Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-04 / 62. szám
4 oldal »KOMÁROMI LAPOK« Ki korán kel, azt meghívják egy komplett reggelire! A koránkelők lenézik a későnkelőket. — A komáromi koránkelők természetrajza. — Vidám történet egy reggeli kávéról. Saját tudósítónktól. Komáromban is vannak szép számmal koránkelő emberek, akiket két csoportra lehet osztani. Egyik csoportba azok tartoznak, akiket a munka, a kötelesség kerget ki az ágyból már akkor, amikor más földi halandó még nem is fordult az olyan sokat emlegetett „másik oldaiára“! A másik csoportba tartoznak azok a koránkelők, akik nem tudnak aludni és megunták már az ágyban való hánytorgást és fölkelnek. Ez a kellemetlen koránkelés mindeniknek a magán és a háziorvosának az ügye, de csak addig, amig az illető egyedül áll a világban, mert jaj, ha ilyen aludni nem tudó, koránkelő családos ember, akkor szeretné, ha az egész család és a cselédség is olyan korán kelne, mint ő. Az ilyen embert vérig tudja bosszantani, ha valaki jóízűen horkol még akkor is, amikor ő már főnnvan. Még veszedelmesebb ez a korai kelés másokra nézve, ha az illető például főnök és vannak alkalmazottjai, alárendeltjei, akiket szeretne a koránkelők szektájába beíratni. Gyenge maliciával mondogatják az ilyen koránkelök a későnkelőknek, hogy: — Én már reggel négy órakor nagy sétát tettem a Nádor uccán, aztán neki álltam dolgozni. Az okos alkalmazott ilyenkor legjobb ha nem tesz semmi megjegyzést erre a burkolt szemrehányásra, amely tulajdonképen azt mondta, hogy: — Maga szeret elheverészni az ágyban ahelyett, hogy sietne a hivatalba ! Ezek a koránkelők bizonyos lenézéssel kezelik a későnkelőket és valami nagy dolognak tartják, hogy ők korán kelnek. Én nem tartom ezt a koránkelést valami nagy hőstettnek. Nekik muszáj azt megtenni, mert nem tudnak aludni. Ez éppen olyan, mint amikor valaki azon csodálkoznék, hogy Franciaországban a legutolsó mezitlábos faiusi gyerek is franciául beszél! Könnyű nekik! Más nyelvet nem beszélnek, hát muszáj franciául beszélniük. Én azt tartom nagy dolognak, amikor az aludni tudó és szerető a saját akaratából korán fölkel és nem muszájból. Félbeszakítani egy édes álmot, amikor olyat ölelhetünk, akire nappal is csak félve gondolunk. Ez az igazi hőstett, de korán kelni, mert álmatlanságba szenved valaki, azzal nem lehet kérkedni. Érdekes, hogy a koránkelök azt hiszik a késünkelőkről, hogy ez a korárikelés olyan nagy dolog, hogy azt más nem igen, vagy nem nagyon szívesen tudja megcsinálni. Ennek a hiedelemnek köszönhetem én azt, hogy a múltkor egy jő reggelire voltam hivatalos. Az Otthon kávéház előtt egy csomó barátom ült és amikor arra megyek, azt mondják, hogy üljek le egy percre. Alig hogy leülök, odajön hozzánk a kiadónk, aki szintén koránkelő ember és a koránkelést csak Isten különös ajándékának tartja és szentül hitte, hogy a koránkelés nem az én kenyerem. — Milyen jó, hogy itt az én kedves kiadóm, legalább lesz, aki kifizeti az ozsonnakávémat — mondottam én. — Azt már nem! Hanem tudod mit? Én reggel félhatkor szoktam itt reggelizni, ha föl tudsz kelni akkorra és itt leszel, egy komplett reggelire a vendégem leszel, — modotta a kiadóm de annyira biztos volt a dolgában, Komárom, augusztus 3 hogyha azt mondom, hogy még egy töltőtollat is adjon a reggelihez, abba is belement volna. A Szent András templom tornyának órája másnap reggel éppen akkor kongatta el a félhatot, amikor beléptem az Otthon kávéházba, Jenő bácsi, a a főúr, majd kiejtette kezéből a vizes poharakkal teli tálcát. A forró kávét szürcsölő kiadóm szájában a meglepetéstől megdermedt a forró kávé és csodálkozva rebegte: — Mit? Hát te föl tudtál kelni? — No hallod — ha parancsolod, akár egy hónapra is leszerződöm veled, hogy reggel akár ötkor is itt ülök veled a kávéházban, ha a te vendéged lehetek — mondottam én, de sajnos, a kiadóm ebbe már nem ment bele, ellenben sietve megrendelte a komplett reggelit, amihez három zsemlyét utalt ki, de én csak egyet fogyasztottam el. Megfelelő szakértelemmel kanalaztam az ízletes, aromás és zamatos kávét és megállapítottuk, hogy a reggeli kávé a legjobb, amikor az első forrázást élvezhetjük. Mondom, megfelelő szakértelemmel fogyasztottam el a kávét, pedig nem szeretem. Hátha még szeretném. Csupán a hecc kedvéért keltem föl. Én már vagy tizesztendeje nem eszem reggelit és majdnem mindennap megcsinálom a kisebb hosszunapot, mert este hétkor vacsorázom és másnap déli egykor ebédelek, közben semmi evés, ez éppen 18 órai koplalást jelent. A jomkipuri hosszunapból tehát csak hat óra hiányzik, de egy gójtól azt hiszem, elég ennyi is és hozzá én ezt mindennap megteszem anélkül, hogy a gyönyörű Kolnidrét hallhatnám. A fölkeléshez se kell ébresztőóra, csak erős akarat. Autószuggesztió segítségével bármikor fölébredek és nem teszek úgy, mint nem egy barátom, hogy amikor megszólal a vekker, kinyúlnak a paplan alól és torkonragadják a szegény vekkert úgy, hogy annak eláll a szava, a paplan alá húzzák és a mellükre szorítják, mint a szerelmes férj a kis asszonykája kezét szokta álmában szorongatni. Száz szónak is egy a vége. Koránkelők ne nézzétek le az aludni tudó későnkelőket, mert mi is fölkelünk akkorra, amikorra kell és nem azért kelünk korán, mert amugyse tudunk aludni. És ami tettünk igazi hőstett a tiétekhez képest. FAUN. A férfi is szép akar lenni... »Van, aki bevallja; van, aki tagadja« -- mondja a dal. Mi, nők, bevalljuk, hogy kozmetikushoz járunk. A férfiak nem. Pedig ők is járnak, titokban, lopva. Ha mégis kiderül valamelyik úrról, hogy szorgalmas látogatója a kozmetikusoknak, zavartan mondja el, hogy miért jár hozzájuk: azért, mert hull a haja. Ennél többet nem vall be. Felkerestük ezért a Belváros egyik legismertebb orvos kozmetikai rendelőjének tulajdonosát és tőle kértünk felvilágosítást: miért járnak hozzá a férfiak? — Nagyjából ugyanazért, amiért a nők — mondta. — A mai nők rendkívül sokat adnak testük ápolására és ugyanazt kívánják meg a férfiaktól is. Sokféle munkát adnak nekünk a férfiak. Arcplasztikával különböző — harctéren szerzett — sebhelyeket és hegeket tüntetünk el. A kövérségtől szintén szabadulni akarnak a férfiak, épp úgy, mint a pattanásos, zsíros arcbőrtől, a pörsenéses háttól, a rendellenes szőrnövéstől és rendellenes verítékképződéstől. Nagyon sok férfipáciensünk van, aki az öregedés jelét, a korai ráncképződést akarja eltüntetni. Mások sápadt, fáradt bőrüket egészségesen barna tónusúvá kvarcoltatják. — Mi a férfiaknál a legáltalánosabb panasz? — kérdeztük. — A hajhullás. Ennek, megjegyzem, elsősorban hanyagság az oka. Az állandó napi hajvizezés indítja meg a kopaszodási folyamatot. Amikor azután a férfiak látják, hogy hajuk hullni kezd, struccpolitikához folyamodnak és eddig elválasztott hajukat hátrafésülik, mert a hátukra és vállukra hullott hajszálak menynyiségét nem ellenőrizhetik. Ehelyett rögtön orvoshoz kellene menni, aki a baj továbbterjedését megakadályozhatja. — A másik általános panasz a tá gult pórusu, pattanásos arcbőr. Szerencsére itt nem kísérleteznek any nyit, mint a hajnál. A 14—15 éves fiúkat, akiknek serdüléses pattanása ik vannak, maga az apa hozza el, aki a saját kárán tanulta meg, hogy az arcbőrt ilyenkor gondosan kezel ni kell. — Fontos szerepet játszik a férfikozmetika fellendülésében az is, hogy ma ha valaki állást akar, nem elég a legkitűnőbb diploma sem, hanem kellemes, megnyerő megjelenést is követelnek tőle. A férfitól ma éppúgy megköveteli a munkaadó, hogy ápolt és csinos legyen, mint a nőtől. B. M, 4 szobás, fürdőszobás, Nádor-utca 27. (Otthon kávé- H házzal szemben) I. emeleten kiadó. — Közelebbit Pick Richárdnál. 269 Rózsaszín regények. Courths-Mahler: Idegen országban Dane-Simpson : Sir John közbelép Feuillet About: Rosny Moly Tamás: Bluff De la Motte: Pompadour és Az új herceg Lagerlöf Zelma: A császár Osbourne: Halott János királysága Orczy-Haggard: Ferenc József gyertyatartói és A páviánnő Rudolph Stratz: Az óriás ökle Williamson: Az oroszlán egérkéje Kötetenként 5.— korona leszállított árban kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom a mig a készlet tart. 1934. augusztus 4. fort# ruzfwÁon egy juxddjsn# PUDDING PORBÓL MA NDULA-VANlUA-CiTKÜ CSSHOLAOE-eS MÁLNAIZLBO-? M í MSEíí ű tr KAPHATÓ r Uj bábeli torony Párizsban. Két ismert párizsi építész, akik különösen a vasbetónépités terén szereztek maguknak kitűnő nevet, név szerint Faure-Duyar és E Lossier gigantikus tervezetet készítettek a világ legmagasabb tornyának megépítésére. Arról van szó, hogy a világ minden magas építményét túlszárnyalják. Ez az uj torony kétezer méter magasságig emelkedne. A nagyszabású tervvel kapcsolatban önként kínálkozik az összehasonlítás, amely ezt a magas építményt az Eiffeltoronyhoz méri. Az Eiffel-torony természetesen gyerekjátékszerüen hatna emellett az óriási torony mellett, hiszen ez az építmény a felhőkbe törne. A tornyot az 1937-ben Párizsban rendezendő világkiállításra építenék meg s körülbelül azt a szerepet játszaná, mint az 1899-ben rendezett világkiállításon az Eiffel-torony. A torony átmérője 220 méter lenne, 500 méter magasságig vándorlépcső vezetne, onnan már elektromos erővel hajtott szállító-készülék vinné a közönséget fel a legfelső emeletekre. A terv az, hogy automobilutat épitenek a toronyhoz, amely a legfelső csúcsig vezetne. Ennek a szerpentinnek hossza kilenc kilométer és minden egyes emeletnél kiszélesedne, hogy a szembejö ő autók kitérhessenek egymásnak. A toronyba kávéházat, színházat, mozit és egyéb szórakozóhelyet is terveztek. A legfelsőbb emeleten rádiótelegráf és telefonállomás lesz, valamint kikötő a repülőgépek számára. A repülő kikötő egyszersmind stratégiai célokat is szolgál. Amennyiben légitámadás készülne Párizs elien, a torony tetején levő repülőgépek megtakaríthatnák maguknak azt az időt, amennyi egy repülőgépnek a 2C00 méter magasság elérésére szükséges. A tornyot egyszersmind világítótoronyként is használnák; több milliárd gyertyafényü reflektorokkal szerelnék fel. A torony megépítésének költségére egyelőre még nincs fedezet. — Agyon ütötte a pajta ajtó. Tragikus körülmények között vesztette el életét Schneidele Lukács 6o éves Verebély melletti ujhelypusztai gazda. Kézi cséplő géppel a pajtájában gabonát csépelt. A pajta kétszárnyu súlyos ajtaját kitárta, hogy jobban lásson. Egy hatalmas szélroham az ajtót sarkából kiszakította és a szerencsétlen emberre vágta. A súlyos ajtó halálra préselte a szegény embert. Amikor a felesége hazajött a mezőről, feltűnt neki, hogy az urát sehol se találja. Véletlenül a ledült pajtaajtó alá nézett és ott látta véresen, összezúzva ura holttestét. az állomás közelében egy trafiküzlethelyiség új adómentes lakóházzal együtt. Bővebbet: Bogi Mihálynál
