Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-16 / 22. szám
Lapunk mai száma a jöírd heti teljesB&dionmsort tartalmazza OtvfMiliatodili évfolyam. 22 szám. Szombat, 1035. mároins 16, ■im».. ...................„.in. ...........■■ini——» in 1—iw—ini——nwrrn—nmm-m—---------r~~~~~~~~ Eldtizelésl ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 K6, félévre 49 Ívé, negyedévre 29 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszán] ára f korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton wa POLITIKAI SZEMLE Anglia nyomában. Komárom, március lő. A Fehér könyv tehát diadalt aratott és az angol munkáspárt mérsékelt ti tokozása vei szemben a parlament elhatározta, hogy hadügyi költségvetését tetemesen felemeli, ezzel a határozatával teljesen igazolta a német fegyverkezést is, melyet a német kormány most azzal okol meg, hogy Franciaország a katonai szolgálatot kit évre emeli fel és ezzel haderejét megkétszerezi, ami a német biztonságot alaposan veszélyeztet!. így tehát megfoukottnak tekinthető a lefegyverzési egyezmény és minden arra vonatkozó jó szándék. Európa fegyverkezik, de erre kénytelen is, mert Európa kelele a szovjetek köztársaságától van közelről fenyegetve. Az angol példa — tartunk tőle —, hogy ragadós lesz a kontinensen és a fegyverkezési verseny megindul az áll ;mok között újult erő, el. Természetesen most egy cél van: a népszövetséget megmenteni, amelyet az angol nagy lapok szerint magának az angol kormánynak állásfoglalása is veszélyeztet. Ezek a lapok nyíltan írják, hogy Anglia hátat fordít a népszövetségnek, holott ezt az angol parlamentben a kormány tagjai érthető élességgel cáfolják meg. Mégis az általános benyomás azt a látszatot kelti, mintha az angol határozat nem lenne kongruens a népszövetség eredeti céljaival és legutóbbi politikájával. Németország nem tagja a népszövetségnek, reánézve tehát Genf közömbös és nem is veszi figyelembe azt, ami ott történik. Természetes, hogy ebben is felismerhető a veszedelem csírája és így lehel megéríeni azt az angol elszántságot, mely a berlini utat és Hitler betegségét is egyaránt komolyan veszi. Simon külügyminiszter nem is magában, hanem államtitkáraival együtt keresi fel Berlinben Hitler kancellárt, hogy vele a népszövetségbe való visszatérés felől tárgyaljon. Mi lehet ennek az ára? Bizonyára nagy francia engedmények a német fegyverkezések terén. Ezek az engedmények messze túlhaladják a varsaillesi békeszerződés határozmányainak kereteit és azon újabb változásokat idéznek elő. Németország ennek a szerződésnek hatályát azért nem haji ndó a fegyverkezési téren elismerni, mert abban a francia lefegyverzésről is szó van, ez pedig másfél évtized óla nem következett be. De Németországnak más oka is van a felfegyverkezésre és ez a fenyegető orosz katonai expanzió, mivel a harmadik internacionálé a világbékét akkora hadsereggel akarja Komárom, március 15. Szüllő Géza dr. és Szent-Ivány József a zselizi és párkányi járások árvízkárosultjaiért. Ez év február 2ü-ika és március 4-ik között a hirtelen hóolvadás és az állandó esőzés következtében a Garant folyó gyors egymásutánban háromszor kiáradt és a zselizi és párkányi járás területén 12.000 holdnyi termőföld víz alá került. A két járásban a Garain áradásával okozott károk előzetes becslések szerint meghaladják a négymillió koronát. Ebben az ügyijén Szüllő Géza dr. és Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselők a szövetkezett ellenzéki pártok képviselővel együtt javaslatot nyújtottak be a képviselőházba. amelyben a következőknek megvalósítását' követelik: A javaslat értelmében felhivatik a kormány 1. a Garam folyó február 20 — március 4. áradásával okozott mezőgazdasági károk sürgős összeírására. 2. hogy a hitelesen megállapított károk megtérítésére az állami költségvetésben e célokra felvett összegekből gyorssegélyt folyósítson, 3. hogy a károsultaknál a pénzügyi kormányzat nyomban szüntesse be az adók végrehajtási úton való beszedését, 4. hogy a pénzügyi kormányzat adjon ki általános rendelkezést a különösen károsult községek lakosai 1934. és 1935. évi föld és jövedelemadójának különösen méltányos összegekben való kivetésére, 5. a nagy beruházási program keretében haladéktalanul indíttassák meg a Garom folyó szabályozási munkálata és Bény községben építtessék föl a Garamhíd. Füssy szenátor aratási szabadság rendszeresítését követelte a hadügyminisztertől. A szenátus véderőbizottsága a kabiztosítanf, hogy az felülmúlja egész Európa hadierejét. Az angol látogatást bizonyára jól felkészülve várja a német diplomácia is, melynek lesz egy és más elintéznivalója. íme: Európa nem tud kitalálni abból az úlvesztőböl, melyben tizenhat esztendeje tévelyeg; fegyverkezés, biztonság, leszerelés-biztonság jelszavakkal akar rendet teremteni és békét szervezni, de már maga a kiindulási pont elhlbázottnak mondható, amikor a nemzeteket két részre oszlottak. Ennek azután az lett a következménye, hogy a béke is darabokban és részekben van meg, katonai szövetségek alakjában, politikai államcsoporlok között, de európai béke, mint institúció, hiányzik az államok közül. A megboldogult páneurópai gondolat óta, amelynek pedig olyan ékesenszóló pártfogója volt, mint Briand, milyen sok víz lefolyt a Dunán és tonai célokra való ingatlan kisajátításokról szóló kormányjavaslatot tárgyalta a héten. A javaslat vitájában résztvett Füssy Kálmán, a magyar nemzeti párt népszerű szenátora is, aki két fontos követelést terjesztett elő. Beszédében kifejtette, hogy a tervezett javaslat nem valósítja meg a törvények egységesítését. Ha már föltétlenül szükség van a katonai kisajátítások sürgős rendezésére, azt kívánja, hogy ezt a nagy fontosságú magánjogi beavatkozást vegyék ki a közigazgatási hatóságok kezéből és bízzák a független bíróságra. Majd követeli Füssy szenátor a katonai szabadságok kedvezőbb szabályozását s indítványt tesz abban az értelemben, hogy az 1933. év őszén bevonult hadköteleseknek ez év januárjában adott egyhavi szabadságát számítsák be a tényleges szolgálatba. A második javaslatban azt indítványozza, hogy az 1933. és következő években 24 havi tényleges szolgálatra bevonult védköteles személyeknek, tényleges katonáknak 21- 28 napi terjedelemben az aratási munkák végzésére. a tényleges szolgálati időbe való beszámítással, tehát utánszolgálásí kötelezettség nélkül engedjenek szabadságot. Bradúcs nemzetvédelmi miniszter reflektálva Füssy beszédére és javaslataira, elmondotta, hogy kizárólag az eljárás gyorsasága érdekében kell meghagyni a kisajátítási eljárást a közigazgatási hatóságok kezében. A ka-1 tonák szabadságolása ügyében benyújtott indítványokra nézve a nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a téli egyhónapos szabadságnak a tényleges szolgálati időbe való számítását már most is határozottan megígérheti. a Iíunavölgye a lcgkiáltóbh példája az új rendnek, mely nem tud kljcgeccsedni. Az egyezményeket megkötik és azoknak nagyszerű sikereket jósolnak, de mindig van valami az egyezmények körül, ami azok életét, megrövidíli. Ilyennek látsz k a római egyezmény is, melyhez minden állam hozzájárult, de hatása mégis alig jelentkezik. Hát még az Ausztria ügyében lélrejölt egyezmény, amely abban áll, hogy veszély cselén a két nagyhatalom, Olaszország és Franciaország öszszotil. Németország pedig, amely ellen ez az egyezmény létrejött, nem veszi valami tragikusan. Idáig mindig az angol példa volt a döntő az európai államok előtt. Ebben az államban komoly és nagy hagyományokon kiépült demokrácia uralkodik a közéletben és kizártnak látszott, hogy valaha is ráadja a fejét a hadsereg fejlesz-Az aratási szabadság megadását a maga részéről szintén a legnagyobb mértékben helyesli, ezt a vezérkarnak is pártolólag terjeszti elő s kijelentette, hogy az aratási szabadság kérdése o rajta nem fog múlni. Április 28, illetve május 5-ike az újabb terminus a választásokra. A parlament folyosóin legutóbb olyan hírek terjedtek el, hogy a nemzetgyűlést még márciusban feloszlatják és az új nemzetgyűlési választások megtartását április 28-ra, illetve május első vasárnapjára tűzik ki. Ettől az elhatározástól az agrárpártot csak az tartja vissza, hogy ilyen módon a május 1-je közelében tartott választások nagyon »vörös« jellegűek volnának és az időponttal a szociáldemokratáknak malmára hajtanák a vizet. Egyes agrárpárti tényezők már < szinte bánják, hogy a választást nem április 14-ére íratták ki. Holota János dr. képviselő a honpolgári törvény benyújtását követelte, A képviselőház csütörtökön tartott ülésén az idegen állampolgárok tartózkodási engedélyéről s a jelentkezési kötelességekről szóló .javaslatot tárgyalták, amelynek vitájában résztvett Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő is, aki alapos beszédében mutatott arra, hogy a törvényjavaslat legfőbb hibája az, hogy idegeneknek minősíti mindazokat, akik nem tudják kimutatni, hogy csehszlovák állampolgárok. Ez a megállapítás sújtja a Szlovenszkón és Ruszinszkón még ma is állampolgárság nélkül levő polgártársaink ezreit. A törvényjavaslat nem gondol arra, hogy idegeneknek minősíti a 10—50 év óta Szlovenszkón és Ruszinszkóban lakó polgárokat, nem gondolt arra, hogy idegeneknek minősíti azokat, akik eleget tettek hadkötelezettségüknek, kiszolgálták katonai éveiket és mégis nyilvántartásba tésére. Egyesegyedül a légi haderők terén igyekezett lépést tartani a kontinens hatalmaival. Most már egy békcillúzióval kevesebb, már Anglia is azokon a nyomokon jár, amelyeken az európai szárazföldi hatalmak tévelyegnek. Azt hittük, hogy az angol flotta jelenti Anglia igazi hatalmát és most csalódva kell megállapítanunk azt, hogy minden fegyvernem terén versenyre lépett az európai katonai hatalmakkal. Anglia példája csalódást kelt a világon. Mindenki azt hitte, hogy Anglia az, mely meggyőződéssel és ösztönösen ragaszkodik a leszereléshez és most azt keit látnia Európának, hogy Anglia a fegyverkezés terén is az élre akar kerülni. Mi az angol helyzetet nem ismerjük, de komoly dolognak kellett elkövetkeznie, amíg ehhez az új fordulathoz eljutott.
