úgy a nők, mint a férfiak táborában. Hiteles feljegyzések szerin.1 a nők a férfiakat azonban csakhamar »lepipálták«. Európa többi országaiban csaknen? egy idő ben lett divatossá a dohányzás. Magyarországon 1670-től, szigorúan. pénzbüntetés ellenében be volt tiltva. A rajtkapott nemest 50, ? jobbágyat 6 aranyra büntették. Németország, Ausztria, Törökország, Oroszország — az utóbbiban a dohányzás orrlevágással voll büntetve. —rs a többi államok után Ázsia, Afri- Áka, majd később az örök jég birodalma következett. Az eszkimók például nagyon szívesen dohányoznak. Nansen feljegyzései szerint agyagpipáikat alul nedves, felül száraz dohánnyal töltik meg. A száraz rész elszívása után, a desztillációs termékekkel telített anyagot — a bagót rágják. Ma a dohányzás millió és millió ember általános, a nemdohányzói' elölt örökké ismeretlen, kellemes érzést kiváltó szokása. Ellenségei ma is vannak. Főleg esztétikai és egészségügyi szempontból harcolnak ellene. A tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy sem nikotin, sem mái) a dohányfüsttel az ember szervezetébe jutó anyag, egyáltalán nincsen hasonló hatással, mint az alkohol, vagy az ópium. A mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a dohányzás az emberi szervezet — természet valamely elváltozását vonná maga után. Tény az, hogy az elfáradt idegeket megnyugtatja s mértékletesen használva az észre is jótékony felfrissítő hatással van. Ez azonban csak a felnőttekre vonatkozik, a fiataloknál és kezdőknél fellépő nikbtinmérgezés sokszor komolyabb betegségekbe is átmehet. A lisszaboni kis növénykék világhódító munkája tökéletes volt. Ma már sok száz millió ember számára kenyérkeresetet és exisztcnciát biztosít, részint termelése, részint gyári feldolgozása és értékesítése. Az egykor minden országból kiutasított növény levelei minőségének jobbítására, termelésének tökéletesítésére államok kelnek versenyre, kiterjedt szakirodalmat, dohánynemesítő állomásokat, dohányszakiskolákat alapítva. Városunk egyik, középeurópai viszonylatban is nevezetességét nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy ilyen dohánytermelési szakiskola Komárom, ban van. S ez Középeurópa egyedüli, dohánytermelési szakiskolája. A nagyközönség panaszkönyve. Mi lett a singellői átjáróhiddal ? Tisztelt szerkesztőség! Szíveskedjék pársornyi kérdésemnek nb. lapjukban helyet adni. Rögtön rátérve a tárgyra: singellői lakos vagyok s több társam nevében szeretném megkérdezni, mi van a vasúti állomás felett átvezető gy aloghíddal, amely a Singellőt, egyszóval a vasúti pályatesten túl levő városrészt könnyen összekötötte a város testével. Néhány évvel ezelőtt még nagy forgalmat bonyolított le ez a híd, érthetetlen, hogy lebontották. Mi, akiknek a városban van dolgunk, csak hosszú kerülők, mezei utak, átereszek felhasználásával jutunk a városba. Vájjon kinek állott érdekében s miért, ez a híd-lebontás? Valószinüleg az államvasutak kezdeményezték, azért, hogy a singellői lakosoknak több bosszúságuk legyen. Szeretnénk remélni, hogy a közeljövőben új hidat kapunk, vagy legalább is felvilágosítást arra nézve, miért kellett a hasznos hidat elvinni, s berniünket megfosztani attól a lehetőségtől, hogy könnyen és akadálytalanul jussunk a városba. Nem lehet-e a városnak egy új híd építését kérvényezni? Tisztelettel egy »túlsó polgár«. . — A magyarkomároml városi moziban holnap, csütörtökön %6 és V*9 órai előadásban „Egy orvosnő naplója“ kerül műsorra. Főszereplők: Ann Harding, Nils Asther és Sári Maritza. A dohány» Lisszabon és Komárom. Irta Kovács István, ' dohánvisk. oktató. Minden héten eltörik néhány autórugó a vasúti állomás felé vezető utón s mégsem javítják az utat! — április 23. Számtalanszor megírtuk már, hogy Komárom perifériájának utai oly rosszak, hogy szinte veszélyesek a közlekedésre. Különösen a vasúti állomás közelében levő két utkanyar van olyan állapotban, hogy ha minél hamarább nem javítják ki alaposan, a tengelyek és küllők törése fog bekövetkezni. Minden hónapban ismertetjük a vasúti útszakasz szánalmas állapotát s nagyritkán, — az autótulajdonosok közbenjárására, —• valóban igyekeztek is segíteni az utón, az ut azonban nem, hogy javult volna, hanem egyre rosszabbodott s most már tele van gödrökkel, bukkanókkal. A komáromi autóbusz rugói rendre eltörnek s nincs hét, hogy az autóbuszt javítani ne kellene. Az autóbuszjáratok időleges szünetelése ennek a körülménynek tudható be. Természetesen, mindaddig, amíg ez az útszakasz gyökeresen nincs kijavítva, nem beszélhetünk kellemes közlekedésről. Legfőképpen az a baj, — amint hasonló esetben anynyiszor, — hogy a város és a vasút rendszerint nem tudja eldönteni, kinek illetékessége alá tartozik az ut. Értesüléseink szerint az államvasutakat terheli ennek az útszakasznak megjavítása, annak kötelessége arról gondoskodni, hogy a pályaudvarra érkező járművek épségben jussanak a jegypénztár mellé. Ha azonban az államvasut nem javíttatja, természetes, hogy akkor mégis a városnak kellene gondjaiba venni ezt a szegény utdarabot, amely igazán nem olyan hosszú s nem oly jelentéktelen, hogy állapotán segíteni ne lehessen. Persze, nem kődarabokkal s azokra hányt porhomokkal, hanem rendszeres burkolással lehet az útszakaszt ép körülmények közé hozni. S kár vitatkozni azon: ki az illetékes az utat megjavítani, mert a közönség ebből még hasznot nem húz, legfeljebb kártérítési pórt indíthat járműveinek eltört alkatrészeiért. Rendőri szempontból majdnem eseménytelenül múltak el az ünnepek. — április 23. A húsvéti ünnepek rendőri szempontból minden különösebb rendzavarás nélkül folytak le: a kikötői kocsmákban éppoly nyugalom volt, mint ahogy a betörők és gabonatolvajok sem működtek a tőlük megszokott erőteljességgel. Néhány kisebb bűneset fordult elő, amelyek nincsenek szoros összefüggésben a husvéttal. Szinte csak azért, hogy a bűnesetek statisztikája ne essen ... Szovics Ilona, akinek pékműhelye van a Hold uccában, feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen: betörök jártak üzletében, feltörték a kasszát s mintegy 200 koronányi pénzösszeget vittek el. — Németh János vasút-uccai házának udvaráról ugyancsak ismeretlen tettesek tyúkokat loptak. A tolvajok bizonyosan kellemes ünnepeket s jó ebédeket kívántak maguknak rendezni. — Egy komáromi autó elütötte Szeder József kétéves csikóját a benei országúton. — Present Beraát dunaparti raktárából ismeretlen tettesek nagyobbmennyiségü lisztet és ko pdt loptak. — Kürti Gizellának ismén tlen tettt s a kézitáskáját lopta el gz egyik dunaparti vendéglőben, tánc közben A táskát az asztalon hagyta s mikor visszajött a táncból, már hült helye volt a ritikülnek s a benne levő pénznek. Valószinüleg nő volt a tettes. - S végül: férfipullowert találtak a rendőrség uccájában. Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőrségen.
