Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-23 / 24. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesHádiő-műsort tartalmazza Otvenkatodik éviolyam. 24. szám. Nzorobat, 1035. márcias 23, Alapította: TUBA JANOS. Eelelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársaki ALAPY GYULA dr. és FCLöB ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, március 22. A hél világszenzációja a német fegy verkezésnek bejelentése és egé­szen érthető, hogy az egyedül Fran­ciaországban okozott kellemetlen meglepetést. Francia katonai kö­rök ugyan már régen hangoztat­ták, hogy milyen nagyszerű adatok vannak a kezeikben a német fegy­verkezésről, de, azt hisszük, hogy még ezeket is meglepte a hadsereg­keretek felállítása és publikálása. Németország nem áltatta a világot, hanem'tudomására hozta, hogy az északi veszedelemmel szemben fel­fegyverkezik. Vájjon, ha az orosz támadás megtörtént volna felfegy­verkezése előtt, talán hivatkozha­tott volna vele szemben valami eredménnyel a Versailles! szerző­dés katonai klauzuláira Párisban, vagy Moszkvában? A klauzulák nem védnek meg egy országot a támadások ellen és így kitűnik, hogy a szerződések ilyen kikötései is csak efemer életűek lehetnek és az első esetben, amikor azt úgy követeli az illető állam érdeke, fel­mondják a szolgálatot. Anglia volt az első, amely be­látta, bogy az útban levő katonai egyenjogúságnak elismerése vagy cl nem ismerése nem változtat a helyzeten. Egyébként a hagyomá­nyos angol politika sohasem en­gedte a hatalmi csoportokat úgy alakulni, hogy nyomasztó fölény keletkezzék abból, mely a többi államcsoport helyzetét fenyegeti és igen valószínű, hogy a berlini lá­togatás meg fogja hozni az angol­német megegyezést. Ugyanis a há­rom hatalom kollektív fellépése csaknem céltalan, mert egyik sem és együtt sem vállalhatnak garan­ciát Németország északi határai­nak biztosításáért. Sőt, ha a fran­cia külpolitika végrehajtja azt, ami­vel fenyegetőzik, az orosz szövet­ségessel való szorosabb közremű­ködést, aminek alapjai már régen le vannak rakva, ezzel egyenesen igazolja a német álláspontot, hogy tartania kell az észeki ellenfél tá­madásától. Egyelőre azonban a francia kül­politika beéri a berlini tiltakozás­sal és a népszövetség előtt való panasz emelésével. Németország azonban a népszövetségnek nem tagja és így annak határozatai csak annyiban érdeklik, ameny­­nyiben azok területi integritásában fenyegetnék, erről pedig szó sem lehet. A keleti paktumnak létre­hozása francia-orosz és csehszlo­vák kapcsolattal nem látszik cél­ravezetőnek Anglia és Olaszország csatlakozása nélkül. Angliának semmi érdeke sem fűződik ehhez. Komárom, március 22. Holt ponton az önkormányzat! testületek gazdálkodásáról szóló kormányjavaslat. Az önkormányzati testületek gaz­dálkodásának rendezéséről szóló kor­mányjavaslat holtpontra jutott. A ja­vaslat harmadik fejezetében ugyanis az albizottság olyértelmű módosításo­kat kíván, amelyek szerint a közsé­gek és járások magas kamatozású s rövid lejáratú kölcsönei törvényesen konvertáltatnának hosszú lejáratú tör­­lesztéses kölcsönökké. Ez a megoldás elsősorban nem tetszik a hitelező pénz­intézeteknek, másodsorban a pénzügy­minisztérium képviselőinek sem. Ez­­időszerint a javaslat a belügy-, pénz­minisztérium, a hitelező pénzintézetek kiküldötteinek jelenlétében megtar­tott koaliciós tárgyalások és megbeszé­lések anyagát képezi. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a javaslat e hét végéig nem érik meg a parlament plé­numa számára. A választási hivatalos hirdetmény készen áll az államnyomdában. A cseh nemzeti szocialista párt lap­ja. a Ceské Slovo, azt írja, hogy a kormány már minden technikai in­tézkedést megtett a választásokra A választásra felhívó hivatalos plakátok, valamint az utasítások és minden más egyéb nyomtatvány már ki van nyom­va az államnyomdában, csupán a vá­lasztás napját kell még a plakátokra rányomatni. A választásokat két egy­másután következő vasárnapon fog­ják megtartani, még pedig az első vasárnap a parlamenti, a második va­sárnap az országos és járási képviselő­­testületi választásokat. Takarékossági szempontból az összes szavazási listá­kat egyszerre fogják kikézbesíteni és mert csupán a béke intézményes biztosításának a munkájában vál­lalt érdekeltséget, de olyan színe­zetű szerződésben, amely egyes ál­lamok ellen mutatná ki élét, részt nem vesz. Ez a hagyományos angol politika. Olaszország sohasem volt a keleti paktum mellett és nem is valószínű, hogy ezúttal magát ki­tegye érte. Mi úgy látjuk, hogy a francia külpolitikát súlyos vereség érte. Nem azt a külpolitikát, melyet Briand vezetett, támadó él nélkül, de a Barthou-félét, mely engesz­telhetetlen és kérlelhetetlen volt mindenkor, amikor Németország­ról volt szó. Ezt a nehéz örökséget most Laval kénytelen viselni. Né­metország azonban a leszerelési konferencián ért méltatlan elbánás miatt lépett ki a népszövetségből és függetlenítette magát attól. Ezért a felelősség nem őt terheli, hanem azt a politikát, mely ellene irányult hogy a listákat a választók könnyen megkülönböztessek, melyeket mikor leéli használni, a parlamenti és kép­viselőtestületi választások listái más és más színűek lesznek. A választások napjának kérdésében még mindig nagy találgatások vannak. A Národny Listy például azt írja,, hogy a választásokat április 28-ára írják ki. A lap ezt a kombinációját az agrárpárt prágai központi vezető­ségének bizalmas körlevelére alapít­ja, amelyben a választások időpont­ját április 28-ban jelölték meg. Magyar pártok képviselőinek interpellációi. A képviselőház csütörtöki ülésén számos interpellációt osztottak szét nyomtatásban, amelyeket a szövetke­zett ellenzéki pártok képviselői nyúj­tottak be a kormányhoz. Szüllő Géza dr. ás Szent-lvány József képviselők­nek a Garam áradásával okozott ká­rok ügyében beadott javaslatát szin­tén kiosztották a képviselők között. Az interpellációk között vannak Szüllő Géza és társai interpellációja a bel­ügyminiszterhez a Szlovenszkón elő­fordult csendőri zaklatások ügyében, Hokky és társai interpellációja a kül­ügyminiszterhez a sCurentul« c. ro­mániai lap azon híradása tárgyában, hogy Mára maros ruszin lakossága Ro­mániához akar csatlakozni; Hokky és társai interpellációja a népjóléti mi­niszterhez a háborúban elesett kato­nák hozzátartozói járadékainak meg­vonása tárgyában; Hokky és társai in­terpellációja a népjóléti miniszterhez a hadiözvegyek hadisegélyének állam­­polgárság hiánya miatt való megvo­nása tárgyában; Holota János dr. és társai interpellációja a pénzügymi­niszterhez a párkányi pénzügyi hiva-és azt a Németországot, mely el­fogadta az angol leszerelési tervet brüszkirozta Genfben. Németor­szág Genfből való távozásának most értek meg a gyümölcsei s Németországnak azt az igazát, hogy minden nemzetnek kötelessége sa­ját biztonságáról gondoskodni, el­vitatni nem lehet. Az angol-francia békebiztosítási törekvések bármilyen tiszteletre­méltók is, de arra nem alkalmasak, hogy egyes nemzetek speciális hely­zetének minden eshetőségét meg­oldják. Ez az oka annak is, hogy Németország és Lengyelország nem járult eddig a keleti paktumhoz, mert nem látta abban helyzetét biz­tosítva. Még kevésbbé tátja most, amikor Laval moszkvai utjávat nyilvánvaló, hogy katonai konven­ció készül Németország ellen. Németország fegyverkezése két­ségtelenül fokozza a fegyverkezési versenyt Európában és az sem Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Lalok által bevezetett törvényellenes, kíméletlen adóügyi eljárás és gyakor­lat megszüntetése tárgyában s ugyan­csak Holota dr. és társainak interpel­lációja az iskola- és népművelési mi­niszterhez a szlovenszkói és ruszin­­szkói magyar tanítóképzés végleges rendezése iránt. Magyarországgal nem fognak tárgyalni ? A Slov. Nár. Noviny c. lapban a következőket lehet olvasni: — Hétfőn kellett volna megkezdeni a kereske­delmi tárgyalásokat Magyarországgal. Budapestre egy szűkebb bizottságnak kellett volna utaznia, hogy "Magyar­­országnak beterjessze kívánságainak jegyzékét abban az értelemben, hogy keretszerződés megkötését indítványoz­ná a legtöbb kedvezmény záradéká­val s azután kontingens egyezményt indítványozna. Amikor a jelentésün­ket írtuk, hittük, hogy ez alapon vég­re jobb eredményeket érhetünk el, mint a múlt években. Hiszen a rendes kereskedelmi kapcsolat Magyarország­gal a szlovenszkói fagazdálkodás lét­kérdését jélenti s ezzel Szlovenszkó lakosai többségének létkérdését. Hiva­tott tényezők ezt talán nem érzik át eléggé s ezért nyomatékosan kértük őket, hogy a Magyarországgal való tárgyalásnál vegyék figyelembe Szlo­­venszkót s ennek gazdasági érdekeit. Hittünk, de csalatkoztunk. Nemcsak abban, hogy tárgyalni fognak, de Szlo­­venszkóra való különösebb figyelem nélkül. Épen most értesülünk róla, hogy Magyarországgal egyáltalában nem lesznek kereskedelmi tárgyalá­sok. Bizonytalan időre elhalasztották a hétfőre kitűzött tárgyalásokat, mert igen komoly dolog jött közbe. Kisan­­tant-szövetségeseink, a románok, meg­szüntették összes behozatali engedé­lyünket. Kereskedelmi köreink titok­zatos kérdés előtt állanak. Az a de­legáció, amelynek hétfőn Budapestre szenved kétséget, hogy az atmosz­féra nyomottabb lesz, mint eddig volt. Nem azért, mert Németország túltette magát a Versailles! béke­­szerződésnek egy határozmányán — hiszen annak leglényegesebb ha­­tározmányait maga az idő változ­tatta meg —, hanem azért, mivel a nemzetek eltávolodnak egymástól érdekeik szerint és a béketörekvé­sek helyébe nyomasztó katonai szerződések lépnek. Ez az a bizo­nyos nagy fordulat, mely vissza­zökkenti Európát a háború előtti időkbe, amikor szintén a szerződé­sek nyomása alatt háborús hangu­lat alakult ki. Nagy kár volt a le­szerelési konferenciát szétzülleni hagyni, mert ott még voltak erköl­csi szempontok is a béke javára, amelyek ma átváltoztak anyagi kér­déssé. Az, aki ezért felelős, most kell hogy belássa azt, hogy rossz munkát végzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom