Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-17 / 31. szám
1935, április 17. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. r Az idő beszél: Városszépitö egyletet Komáromnak ! Egler Dózsa 1880-1935 Szomorú li írt jelent Győrből a távíró: a Szent Benedek Rendnek súlyos gyásza van, mert hosszas szenvedés után elköltözött annak soraiból Egler Dózsa főgimnáziumi tanár, a győri Szabad Egyetem tudós rektora. Egler Dózsa tanári pályája Komáromban ívelt magasba, ahol több, mint másfél évtizedén át tanított. így érthető, hogy a. gyászhír valóságos megdöbbenést keltett mindazok körében, akik a megboldogultat ismerlek, hozzá közelebb férkőztek, főleg pedig tanítványai körében, akik benne a nyelvészeti tudomány és az irodalom lelkes tanárát gyászolják. A megboldogult 1880 október 28-án született Temesvá miegyében, Szakálliáza községijén. Középiskoláit Pannonhalmán fejezte be, ahova 1900. évben felvették. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet és tanári állomásán, Komáromban 1913— 1920. évek között működött. Az a másfél évtized, melyet Komáromban eltöltött, sokáig emlékezetes marad, mert a szerény, de nagykészültségü tanár generációkat nevelt és azokkal megkedvellette a magyar irodalom minden ágát. Az előadóasztalnál több ízben megfordult a Jókai Egyesületben. Emlékezetes az az előadása, melyet a Dalegyesületben tartott a Petőfi-centennárium alkalmával, s amely később meg is jelent. A Jókai centennárium alkalmával is tartott előadást, mely hatalmas közönséget vonzott. Egler Dózsa Komárom társadalmának is igen kedvelt lagja volt. Nemcsak kellemes és vonzó modora, hanem nagy műveltsége és széles látóköre is sok tisztelőt és barátot szerzett neki. Győrött két évvel ezelőtt súlyos gyomorbaj támadta meg, operáción is esett át, de mindez nem segített rajta. Három hónap,í békességgel viselt szenvedés után p hó 15-én megváltotta szenvedéseitől a Mindenható. Temetése ma, szerdán délután 5 órakor lesz Győrött a katolikus sírkerlben. Áldás emlékére! A Vörös Kereszt békeünnepsége az elesett hősök emlékére. A Csehszlovák Vörös Kereszt Egyesület mint a múltban, úgy ez évben is felhasználja a húsvéti ünnepek áhítatát, hogy a világháborúban elesett hősök emlékére, és a béke eszméjének ébrentartására ünnepséget rendezzen A hősj halált halt kedveseinkről való megemlékezés legszebb és legmagasztósabb megnyilvánulása a békesség, a csend! Komáromban ép ágy, mint a köztársaság minden városában és községében a helybeli Vörös Kereszt'Egyesület rendezi nagyszombat napján délben, pontosan 2 perccel 12 óra előtt ? kétperces ünnepi csend -et és ezúton is felkéri a város lakossága^ hogy a megemlékezés komoly méltóságának és ünnepélyességének emeléséhez hozzájáruljon. A különböző felekezetek templomaiban levő »hősök emléké -nél cserkészek fognak szombaton délelőtt háromnegyed 12-től 12 óráig díszőrséget állani. Három perccel 12 óra előtt a hajógyár szirénái egy hosszú és három rövid búgással jelzést adnak; majd a városháza tornyában a 3. tüzérezred harsonásat »vigyázz«-t fújnak, amikor minden munka, minden forgalom megszűnik, kocsik, járművek 2 percre állva maradnak. A 2 percnyi csend elmúltával a harsonások a városháza tornyában »lefújnak * és az összes templomok harangjainak zúgása közepette a tiszteletadás befejeződik. Vegyünk részt mindannyian a magasztos megemlékezésben, hagyjuk 2 percre munkánkat, tennivalónkat abba és állva, kalapvevéve áldozzunk 2 percnyi csenddel a hősök milliói emlékének, akik legdrágább kincsüket, életüket áldozták fel! A vidéki lapokat forgatva, csendes irigység fog el bennünket: akár Nyitrára, akár Lévára, vagy Újvárra, Dunaszerdahelyre esik pillantásunk, minden városban lendületet vett az az igyekezet, hogy a Városi polgárok kifésüljék, megszépítsék városukat. Ujvárott parkol létesítenek és rendije akarják hozni a szigetet, Léván városszépítő egyletről mesélnek. Szerdahelyen szintén ál akarják formálni a város képét, s Nyitráról ne is beszéljünk: vendéglő, zenepavillon, szökőkút és sugárutak rendszere van lervbevéve a nyitrai szigeten, a nyilraiak egyik kedvenc kiránduló helyén .Koniároinban a természetszeretet nem valami erős mértékben van kifejlődve, — a természet nálunk a? Ácsnál kezdődik és ott is végződik. — a hajlandóság kevesekben van meg arranézve, hogy szépítsük városunkat és környékét. Milyen szép volna nálunk is egy rendbehozott Sziget, egy csomó virágos ablak, füves térség, park, sétaút, uccarendezés, milyet* üdítő látvány volna, ha minden házat rendben tarthatnánk s ha a strandunk valóban városi színvonalra emelkedne, nem volna lekenek legelője... Még így is, ebben a laposságban is, az Úristen annyi természeti szépséggel, vizekkel áldotta meg Komáromot. hogy kár kiaknázatlanul hagyni őket és Pató Pál módjára léicktclcnüi elmenni mellettük. Alakítsunk városszépítő egyesületei s ennek az egyesületnek minden tagja A Kereskedelmi Grémium közgyűlése. Komárom, április 16. A Komáromjárási Kereskedelmi Grémium vasárnap, április 14-én délelőtt tartotta saját helyiségében Hoffmann Simon gépkereskedő grémiumi ■Inök vezetése mellett rendes évi közgyűléséi. A közgyűlés iránt az idén nem volt olyan nagy érdeklődés, mint az előbbi években, pedig a komáromi és járási kereskedőknek ezen érdekképviselete a legnagyobb figyelmet érdemli meg, mert tagjainak életérdekei megvédelmezésében el ismerésremél tó munkát fejt ki. Erről beszámol a Grémium vevezetőségének jelentése, amely felöleli mindamaz eseményeket, amelyek a Grémium 1934. évében előfordultak s amelyekkel kapcsolatban a vezetőség működéséről is teljes képet nyerhetünk. Mindenekelőtt meg kell emlékeznünk Hoffmann Simon elnöknek a gazdasági életről szóló helyzetjelenté'séről, amely igen találó vonásokkal világít reá a helytelen gazdasági politikára, amely a legközvetlenebb szomszédos államokkal fennálló vámháborura vezetett, holott a kereskedelmi szerződések megkötésével hathatósan lehetne nemcsak a határmenti kereskedelem, hanem az egész állam kereskedelmi és gazdasági bajain segíteni. Közli a jelentés a komáromi kikötőnek öt évi forgalmáról szóló statisztikai adatait, amely szerint a komáromi kikötő forgalma 1930-lmn 52.5 °/o ot, 1934-ben pedig csak 13.7 o/o-ot lett ki. Ezzel szemben a pozsonyi kikötő forgalma 1930-ban 47.5 o/o .ot, 1934-ben pedig S6.3 °jo-ot teli ki. Az itt feltüntetett százalék arányában oszlott meg a két kikötő összforgalma az elmúlt öt év alatt. Ennek a rohamos hanyatlásnak okaira helyesen mutat reá az elnöki jelentés akkor, amidőn azt mondja: A kikötő elsősorban a szén és erőteljesen munkálkodjon közre a városszépítés érdekében. Szép város jobban csábítja az idegeneket is, mini a rendezetlen, de a benne való lakás is vonzóbb, kedvesebb. Lehetőségeink meg vannak arra nézve, hogy Komáromból üde, virágos, — rossz kifejezéssel éhe — »lakályosí várost — formáljunk, de a minálunk immár közbelegséggé vált közönyösség aligha enged egy lépési is lenni a város érdekében, önzetlen és szeretettől vezérelve. Ha a helyi társadalmi, íclekezeii és világnézeti vilák energiáit városszépítésre és valami kollektív munkára fognák, bizonnyal több és aktívabb eredményt könyvelhetnénk el, mint így, az individuális létezés csalóka örömeivel. Szépítő egyesületet Komáromnak, egy kis kollektív összefogást, uceák rendezését, házak szépítését, tübbszeretetet a város iránt! (S akkor talán azok a kis, rozsdás házikók is ollünnének, amelyek csúfjai Komárom belvárosának s amelyek mindennek nevezhetők, csak nem zenepavilonnak!) Yárosszépílő egyesületet Komáromnak, az uceák, fák, emberek és a szent, szabad természet érdekében. Meg kellene tanítani polgártársainkat egy kis természetszeretetre! Városszépítő egyesületet, a sztovenszkói városok mintájára. Ne maradiunk el mindentől! Szépílsiink, javítsunk! állapot ezen a téren 75—85 o/o visszaesést mutat. Megállapítható, hogy míg ezen áru átrakása nálunk 60 Kc-ba kerül vagononként, .addig Magyarországon a mi pénzünkben kifejezve, csak mintegy 35 Kc-ba. Ilyenformán csak természetes, hogy a komáromi kikötlő helyzete kedvező nem lehet. Számszerűleg bebizonyított tény az is, hogy pl. a lengyel szén szállítása Katlovicéből egész Európát a Fekete tengerig körüljárva és onnét a Dunán felfelé szállítva Magyarországra, kevesebbe kerül a lengyel szállítónak, mint a Kattovicéből Csehszlovákián keresztül, tehát lényegesen rövidebb Úton való szállítás Magyarországra. A komáromi kikötő eszerint bizonyos mértékben a rossz tarifapolitika áldozata. A széntranzitó kimaradását és ezzel e kikötő teljes pangását ez a két tény is eléggé igazolja. Indokolt az a panasza a jelentésnek, hogy a kereskedő osztály terhei nem igen találnak megértésre a kormánynál. Számtalan rendelkezést sorol fel a jelentés, amely nagy sérelmet jelent a kereskedőkre. Viszont azok a ren-. delkezések, amelyek a kereskedők képesítésének törvényes feltételeit akarják megszabni a jövőben, legfeljebb csak a jövő kereskedelmi generáció képesítését fogják fokozni, de a mai kereskedelem sürgős felsegítésére nem alkalmasak. Végül a jelentés a mai súlyos helyzet szanálására legfőbb teendőknek tartja a termelés és értékesítés rendszerének sürgős reorganizálását, az elzárkózás politikájával való szakítást és a rendes kereskedelmi szerződéseknek megkötését az összes államokkal, de legelőbb azokkal a szomszédos államokkal, amelyeknek piacára reá vagyunk utalva. Az elnök tartalmas helyzetje'eniésén kívül a Grémium vezetőségének jelentése az érdekképviselet múlt évi működését tárja elő. Kegyeletes szavakkal áldoz a múlt évben elhunyt pályatársak: Wetzler Mór, Plachy Lajos, Szabó Gjmla, Adler H. Vilmos és Cs. Sebestyén Ferenc emlékének. A Grémikoksz Iranzitójára van utalva. A mai untnak 1934-ben 917 tagja volt, a Grémiumhoz tartozó segédek száma 123, a tanonook száma 36 volt. Megemlékezik a jelentés a Grémium kebelében teljesített szociális munkálkodásról, így arról, hogy az elmúlt évben a komáíxjmi clszegényedett kereskedők és a gútai és nagy megyeri szegény kereskedők között 1000 korona segélyt oszlott ki, segélyezte a tanonciskolát, s a Járási Fiatalgondozó Egyesületet. Igen humánus működési: fejteti ki a Grémium kebelében működő u. n. kölcsönbizottság, valamint az önsegélyző csoport is. Beszámol a jelentés a Szlovenszkói Kereskedelmi Grémiumok Országos Szövetségének megalakulásáról, amelynek választmányába Fried Jenőt és Taub Márkot választották meg. A szövetség foglalkozik a Kereskedők és Iparosok önálló Betegbiztosító Intézete megalakításával, amely áldásos működést lesz hivatva kifejteni a kereskedők szociális segítése terén. A Grémium közbenjárt a telefonnak éjjeli használata ügyében, valamint a vasúti menetrend megfelelőbb beosztásának elérésére. A Grémium kidolgozott egy tervezetet a kereskedők és iparosok tehermentesítésére vonatkozólag és csatlakozott a szlovenszkói országutak problémájának mielőbbi kedvező elintézése érdekében megindított akcióhoz. Az egész éven át állandóan foglalkozott a Grémium a tagok különböző adóügyeivel vei és 170 esetben járt el a Grémium az illetékes hivataloknál. A vasárnap tartott közgyűlésen az iparhatóságot Soltész Pál közig, főbiztos képviselte, a közgyűlésen Hoffmann Simon elnökölt, aki megnyitójában rámutatott arra, hogy soha sem volt olyan súlyos a gazdasági helyzet, mint most, amelyet a határok megnyitásával és kereskedelmi szerződések megkötésével lehetne megjavítani. A közgyűlés a vezetőség jelentését egyhangúan tudomásul vette, az 1931. évi zárszámadásokat 68.153 Ke 60 f. bevétellel, 62.510 Ke 93 f. kiadással és 5642 Kő 67 f. felesleggel elfogadta, jóváhagyta, a felügyelőbizottság jelentése alapján a felmentvényl megadta. Majd a választmányból alapszabályszerűen kilépett 12 tag helyét töltötte be a közgyűlés és pedig a régi választmányi tagokai választotta meg újra. Mivel külön indítványt nem adtak be az elnökséghez, a közgyűlés a rendes tárgysorozat letárgyalásával véget ért. — Megindul a személyhajózás. A MFTR. hajózási társaság személyhajói Komáromból Pozsony—Bécsbe, e 21-én 1 ó. 45 p.-kor, Komáromból Budapestre e hó 23-án 15 ó. 10 p.-kor indulnak. További menetrend: Pozsony—Bécsbe minden kedden, pénteken és vasárnap 1 óra 45 perckor, Budapestre kedden, csütörtökön és szombaton 15 óra 10 p.-kor. (Érkezés Budapestre 20 óra 45 p.-kor.) — A Budapesti Nemzetközi Vásár gazdag É’/e/m/szer-csoportjának keretében bemutatásra kerülnek a magyar mezőgazdaság kiváló termékeinek felhasználásával készült összes élelmiszerek. A magyar hús-, gyümölcs- és főzelékszervek számtalan változata, a kitűnő magyar sajtok, kolbász- és füstölthusáruk, cukorkák és csokoládék, valamint a nagyszerű magyar borok és különböző likőrök, gyümölcs- és borpárlatok a magyar élelmiszeripar hatalmas fejlettségéről fognak tanúbizonyságot tenni. A vásár szenzációja lesz a „cseppfolyós gyümölcs“. Ez nem egyéb, mint különleges kivonatoló eljárással készült gyümölcslé, amely a gyümölcs minden értékét: a vitaminokat, cukrot, illő olajokat stb. magában foglalja. — A SZMKE szervezetei Vezekényben és Vizkeleteo. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet a galántai járásban lévő Vezekényben és Vizkeleten szervezkedő kulturgyülést tartott, amelyen nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Vezekényen régebbtől fogva működik már a kulturegyesület, Vizkeleten most alakult meg, hatalmas taglétszámmal A szervező értekezletet Szombathy Viktor vezette, aki hosszabb beszédben ecsetelte a kulturösszefogás szükségességét, amit a megjelentek helyeseltek. A két községben megválasztották a vezetőséget is.
