Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-24 / 94. szám

Lapunk ma; száma a jövő ket! teljesK adio-müsorttartalmazza < >t venötödik évlolyam. 94. »»záui. Szorobat, 1934. november S4. ———— -------------------r—- ----------r-----------rmri—r"nirrrnimrTTTr~‘-rT ittittt Tiiiii~TrTTiiniTiMiinrriiin'i^iT''TinwiiTinniiinnirnB'iiiiT,íTiirninm ~i7ininmnTiMn rr— nn wniinmii iiifummi nnm— um i mm niiirnnT 11 ihitttittiiii i hu i miir~niin mm n íiirT^rurTnunniiii m t KOMÁI Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke, Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI imscsst uaBBBaamammaa ■KaEoeanMHBssaaxMsnHaMaBOBraaaenBCiRxsss: s Vlapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA clr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szó ni b a 1 o n POLIT!KAI SZEMLE Komárom, november 23. Soha nagyobb aggodalmak kö­zöli nem ült össze még Géniben a nemzetek szövetségének tanácsülé­se, mini most. A januárban meg­tartandó Saar-vidáfei népszavazás­ról és annak kiviteli módozatairól kell tárgyalnia. A kritikus esztendő közeledik. 1935! Nem közönséges ügy ez, melyei szavazással lehet elintézni, sőt az egyhangú határo­zat végrehajtása is kritikus. Hiába van a hatalmak között az a felfo­gás, hogy a Saar-terülel kérdése nemzetközi probléma , mikor az évszázadok óta német terület volt és ma is németek lakják. Még Ang­lia is ezt az álláspontot osztja, amikor közvéleményének azt szng­­gerálja, hogy a Saar-vidék nem­zetközi terület és ez az egész ügy nem német-francia kérdés, hanem nemzetközi. így lehel ez az akták­ban. de az életben nem akták inté­zik el a népek sorsát. A tizenhat évig tartó megszállás nem lehette nemzetközivé ezl a területet, ame­lyen németek élnek. A népszavazás nem okozott vol­na problémái, ha a mostani néniét kormány nem sérti meg a Saar­­vidéki katolikusok önérzetét és nem ad agitáeiós eszközt az ott dolgozó szocialista kisebbség kezébe, akik szabadon agitálnak Németország ellen és főleg annak inai kormánya ellen. Minden attól függ, hogy a népszavazás milyen módon megy végbe. Sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a német birodalom tag­ja lenne most a nemzetek szövetsé­gének, meri a megállapodásokat így egyoldalúan hozzák és léplelik életbe. Komárom, november 23 November 2N-án kezdi meg a kép­viselőház a költségvetés tárgyalását. Minthogy a képviselőház költsegvo­­lósi bizottságában az 1933. évi állami költségvetés tárgyalása igen előreha­ladt stádiumban van. számolni lehel azzal, hogy a bizottság a hél végére befejezi a vitát. Kz.érl a képviselőház elnöksége összeült, hogy megállapítsa a képviselőház tovább munkarendjét. A képviselőház legközelebbi ülése no­vember 27-én délelőtt 10 órakor lesz, ezen az ülésen, amely csak rövid ideig fog tartani, előterjesztik a költségve­tési bizottság jelentéséi a költségvetés­ről. Az ülés után az egyes képviselői klubok elnökei ülnek össze, hogy meg­állapítsák klubtagjaik számát, akik a költségvetési vitában felszólalnak. A képviselőház plénuma november 28-án kezdi meg a költségvetés tárgyalását, a költségvetést Keines képviselő, tő előadó fogja ismertetni. Az eddigi gya­korlattó eltérően az általános és a részletes vitát ezúttal közösen foly­tatják le, ami azáltal váll lehetővé, hogy az általános vitát tulajdonképen már a pénzügyminiszter expozéja után folytatták le legnagyobb részt az első olvasás keretében, A költségvetési vita december 1-én befejezést nyer. A kép­viselőház a következő héten is tart ülést.'.amelyen beterjesztik a két nagy­­fontosságú véd erőtör vény-javaslat)/, amelyek az aktív katonai szolgálatnak két évre való meghosszabbításáról és az aktív katonai szolgálatnak az álla­mi alkalmazottak szolgálati idejébe való beszámításáról szólnak. Ezenkí­vül még néhány batáridőhöz kötött javaslat elintézése vár a kamarára, közte az állami alkalmazottak fize­­léslevonásáról szóló törvény meghosz-Mik az okai a köztársaságban uralkodó munkanélküliségnek. A képviselőház szociálpolitikai bi­zottsága ülést tartóik amelyen Meiss­ner dr. népjóléti miniszter is megje­leni és hosszabb beszédben nyújtott áttekintést a csehszlovák köztársaság­ban uralkodó nagyfokú munkanélküli­ségről. Beszédében a munkanélküliség okait a következőkben jelölte meg. Először is Csehszlovákia teljesen el­vesztett néhány külföldi piacot. To­vábbá egyes üzemek leromlásra van­nak kárhoztatva és az ezekből kima­radt munkások nem tudtak többé el­helyezkedni. A besziuitelelt gyárüze­mekről szóló kimutatás szerint 1928- Ihiii 11,80ö gyár 1,005.000 munkást foglalkoztatott és tU'.Ui-ben már csak 855.000 munkás talált foglalkozást ezekben a gyárukban. Ezzel kapcsolat­ban megemlíti a . miniszter, hogy az idén korlátozták a tömeges munkás­­elbocsátásokat és a gyár üzemek be­szüntetéséi. Majd ismertette a minisz­ter azt a 'káros befolyást, amelyet a mun kanéikü I iség gya k oro I valamennyi termelési ágra. így például a sörfo­gyasztás 1929-től 1933-ig 33 százalék­kal csökkeni, a húsfogyasztás 9 szá­zalékkal, a zsírfogyasztás 22 és a cu­korfogyasztás 8.6 százalékkal. Külö­nösen nagy mértékben szenved a mun­kanélküliség következtében az iparos­ság, főként az építőipar és a rulia­­szakma. Az iparosok tetemes összeget hite­lezlek a munkanélkülieknek és ezek­nek a hiteleknek bomlása most na­gyon leromlott. De pusztító hatása van a munkanélküliségnek a népesedésre is. így 1931-től 1931. év végéig 104.655 lélekkel csökkent a születések száma az 1930. évvel szemben. A munka­föbh eszköze a munkaidő megrövidí­tése volna. A miniszter rámutal arra lényre, hogy a produktiv munkanél­küli gondozásnál és az állami beruhá­zási munkáknál kötelező a 10 órás munkahét betartása. Mivel azonban a különféle szervezetek között erre vo­natkozólag még nem jótI létre meg­egyezés. a munkaidő megrövidítésé­nek kérdéséi az államnak kell meg­oldani. A túlórák engedélyezéséL az utóbbi időben a minimumra korlá­tozták. A gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet megváltoztatását követelik. A képviselőház kereskedelmi és ipa­ri bizottsága a Jugoszláviával és Né­metországgal fennálló kereskedelmi szerződések pótegyezményeivel foglal­­zotl. A kifogásokra Friedmann dr meghatalmazott miniszter válaszolt. A gabona mono páti unu ót szóló kormány­rendelet lelett élénk vita fejlődött ki és ioképen a végrehajtási rendelet megváltoztatását követelték olyan ér­telemben, hogy a megállapított hiá nyosságok kiküszöbölhetők legyenek. Csekélyebb veszteséget várnak a vasutaknál az 1935. évben az előző évinél. A költségvetési bizottságban letár­gyalták az államvasút 1935. évi költ­ségvetéséi is, amelynek vitájában fel­szólalt Bechgne vasutügyi miniszter is, aki mindjárt beszéde elején kije­lentette. hogy az államvasul 1935. évi üzemében csekélyebb veszteséget vár­nak, mint az előző évben. Ezt a vá­rakozást a takarékossági rendelkezé­sek eddigi kedvező eredménye okolja meg és az. hogy a szállításból eredő bevételek a teher forgalomban az ulób­­bi hónapokban növekedett. A legna­gyobb takarékosság ellenére a költség­vetésbe nagyobb tételeket kellett fel­venni a vasutak felépítményeinek javí­tására és megújítására. Az 1933. év­Franciaországnak nem kis érde­ke fűződik ahhoz, hogy a népsza­vazást a maga javára fordítsa és ha ez bekövetkeznék, egy gazdag vidékhez jutna, amely nehézipari érdekeltségét olyan helyzetbe hoz­ná, amely versenyen kívül állana Európában. De hát feltehetö-e az, hogy egy ilyen eredménybe bele­nyugodjanak a németek és ez a vi­dék ne váljék Európa második Eí­­zász-Lolharingiájává? Ezen a pon­ton ütközik ki a Saar-kérdés min­den veszedelme. A genfi tanácskozások, amelyek­ben ez a nagy probléma vetíti ki árnyékát, komplikálja a jugoszláv memorandum is, amelyet kiegészít Magyarország panasza a jugoszláv retorziók és a tömeges magyar anyanyelvű jugoszláv állampolgá­rok kiutasítása tárgyában. A nép­­szövetségi csendes légköri ezek a viharok erősen felkavarják és ha figyelembe vesszük azt, hogy Ausz­tria is felfegyverzést engedélyt kér szabbítása. állama számára, akkor látnunk kell, hogy a régi kompromisszu­mos és halogató módszereknek be­fellegzett Gcnfben, ahol most már komoly határozatokat kell hozni és a nemzeteknek békés egyetértését minden körülmények közölt bizto­sítani. Ilyen körülmények között kezdődik el a leszerelési bizottság­nak az ülésezése is, amely szintén nem kecsegtet sok kilátással. Tehát egész tömege a nehéz és súlyos kérdéseknek szegeződik Cetliben a népszövetség tanácsa mellének. Jugoszlávia kilépéssel fe­nyegetőzik. ha panaszát nem tár­gyalják azonnal, már pedig nem tudjuk, hogy á nemzetközi hely­zetet nem mérgesítené-e el egy olyan tárgyalás, amelyben nemze­tek és nemzetek csoportjai kerül­nének egyniással szemben. Most beválnék a halasztás politikája, amely a veszedelmes légkört elke­nélküliség csökkentésének egyik leg­rülni szeretné, de nagy kérdés, hogy ez a módszer ezúttal alkal­mazható-e? Épen ilyen nehéz Ausz­tria felíegyverkezésének kérdése is, Ausztria függetlenségét kívánja megvédeni, tehát erre a célra kéri a békeszerződés megváltoztatását, amely nemzetvédelmét a legszű­kebb korlátok közé szorította. Eb­ben a kérdésben feltétlen számít­hat Olaszország támogatására. An­nak idején a francia támogatás so­kat jelentett ennek a kis országnak, azonban ez fokonként clhidegült és most a szomszédos Olaszország vállalta Ausztria védelmét, mely vele szoros gífcdasági szerződésre is lépett. Hogy ez a tépés Németor­szág ellen irányul, az nem lehet kétséges. Most azután az a kérdés, hogy a Németországgal barátságos viszonyban levő államok milyen álláspontot foglalnak el Ausztria ügyében. ben megkezdett rendkívüli nyugdíj a-A nemzetek szövetségének tehát sohasem voltak ekkora gondjai, mint most. És össze is kell szed­nie minden erejét, ha meg akarja akadályozni egy konfliktus kitöré­sét. A tcherpróba ideje következik, amely megmutatja a nemzetek szö­vetségének igazi értékét. Ha vala­ha összefogásra volt szükség, úgy most van annak ideje, mert énei­kül szétmállik Európának amúgy is problematikus rendje. A német­ség pillanatnyilag meggyengüli ereje nem tud érvényesülni a genfi vitákban, amelyek ezért szintért erőtlenebbek. A bonyolult helyze­ten egyetlen kivezető útnak látszik a francia-olasz megegyezés ténye, amely a napokban szintén napi­rendre kerül. Ez a hatalmi csopor­tosulás teremthet csak nyugodtabb légköri a mai megmérgezett he­lyett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom