Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-01 / 61. szám
2. oldal »KOMAROMI LAPOK* 1934. augusztus 1. A szakipartársulatok kérdése Irta: Koc Az 1933. évi 223. sz. törvény lehetővé leszi az egyes szakmáknak a mostani vegyes ipartársulalokból való kiválást és a kiváló tagoknak, szakmák szerint az úgynevezett szakipartársulat okban való egyesülését. Egy-cgv szakma részére, a szakiparlársulat megalakulhat, több járás, egy-cgyvolt zsupa. vagy esetleg egész Szlovenszkó területére kiterjedő hatáskörrel. A régi ipartársulal összes ingó és ingatlan vagyonát, a kilépő tagok számaránya alapján köteles megosztani az alakuló szakipartársulattal. Az elmúlt hetekben az Országos Ilivalalból két leiratot kaptak az iparlársulatok, mcllyekkel értesítették az ipartársulatokal. hogy az épitőszak és a molnárok szakiparlársulatának előkészitő bizottsága, nevezett hivatalhoz benyújtotta megalakulás iránti kérelmét. Az Országos Hivatal a megalakulásra vonatkozólag véleményt kér és egyúttal felhívja az ipartársulatokat hogy legyenek javaslatot a vagyonmegosztásra is. A szakipartársulatok előkészítői bizottságai. ugyancsak értesítették lépésükről az ipartársulatokat. Hasonlóképpen megkereste az ipartársulatokat a kereskedelmi és iparkamra is Pozsonyból ez ügyben, mely megkeresés azonban az Országos Hivatal leiratától eltérően, egészen furcsa hangokat üt meg. Amikor az Országos Hivatal véleményt kér, a szakipartársulatok megalakítására vonatkozólag, — már pedig a véleményadás a világon mindenütt, azt jelenti, hogy a kérdéses tervről jóváhagyó. helyeslő, de azt ellenző, helytelenítő véleményt is adhatni, — ugyanakkor a kamara megkeresésében ezeket mondja: : .i rendelkezések szabotálása volna, hogyha valamelyik ipartársulal arra az állás pontra akarna helyezkedni, hogy elvileg ellene van a szakipartársulatok megalakításának. Ilyen esetben a társulat az ipartörvény 212. § 6 .és 7. szakaszának rendelkezéseit idézi elő. Az idézett §. fi. pont ja rendbírságot helyez kilátásba az olyan társulati vezetővel szemben, aki, a hatósági utasításnak ismételten nem tesz eleget, avagy kötelességét súlyosan megszegte, illetve egyéb szabálytalanságot követeli el. A 7. pont a vezetőség felfüggesztéséi és uj választás elrendelésének jogát biztosítja a felügyeleti hatóságnak. ha alapszabályellenes vagy ismételten kifogásolt tények vagy szabálytalanságok merülnének fel. A kamara tehát a szabad vélcménynyilvánitas szent nevében súlyos büntetéseket helyez kilátásba, ha az ipartársulatnak esetleg aggályai lennének az alakítandó szakipartársulattal szemben és véleményében ezt kifejezésre juttatná! A kamara megkeresésében azonnal be is jelenti, sőt »figyelmezteti a társulatokat, hogy véleményezni kelta szaktársulalok létesítését, majd igy iölvtaja: »Tehát a kamara a törvényt pártfogolni fogja, azonban mindent védeni akar, ami megmenthető A vegyestársulatoknak is kelt ezzel számolni, hogy nem fogják tudni a törvény végrehajtását megakadályozni, tehát csak a társulatok érdekében dolgoznak. ha arra az álláspontra helyezkednek, hogy a szaktársulalok egyszerűen megalakitandók és meg lesznek alakítva, a vegyes társulatok segítségével, vagy anélkül. Már előre sejtjük, hogy egyes társulatok úgy fognak gondolkodni, hogy ha lesz szaktársulat, hál legyen, de azért a felelősséget vegye át a hivatal. a társulat maga nem exponálja magát. Az alulírott kamara már is találkozott ilyen nézettel, azért tisztelettel fölhívjuk a t. Társulatok figyelmét, hogy ilyen álláspont ellenkezik zor Gyula. a társulatok közjogi állásával, mely aláássa a társulatok autoritását és veszélyezteti annak vagyoni érdekeit. A hivatalokra hagyni, hogy azok határozzanak a saját felelősségükre: a tulajdonképen passzív rezisztencia, ami nem maradhat nyom nélkül a hivatal és társulatok közötti érintkezésben. Viszont a hivatalnak sem mindegy, hogy csupán a saját felelősségére határozzon-e vagy sem, hogy azután a társulatok által megtámadtassék. mert rossz u I hala rozot 1!« A kamara tehát ismételten kihangsúlyozza előbbi véleményét és egyúttal tudomására adja az ipartársulatoknak, hogy ha mindenben nem járnak kézre, a szakipartársulatok segítségükkel. vagy enélkül is meglesznek.« Meg is fenyegeti a kamara az. ipartársulatokat. tudtukra adva. hogy ha nem viselkednek megfelelőien, az veszélyezteli vagyoni érdekeiket,< amit csak úgy lehet értelmezni, hogy ez esetben a vagyonszétválaszlás. terhűkre fog történni. Párját ritkiló. gyönyörű valami ez! Mindezeket azonban még betetőzi azzal, hogy arra az esetre, ha a társulatok nem adnak a kamara szájaizéhek megfelelő véleményt, melynek alapján, a felsőbb hatóság minden további nélkül határozhat, ezt passzív resistenciának« akarja bélyegezni és ismét megfenyegeti az ipar társulatokat az Országos Hivatal nevében. — mert hisz csak arról lehet szó. hisz ez a hivatal hivatott az ügyben dönteni. - hogy ez az állásfoglalása, nem maradhat nyom nélkül, a hivatal és a társulatok közötti érintkezésben.« A diktátori hangú levélre felteszi a koronát azzal, amikor az Országos Hivatalt úgy állítja be, hogy annak bajos saját felelősségére határozni, mert rosszul határozhat.« Nem tudjuk, hogy ki a kereskedelmi és iparkamara szerencsés tevéiének szerzője, de meg kell állapinunk, hogy egy komoly testülettől még aligha látott ilyen írásmíí napvilágot és az egynapos gyakornokot is elcsapnák mindenhol, ha ilyen »fogalmazványt merne bemutatni. Foglalkozzunk ezek után érdemileg az ipar társul átoknak szakipar társulatokra való bontásával. Elsp 'sorban meg kell állapitanunk. hogy ez nem kizárólag magyar kérdés, hanem ugyanúgy húsába vág a szlovák ipartárs utalóknak is. Az iparlársulatok csak 8—9 éves múltra tekinthetnek vissza, az 1924. évi 259. sz. törvény hívta életre őket s előbb csak a nagyobb kisipari gócpontokon. . igy Détsztovenszkón csak Pozsonyban. Komáromban és Ipolyságon volt »ipartestület«. Az újonnan alakult ipartársulatoknak természetesen úgy anyagi, szervezeti, mint tevékenységi tekintetben, a kezdet nagy nehézségeivel kellett megküzdeniök. Több év küzdelmes munkája után most kezdenek kibontakozni anyagi lehetőségeik és az ipartársulatok a gyakorlat nyújtotta lapaszlalatok alapján mostanában építik ki tagjaik anyagi és szellemi gondozását, adó és más ügyes bajos dolgaiknak intézését és a jövő iparosnemzedékkel való foglalkozást. Évek kellenénnek, amíg ez a munka rendes mederbe jut. addig is mindezeken felül a mai ipartársulatoknak nagy munkát kellene kifejteni, hogy a háborús évek alatt szétszórt, egymástól eltávolodott és a háború utáni években a súlyos megélhetési viszonyok folytán egymásban csak versenytársat Játó kisiparosokat közelebb hozza egymáshoz, megértesse velük össZetartozandóságukat, fclébrcszsze öntudatukat, hogy ezzel tegye őket képessé egymásért való szervezett munkára. Elméletileg helyesnek mondható az az elgondolás .hogy az egy szakba tartozók egy társulatban foglaljanak helyet, ennek azonban csak olyan nagy városokban van gyakorlati értelme, ahol sokan vannak egyegy szakból, akiknek érdekeik, bajaik azonosak és igy azokat egymás erejével igyekeznek megvédeni és orvosolni. Olyan nagy terület szakiparosait egy szervezetbe összehozni, mint amilyen a volt Bratislavanagyzsupa, vagy Szlovenszkó, semmi előnyt nem jelenthet és csak káros lehet a bevont kisiparosokra. .1 szakipartársulatok semmi újat, nagyobb hatásköri nem jelentenének, mint a mai vegyes ipartársulatok, előnyük tehát nem volna. Nézzük, hogv milyenek volnának ezzel szemben a hátrányaik. A tagok és a társulatok közölt, a 'nagy távolság miatt megszűnne minden kapcsolat, a tagok egyszerű fizető alanyokká válnának. A kisiparosok és a szakmabeliek egymásközti érintkezése a mainál is jobban meglazulna, söl teljesen megszűnne, Iparos intézmények életre hívása. az összes szakok bevonásával is legtöbbször legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik (betegségelvző, temetkezési segély, aggok otthona stb.) hogyan lehetne leliát ezeket egy szakma kisebb számú tagjaival megvalósítani? Az iparosok. bármi ügyük legyen is. alig tehetnék igénybe társulatukat, mert hiszen hányadik ember engedheti meg meg magának, hogy nagy utazásokra költsön. A szakipartársulat tanácsadó iratokat előkészítő, eljáró szerepe teljesen megszűnne. A tömegesen felmerülő mindennapi tanoncbajok elintézése. melyeket levelezéssel nem lehet reiuíbehozni s amelyhez nemcsak az előírások tudása, de egész szív és helyi ismeretek is kellenek, teljesen megszűnne. Mindezeket egy helyi bizalmi férfival nem lehet elintézni. A tanoncügy felkarolása és a tanoncok gondo-Ivomároni, július 31. A Prohászka-Körök 111. kongresszusa ez idén Kontáromban zajlott le igen nagy érdeklődés mellett. A kongresszus vezetősége, Pfeiffer Miklós dr. kassai székesegyházi kanonok, országos moderátor, dr. Rády Elemér országos elnök, az í j filel szerkesztője, Sinkó Ferenc szerkesztő már pénteken este megérkeztek, hogy a megelőző tanácskozásokat megtarthassák. Erre szombaton több kör delegátusa is megérkezett. A tanácskozások az esti órákig tartottak. Ünnepi Veni Samte. Vasárnap reggel 9 órakor ünnepélyes Veni Sancte volt, melyet dr. Major Imre prelátus plébános tartott teljes papi segédlettel, majd a szentmise végén üdvözölte a Prohászka Körök delegátusait és munkájukra áldást kért. Utána Pfeiffer Miklós dr. kanonok tartott rövid, de gyújtó szellemű beszédet, amely a hívekre is mély benyomást lett. A fiatalság a Marianunihan gyülekezett és onnan vonult fel a templomba zárt menetben. A kongresszus megnyílása. Fél tizenegy órakor a Katolikus Legényegyletbe vonult a menet, melyet zsúfolásig megtöltött a közönség és a komáromi katolikus egyesületek kiküldöttei. A kongresszust juc. Alapy Gyula a helyi Prohászka Kör elnöke üdvözlő beszéde vezette be. A frappáns szavak nagy hatást tettek a hallgatóságra és zajos tapsokat aratlak. Dr. Rády Elemér országos elnök zajos tetszéssel fogadott, tartalmas elnöki megnyitójában a Prohászka Körök történeti ismertetését nyújtotta és kijelölte helyét és munkakörét kisebbségi. életünk területén. Majd felolvassa az üdvözléseket, köztük Jantausch püspök meleghangú levelét, majd sorra következtek az üdvözlések, a Katolikus Legényegylet mint házigazda, zása a szétszaggalottság miatt teljesen lehetetlenné válna. Az uj szaktársulatok megszervezése, egy nagy városban fenntartása, személyzetének ellátása, az eddiginél sokkal nagyobb terheket róna az érdekelt iparosokra, melyei még fokozna a nagy területen való megoszlás, különösen ha utazások igénybevételével, tagjaikkal, ugv-ahogy a kapcsolatot fenn akarnák tartani. A fennmaradó ipartársulatok amúgy is nehéz helyzete elviselhetetlenné válna, hiszen a még tagdíjat fizetni tudó iparágakat mind kivonnák azokból és csak azok az iparágak maradnának vissza, melyek legjobb akaratuk mellett ma sem tudnak tagdijat fizetni. A szakipartársulat vezetése, ügyeinek intézése, közgyüléseinek lefolytatása kizárólag a székhely és a legszűkebb környék iparosainak kezébe menne ál, mert a többiek a a költségek miatt ezeken részt nem vennének, illetve az ügyekbe be nem folynának. Ezen csak vázlatosan, futólag megjelölt okok mind a szakipartársulatoknak ily nagy területen vaJjó létesítése ellen szólnak, de a szakipartársulatoknak kisebb területen való létesítésére vonatkozólag is nemleges feleletet adnak, mert abból semmi előny nem származna. Végeredményben a szaki partársu- Jalok csak szétrombolnák mindazt, ami eddig keserves munkával felépült, & helyébe sem újat, sem jobbat, sem többet nem tudnának adni, amit eddig nyújtottak az ipartársulatok. Az illetékes hatóság, a tizenkettedik órában gondolja meg tehát, hogy érdemes-e szétrombolni az ipar társulatokat! dr. Alapy Gyula, mint a komáromi róm. kath. autonóm egy házközség világi elnöke, a prágai, brümii, pozsonyi, kassaj. érsekujvári. losonci, lé-, vai Prohászka Körök delegátusai üdvözölték a kongresszust. Juc. Sztranyovszky György előadása: A katolikus akció és a kulturális munka oly mélyenszánló gondolatokat foglalt magában, hogy a szerzőt viharos tapsok köszöntötték. Majd Czvank László előadása ’következeit Diákszociális problémák címen és az előadó teljes felkészültségét, a tárgy kimerítő ismeretét tükrözte vissza. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a kitűnő előadást. Végül Pfeiffer Miklós dr. kanonok egy ismert problémáról, a generációs kérdésről tartott beszédet, melyben rámutatott az idős és a fiatal generációk nagy külömbségeire. A kérdéshez tapasztalatai alapján szólt hozzá és szavai a közönséget valósággal faszcinálták, úgy hogy szűnni nem akaró tapsok ünnepelték a kiváló filozófus-szónokot. A kongresszus nyilvános része ezzel végétért. Hétfőn és kedden a mozgalom és szervezés kérdései és gyakorlati előadások töltötték ki a programot, szerdán pedig a tanítói szakosztály előadásai szerepelnek a napirenden. A kongresszus szerdán este ér véget. — Viharok Csallóközben. A napokban hatalmas vihar száguldott végig Csallóközön, amely igen sok helyen tett igen nagy károkat. A legnagyobb mértékben mégis Nagyudvarnok és Dunatőkés között fekvő Kovács Antal és Széher Sándor tulajdonát képező Berkhegy majorban tört ki az orkán. Egy egész cséplőgép garnitúrát összetört, a záporeső pedig két vagon búzát teljesen a viz alá borított, úgy, hogy a búza értéktelenné vált. A cséplőgépet összetörő forgószél olyan nagyerejü volt, hogy erős vasakat görbített meg. Szerencse, hogy ebbe a légörvénybe nem került élőlény. A Prohászka-Kör III. kongresszusa
