Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-29 / 103. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesüádió-müsort tartalmazza ^ ötvenötödik évfolyam. 103. szám, Imi mm im ni ii»i wmi'iiwiiwiniMiniiinn'in uiiwmh1—n-nrn-innr Szombat, 103-4. december 30. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYÜLA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ma$aryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton I jesztendő elé Komárom, december 28, Még kétszer kél tel és három­szor száll le a nap és ránk virrad az újeszlendő. Sokan élnek abban az érzéki csalódásban, hogy az új­­esztendoben új nap is virrad rájuk, akik ezt kívánják, azoknak bizo­nyára rosszul ment a dolguk az óeszlendőben, mint általában min­denkinek. Ezért búcsúzunk köny­­nyű szívvel tőle és ezért nem ma­rasztaljuk és nem akarjuk meg­állítani távozásában. Azt sem tud­juk, hogy jobbat kapunk-e helyé­be: mégis alig várjuk, hogy el­múljék felölünk. Ha tudnánk, szegény földi ha­landók, hogy ezzel csak élelünk rövidül, talán belekapaszkodnánk a búcsúzónak köntösébe, hogy ma­radjon még közöttünk, — ha nem is hagy hátra jó emlékeket. Mind­ez azonban hasztalan, mert a földi halandó hiába küzd a magasabb rendű hatalommal szentben, hiá­bavaló a küzdelem és meg kell magunkat adnunk a sors kénye­­kedvére. Az ember hamarabb ész­reveszi lelkialkalánál fogva a rosz­­szal, mint a jót és így talán elfo­gult is némiképpen, mert az óesz­tendőben is volt valami jó, ha nem is sok. A jót azonban az emberi lélek és a szív erősen áhítja és ezért bí­zik mindig a jövőben. Bízunk te­hát az újesztendőben is. És ez an­nál könnyebb, mert emberi érzé­sünk azt a reménységet diktálja, hogy úgy sem lehet rosszabb az, mint a régi volt. Tehát az újesz­tendőnek kellene beváltania azt a sok reménységet, amely az em­berek lelkében él jobb sorsát ille­tőleg. Hogy ennek útjában mennyi gátlás, mennyi akadály mered, ar­ra senkisem gondol. Az újeszlendőtől várjuk legtöb­ben, hogy anyagi gondjainkon könnyítsen, de nem fontoljuk meg, hogy hány embernek nincsen min­dennapi kenyere és hányán vannak munkanélkül, akiknek családja, ár­tatlan gyermekei szenvedik meg az idő keménységét. Ugyebár ezeknél mégis csak jobb a mi sorsunk, akik szűkösen bár, de munkánk, vagy keresetünkből meg tudunk élni és a mindennapi kenyeret biztosítani. Igen sokan vannak, akik nem tud­ják felfogni, hogy a mindennapi kenyér ma tulajdonképen a bol­dogságot jelenti, akkor, amikor annyinak nem jul. A boldog új­­eszlendőben tehát ma azt kell kí­vánnunk embertársainknak, mint legjobbat, hogy legyen meg a min­dennapi kenyerük. Talán nem mellékes a lobbi sem, POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 28. Masaryk köztársasági elnök a nem­zet és állam közötti különbségről. A Lidové Noviny c. lap részletekéi közöl Capek Káról}' cseh írónak Be­szélgetések Masarykkal < c. művéből. Az idézetekben Masaryk köztársasági elnök a nációnál isin nsról, a nemzeti államról és a kisebbségek kérdéséről nyilatkozik. A köztársaság elnöke töb­bek között a következőket mondotta: — Az igazi nemzetszeretet nagyon szép dolog. A rendes és becsületes embernél önmagától értetődő. Ezért nem is beszél sokai róla. A nemzet és állam érdekében végzett munkához határozott, világos, értelmes politikai és kulturális programúi kell. A puszta föl lángoló és puszta ingerültség nem elég. Az állam ugyan a mienk a törté­nelmi jog szerint, a többségi elv sze­rint és azon a címen, hogy mi építet­tük fel. De jelentős kisebbségeink nem­iről; s ezért különbségei kell lennünk a: állam és a nemzet között, .t nem­zet kulturális szervezel, íz állam po­litikai szervezet. Feladataink vannak a nemzet és feladataink vannak az ál­lam iráni. Természetes, hogy ezek egy­mással nem ellenkezhetnek. Ezt az államot mi építettük fel, nekünk kell tudnunk azt vezetni és igazgatni. A mi feladatunk megnyerni demo­kratikus köztársaságunk részére a ki­sebbségeket, amelyekkel együtt élünk Számszerüségük és kulturáltságuk minket is, őket is kötelezi a demo­kratikus megegyezésre. A kisebbségekkel való eljárásunkat gyakorlatilag az osztrák-magyar mo­narchia idején szerzett tapasztalatunk szabja meg: amit mi nem akartunk, hogy mások csinálják velünk, azt nem fogjuk mi csinálni másoknak. Az a tény, hogy a németek egyenesen kö­rülkerítenek minket, a gondolkodó cse­amit kívánhatunk, hiszen a jókí­vánság nem kerül semmibe, mond­ják sokan. Vájjon arra van-e szük­sége az embereknek, hogy az osz­tálysorsjátékon főnyereményt üs­senek meg, avagy fontosabb az, hogy a fiatalság ne nőjjön fel, mint a dudva, hanem teljesítse az élet­tel és nemzetével szemben való kötelességeit és ne sétáljon kény­szerhelyzetében munkanélkül, ha­nem az óraütésre, vagy a gyár búgó szirénájának szavára siessen munkahelyére. Ugyebár ez a kí­vánság is magában foglalja a bol­dogságot és kimeríti annak egész tartalmát? Ezek az emberrel kapcsolatos új­évi kívánságok általánosak. De ne­künk, kisebbséghez tartozóknak szintén vannak kívánságaink az újeszlendőtől, mely évről-évre meg­het körültekintő és egyenesen bölcs politikára kényszeríti. A kormány és nemzetgyűlés munkaprogramja 1935. elején, A kormány németnyelven szerkesz­tett félhivatalos lapjában a kormány és a nemzetgyűlés legközelebbi mun­kaprogramul j ára nézve a következőket olvashatni: A minisztertanács január közepén, a nemzetgyűlés január végén kezd munkába. Az első és legfonto­sabb tennivalója lesz az önkormány­zati testületek pénzügyi gazdálkodá­sának szanálása. Emellett állítólag már elejtettték a műzsíradó bevezetését, helyette a műzsírgyárakat akarják megadóztatni. Januárban ezenkívül alapvető döntések várhatók nemcsak a mezőgazdaság, hanem a gyáripar terén való irányított gazdálkodás kap­csán. A gazdák elleni árveréseket egy évre ismét elhalasztották és januárban hozzálátnak a gazdaadósságok kérdé­sének rendezéséhez is. Miután a kér­dés reális megoldására a megfelelő tervek készen vannak, nem várható ez ügyben meglepetés vagy szenzáció. Az állatszindikátusi rövidesen felvált­ja az idled monopólium és ezzel ren­dezni akarják az állattenyésztést. A mezőgazdasági intézkedésekkel párhu­zamosan a munkapiac érdekvédelmén is dolgozni fognak, így különösen a W órás munkahét megvalósításán4, aminek azonban még akadályai van­nak. Mindazonáltal az erre vonatkozó tárgyalások közelednek a befejezéshez. Döntő stádiumba kerül a széngazdál­kodás rendezése mellett a bányatárs­­ládák szanálásának ügye is. Módosították a közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló szükség­­rendeletet. A közalkalmazottak fizetéslevonásá­ról szóló 252/1933. sz. szükségrendetel intézkedéseit a szombaton tartott mi­nisztertanácsban módosították. Az új újul és ez vonatkozik kisebbségi életünk kultúrájára, gazdasági vi­szonyaira egyaránt. Nekünk az a kívánságunk, hogy állampolgári jo­gainkat kiegészítse és betetőzze az a ludat, hogy nemzeti életünknek teljes és zavartalan kiélése lehet­séges, hogy nyelvünk, vallásaink, kultúránk, megélhetésünk az újál­­iamkerelekben is biztosítva tehes­sen. Olyan emberi kívánság ez, me­lyet nem korlátozhat semmiféle földi törvény, mert ez velünk szü­letett emberi jog, amely nem sért senkii és nem ütközik össze sem­miféle állami törvénnyel. A szabad emberek életét akarja élni a ki­sebbségi ember is, aki teljesíti azo­kat a feltételekei, melyeket tőle az állam megkíván. Lehet-e ennek akadálya ? És mégis van akadálya rendelet szerint a tényleges és nyug­díjas közalkalmazottak 1935. március végéig olyan illetményekei kapnak, mint az 1934. év folyamán. Április 1-től kezdve a levonásokat a tényleges alkalmazottaknál következőképen mér­sékelik: 7200 Ke évi fizetésnél a le­vonás 1.1 o/o (eddig 2»/o), 9000 Ke fi­zetésig a levonás 2.8«/o (4o/o), 10.800 Ke fizetésig 5.8o/o (7o/o), 12.600 Kő-ig 7.80/0 (9o/o), 14.400 Kö-ig 100/0 (120/0), — ennél magasabb fizetésekből 12.8<>/o (l lo/o) a levonás. Hasonlóképen eny­hítik április 1-től a nyugdíjasok járu­lékainak levonását is azzal az eltérés­sel, hogy a 33.600 Kc-ig terjedő nyug­díjakból 12.80/0 (14«/o)-ol, a 49.000 Kc-ás nyugdíjakból 14.80/0 (16o/0)-ot és * az azon fölüli nyugdíjakból 17.8o/o (19o/o)-ot vonnak majd le, Ha az álla­mi alkalmazott házaslársak keresete együtt nem haladja meg a 18.000 Kc-t, akkor abból semmit sem vonnak le. A minisztertanács foglalkozott ezen­kívül még többek között a hivatalnok­jelöltekre vonatkozó rendelettel is, amelyet akként módosítottak, hogy a jövőben a vagyontalan hivatalnok­­jelölt a felvétel első napjától kap fi­zetést s három hónapig ingyen csak az a hivatal nők jelölt szolgál, akit szülei képesek ellátni. A hivataluokváromá­­nyosi viszonyban eltöltendő időt hat hónapra szállítót Iák le a főiskolai vég­zettségű egyéneknél, egy évre a közép­iskolát végzett fiatalembereknél. A bel­ügyminiszter és a postaügyi miniszter felhatalmazást kapott újabb hivatal­nokvárományosok felvételére. Nem szabad politizálni a tényleges katonáknak. A 24 hónapos katonai szolgálatról szóló törvény 3. §-a megtiltja a tény­leges szolgálatban álló katonáknak a politizálást. E paragrafus végrehajtá­sára kiadandó kormányrendelet ter­vezetét a minisztertanács a napokban hagyta jóvá. Eszerint a tényleges szol­gálatot teljesítő személyeknek semmi­féle politikai szervezetben, egyesülés­nem egy, de száz is, amelyeknek eltávolítása érdekében küzdeni kénytelen. Ezzel kapcsolatban uta­lunk Masaryk karácsonyi nyilat­kozatára, aki azt mondotta kará­csonykor, hogy a kisebbségekkel szemben mindig gondoljon az ural­kodó nemzet Ausztriában eltöltött életére és ami akkor fájl neki, azt kerülje el a kisebbségekkel szem­ben. Micsoda nagyszerű megfigyelés ez és milyen mély bölcsesség: amit nem akarsz, hogy veled cseleked­jenek, te se cselekedd azt mások­kal. Az újeszlendőben ezt a bölcs erkölcsi igazságot szeretnök meg­valósítva látni, hogy az elégedet­len emberből elégedettek lehesse­nek és minden ember megtalál­hassa küzdelmeinek, munkájának igazi jutalmát: a megelégedést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom