Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-01 / 61. szám
1934. augusztus 1. »KOMAROMI LAPOK* 5. oldat Búvár jár a Kisduna fenekén. Eddig még nem sok kincset talált Saját tudósítónktól. Komárom, július 31. A napokban nagy feltűnési kelteit a Kisduna partján sétálók között, hogy a téli kikötőben búvár szállt le a víz mélyébe. A komáromi Sportegylet csónakházánál vette magára a hatalmas sisakú, bő gumiruhájú és ólomtalpú csizmából álló búváröltözetet, amelynek maga a sisakja is hatalmas súlyú, de még súlyosabbak a csizmák, mert külömben nem tudna leszállui a víz fenekére. A fejsisak gumicsövet van összekötve egy légszivattyúval. A búvár leszállt a vízbe, a légszivattyút egy csónakra helyezték és a csónakban ülök állandóan szivattyúzták a levegőt a gumicső segítségével a búvár sisakjába. A búvár végigsétált a Kisduna fenekén, egészen a vasúidig. Természetesen a csónak a szivattyúval nyomon követte. Az eddigi eredmény nem valami gazdag, mindössze egy kalapács. Pedig a Sportegylet csónakháza alatt igen gazdag leletre lehetne bukkanni, mert ott rengeteg ezüst cigarettatárca, gyűrű, pénz hullott már , - Az ifjúság nemes versengése. a vízbe, a kulcsok, szemüvegek nagy tömegéről nem is beszélvén. A búvár keresgélt is ott, de ezek a tárgyak kicsi dolgok lévén, azokat már végleg elnyelte az iszap. A Sportban sütkérező ifjúság is égő vágyat érzett a víz titokzatos mélyébe való leszállás iránt. Megindult a versengés, hogy ki tegye föl először a búvársisakot. Egyik kedves ifjú barátunk szemfülességc megszerezte néki azt az előnyt és azt az irigylésreméltó boldogságot, hogy először ő bújjék bele a búvársisakba, de az olyan kellemetlen és nehéz fövegnek bizonyul!, hogy az igazi öröm csak akkor érte, amikor fejét kihúzhatta nagy nehezen a szoros nyakú sisakból. Kijelentette, hogy ebből a dicsőségből nem kér többet és szívesen átengedi a pálmát bajtársainak, akik azonban, látván a nehézkes kezelést, már nem óhajtották fejüket beleszorítani ebbe a sisakrendszerű spanyolcsizmába. így maradt el a komáromi ifjak korzózása a Kisduna állandóan öntözött fenéksétányán. Öreg asszonyokat és férfiakat fiatalít meg egy olasz orvos műtét nélkül Néhány éven keresztül Francesco Cavazzi tanár a bolognai kórházban végzett fiatalítási kísérleteket. A kísérletezésre kitűzött idő ez év elején lejárt. Cavazzi professzor, íclpakkolva bizonyítékait, Párizsba utazott. aliol a párizsi orvosegyesületben, a legelőkelőbb francia orvostudományi társaságban előadást tartott kutatásának eredményéről. A párizsi ülés után Cavazzi az olasz ■orvostársaságnak is bemutatta fiatalítási kúrájának eredményeit. Majd' vaskos kötetben kiadta a hosszú éves kísérletezések és az eredmények beszámolóját. Néhány hónap óta Cavazzi profeszszor kísérleteit Párizsban, Charles Richel-nek, a francia orvoskar hírességének ellenőrzése alatt folytatja. A világhírű francia professzor bizonyítása szerint Cavazzi egészén rendkívüli eredményeket ért el. Olyan utal nyitott meg, amely beláthatatlan következményekre vezethet. Azok a páciensek, akik Cavazzi kúráján keresztülmentek, minden tekintetben visszanyerték frisseségükel. szellemi élénkségüket és látóképességüket. Hajuk nőni kezdett, ráncaik elsimultak. Nyolchónapos kúra után a hetvenesztendős férfi alig látszott ötvennél többnek és közérzete megjavult. Cavazzi lényegében más utat követ, mint Yoronoff, a piegfialalítás másik mestere. Elsősorban Cavazzinál nincs szó műtéti beavatkozásról. A francia Brovn-Séquard és d'Arsonval nyomán kutatta a mirigyrendszer működését és annak alapján arra az eredményre jutott, hogy az ember életereje és szellemi képessége aszekszuális hormonok függvénye. Ezen az úton haladva jutott el a fiatalságot visszaadó gyógyszerhez. Cavazzi szerint ezeket a hormonokat sem a vörös, sem a fehér vérsejtben nem lehel megtalálni, hanem csak olyan mirigy-kivonatban, amely a szekréció fő aktíváit tartalmazza. Teljesen különböző fiatal és egészséges állatok mirigyeiből állította elő a kivonatot és a fiatalítás alá vetett férfi vagy nő bőre alá fecskendezte. Nyolc és tizenkettő közt váltakozott a befecskendezések száma. Minden egyes alkalommal két-hároni köbcentiméter szérumot .juttatóit a megfiatalításra váró egyén szervezetébe. Minden huszadik napon kapott csak ogy-cgy befecskendezést a páciens. Az első, emberen végzett kísérletek a bolognai kórházban folytak. Ezeket állandóan ellenőrizte Pietro Albertam szenátor, a kórház igazgató-főorvosa, a bolognai orvosi fakultás professzora. Pietro Albertam az alábbiakban foglalta össze a kísérletek eredményeit: 1. A beteg energiája lényegesen megnőtt. A fáradtsággal szemben ellenállóid) lett. Jobban bírta a meleget, hideget, sebességet; súlyban .gyarapodott, szelleme élénkebb lett. 2. A belső kiválasztásnál hatalmas javulás mutatkozott. 3. A teljesen elhalt nemi funkció ismét életre kelt. t. A lelki élet megfiatalodott, a beteg élénkebb lett, nem felejtett oly gyorsan és olyan dolgokra is emlékezett és olyanokról is beszélt, amelyeket látszólag már teljesen elfelejtett. Ezeket az eredményeket Cavazzi 58—80 éves egyéneken érte el. Pietro Albertam szenátor a kúra abbahagyása után is állandóan megfigyelés alatt tartotta a betegeket és úgy találta, hogy azok az utolsó injekció után egy évvel később éppen olyan élénkek és »fiatalok maradtak, mint közvetlenül a kúra után. Nem kell már a majom. A Cavazzikúrához nincs már ma jom mirigyre szükség. Minden fiatal és egészséges állat mirigye megfelel a célnak. Elsőrendű például a fiatal ló mirigyéből veti kivonat, de ha nincs más, a macskáé éppúgy megfelel. Érdekes, hogy a legutóbbi kísérletek során öregaszszonyokon próbálták ki a hím mirigyéből vett kivonatot és az eredmény ugyanolyan volt, mintha férfiakat kezeltek volna. Az öreg asszonyok fizikai, szellemi és lelki élete szintén nagyon nagy mértékben felfrissült. Richel és Pietro Albertam a közeljövőben közösen mutatják be valamelyik nemzetközi orvoskongreszszuson Cavazzi működésének eredményeit. Ha hinni lehet és a francia meg olasz orvostudomány két legkiválóbb egyéniségének tűnni kell, úgy Cavazzi megtalálta a módját, hogy (mint Riebet mondja) »ugyanolyan eszközökkel adja vissza az ember energiáját, mint amelyekkel megszületésekor a természet látta e B. I. Uradalomba ajánlkozik középkorú gazda ki hosszabb ideig volt nagyobb gazdaságban. Megkeresést Rozbroy Károly Ősz u. 5/a. címre kér. 262 Kapós lett Andorra trónja. Jelentkezett már a második andorrai trónkövetelő. Ennek legalább heraldikusabban hangzó neve van, mint az elsőnek. Úgy hívják, hogy Don Fernando de la Quadra Salcedo y Arrieta-Mascárua s emellett Marcjués de los Gastillejos címet is viseli, azaz viselné, hivatalosan, ha azokat a spanyol köztársaság el nem törölte volna. De nemcsak Castitlejos őrgrófja, hanem Ürgét grófja is, a béarni Cam ón ura, a navarrai dinasztia tagja. sőt Aragón-Sicilia királyainak vére is folyik ereiben. Mindez gyönyörűen hangzik, különösen, ha külföldön olvassák, de Madridban kissé mosolyognak az emberek, mert Don Fernando úrral az alcalauccai kávéháRózsaszín regények. Jjj Courths-Mahler: Lagerlöf Zelma: | Idegen országban A császár Dane-Simpson : Osbourne: Sir John közbelép Halott János királysága Feuillet About: Orczy-Haggard: Rosny Ferenc József gyertya-Moly Tamás: Bluff tartói és A páviánnó Rudolph Stratz: De la Motte: Az óriás ökle Pompadour és Az új Williamson: herceg Az oroszlán egérkéje Kötetenként 5.— korona leszállított árban kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom a míg a készlet tart. zakban tehet találkozni. De, amint barátja, Césár González-Ruano megjegyzi az ABC-ben, nem lehet ma, 1934-ben a legkékvérűbb arisztokratától sem kívánni, hogy páncélt öltsön és felvonóhidas várkastélyban lakjék. No, most már, Don Fernando két dolgot kíván: 1. hogy állítsák vissza a navarrai királyságot, amelynek persze ő lenne az ura; 2. hogy mint az urgeli grófok egyenes leszármazottját ültessék az andorrai trónra. Volna még egy harmadik követelése is, még pedig, hogy adják oda neki Albániát, mert a középkor nem tudom melyik évszázadában a navarrai királyok parancsoltak ott. De Don Fernando maga megírta a Noticiero Bilbaino-ban (ahova én is írok, szóval egv trónkövetelő kollégája vagyok), hogy az albániai trónról nagylelkűen lemond egy rokona érdekében, aki a Beistegui báró címet viseli. És mit szól riválisa követeléseihez I. Boris? (Mellesleg megjegyezve, a tornatanár még csak nem is az egyiptomiasan hangzó Oris, hanem az egyszerű Boris névre hallgat.) Kategorikusan kijelenti, hogy Don Fernando követelései teljesen alaptalanok. Hogy miért, nem magyarázza meg. Mert az igaz, hogy Andorra kegvurai a francia király vagy a francia köztársaság elnöke és a seo de urgeli püspök. I. Boris a francia trónkövetelő, Guise herceg érdekeit kívánja Andorrában képviselni és ezért hadat üzent a spanyol püspöknek, aki tulajdonképpen az urgeli grófok megbízásából kegyuraskodik Andorrában. I. Boris, aki saját bevallása szerint nincs rokonságban azokkal a családokkal, amelyek 1200 óta Andorrában uralkodtak és aki 38 évvel ezelőtt*. Vilnában született, mint Boris Skossyreff, annak a gyanúnak teszi ki... magát, hogy francia érdekeket képvisel a spanyol érdekekkel és jogokkal szemben. Ezt a gyanút fejezi ki Cézár González-Ruano. De Boris, aki július hó 23-ika óta a madridi börtönben ül, ahova Barcelonából, illetve Seo de Ürgéiből vitték, ennek ellenkezőjét állítja: azt, hogy ha nem engedik működni, Andorra nemsokára be lesz kebelezve a Pyrénées-Orientaíes megyébe, mint egyszerű és jelentéktelen francia járás. Különben Boris már gépírónőí kért, hogy memoárjait diktálhassa neki. Talán a memorárok majd fényt vetnek e sötét intrikákra. I. Boris tehát beismeri, hogy történelmi jogai nincsenek. Miért akar lehál Andorra hercege lenni? Csak azéri. mert mint gentleman (caballero), érzi, hogy szükség van rá, minthogy csak ő tudja a spanyol érdekeket Andorrában a francia túlkapások ellen megvédeni. I. Boris tehát teljesen Önzetlenül működik, uralkodó herceg akar lenni, de csakis azért, hogy jót tegyen az elnyomottakkal. Igazán kár, hogy a spanyol hatóságok nem akarják ezt megérteni és valószínűleg megint érvénybe helyezik az elegáns, monoklis I. Boris ellen a múlt év végén hozott kitiltási rendeletét. R* A. A szerkesztésért a főszerkesztő a telelő*. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda-« jában. Komárom. — A Duna titka. A napokban a monostori Dunaágban egy erős testalkatú jól táplált nő hulláját vetette ki a viz a partra. A hulla már pár hétig lehetett a vízben és így erősen oszlásnak indult. Kilétét nem lehetett megállapítani.
