Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-16 / 22. szám
1935 március 16. »KOMAROMI LAPOK« 5. oldal Zenei eseménynek ígérkezik a Komáromi Dalegyesület filharmonikus hangversenye. Wagner, Verd', Ro*si i, Moizbowikl, Dvorak, Gounod és Offenbach művei a mű «or on. Prágába akart utazni Mezei Ödön, a cimbalmos, de cimbalomverő helyett kést vett a kezébe és majdnem embert ölt. - Csendélet a kies Duna partján Saját tudósítónktól. Komárom, március 15. Komáromban, csütörtökről péntekre virradó éjjelen csaknem emberhalált okozott egy cigányzenész boszszuja. A bosszú áldozata jelenleg a komáromi közkórházban fekszik, élet és halál között. M. I., huszonhétéves pozsonyi állatkereskedő barátaival együtt átutazott Komáromon s néhány órára megállóit. Több komáromi kávéházban és étteremben megjelent, ahol csendesen szórakozott, majd összeismerkedett komáromiakkal is s különösen abban lelte örömét, hogy hatalmas erejét különféle tréfás produkciókban megmutassa. Éjjel két órakor, búcsúzóul, betért egy dunaparti vendéglőbe, ahol két feketét rendelt. A vendéglőben már1' csak a cigányok voltak jelen s köztük Mezei Ödön cimbalmos, aki prágai utja előtt bucsuzóját tartotta. A tulajdonos helyett a cigányok fogadták az uj vendéget s kijelentették, hogy zárási idő van. — Maga nem a tulajdonos — mondta neki M. I. csendesen, — küldje ide a tulajdonost. A szóváltásra a tulajdonos felesége is megérkezett és közölte M. I.-vel, hogy záróra van. M. I. és a cigányok még vitáztak egyideig, eközben M. I. ezt a szót használta a cigánnyal szemben: »Fiam!« Mezei Ödön ezt az elnevezést zokon vette s utánakiáltott M. I.-nek, aki közben eltávozott a vendéglőből, hogy: — Az apja lehetnék magának! Az éles szócsata már nem fejlődhetett veszekedéssé a vendéglőben, hanem kinn. a vendéglő előtt tovább tartott a vendég és a cigányok zajongása. Végre is M. I. a reá várakozó autóba akart ütni. Ebben a pillanatban a sötétből előugrott Mezei Ödön s egy hoszszú késsel nyakonszúrta a gyanútlan M. I.-t. Majd, amikor látta, hogy áldozata a földre zuhan, dühében még háromszor szúrt a földön heverő M. I.-be, miközben önmagát is megsebesítette. Nagy kavarodás támadt s az erősen vérző M. I.-t a közelben lakó s időközben felköltött dr. Singer főorvos részesítette elsősegélyben. A vértócsa valósággal elöntötte a kövezetét s a szerencsétlenül járt ember vérét reggel fel kellett a járdáról mosni, oly gazdagon ömlött a Duna uccán. M. I.-t azonnal beszállították a kórházba. Állapota életveszélyes. Pénteken délelőtt rendőri bizottság hallgatta kf a súlyosan sebesült kereskedőt, aki így ráfizetett a komáromi szórakozásra. Mezei Ödönt letartóztatták s beszállították a fogházba. Mezei Ödön reggel akart elutazni Prágába, ahol egy jó étteremben szerződése volt. Ezt a szerződést most bajosan tudja teljesíteni! A komáromi cigányok a kari becsületért. A szomorú eseménynek volt egy derűs epilógusa is. Szerkesztőségünket az 'egyik komáromi zenészcigány felkereste s mindenképen beszélni akart a szerkesztőség valamelyik tagjával. — Mi ügyben? — írói ügyben! — mondta titokzatosan a cigány, majd a következőket jelentette ki: — Csak azt akarom mondani, hogy n késelő cigány nem komáromi volt, hanem dunamocsi. Nagy szégyen volna ez a komáromi cigányokra, .komáromi cigány ilyet nem tesz! Ezt tessék helyreigazítani valahogy. Természetesen, a bíróság feladata, hogy tisztázza Mezei Ödön illetőségét. Mindenesetre, szép, hogy a komáromi cigányok szégyenük a rajtuk esett foltot s tisztítani akarják. Meghalt Escoffier. a leghíresebb francia szakács, milliomos, aki 2000 fontot keresett havonként. Komárom, március 15. Városunk legrégibb érdemes kulluregyesüíete, a Komáromi Dalegyesület, az idei szezonban is megrendezi filharmonikus hangversenyét, hogy a Zene- és dalkedvelő közönség a legkiválóbb zeneköltők műveinek előadásában gyönyörködhessék. A Dalegyesület vezetősége ezúttal is a legkiválóbb szerzők halhatatlan műveiből állította össze a mű o t arra törekedvén, hogy a klasszikus zeneszámok a nagy szerzőkhöz méltó, a lehető legnívósabb előadásban kerüljenek a hallgatóság elé. A műsort Rossini, az olaszok egyik legnagyobb zeneköltőjének műve vezeti be, a zenekar a Szevillai borbély c. víg operának nyitányát adja elő. A műsor többi pontja is a zeneköltészet legszebb gyöngyeit foglalja magában. A németek zeneóriásának, Wagner Pdchárdnak Lohengrin c. operájának egyik nyitánya és a nászkar kerül előadásra énekkarral és zenekarral, Verdi Józsefnek, az olaszok má ik hatalmas zeneszerzőjének Troubadour c. világhírű operájából a cigányok és katonák karát, valamint a Misererét intonálja zenekar és énekkar. Dvofák, a legkiválóbb cseh zeneszerzők egyikének bájos szláv táncaiból a zenekar mutat be egy csokorravalót, amely egyik legkedvesebb száma lesz a hangversenynek. Gounod Károly, a franciák zseniális világhírű Vidékről írják •.. Nyitrán megjelent a nyitrai irók régen várt és érdekesnek Ígérkező könyve. Húsz nyitrai költő, prózairó szerepel az értékes könyvben. A könyv szellemi tükre a mai Nyitrának. A kötet irodalmi ismertetésére még visszatérünk, A Felsőcsallóközben számos helyen igen érdekes szinielőadásokat tartottak: Földes Györgynek, a Csallóköz kitűnő tollú írójának mutatták be népszínműveit. Egyik „Az örvény szélén“, a másik: „A szomszédok“. A színdarabok reális színekkel ecsetelik a csallóközi falu mai életét Cselekménye pergő, fordulatos, dialógusai jellemző erejűek, egyes részeiben drámai mélységek nyílnak. Különösen kedvesek a csallóközi talajból fakadt uj nóták, amelyek Földes György szerzeményei s amelyek valószínűleg rövid időn belül elterjednek a Csallóközben. A szereplők mindenütt kiteltek magukért. A szinielőadások statisztikájában a Csallóköz vezető helyen áll. Dunaszerdahelyen a Földes-társulat előadásai eleinte részvétlenül zajlottak le, kevés volt a közönség. Mint Komáromban szokás: a szerdahelyi közönség is csak most jött rá a szinielőadások izére s kétheti szünet után most kezdi látogatni a színházat. A szerdahelyiek megszerették a színészeket és szeretettel tapsolnak kedvenceiknek. Léván Farkas Márta és Körte Ferenc dr. rendeztek igen szépen sikerült, nagyon színvonalas hangversenyt, a lévai Kaszinó kulturciklusa alkalmából. Farkas Márta hegedüművészetében s Körte Ferenc zongorajátékában sokat gyönyörködött a közönség. A műsort Veress László alsóváradi lelkész magasszinvonalu előadása gazdagította: az optimista világnézetet fejtegette Március 24-én a lévai szerzők estjét rendezik meg ugyanott. A nyitrai szigeten különös meglepetést okozott az árviz. A szigeti vendéglőben mulatságot rendeztek s igen vidám hangulat uralkodott, a vendégek nagyszerűen szórakoztak. A vig hangulatban nem vették észre sem az idő gyors múlását, sem azt, hogy a Nyitra megáradt s a viz veszedelmesen emelkedik. A hajnali zeneköltője Faust c. operájának egyik remek részletét, a gyönyörű ballet-keringőt fogja a zenekar az énekkarral együtt interpretálni, amelyet az idén közkívánatra állított be a rendezőség a «műsorba. A lengyelek nagynevű zeneszerzője Moskowszki Móric népszerű szerenádjának ének- és zenekari előadása is egyike .lesz a legszebb zenei élményeknek ós Offenbach Jakabnak örökszép Hoffmann meséi is megszólalnak a működőkar és a zenekar előadásában. A hangversenyen mutatja be a működőkar a Dalegyesület tehetséges karnagyának, Schmidt Viktornak legújabb férfikarát, amelyet a talentumos szerző Bogár Imre c. népballadára szerzett A rendkívül melodikus és dinamikai hatásokban bővelkedő férfikar bemutatása méltán számíthat a legnagyobb érdeklődésre. A filharmonikus hangversenyt a Jókai Egyesület Kulturházának hangversenytermében jövő szombaton, március 23-án, este pontban 8 órakor tartják és azon igen szívesen látják a város és vidéke zene- és dalkedvelő közönségét, amelynek magasabb műélvezetben lesz része a Dalegyesület III. filharmonikus hangversenyén is. A hangversenyre jegyek 10 és 7 korona elővételben Spitzer Sándor könyvesboltjában kaphatók, az állóhely 4 Ké. A hangverseny iránt mutatkozó osztatlan nagy érdeklődés indokolttá teszi, hogy a közönség minélelőbb gondoskodjék jegyekről. órákban aztán a viz elöntötte az egész szigetet, sőt a főutat is: hazatérésről szó sem lehetett. Meg kellett várni a reggelt, amikor katonák és tűzoltók jöttek a mentőcsónakckon s úgy vitték el a mulatóközönséget, amelyet belül bor, kívül víz öntözött. Volt idejük elmélkedni, hogy melyik a jobbik... Érsekujvárott a városi közvilágítás áramárát ugyan lejebb szállították, ez azonban a fogyasztó közönséget nem igen érinti s azért a sztrájk, demonstrációs okokból tovább tart; heti öt napon keresztül. Az érsekujváriak némi maliciával, — amely bizonyos szempontból jogos, — jegyzik meg, hogy Komárom nem volt túlságosan szolidáris velük, ugylátszik, Komárom meg van elégedve a villanyáram árával... Nem szeretnők felvilágosítani Érsekújvárt arról, hogy az individualitás hazájában, Komáromban az összefogások rendszerint balul szoktak sikerülni.— Érsekújvárod sincs jobb középitkezés, mint Komáromban: az „Arany Oroszlán“ nagytermének menynyezete úgy meg van építve, hogy a téli hóié és eső btfolyt a terembe. A farsangi idényben ponyvákkal kellett felfogni a behulló vizet, nehogy a táncolókra hulljon... Érsekújvár egyébként büszkén jegyzi meg, hogy farsangi rendezései, — legyenek azok táncesték, szinielőadások vagy kulturesték, — idegenforga'mi jelentőséggel birnak, mivel ezeken a rendezéseken nagyon sok a vidéki. Mikor lesz ez Komáromban ? A villanysztrájk ügyében a délszlovenszkói sajtó rosszalással emlékezik meg arról a rideg s igen hideg, mondhatni szigorúan elutasító bánásmódról, amelyben az ipartársulatokat s a kérvényezőket a villanygyár igazgatósága fogadta. A villanygyár: közüzem. A közönség érdekeit szolgálja. Udvarias bánásmód a felekkel szemben: ez minden üzleti vállalkozás vezetésének conditio sine qua non-jal A villanygyár rövid idő alatt igen népszerűtlen lett, a bánásmódja miatt is. Magyar bált rendezett Érsekújvár, nagy sikerrel. A teremben helyet nem lehetett kapni: a bál a magyar társadalom testvéri összefogása volt. A bálon értékes műsort is pergették le. Párkányban a hangos mozit most adták át rendeltetésének. A napokban halt meg Auguste Escoffier, valamennyi élő konyhaművész koronázatlan fejedelme, a világ leghíresebb szakácsa. Escoffier mester gyönyörű montecarlói villájában hunyta nyugovóra szemét, abban a villában, amelyet konyhaművészetével szerzett millióin vásárolt. Mert milliomos volt Escoffier bácsi, igazi békebeli milliomos, hiszen már a régi jó békevilágban kétezer fontos havi fizetést kapott a londoni Carlton szállóban, amelynek tizenöt ívig volt legfőbb szakácsmestere. De nemcsak a Carltonban, a Savoyban és a világ legelőkelőbb francia és amerikai hoteléiben szakácskodott Escoffier, hanem királyok, császárok szolgálatában. Vilmos császárnak is volt egy ideig udvari szakácsa, főzött a világ valamennyi hírességeiek, koronás uraknak, államfőknek, köztársasági elnököknek. Temérdek híressé vált ételt ő talált fel, egyebek között a legendás »Peche Melba«-t, amelyet londoni szakács korában kreált a híres nő londoni vendégszereplése alkalmából... Becsüld meg a jó ételeket... f Nemrégiben, legutolsó rövid párizsi kirándulása alkalmával beszélgettem a becsületrendes öregúrral temérdek emlékéről és híres kreációiról, a szakácsművészet és az evés titkairól. — Sosem hittem ugyan, hogy a gourmandise igazi bűn lenne, de egyszer biztonság okából megkérdeztem a katolikus egyház egyik magas dignitáriusától, hogyan is állunk ezzel a dologgal? Legnagyobb meglepetésemre a híres főpap így válaszolt: »A jó Isten annyi szép dolgot teremtett az emberiség gyönyörűségére, hogy inkább az lenne bűn, ha nem tudnánk ezt értékelni. Persze, anagyétküség és a falánkság nemcsak hogy bűn, de komoly betegség okozója is lehet, tehát mindenképpen kerülendő. De a finom ételek okos élvezete, amelyben az asszony különös szakértő, Isten adománya, Istennek nem tetsző dolog lenne tehát, ha lemondanánk róla. Mérsékelt gourmandise megédesíti az életet és a családi tűzhely boldogságának legfőbb öröme.« — így beszélt a nagyszerű egyházfő, aki különben nemcsak prédikálta, de az asztalnál jó példával gyakorolta is, amit prédikált. — Hatvanötéves szakácsi pályámon szerzett tapasztalataim, mialatt a világ hatalmasaival találkoztam, azt bizonyítják, hogy a világ jelesei megegyeznek a kardinálissal a jó ételek megbecsülésében. Igaz, hogy nem szívesen mutogatják ezt a »gyengéjüket« a világ előtt.
