Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-28 / 60. szám

6. oldal. >KOMÁROMI lapok« 1934. július 28 ismét ('.vauk Laci sokoldalú tevé­kenységéi dicséri. Tréfás jelenetek, pompás szvalatok, ének- és zeneszá­mok pereglek le vidám egymásután­ban . Most még csak a rozsnvói Hármas­­bükknél lobog a tábortűz magánosán, árván, de bizakodva hisszük, hogy jö­vőre Szlovenszkó sok völgyében kí­gyóinak majd a Kai. Akció tábortü­zei ,mert addig: Csak azt zengi fel az égbe a könyvi­­rágós ének Ha már az ember úgy is embertársa vérét issza Az Ifjúságot add Uram az Ifjúságnak vissza. Rossányi József. Hangos Mozi A fehér démon Hans Albers, Trude v. Molo, Gerda Maurus, Alfréd Abel, Raoul Aslan Peter Lorre Óriás óceánhajón kezdődik, Párizs és Hamburg az állomásai a nagy hangos filmnek, melyben fojtott feszültségben minden előfordul: morfeum, csempészet, hamis kártyázás, párizsi revü-szinház és szédületes hajsza a szenvedély, a szerelem és a bűn forgatagában. A kirobbanó feszültséget megkapó ének és zeneszámok enyhítik. A szereplők kivétel nélkül nagy művészek és te­hetségük legjavát nyújtják. Hans Albers­­nek három nagy kalandorfilmje kelt feltűnést: F. P. \. nem válaszol, A fe­hér démon és Az arany. Mind a három igazi filmkolosszus s aki F. P. 1 nem válaszol szenzációs filmet megcsodálta, fel kell figyelnie A fehér démonra is, melynek témája és tartalma még érde­kesebb. A nagy slágerfilm szombat és vasárnap minden előadáson táblás há­zat érdemel a Modern moziban. Piri mindent tud Magyar énekes és zenés vígjáték a pesti emberek életéből Rendezte: Székely István Írták: László Aladár és Zsoldos Andor Zeneszerző: Angyal László Kabos Gyula, Dayka Margit, Rátkay Márton, Eöry Erzsi, Zala Karola, Sarkadi Aladár, Rubinyi Tibor, Mak­iári Zoltán és Justh Gyula a fő­szereplők A nagy magyar filmoperattet hétfő és kedden mutatja be a Modern mozi. Szolgálat az szolgálat Kacagtató katona vígjáték A katonavigjátékok, melyben újra találkozunk a régi k. u. k. uniformi­sokkal, mindig fokozott érdeklődésre tartanak számot. Régi ismerős figurák elevenednek meg: az öregedő tábor­nok, a szigorú őrnagy, a tartalékos hadnagy és végül Műid a közhuszár, sorkatona és pucér, a hölgyek közül színésznő, varrónő, szobalány rang és gusztus szerint. A szereplők közül csak az ismertebbeket nevezzők meg: Fritz Schultz, Rolf A., Roberts és Lucie Englisch, Nem férhet hozzá kétség, hogy a nagy énekes és zenés vígjá­téknak zajos sikere lesz szerdán és csütörtökön a Modern moziban. — Megint gázolt az autó. Komá­rom felé haladt egv amerikai gyáros, Edvar R. Palmer és amikor Neszmély községbe berobogoit, az uccán elütötte Takács Márton 21 évesneszmélyi gazda­legényt. Erre még nagyobb zavarba jött az amerikai és nekiment egy sze­kérnek, amelyet az árokba döntött. A szerencsétlen legényt súlyos agyrázkó­dással és lábtöréssel a komáromi men­tők a győri kórházba szállították. Az amerikai gyáros ellen megindult az el­járás. — Szellemileg vagy testileg fá­radt Ön? Masszírozza testét. Ez leg­hatásosabban a higitatlan ALPA sós­­borszesszel történhet Egy ilyen mas­sage élénkíti a vérkeringést, erősiti az izmokat és frissíti az idegeket Beszélje meg orvosával a bedörzsölés módját. HIRE] K Komáromi libák. Bocsánat, hölgyeim. valódi li búkról lesz ezúttal szó. igazi, fehér­tollas. eladó komáromi libákról, ame­lyek. mint a nóta is mondja, kimen­tek a tarlóra. Kis korukban a strand mögött nől­­tek-növekedtek. később egyre jobban közeledtek a dunai vizekhez s nemré­giben már olt úszkáltak a hűs júliusi habokban s hangos gágogással szerez­ték meg a fürdőzők érdeklődő figyel­mét. Ha nem a vízben üllek, mondom, a nótában is megérteken tarlón mene­teltek. Forró júliusi délután volt. A feni nevezett huszonkét liba mélyen Ingá­zott a vízbe s lahol a sodrás erősödni kezd. új libacsoportokkal találkoztak. A két csoport, Brehm tudná meg­mondani. milyen módszerek segítségé­vel, roppant megörült egymásnak s összekeveredett. Mire a libák észre­vették magukat, már a túlsó parton voltak. Elsodorta őket a viz. Mintegy öt vénét. A libák gazdasszonya ekkor vette észre, hogy eltűnt a liba-gulya. Első pillanatban fel sem fogta súlyos vesz­teségéi. ám. a következőben lytngos jajveszékelésbe fogott s össze-vissza szaladgált a parton. Jaj Istenem I kiáltozta. oda minden vagyonorn. Ezek a libák je­lentenék nekem a megélhetést. A pari felfigyelt az asszony sirán­kozására. A libák eltűntek, csak a túlsó parton mozgott egy nagy cso­port fehérség. Az asszony egyre kétségbeesettebben kiáltozott s a Ifu'lsó part felé mutatott, ahol a libái, minden valószínűség szerint. mulatoztak, ismerkedtek. Utánuk megyek! kiáltotta az asszony. nekem égen-földön ez az egyetlen vagyonon!, ez a néhány liba. Bolond beszéd I nézeti utána egy úr. A következő pillanatban azonban mindenki megdöbbent: a libák tu­lajdonosa térdig húzta a szoknyáját s elszántan mászott bele a vízbe. Egyre beljebb menl. már nyakig ért neki a víz. bugyborékolt a szája előtt, és a nő csak ment rendületlen. De útlevél nélkül?! rémüldö­zőit az úr. akinek hirtelen bürokrati­kus problémái merüllek föl. miközben a nő már fuldoklóit ,— útlevél nélkül menni ál a túlsó partra... A nő sikoltozott, többen utánarohan­tak s visszacipelték, mielőtt a vég­zetes útra határozta velna cl magát. A libák eltűntek, ki tudja, hol van­nak már... Csónakra sem lehetett kelni, hiszen igazolványa sem kinek sem volt. A li­bák ellenben útlevél és valutanyilat­kozat nélkül lépték át a nemzetközi zónái s vígan lubickoltak a túlsó par­ton. A nő öngyilkos akart lenni, sikol­tozott. többször nekiszaladt a Duná­nak. ... Békésen úsztak az uszályok, a csónakosok evezőlapátjai selymesen csobogtatták a vizet, tarka pizsamák tűntek föl a látóhatáron s Fehér bácsi régi emlékeivel szórakoztatta a kö­zönséget ... Szép nyári délután volt tehát. Csak a libásasszony jajveszékell. Végre is átsétált egy ismerőse a hídon s vissza akarta hozni a libákat. Akkor merült föl a legsúlyosabb probléma: vámot is kell ám fizetni az állatokért, ha nem is súlyosat, min­denesetre azonban helyes kis össze­get. Határ-történet keletkezeit tehát a libákból is. mint azt e sorok írója nevezn iszokta. Adják elő magukat ilyen furcsaságok. Elvégre a finán­coknak is igazuk van: honnan tud­hatnák ők. hogy a liba valóban a li­­básasszonyé. hiszen nincsen szárnyai­kon a hatósági pecsét! Viszont az asz­­szonynak is megvan a maga kicsi emberi igazsága: neki a liba kell. Odaát nem akarja eladni. Hizlalni fogja még őket. Viszont ideátra csak vámmal jöhetnek, ami szintén törvé­nyes, jogos dolog. Mit legyen szegény ember, Uram­isten, adj tanácsot! Egyelőre ott ül az asszony a strand mellett s hívja a libáit. Hangja elhal, mire a túlsó partokig ér, a libák meg nem liallják az ötvenes csoportban ezt a gyenge hangol. Libu ne!... — kiáltja remény­kedve az asszony. Hátha átjön a huszonkettő, magá­tól? Mi lesz azonban, ha harminc jön s akkor ismét odaát keseredik neki valaki s fut a Dunának? Azt hiszem, rendes vámeljárás lesz a vége a libáknak mégis. — Szabadságon. Csizmazia György városbiró e héten megkezdte négy heti nyári szabadságát. — Antal Géza dr. reí. püspök ju­bileuma. A napokban volt tizedik év­fordulója annak, hogy a magyaror­szági dunántúli református egyház­­kerület püspökének megválasztotta Antal Géza dr.-t. az egyházkerület egyik kiváló vezéralakját. Antal Géza dr. püspök egyike a magyarországi egyetemes református egyház legte­kintélyesebb vezéreinek, aki széleskörű nagy tudásával, előkelő külföldi ösz­­szekölbetéseivel a magyar református­­ságnak az ország határain túl is be­csületet és tiszteletet szerzett s aki úgyis mini teológiai professzor, úgyis mint nemesszívű lelkipásztor és bölcs főpásztor Isten dicsőségére szolgáló fáradhatatlan működésével egyházá­nak és nemzetének történetében ma­i-adandó helyet vívott ki magának már é le Lében. Az évforduló alkalmából híveinek és nagyszámú tisztelőinek szeretettel teljes üdvözlete száll feléje azzal a hő óhajjal, hogy a Minden­ható áldása ragyogja be életének nap­jait, hogy még sokáig érezhesse egy­háza és nemzete nemes lelkének su­gárzó szeretetét. — Személyi hir. Özv. Fesziy Ar­­pádné és leánya, Feszty Masa, a hír­neves festőművésznő több nap óta Komáromban tartózkodnak. Megelő­zően Kingyesen, néhai Feszty Árpád birtokán töltöttek néhány hetet, hol a művésznő rajztanulmányokat készített. — A Prot. Nőegylet Kóstolója. Holnaphoz egy hétre, jövő vasárnap tartja a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet hagyományosan jóhirü nyári mulatságát, a jótékonycélra rendezett, tánccal egybekötött Kóstolót. Ennek a kedves, több mint félszázad óta min­den nyáron megtartani szokott hangu­latos mulatságnak varázsa ma is olyan erős, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor az egész vármegye társadalma ezen az estélyen adott egymásnak várvavárt találkozót, s amikor a fiatalság széles jókedve és aranyos kedélye páratlan színessé tette az utánozhatatlanul szép mulatságot. A jótékonyság nemes esz­méjének melegszívű, lelkes zászlóhor­dozói, a Protestáns Jótékony Nőegylet érdemes vezetői, augusztus 5-ére tűz­ték ki az idei Kóstoló napját és utol­érhetetlen buzgalommal készítik elő a szórakoztató estélyt. Az egyesület tagjai és a jószivü emberbarátok adományai­ból választékos büffé áll a vendégek rendelkezésére, amely gazdag tárháza lesz a különféle pecsenyéknek, süte­ményeknek és édességeknek. Jó italok­ról és üdítőkről szintén gondoskodott a rendezőség. A tánczenét Lázár Feri cigányprímás kitűnő zenekara szolgál­tatja Ä Kóstoló kezdete este 6 órakor. Belépődíj személyenként vigalmival együtt 6 korona. A Komáromi Dal­egyesület messze földön hires nádor­­uccai kerti helyiségében tartandó mu­latság iránt máris igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg, amiből arra az örvendetes jelenségre lehet következ­tetni, hogy a Kóstoló az idén is1 igen látogatott lesz. Legyen is az, hiszen oly sok szegény és árva várja a jő szivek támogatását. — A Nemzeli Kultúra júliusi száma. Ez a komoly és kisebbségünk tudo­mányos életét reprezentáló folyóirat irodalmi nivó dolgában állandó emel­kedést mutat. Olyan sikerült száma azonban, mint a júliusi még kevés volt. Az európai hírű Melich profesz­­szor hatalmas tudományos appará­tuskai mutatja ki, hogy a XIII. szá­zadban a turóci fensíkon magyar bir­tokos nemesek közt mohamedán val­lási! török-bolgárok is laktak. Alapy Gyula szerkesztő nagy tanulmányá­nak végéhez közeledik és a cseh-ma­­gyar érintkezés fonalát Mátyás király trőnraléptéig tárgyalja. Nagyszerű ta­nulmányba kezdett Ethey Gyula, a Vágvölgyének nagytudásu és szor­galmú búvára, aki a Vágvölgy gaz­daságtörténetébe kezdett bele. Rop­pant tanulságokat rejtenek magukban Mágocsy-Dietz Sándornak számoszlo­pai Csehszlovákia bevitelének a ma­gyar eredetű bevitellel való kapcsola­táról az utolsó három esztendőben. A statisztika kimutatja, hogy a termé­szetes kapcsolat rendjét sokszor a po­litikai tendenciák sem tudják állan­dóan megzavarni. Sarlay Soma Lo­sonc őslakosságának nevét közli a XVII. századi adó összeírásokból és megállapítható, hogy ez a város ak­kor teljesen magyar lakosságú volt. Bodó Péter családi levéltárukból Széchenyi István egy kiadatlan le­velei közli, melyet halála előtt 2(1 nappal írt. Az Irodalom rovatnak ér­dekessége Borka Géza kis tanulmá­nya a Jókai-kritika revíziójáról, eb­ben vitán felül bizonyítja, hogy Jó­kaival szemben úgy Gyulai Pál, mint Péterfy Jenő, a két legnagyobb ma­gyar kritikus mekkorát tévedett. Könyvmegbeszéléseket olvasunk Mé­hes Mózes: A Nyéki Méhes család c. művéről, mely a Felsőcsallóköznek családtörténetéhez nyuj t nagyszerű adatokat. Sziklay László könyvéről: Kazinczy az irodalom kérdéseiről, aki nagy felkészültséggel Kazinczy mű­ködését uj oldalról világítja meg, vé­gül Hermann Bar la és Kurl Will von­­seder értekezéséről Alsócsal lóköz tör­ténelem előtti településtörténetéről. A Művészet rovatban a szerkesztő Bo­­ruth Andornak, a nagy szlovenszkói festőnek művészi működéséről ir igen érdekes kis tanulmányi. A Nemzeti Kultúra megrendelhető Komárom­ban, (Kultúrpalota). — Új szakosztály. Halász Béla, a somorjai járási hivatal ipaiügyi refe­rense, összehívta gyűlésre a járás ösz­­szes molnárait és megalakította a já­rási molnárszakosztályt. — Ünnepség Nagylégen. Kellemes szórakozásban volt részük a nagylégi­eknek. Gollné Bacsák Jolán szászi ta­nítónő meg a nagy szünidőben is tö­rődik tanítványaival és egy egész dél­utánt kitöltő előadásra tanította be a tanítványait és a nagylégi iskolában előadatta igen szép sikerrel. — Somorján uj iskolát építenek. A somorjai róm. kath. iskola elhelye­zése már nem felel meg a mai kor kívánalmainak. Az épület már kétszáz éves és a tanfelügyelőség már többször figyelmeztette a hitközséget, hogy épit­­tesen iskolát. Végre is az iskolaszék elhatározta, hogy uj iskolaépületet emel­tet. E célból 80.000 KC-ért egy hold terjedelmű telket vett igen szép helyen és úgy tervezik, hogy az új épületet az 1935—36. tanévben már át tudják adni a rendeltetésnek. A tanfelügyelő­ség addig megengedte, hogy a régi épületben taníthassanak. Az uj épület 300000 Ke ba fog kerü'ni. — A Duna titka. Helembánái a Duna hullámai egy 12-14 év körüli, erős testalkatú fiú hulláját sodorták a partra. A vizbefult fiun csikós fürdő­nadrág volt és azalatt kék flanell alsó­nadrág. Két-három hete lehetett már a vízben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom