Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-09 / 20. szám

1935. március 9. »KOMAROMI LAPOK« 7. oldat. — Súlyos baleset Pinke Béla imelyi 52 éves gazda szecskavágással foglalkozott és elindította villamos di­namóját belekapcsolva a szecskavágót, azonban olyan szerencsétlenül járt, hogy a gyorsan dolgozó gép balkezét tőből levágta. Beszállították a komáromi közkórházba, ahol balkarját amputálni kellett. — Rosszul lélegzik az angol hadse­reg. Az egész angol hadsereg rosz­­szul lélegzik — állapította meg egy előadásában dr. Octávia Lewin ismert angol orr- és gégegyógyásznő. Elmon­dotta, hogy rendkívül helytelen dolog a szájon át kilélegezni a levegőt, az angol hadsereg légzési gyakorlatai pe­dig ezt írják elő. A katonáknak az orrukon át kell be lélegezni ők és a szájukon át kell kiengedni ők a leve­gőt, holott az egészség azt követeli, hogy a kilégzés is csak az orron át történjék. Napoleon volt az első, aki ezt felismerte: katonáinak menetelés közben egy-egy levelet kellett a szá­jukban tartaniok, hogy így megakadá­lyozzák a szájon való kilégzést. Az egészséges csecsemők is az orrukon át lélegzenek ki. Csak az orrot szabad légzési célokra használni. Az egész­séges légzés teszi elkerülhetővé a sü­ketséget, a látás romlását és külön­féle hurutokat. — Csoda vagy szuggesztió ? Michael Contantinidis londoni görög­keleti archimandrita, aki a kenti her­ceget összeeskette Marina hercegnővel, visszaadta a látását egy Londonban élő fiatal Rörög leánynak A leány hir­telen vakult meg, sok szemészt keresett fel, de azok nem tudtak segiteni rajta. Ekkor elment az archimandritához. A főpap imádkozott, Isten segítségét kérte, azután a leány homlokára tette a kezét. A vak leány elájult, de amikor néhány perc múlva magához tért, újra látott, ^Látok, tisztán látok!“ — kiáltotta sírva. Az eset nagy feltűnést keltett Angliában. Elliot dr, a hires angol szemészorvos kijelentette, hogy nem csodáról van itt szó, hanem egyszerű szuggesztióról, mert a leány vaksága lelki eredetű volt. Az archimandrita ezzel szemben azt áljitja, hogy Isten segítségével cső-„ dát tett. — Mit ettek a híres emberek? Csi­­kágó egyik nagy szállodájának, a Congress Hotelnek konyhafőnöke, Fri­es, legutóbb nyilatkozatot adott szak­mai tapasztalatairól és elmondotta, hogy mit szeretnek enni a híres em­berek. Paderevszky. a világhírű len­gyel hegedűművész az egyszerű étele­ket kedveli. Legjobban szereti a sós vízben kifőtt halat. Az első Roosevelt elnök sokat evett és mindig nehéz ételeket. Imádta a félig nyers rosztbi­­fet és sok krumplit evett hozzá. Coo­­lidge elnök puritán ízlésű ember volt* Minden délben ugyanazt ette ebédre: virslit hajdinakásával. — Sarah Bernhard!, a nagy színész­nő valóságos angyal volt, — mondta a főszakács — szerette az érdekes kí­sérleteket, az újszerű ételeket. Ked­venc eledele a nyers osztriga volt. Mindig odajött a tálalóasztalhoz és nézte, hogyan nyitják fel az osztri­gákat. — Caruso olasz létére az olasz éte­leket szerette. Kedvenc étele a csir­kemájjal és a gombával ízesített ma­karóni volt. Ezt az ételt később róla neveztük el. A nap és az éjszaka bár­­mely órájában képes volt a legna­gyobb makarónitömegeket' elfogyasz­tani. — Humor. Két vendég beszélget egy zsuron: — Miért törülgeti olyan gondosan ezt a használt kanalat? — Nem akarom, hogy tojásos legyen a zsebem. — A tiszta pohár. Az amerikai em­ber kínos pontossággal vigyáz arra, hogy tiszta pohárból igyék. A haló­­ságok is szigorúan vigyáznak a nyil­vános helyiségek poharainak tiszta­ságára és nemrégen Michigan állam elrendelte, hogy a nyilvános helyi­ségek poharait klórozott vízzel kell ■ fertőtleníteni. Pár héttel később az­után vizsgálatot tartottak és kiderült, hogy a piszkos poharakon aránylag kevesebb a bacillus, mint a klórozott, tiszta poharakon. Az utóbbiaknak csak ■ a peremén, tehát az ember ajkával érintkező részén átlag 50—100 ezer Jbacillust észleltek. A tapasztalatok alapján új üvegpucolási rendeletét ké­szítettek. Először vízzel kell eltün­tetni a poharakból régebbi tartalmuk nyomait, azután öt percen át klóros öblítő vízben kell őket tartani, azután folyó tiszta vízzel újból kiöblíteni. Az újabb rendszer mellett csakugyan kevesebb a baktérium a poharakban. — Fogadási láz Amerikában. Ray­mond Moley tanár, aki Roosevelt el­nök agylrösztjénck vezető tagja volt, »Ma« (Today) című folyóiratában megállapítja, hogy a szeszcsempészek, akiknek üzleteit tönkretette az alko­holtilalom megszüntetése, most a til­tod szerencse játékra vetették magukat. A harlemi négerektől kezdve a wall­­streeli tőzsdemágnásokig mindenki szerencsejátékot játszik ma New- Yorkban. Fogadásokat kötnek minden lehető és lehetetlen dologra, nem­csak fontos politikai eseményekre, ha­nem például árra is, mikor érkezik be valamely hajó és mennyi az utasok száma. A fogadási esélyeket úgy álla­pítják meg. hogy a fogadóközöuség so­hasem nyerhet. Szállodai portások, pincérek, borbélyok, rikkancsok és uccai árusok gyűjtik a fogadásokat a titkos fogadóirodák számára. Ezek az irodák 1931-ben több mint 300 mil­lió dollár hasznot váglak zsebre, ame­lyet a játékszenvedélytől elkapatoll amerikai közönség zsebéből csaltak ki Hangos Mozi Jud Süss Lion Feuchtwanger világhírű regénye A herceg és zsidaja Conrad Veidt Lion Feuchtwanger világhírű re­génye a feltörő zsidóéletet tükrözi vissza. A zsidó tehetség szétveti a ghettó falait Mint finánczseni a her­cegi udvarban gyümölcsözted tudását, de kárát vallja, hogy faját és osztá­lyát végleg nem tudja megtagadni. A vérvád gyanújával pörbe fognak zsi­dókat, szegény, üldözött zsidókat, a hercegi kincstárnok melléjük áll és kieszközli szabadulásukat. Udvari in­trikák kikezdik, főúri nők féltékeny cselszövevénye is közrejátszik, hogy el kell buknia. Conrad Veidt a cím­szerepet döbbenetes erővel alakítja. A ghettó fia főúri környezetben is megállja a helyét, de büszkesége fel­olvad, amikor meglátogatja édes anyja és a büszke főur ujjongva öleli szi­vére a töpörödött, öreg zsidó asszonyt. Ez a film leghatásosabb jelenete és Conrad Veidt művészetének örök ta­núsága. Jellemző Jud Süss filmre, hogy sok helyütt a cenzúra betiltotta, majd másutt a bemutató éretlen tüntetésekre adott alkalmat. Nálunk a Modern moziban a monumentális slágerfilm bemutatója szombat és vasárnap Feuchtwanger irásművészetének és Conrad Veidt s méltó partnere Benite Hűmmé filmjátékának lesz az ünnepe. A póifilm Fox hangos hiraoó és ezzel a Modern mozi újból hetenkint bevezeti a sokat emlegetett Foxot, a világ legjobb hírszolgálatát, mely hangban és képben felülmúlhatatlan. Aranyos Katinka Holív Jenő vigjátéka után Lida Baárová Hélfőn és kedden a legjobb belföldi filmet tűzte a Modern mozi műsorára. A szellemes filmope ett Lida Baárová­­val a főszerepben zajos érdeklődésre tart számot. Csókol Veronika Gaal Franciska Gaál Franciska, az ünnepelt magyar művésznő legszebb filmjét szerdán * SZÖVETEK* ÚRI ÉS NŐI UIDONSAGOK SIEGEL-IMH0F BRÜNN, PALAGKY-STR. 12. KivAnatra mintik ingyen és bérmentve —. közkívánatra mutatja be a Modern mozi. A filmet érdemes újra meg újra megnézni. Az ellopott szerda Nagy magyar hangosfilm Irta: Nőtl Károly Zeneszerző: Nádor Mihály Személyek: Rózsahegyi Kálmán, Szőke Szakáll, Hajdú Eta, Rubinstein Erna, Gyergvai István, Haj mássy Miklós, Justh Gyula és az udvardi gyöngyös bokréta dalárda A cigányzenét Rubinstein Erna, a hires hegedümüvésznő vezényli. Csütörtöktől kezdve a nagy magyar filmoperettesemény lesz városunkban. — Hogyan él az abesszínia! császár? Az olasz-abessziniai háborús Veszély­re való tekintettel a londoni Evening Standard elküldte külön tudósítóját az afrikai császárság fővárosába, Addis Abbebába. Az újságíró első riportjá­ban beszámol arról, hogyan él Abesz­­szinia császára, »Judca hódító orosz­lánja« a palotájában. Haile Selassie császár gyönyörű európai stílű pa­lotában lakik. Hatalmas tróntermében szinte napról-napra díszes fogadáso­kat rendez. Gyönyörű ebédlője rene­szánszstílű bútorokkal van berendez­ve. Van egy moziterme is, ahol na­ponta a legújabb amerikai és euró­pai filmeket mutatják be a császár és udvara számára. Dolgozószobájá­ban rádió van. A császár több európai nyelven beszél és állandóan figyeli az európai állomások politikai híreit, melyek az olasz konfliktussal foglal­koznak. Autóján mindennap végigjár­ja fővárosát. Uj, modern paloláját nemrég ren­­deztette be a császár. Egy angol bú­tortervező kapott megbízást a palota berendezésére. Költségek tekintetében teljesen szabad kezet kapott. ízlés te­kintetében is rábízta magát a csá­szár, csak egyhez ragaszkodott: né­hány szobát olyan bútorokkal akart berendezíetni, amelyek pontosan má­sai Salamon király -egykori bútorai­nak. Az abessziniai császár ugyanis Salamon király leszármazottjának te­kinti magát. Követelése nehéz feladat elé állította az angol bútortervezőt, tekintettel arra, hogy nem igen áll­nak rendelkezésre adatok Salamon bútorairól. Nagynehezen mégis sike­rült bizonyos bibliai leírások alapján »Salamon-stílű« bútorokat tervezni a császár. számára. Törvénykezés (§) Gázol az autó. Gólt Vilmos andrásfalvi lakos a Léva és Ipolyság közötti országúton sebesen hajtott autó­jával. Jelzés nélkül akarta az előtte haladó motorkerékpárt kikerülni, de az autó az utolsó pillanatban megcsúszott és elütötte a motorkerékpárt. Az oldal­kocsiban ülő Adler Margit kiborult és súlyos sérülést szenvedett. A komáromi bíróság gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt a gázoló autó gaz­dáját tizennégy napi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre Ítélte feltételesen. (§) Végrehajtót látott, rablót kiáltott. Érdekes esete volt Búkor Jánosné köbölkuti asszonynak a végre­hajtóval. Búkor Jánosnénak, egy gaz­dálkodó nejének házában megjelent az a Jóvégrehajtó, Huszár Géza és foglalást akart eszközölni. Az asszony kijelen­tette, hogy pénze nincs. Erre a végre­hajtó a szekrényhez lépett és házku­tatásba fogott. Mindjárt talált is egy pénzzel telt tárcát, amit magához akart venni, Bukómé azonban kikapta a vég­rehajtó kezéből a tárcát, kidobta a nyi­tott ablakon az uccára, majd hangosan kiabálni kezdett: „Rabló, tolvaj van a háziamban, fogják meg, ki akarfosztani!“ Aztán botot ragadott a harcias asszony és ezekket a szavakkal: „Innen élve ki nem megy!“ — meg akarta verni. A dolog a komáromi bíróság elé került. Az asszony tagadott s egyre hangoz­tatta, hogy ő valóban tolvajnak vélte a végrehajtót. A tanuk azonban ellene vallottak s feltételesen egyhónapi fog­házat és 200 korona pénzbüntetésre Ítélték. (§) Félévi börtönre ítéltek egy keritőnőt. Kerítés bűntettével vádoltan állott a bíróság előtt Jakla János zselizi vendéglős és felesége. A vendéglős fiatal lányokat fogadott fel szolgálatra s ezt a szolgálati viszonyt úgy magya­rázta, hogy férfiakkal ismertette meg a kiszolgáló lányokat s ebből az isme­retségből a vendéglős is alapos sápot húzott. Jakla Jánost üzelmei miatt végre feljelentették, de nem érezte magát bűnösnek, azzal védekezvén, hogy a szolgáló lányok a felesége „hatásköre“ alá tartoznak. Jakla Jánosné is mindent tagadott, de a kérdéses leányok a kir hallgatáskor szemébe vágták a vádat Jaklánénak, aki valóban visszaélt a szol­gálati viszonnyal s azt szándékosan félremagyarázta. Jakla Jánost a bíróság felmentette, a feleségét azonban kerítés miatt elitélte s az enyhítő szakasz ab kalmazásával hathavi börtönre, három­évi hivatalvesztésre és 500 korona pénzbüntetésre Ítélte. A terhelt feleb­­bezett. Nyilttér. E rovatban közöltekért nem vállal fele­lősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadó­­hivataL Grémiumi közlemény. Tudomására jutott a grémiumnak,, hogy (“gyesek akciót indítottak az üz­leteknek jelenlegi nyitvatartása el­len olyképen, hogy íveket köröznek és azokon aláírásokat gyűjtenek a keres­kedők körében a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése mellett, sőt sok helyen állítólag a grémiumra való hivatkozással történt ez. A grémium vezetősége kötelességé­nek tartja ez ellen óvási emelni, ér­tesítve a kereskedőtársadalmai, hogy ismertetett mozgalommal magát nem azonosítja, de sőt határozottan elle­ne foglal állást annál is inkább, mi­után a záróra-kérdést és így a vasár­napi 10 óráig való nyitvatartás ügyét is annakidején a helybeli járási hi-, vatallal együtt szabályoztuk közmeg­elégedésre, e szabályzat jól bevált és amint értesülve vagyunk, a záróraren­delet éppen a fentiekre való hivatko­zással Komárno- és vidékére nézve már a bevált módon nyert felülről el­intézést. Ez annál is inkább helytálló, mért a mi esetünkben gazdavidékről van szó és a gazdaközönségnek- hét­köznapi'elfoglaltsága mellett csak va­sárnap nyílik alkalma arra, hogy szükségleteit beszerezze és bevásárlá­sait a városban elintézze. A grémium elnöksége. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen jó férjem, illetve szeretett atyánk el­hunyta alkalmával kifeje­zett őszinte részvétet, ko­szorúkat, virágokat nagyon hálásan köszönjük. 78 Özv. Diósy Edéné és gyermekei. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik forrón szeretett halottunk Czirja Kálmán ipartársulati jegyző halála alkalmával mélységes bánatunkban osztoztak, részvé­tüket nyilvánították, temetésén megjelentek, sirjára koszorút és virágot küldöttek, vagy részvé­tüknek más módon kifejezést adni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét. A Komáromi Ipartársulat és Iparoskör elnökségének külön köszönjük őszinte részvétnyil­­vánitásukat. Komárom, 1935. március 8. 76 A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom