Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-30 / 26. szám

1935. március 30. »KOMÁROMI LAPOR< 7 oldal Lapunk zártakor mélyen megren­dülve értesülünk, hogy Szeneit} Pál, nyug. posta- és távirdaigazgató, tag­nap, pénteken este 10 órakor súlyos szenvedés után szeretteinek vigasztal­hatatlan fájdalmára életének 60-ik évé­vében elhunyt. A megboldogult hiva­talos pályáját a komáromi posta- és lávirdahivatalnál szolgálta le. ahova a múlt század kilencvenes évei köze­pén nevezték ki tisztviselőnek. Kiváló -szakképzettsége, kötelességtudása és mintaszerű pontossága pályájának minden fokozatút biztosította számára, úgy. hogy még a háború előtti években nevezték ki a nagyforgalmú komáromi posta- és távirdahivatal igazgatójává. Ezen megérdemelten elnyert hivatal­főnöki tisztében a legnagyobb elis­merés mellett működött; úgy a felsőbb hatóságok, mint a nagy közönség tel­jes megelégedésére, tisztviselőlársainak és a postaalkalmazoltaknak általános szeretete és tisztelete mellett. A for­dulat utáni években is megmaradt hivatalában, mert a csehszlovák posta­­igazgatóság sem tudta nélkülözni Szendy Pál tapasztalatokban gazdag­­szaktudását és kiváló vezető-tisztviselői képességéit. 1924. évben ment nyuga­lomba, aránylag fiatalon, de egy mun­kában eltöltött, a köz javára teljesí­tett eredményes hivatalos szolgálat után. Komárom magyar társadalma is mélyen megilletődve veszi tudomásul az érdemes férfiú korai elköltözését, akiben egyik derék magyar testvérét veszítette el, akit több mint háromév­tizedes kapcsolat fűzött össze a város közönségével. Igaz fájdalommal osz­tozik a gyászban a komáromi refor­mátus keresztyén egyház is, amely­nek hűséges fia kiváló presbitere és buzgó pénztárosa volt s aki egyházá­nak vezetésében tíz éves pénzlárossága alatt önzetlen odaadással működött. Ravatalát lesújtva állja körül szerető családja, vigasztalhatlan hitvese szül. Cziszterer Margit úrasszony, aki a gyöngéd, előzékeny férjet s gyermekei: Szendy Pál ref. s. lelkész, Szendy Er­zsébet férj. Kovách Tihamérné, Szendy Annuska ref. tanítónő, Szendy Bálint szigorló jogász és Szendy István, akik az elköltöződben az áldozatkész édes jó apát siratják mélységes fájdalom­mal. Igaz szívvel gyászolják rokonai, volt hivataltársai, jóbarátai és tisztelői, akik az elhunytban a talpig becsüle­tes, derék magyar főtisztviselő emlé­két mindenkor meg fogják őrizni. A megboldogult kihűlt porait március 31-én, vasárnap, délután 4 órakor fog­ják a helybeli református egyház ra­vatalozójából örök nyugalomra he­lyezni. Legyen emléke örökre áldott! — Látta Ön már Czibor kalapos kirakatait? (Komárno, Jókai u. 6.) Az idény szenzációja ! Minőségben és árban utólérhetetlen. Meglepően nagy választék a legdivatosabb Hückel, Borsalino, Böhm és saját gyártmányú kalapokban, valamint mindenféle sap­kákban. Kalapok alakítása, tisztítása és javítása. Szakszerű kiszolgálás ! Elő­nyös árak ! — A komáromi cserkészek Len­gyelországba készülnek. Az 1935-ik évben ismét egy szláv jamboree tesz, melyet legutóbb 1931-ben rendeztek meg Prágában A gimnáziumi cserké­szek akkor is résztvettek a szláv cser­készek világösszejövetelén s az ideire is meghívást kaptak. Ezt a lengyelek rendezik meg Varsótól 150 km-re eső Spala erdőben júligs 12-től 20-ig. A komáromi gimnázium Jókai Cser­készcsapat részvétele ügyében március hó 29-én tartottak a cserkészszülők értekezletet, ahol Biró Lucián ismertette az utat, a költségeket, stb-t. Az expe­díció vezetői Komáromból kivüle dr. Bardocz József, Romhányi Árpád és dr Borka Géza parancsnokok lesznek. Jelentkezéseket elfogad Biró Lucián, ugyancsak ö szólítja fel ezúton az öregcserkészeket, hogy amennyiben részt akarnak venni a jamboreen, ill. érdeklődnek az ügy iránt, jelentkezze­nek nála április 1-én estig. Költségek: Komáromtól a lengyelországi táborhely végállomásáig (Tomaszovcie) és vissza Bohuminig a vasút, 12-től 20-ig az élelmezés összesen kb. 260—260 Ke. Július 20 ika után tábor a Keleti ten­gernél. Ennek költségei még bizonyta­lanok. Útlevelet mindenki maga szerez, -de a vizűm ingyenes. — Kinek fáj? A fogorvos várószo­bájában Gusztiba csodálkozva for­dul a papájához: — Apa, hiszen te azt mondtad, hogy a foghúzás nem fáj! Ha érzéstelenítik, persze, hogy nem fáj. Akkor mért hallatszik ki a ren­delőből a nagy ordítozás? — Az orvos bácsi kiabál, mert a páciens nem akar fizetni. — Gázolt a vonat. Az egyik éj­szaka a Komárom és Ács közötti ré­szen a tehervonat halálra gázolt egy 40 — 50 év körüli férfit, akiről kiderült, hogy egy siketnéma koldus, akit Ko­márom környékén ismertek, de nevét senki se tudta. Valószínűleg öngyilkos­­sági szándékból került a vonat elé, mert éjnek idején nem valószínű, hogy vándorolt volna a síneken. Azt nappal is megtehette volna. — Felhívás a szlovenszkói ma­gyar írókhoz. A Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet az 1935. évi budapesti könyvnapra, épp úgy, mint az elmúlt évben, sátrat állít, amelyben a Szövetkezet kiadásában megjelent könyveket és a Magyar Írást fogja áru­sítani. A könyvnapi akciót a Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet buda­pesti képviselete (IV. Prohászka Otto­kár u. 8.) szervezi és vezeti. Az a cé­lunk, hogy a szlovenszkói és ruszin­­szkói magyar írók minden érdemes könyvét bemutassuk és árusítsuk a könyvnapon és ezért felhívjuk a szlo­venszkói és ruszinszkói magyar Írókat, hogy azokat a műveiket, amelyeket for­galomba kivánnak hozni, a könyvnapi árusítás céljából bocsássák rendelke­zésünkre Müveik egy-egy példányát küldjék képviseletünk címére és lekto­raink a munkák áttanulmányozása után döntenek arról, hogy alkalmasak-e a könyvnapi terjesztésre. Kérjük annak a feltüntetését is, hogy hány példányt tudnak rendelkezésünkre bocsájtani és mennyi a könyv bolti ára. A budapesti képviselet f. é. ápr. 15-ig várja a szlo­venszkói és ruszinszkói magyar irók értesítését. A képviselet minden jelent­kező irót behatóan fog tájékoztatni a könyvnapon való részvétel módoza­tairól. — Mason: A budapesti expressz. Az egész világon nagy port vert föl az amerikai hadiszállítók üzelmeinek és üzleteinek leleplezése. Ez a regény is a háborucsinálók gaztetteiről szól, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza céljaik elérésére. Abban a küzdelem­ben, amelyet a világbéke alkalmából, számos élet esik áldozatul. A szerző heteket töltött Magyarországon, hogy a helyszint tanulmányozza, bizonyos, hogy a magyar közönség nagy érdeklődés­sel fogja olvasni a kitűnő detektivre­­gényt. A kötet most jelent meg az Athenaeum 1 pengős detektivregényei­­nek sorozatában. Ara 6 Ke. Kapható a Spitzer- fele könyvesboltban Komárno- Komárom. — Még egy egyhangú mandá­tum. A magyarországi választásokban több kerület már az ajánlások követ­keztében egyhangúlag betöltést nyert, így került betöltésre, mint azt hírül adtuk, a magyar- komáromi mandátum és most legújabban a tatabányai man­dátum is, ahol dr. Surgóth Gyula ügy­véd, nyug, kir. ügyész nyert egyhangú mandátumot az ajánlások következté­ben és ellenjelölt hiányában. Surgóth Gyula dr. az államfordulat előtti évek­ben Komáromban működött a törvény­széknél és itt nagy kedveltségnek ör­vendett Utóbb Budapestre helyezték át, ahol mint közvádló jutott nagy hír­névhez, majd nyugalombavonulása után élénk forgalmú ügyvédi irodát nyitott, e mellett résztvett a politika mozgal­makban is. A tatabányai mandátum eddig Kabók Lajos szociáldemokrata képviselőé volt — Április 6-án este 8-kor, 7-én (vasárnap d. u. 5-kor) „Szivecske“ a Legényegylet színpadán. A gimná­zium rendezése. — Agyonrugta a lova. Őszi Jó­zsef gutái gazdálkodó az istállójában foglalatoskodott. Egyik lova véletlenül hasbarugta úgy, hogy elveszítette esz­méletét. Súlyos belső sérülésekkel hoz­ták a komáromi kórházba, itt azonban segíteni már nem tudtak rajta s Őszi József kiszenvedett: belső vérzés kö­vetkeztében. Hamis vádaskodásé» t ítéltek hathónapi börtönre egy nagymegyeri gazdát •— március 29. A komáromi kerületi bíróság most tárgyalta Czina József és Czina László nagymegyeri gazdálkodó bűnügyét. Czina Józsefet okirathamisitás és hite­lezési csalás Czina Lászlót hitelezési csalás miatt vonták felelősségre. Az ügy meglehetősen bonyolult volt. Czina József el volt adósodva s többek között dr. Klein Jenő ügyvédnek is tartozott 11.500 koronával. Hogy az adósságát földbirtokára ne kebelezzék, hirtelen fiára Íratta a földet, majd feljelentette dr. Kleint, hogy az a neki adott 1150 koronás váltót 11.500 ko­ronásra hamisította. A feljelentést az ügyvédi kamarához adta be s alaptalanul vádolta meg hamisítással az ügyvédet, mivel a váltó eredetileg is 11500 koronára szólt. Czina László tudta, hogy az apja tar­tozik az ügyvédnek, a birtokot mégis átvette. A birtokeladásból végül is bünper lett s az ügy a komáromi bí­róság elé került. Egyik vádlott sem érezte magát bűnösnek. Czina József kitartott ama vallomása mellett, hogy az ügyvéd meghamisította a váltón levő összeget, Czina László pedig azt állította, hogy ő kifizette apjának a birtokot az adósságok levonásával A kihallgatott tanuk azonban a hite­lezési csalásra és okirathamisitásra nézve nem tudtak megfelelő bizonyíté­kot szolgáltatni s csupán a hamis vádakodásban találták bűnösnek Czina Józsefet. Czina be is ismerte, hogy alaptalanul rágalmazta meg az ügy­védet. Ezért hathónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélték. Törvénykezés (§) Aki részegsége miatt, nem tudta, hogy lopott. György Árpád, Csicsó László, Csicsó Gábor, Szalai József, Czibor József és Romes József tnadari munkásokat őtrendbeli lopás miatt állították a biróság elé. Egymás­után háromszor hatoltak be Knöpfler József gabonaraktárába s onnan nagy­mennyiségű gabonát vittek el, de nem kerülték el üzletét sem, ahonnan áru­kat loptak. A Knöpfler-üzletben rejlő lehetőségeket alaposan kimentve uj raktárakat és pincéket törtek föl, egy­­képen lopva cipőt, bort és krumplit. Orgazdájuk Romes volt. Akkor fogták el őket, amikor újabb lopásokra ké­szültek. Azzal védekeztek, hogy kény­szerűségből tettek látogatásokat a rak­tárakban. György Árpád védekezése volt a legérdekesebb: nem akart emlé­kezni semmire s azt hangoztatta, any­­nyira be volt rúgva, hogy azt sem tudta, hogy lop: csak másnap mond­ták meg neki. A társaság egy része már rovottmultu lévén, György Árpád hathónapi börtönt, a többiek két hét­től 3 hónapig terjedő fogházat kaptak büntetésül. Az Ítéletben csak a Csicsó testvérek nyugodtak meg. (§) Verekedések a végrehajtóval. Huska József telepes-gazdálkodó, sro­­bárfalusi lakos házánál megjelent Mráz Lajos csendőrőrmester kíséreté­ben Brecska István végrehajtó és foglalni akart. A nekikeseredett Hus­ka nem engedte, hogy a végrehajtó munkához lásson és elleneszegült a hivatalos embernek. Annyira mérges lett a szóváltás végén, hogy Brecs­­kát megrugdosta. Bíróság elé került a dolog, Huska erős felindulásával védekezett s a tárgyaláson, a bíró­ság előtt egyáltalán nem akart em­lékezni a harcias jelenetre. Feltéte­lesen • egyhavi fogházat kapott. — Ugyancsak a végrehajtóval akadt ba­ja Talapka Józsefné, dunaradványi gazdálkodó nejének is. Kozár Miros­­láv végrehajtó megjelent a lakásán, de zárt ajtókra talált. Talapkáné az ajtó elé állt, veszekedni, majd lök­dösődni kezdett a végrehajtóval. A végrehajtó a csendőrparancsnokságra ment s csendőrrel tért vissza. Végül is erővel nyitották fel az ajtót. A tár­gyaláson a harcias és igen bőbeszé­dű Talapkáné hal gyermekével je­lent meg, akiket kézfogva vezetett, a nagyobb hatás kedvéért. Bűnösnek mondták ki hatósági közeg elleni erő­szak bűnében s feltételesen 14 napi fogházra ítélték. • (§) Lakodalmi beszédből rendtörvé­nyes pör. Csekei József felsőszecsci lakos lakodalomban vett részt egyik szomszédjának, Szobi Kálmánnak há­zánál. Mint ilyenkor illik, Csekei po­hárköszöntőt mondott, de a köszön­tőben nemcsak a fiatal párt éltette, hanem merész lendülettel kitért a po­litikai helyzet vázolására is. Többek közölt egy Selmecbányái útjáról be­szélt, Selmecről, mint ősrégi magyar városról emlékezett meg s kijelentet­te, hogy nem talált magyar felirato­kat a mai Selmecen, Erdős Imre em­léktábláját kivéve. A lakodalmi be­széd néhány kitételét az ügyészség — amelynek feljelentés folytán tudo­mására jutott a beszéd - inkriminál­ta s rendtörvénybe ütköző közbékf megzavarásának vétsége miatt pörbe­­fogta Lsekéit. Csekei tagadta a neki tulajdonított kifejezéseket, csak az Erdős Imre emléktáblájára vonatko­zó részt ismerte el. A tanuk ellene vallottak s Csekei tiznapi fogházat kapóit. — A világ legszemtelenebb betörő­je. A világ legszemtelenebb betörő­jét tartóztatták le Párizsban Emile Sero volt tisztviselő személyében. Sero megtudta, hogy egy ismerősé­nek lakásában értékes ékszerek van­nak és elhatározta, hogy elrabolja azokat. Minthogy azonban a bonyo­lult zárak felnyitásához nem értett és általában kényelmes ember volt, la­katost vitt magával a betöréshez. Tudta, hogy melyik napon megy ki­rándulásra ismerőse. Ezen a napon jelent meg a lakatossal a házban. A lakatos szabályosan felfeszítette a zá­rat. Sero kifizette, majd egyedül be­ment a lakásba és elvitte az ékszere­ket. Amikor a lakatos másnap az új­ságokból értesült a betörésről, jelent­kezett a rendőrségen és az Ő sze­mélyleírása alapján elfogták Serot. Apró hirdetéfseL. Családi ház eladó. — Cim a ki­adóban. Három szobás udvari lakás fürdő­szobával és összes mellékhelyiségekkel azonnal kiadó. Cim a kiadóhivatalban. 92 Hirdetmény. Nová Stráz — Orsujfalu község (komárnoi járás) nyilvános árverés útján haszonbérbe adja a község tulajdonát képező s a kavapusztai határban levő 87 kát. holdon gyakorolható vadászati jogot 1935. augusztus hó 1-től kezdődőleg 1941. évi július hó 31-ig terjedő 6 évre. Az árverés Nová Strázon (Orsujfalun) a község­házán 1935 évi ápsriSis h> 30-án d, e. 10 órakar fog meg­tartatni. Kikiáltási ár Ke 100'—. Bánatpénnz Ke 50'—. A vadász­­területen főkép nyúl, fogoly és vizimadár van. Az árverés rész­letesebb feltételei az örsujfalui jegyzői hivatalban közszemlére vannak kitéve. Közs égi táti ács 106 Nová Stráz — Örsujfalu. Szendy Pál T r

Next

/
Oldalképek
Tartalom