Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-28 / 60. szám

1934 július 28.

»KOMÁROMI LAPOK«

3. oldal.

Ahol harmincezer éves titkok után kutatnak!

Az ősember itt tanyázott a környékünkön. — ős állatmaradványok. — A titkok titkát legközelebb földerítik.

Saját tudósítónktól.

Komárom, — julius 21.

A huszadik század első negyedét joggal lehetne az ásatások korszakának nevezni, mert a tudományos világ valósággal rávetette magát az ásatásokra. Soha annyi ősrégi várost, romokat, ős temetőket, ősállatokat nem tárt föl a kutató ásója, mint a jelen Században. De az is igaz, hogy úgy a föld, mint az emberiség történetében nem haladt a tudományos világ olyan mérföldes lépésekkel, mint a legutóbbi évek alatt. A világhírű magyar tudós, Stein Aurél az ázsiai sivatagok homokjából a városok nagy számát ásta ki. A magyar kutató szellem mindig sikraszállt a tudósok világversenyében a dicsőségért és sohase sikertelenül.

Az ásatásokból is kiveszi a magyar tudományos világ a maga részét.

Hozzánk közel éppen most folytat a magyar tudományos világ ásatásokat, amely iránt a tudósok nagy száma nagy érdeklődést mutat és türelmetlen kiváncsisággal lesi az eredményeket annál is inkább, mert a barlangkutatás és az ősember nyomainak keresése a legutóbbi időben nagyon is a világérdeklődés központjába került.

A közeli Bánhidán az úgynevezett Szelim barlang kutatását tűzte ki a magyar tudományos világ föladatává és máris nagyon szép eredményre jutottak az ásatások.

Dr. Gaal István egyetemi tanár és

bízásokat vállal, amelyek megtisztelőek és a művészetre nézve a hírnév iskolái. Akkor épül a Sugár-út dísze, az Operaház a mai Andrásy úton. Eszményi tájképet fest a Dalszínház első emeleti foyer-je számára Feszty Árpád, megyénk szülötte. A vázlatokat és tanulmányokat a múlt télen és tavasszal, Itáliában szerezte meg... Azután leírja a három freskó: (melyet tájképnek keresztelt el a tudósító), a csodálatos Sappho-l. a Nimfák táncát és a rombadőlt görög templomot, a falromon ülő Pán-nal.1

Nem tévedünk semmit, amikor megállapítjuk, hogy ezeket a becéző híreket barátja, Tuba János irta meg róla, hiszen erről tanúskodik az a tárca is, amelyben Feszty Árpád otthonát, — már legénylakását és műtermét , írja le Orion.2 A kulcs tehát adva van. Városunk szülötte, aki akkor már elindult a starttól, hogy ezzé legyen, a fiatal festőnek előlegezte a büszkébben hangzó »vármegyénk szülötte« cím becéző formáját. Ks közelgett az idő, amikor a nem valami gyorsan heviilő vármegye is megismerkedik híressé váló . szülöttével.

1886-ban festette meg Feszty Árpád egyik hires képét, a Kárvallottá k-at. Ez a kép talán egy csapásra híressé tette a Feszty nevet és Tuba János keze bizonyosan bennejárt abban, hogy a képet az öreg vármegyeháza nagytermében is kiállítsák. Nem is emlékezem, hogy ez előtt lett volna Komáromban kiállítás és ha jól megerőltetem a me- Tnóriámal, akkor úgy rémlik, hogy én is szerencsés voltam látni a képet, mint kis gimnazista. Még egy képre emlékezem, amelyet Komáromban láttam: ez volt a szintén nagyhírű 15 á ny a s z e re ncsc.ll e nség. A Kárvallottakat azután megnézték azok is, akik sohasem voltak képkiállitáson és így megismerték idehaza is a vármegyében . »szülötte nevét 3 * *

HÍ. o. 1883. évf. 49. sz.

*Tuba János írt ezen. az álnéven.

*U' o. 1880. évf. 43—45. sz.

. • • V

dr. Tóth László egyetemi tanársegéd, neves földtani tudósok irányítása mellett folynak az ásatások, hogy a bánhidai őskori barlang titkait föltárják. Eddig 200 köbméter földet emeltek ki a barlangból, de még körülbelül 500 köbméter föld kihányása szükséges, hogy a harmincezer éves titkok megoldódjanak ebben a barlangban, amely az ősembernek nagyon kedvenc fészke volt.

A kiásott földréteg is gazdag zsákmányt adott a tudósoknak. És pedig a következő ősállatok csontmaradványait vetette föl eddig a régész ásója:

ősjávorszarvas,

rémszarvas,

őstulok,

barlangi medve, kis és nagy ősló, orrszarvú, hiéna, mammuth, ősróka, ősgörény, fiittyentő nyúl.

Az ősállatok csontjai nagyrészt szét vannak hasogatva és törve, amiből arra lehet következtetni, hogy az ősember nagyon szerette a csontvelőt, és azt kiszívta az összetört csontokból. Szóval őselődeink eléggé Ínyenc emberek voltak. Találtak berkenye fadarabot is, amely szintén 30,000 éves.

Az 1885 év telét Ógvallán töltötte Feszty Árpád.1 Nevezetes tél volt ez, mert két nagy képéhez gyűjtött itt impressziókat. Az egyik a már említett Kárvallottak, ahol falusi tűzvész után üszkös falak és gerendák előterében állanak a kárvallott és hajléktalanná lett emberek. A leghatásosabb genre-képek egyike volt. Híres kép. Forrásunk szerint még egy képet festett ill Feszty Árpád a Magyar Nemzeti Muzeum megrendelésére a K a r á c s o n y é j cím ű nagy vásznat.2 Tuba János bírta rá Feszty Árpád barátját arra, hogy elsőnek Komáromban, a megyeházán állítsa ki a Kárvallottakat 1886 október 23 24. napján. A tiszta jövedelmet átengedte az akkor alakulófélben levő iparoktatási mozgalom céljaira. Ez év őszén báró Mednyánszky László festőművész kollégája látogatta meg Ógvallán Fesztyt és mindkét nagy művész az ipariskola javára rendedezett tombola céljaira átengedte egyegy vázlatát. Természetesen nagy társadalmi ünneplésben volt része a kállitás után Feszty Árpádnak’ és Lakatos Ferdi, Komárom klasszikus cigánya, legszebb nótáit húzta, mert olyannak húzhatta, aki értett a magyar nótákhoz, mert ezek a leikéből teremtek.3

Feszty Árpád már arrivált művésze volt Magyarországnak, ismerték a nevét mindenütt, ahol művészetről volt szó, munkáját megbecsülték és megfizették és vármegyénk szülöttének felvitte az Isten a dolgát, ahogyan Gyallán szokták mondani. Olt egész kis várkastély épül számára, annak egyik tornyos szobájában van a műterme. De mindez nem elég. Feszlv Árpád elérkezell életének nagy fordulatához: megismerkedett Jókai Mór családjával és eljegyezte leányát, Jókai Rózát, aki maga is festőművésznő volt As nem egy regényéi illusztrálta nevelő apjának. Az esküvő 1888 augusztus1 7-én zajlott le nagy fénnyel fiúm ében és a korná-1Komároiui Lapok. 1885. évf. 12. sz.

*lí. o. 1886. évf. 37. sz,

HJ. o. 43—45. sz.

Ez állati és növényi leletek az özönvíz előtti jégkorszakra vonatkozó eddigi magyarázatok és feltevések módosítását teszik szükségessé.

Találtak ezenkívül pattintott kőből nyílhegyeket, vésőket, baltákat, vakaró eszközöket, az ősember primitiv eszközeit, sőt talállak neolit-cserepeket is, de az ősember csontjaira még eddig nem bukkantak rá, pedig bizonyos, hogy az ősember ebben a korszakban már lakott a barlangban.

Az ásatások erősen folynak, mert a Szelim-barlang még nagyon sok kinccsel kecsegteti a tudósókat. Az ásatásokat a budapesti Magyar Nemzeti Muzeum végezteti, de hathatósan kiveszi a részét a munkából Bánhida község elöljárósága is, élén Láng József főjegyzővel és Izing Mihály községi bíróval, nemkülönben a bánhidai villany központ igazgatósága, Bagossy Béla és Péchy Pál igazgatók mindent elkövetnek, hogy • a nagyjelentőségű ásatások folytatását és befejezését ne akadályozza meg semmi.

A Prohászka Körök III. országos kongresszusa Komáromban.

— július 28.

A Prohászka Körök, a szlovenszkói magyar egyetemi ifjúság egyetlen pozitív szervezete július 28-tól augusztus

1-ig rendezi Komáromban immár harmadik országos kongresszusát. A Prohászka Körök, az azóta már az egész világon elterjedt általános Actio Catholica első előhírnökeinek egyetemes öszszejövetelei a szlovenszkói városok között talán a legjobban van megszervezve, megalapozva, természetes, hogy nagy érdeklődést vált ki az ifjúság e megmozdulása, életjele minden igaz katholikusban. Éppen ezért a közérdeklődésnek teszünk eleget, amikor a

romi sajtóban is megjelent róla a tudósítás, hogy »Feszty Árpád festesz, lakodalmát lakta a tenger partján és József főherceg (az idősebb) maga is fiumei ház vagy palotabirtokos meleghangú táviratban gratulált a boldog ifjú párnak, de táviratozott a sokak közt Tisza Kálmán is, aki abban az időben nagyobb úr volt Magyarországon. mint a főherceg.1

Már szeptember 21) 30-án Komáromban időzik a fiatal pár. Feszty Lajosékat látogatják. A mézeshetek azonban a fiatal férjet nem vonják el a művészeitől, mert fiatal feleségében megtalálja igazi múzsáját, aki teüekre serkenti, hogy haladjon a magasba ívelő pályán. Csakugyan az 1889 .évi őszi tárlatnak nagy eseménye volt Feszty Árpád hatalmas vászna, G y á szol ó n ő k Krisztus sírjánál, melyet a kritika a legnagyobb elismeréssel fogadott és a Képzőművészeti Társulat a legnagyobb kitüntetéssel, az állami aranyéremmel jutalmazott. Ez azonban még nem volt minden, mivel a remek képet maga Ferenc József is megszemlélte, megnyerte tetszését és 5000 forintért — abban az időben hallatlanul nagy pénzösszegen megvásárolta. Képzelhetjük, hogy ezzel a nagy művész már meghaladta a »vármegyénk szülötte cím kereteit és kinőtt abból. Most már a helyi sajtóban »az elsőranygú művészeink sorába íelküzdött fiatal festő nek nevezik és kiemelik egyre izmosodó tehetségét.2

A H é t című, akkor igen előkelő irodalmi folyóirat hallatlanul áradozó kritikában részesíti a »leggondolkodóbb magyar festőt, aki »a festészet határain túl egyrészt a köttétészet, másrészt a filozófia végtelenjében kalandoz. A Gyászoló nőket a császárvárosban is kiállítják és természetesen az osztrák lapok a császár tulajdonában levő képről a legékesebben írtak. A Hét szerint Feszty Árpád ezzel a képpel egy nagy

V. o. 1888. évf. 32. sz.

^Komáromi Lapok. 1889. évf. 48. sz.

kongresszus részletes műsorát közöljük, amelyre ezúton is mindenkit szeretettel meghív a kongresszus rendezősége:

Július 28-án (szombaton) délután a Prohászka Kör országos vezetőségének megbeszélése d. u. 6 órakor a Marianutn internátusbán.

Július 29-én (vasárnap) délelőtt: fél 9 órakor gyülekezés a Marinaum internátusbán, innét felvonulás a Szt. András templomba. 9 órakor ünnepélyes Veni Sancte. Fél 11 órakor a Kath. Legényegylet nagytermében diszgyülés a nagyközönség bevonásával. Műsor: Üdvözlések előadások. Beszélnek: ifj. Alapy Gyula, dr. Rády Elemér, Czvank László, Sztranyovszky György, dr. Pleiffer Miklós kanonok.

Délután: Megkezdődnek a kongresszus zártkörű megbeszélései, melyeken csak a Prohászka Körök tagjai vehetnek részt. Fél 4 órai kezdettel szervezeti ügyek.

Július 30-án (hétfőn) délelőtt: fél 9 órai kezdettel: a jövő évi programúi kidolgozása. Délután 3 órakor: diákszociális kérdések. Általános diákmozgalmi ügyek.

Julius 31-én délelőtt fél 9 órai kezdettel Katolikus Akció ügye és vezetői kurzus Kovács Gyula és Meggyesi Sándor vezetésével. Délután 3 órai kezdettel országos katolikus akciós moderátori gyűlés.

Augusztus 1-én délelőtt fél 9 órai kezdettel a tanítói szakosztály gyűlése és pedagógiai problémák. Délután elutazás.

Ígéretet lelt. Be is váltotta kamatosul 1.

Itt végződik Feszty Árpádnak, mint vármeegyénk szülöttének döntő nagy sikere, mely elhomályosított minden eddigit. Ezentúl gyakrabban fordul meg Komáromban, sőt 1891-ben, amikor Komárom a két nyári hónapban ünnepi mezt öltött, mert kiállítása volt a mostani katonai lovardában és az. akkor előtte a csákvári Esterházy Móric gróf bőkezűségéből felépült Esterházy pavillonban , melynek egyik sarkában jó pezsgőt is mértek, — Feszty Árpád magas vendéggel érkezik Komáromba, apósával, Jókai Mórral. Ünneplő beszédek, a Fejedelem is beszél és menti magái, hogy most nem hozott szerencsétlenségei,1 nagy hangulat uralkodik a Fábiánná termeiben. A kötelesség hazahívja »Papit . de nem tud ellenállni és megvárja másnap a friss cigánypecsenyét gyürkés fehér cipóval, meg a nyárson sült jászkeszeget, amit csak Komáromban lehet legjobbat kapni az egész világon. (F.z a a látogatás ez idén, kissé valóságától eltorzítva jelent meg a Pesti Napló-ban.) Diadalát aratta a neszmélyi bor, meg Lakatos Ferdi bandája, az akkor élő legnagyobb magyar cigányprímásé.

Ebben az évben október 17. ismét Komáromban van a művész és felesége. Egy nagy történeti festményhez gyűjt vázlatokat. Ez volt a M agyarok bejövetele és ebből lett a világhírű körkép. 1892. szeptemberében ismét Ógyallán vannak feleségestül a Honfoglalás képe ügyében. Feszty Árpád már a nagy emberek sorába számit, a nagy festőművészek közé. Már kinőtt a vármegye gyermeke szerepéből, melyben sokáig ringatták. Alkot és ajándékoz pl. az Otthonnak ajánlja lel Odysseus Kalypso nimfa szigetén cimü, nagy vásznát. Ez azonban már más lapra tartozik. Lalán elmondjuk más alkalommal.

'Eddigi lálogatásai (emelésekre, édesanyja ravatalához, és elszerencsél leneden nővére temetésére szólított tik.