Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-12-29 / 103. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljesüádió-müsort tartalmazza ^ ötvenötödik évfolyam. 103. szám, Imi mm im ni ii»i wmi'iiwiiwiniMiniiinn'in uiiwmh1—n-nrn-innr Szombat, 103-4. december 30. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYÜLA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ma$aryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton I jesztendő elé Komárom, december 28, Még kétszer kél tel és háromszor száll le a nap és ránk virrad az újeszlendő. Sokan élnek abban az érzéki csalódásban, hogy az újesztendoben új nap is virrad rájuk, akik ezt kívánják, azoknak bizonyára rosszul ment a dolguk az óeszlendőben, mint általában mindenkinek. Ezért búcsúzunk könynyű szívvel tőle és ezért nem marasztaljuk és nem akarjuk megállítani távozásában. Azt sem tudjuk, hogy jobbat kapunk-e helyébe: mégis alig várjuk, hogy elmúljék felölünk. Ha tudnánk, szegény földi halandók, hogy ezzel csak élelünk rövidül, talán belekapaszkodnánk a búcsúzónak köntösébe, hogy maradjon még közöttünk, — ha nem is hagy hátra jó emlékeket. Mindez azonban hasztalan, mert a földi halandó hiába küzd a magasabb rendű hatalommal szentben, hiábavaló a küzdelem és meg kell magunkat adnunk a sors kényekedvére. Az ember hamarabb észreveszi lelkialkalánál fogva a roszszal, mint a jót és így talán elfogult is némiképpen, mert az óesztendőben is volt valami jó, ha nem is sok. A jót azonban az emberi lélek és a szív erősen áhítja és ezért bízik mindig a jövőben. Bízunk tehát az újesztendőben is. És ez annál könnyebb, mert emberi érzésünk azt a reménységet diktálja, hogy úgy sem lehet rosszabb az, mint a régi volt. Tehát az újesztendőnek kellene beváltania azt a sok reménységet, amely az emberek lelkében él jobb sorsát illetőleg. Hogy ennek útjában mennyi gátlás, mennyi akadály mered, arra senkisem gondol. Az újeszlendőtől várjuk legtöbben, hogy anyagi gondjainkon könnyítsen, de nem fontoljuk meg, hogy hány embernek nincsen mindennapi kenyere és hányán vannak munkanélkül, akiknek családja, ártatlan gyermekei szenvedik meg az idő keménységét. Ugyebár ezeknél mégis csak jobb a mi sorsunk, akik szűkösen bár, de munkánk, vagy keresetünkből meg tudunk élni és a mindennapi kenyeret biztosítani. Igen sokan vannak, akik nem tudják felfogni, hogy a mindennapi kenyér ma tulajdonképen a boldogságot jelenti, akkor, amikor annyinak nem jul. A boldog újeszlendőben tehát ma azt kell kívánnunk embertársainknak, mint legjobbat, hogy legyen meg a mindennapi kenyerük. Talán nem mellékes a lobbi sem, POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 28. Masaryk köztársasági elnök a nemzet és állam közötti különbségről. A Lidové Noviny c. lap részletekéi közöl Capek Káról}' cseh írónak Beszélgetések Masarykkal < c. művéből. Az idézetekben Masaryk köztársasági elnök a nációnál isin nsról, a nemzeti államról és a kisebbségek kérdéséről nyilatkozik. A köztársaság elnöke többek között a következőket mondotta: — Az igazi nemzetszeretet nagyon szép dolog. A rendes és becsületes embernél önmagától értetődő. Ezért nem is beszél sokai róla. A nemzet és állam érdekében végzett munkához határozott, világos, értelmes politikai és kulturális programúi kell. A puszta föl lángoló és puszta ingerültség nem elég. Az állam ugyan a mienk a történelmi jog szerint, a többségi elv szerint és azon a címen, hogy mi építettük fel. De jelentős kisebbségeink nemiről; s ezért különbségei kell lennünk a: állam és a nemzet között, .t nemzet kulturális szervezel, íz állam politikai szervezet. Feladataink vannak a nemzet és feladataink vannak az állam iráni. Természetes, hogy ezek egymással nem ellenkezhetnek. Ezt az államot mi építettük fel, nekünk kell tudnunk azt vezetni és igazgatni. A mi feladatunk megnyerni demokratikus köztársaságunk részére a kisebbségeket, amelyekkel együtt élünk Számszerüségük és kulturáltságuk minket is, őket is kötelezi a demokratikus megegyezésre. A kisebbségekkel való eljárásunkat gyakorlatilag az osztrák-magyar monarchia idején szerzett tapasztalatunk szabja meg: amit mi nem akartunk, hogy mások csinálják velünk, azt nem fogjuk mi csinálni másoknak. Az a tény, hogy a németek egyenesen körülkerítenek minket, a gondolkodó cseamit kívánhatunk, hiszen a jókívánság nem kerül semmibe, mondják sokan. Vájjon arra van-e szüksége az embereknek, hogy az osztálysorsjátékon főnyereményt üssenek meg, avagy fontosabb az, hogy a fiatalság ne nőjjön fel, mint a dudva, hanem teljesítse az élettel és nemzetével szemben való kötelességeit és ne sétáljon kényszerhelyzetében munkanélkül, hanem az óraütésre, vagy a gyár búgó szirénájának szavára siessen munkahelyére. Ugyebár ez a kívánság is magában foglalja a boldogságot és kimeríti annak egész tartalmát? Ezek az emberrel kapcsolatos újévi kívánságok általánosak. De nekünk, kisebbséghez tartozóknak szintén vannak kívánságaink az újeszlendőtől, mely évről-évre meghet körültekintő és egyenesen bölcs politikára kényszeríti. A kormány és nemzetgyűlés munkaprogramja 1935. elején, A kormány németnyelven szerkesztett félhivatalos lapjában a kormány és a nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogramul j ára nézve a következőket olvashatni: A minisztertanács január közepén, a nemzetgyűlés január végén kezd munkába. Az első és legfontosabb tennivalója lesz az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának szanálása. Emellett állítólag már elejtettték a műzsíradó bevezetését, helyette a műzsírgyárakat akarják megadóztatni. Januárban ezenkívül alapvető döntések várhatók nemcsak a mezőgazdaság, hanem a gyáripar terén való irányított gazdálkodás kapcsán. A gazdák elleni árveréseket egy évre ismét elhalasztották és januárban hozzálátnak a gazdaadósságok kérdésének rendezéséhez is. Miután a kérdés reális megoldására a megfelelő tervek készen vannak, nem várható ez ügyben meglepetés vagy szenzáció. Az állatszindikátusi rövidesen felváltja az idled monopólium és ezzel rendezni akarják az állattenyésztést. A mezőgazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a munkapiac érdekvédelmén is dolgozni fognak, így különösen a W órás munkahét megvalósításán4, aminek azonban még akadályai vannak. Mindazonáltal az erre vonatkozó tárgyalások közelednek a befejezéshez. Döntő stádiumba kerül a széngazdálkodás rendezése mellett a bányatársládák szanálásának ügye is. Módosították a közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló szükségrendeletet. A közalkalmazottak fizetéslevonásáról szóló 252/1933. sz. szükségrendetel intézkedéseit a szombaton tartott minisztertanácsban módosították. Az új újul és ez vonatkozik kisebbségi életünk kultúrájára, gazdasági viszonyaira egyaránt. Nekünk az a kívánságunk, hogy állampolgári jogainkat kiegészítse és betetőzze az a ludat, hogy nemzeti életünknek teljes és zavartalan kiélése lehetséges, hogy nyelvünk, vallásaink, kultúránk, megélhetésünk az újáliamkerelekben is biztosítva tehessen. Olyan emberi kívánság ez, melyet nem korlátozhat semmiféle földi törvény, mert ez velünk született emberi jog, amely nem sért senkii és nem ütközik össze semmiféle állami törvénnyel. A szabad emberek életét akarja élni a kisebbségi ember is, aki teljesíti azokat a feltételekei, melyeket tőle az állam megkíván. Lehet-e ennek akadálya ? És mégis van akadálya rendelet szerint a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak 1935. március végéig olyan illetményekei kapnak, mint az 1934. év folyamán. Április 1-től kezdve a levonásokat a tényleges alkalmazottaknál következőképen mérsékelik: 7200 Ke évi fizetésnél a levonás 1.1 o/o (eddig 2»/o), 9000 Ke fizetésig a levonás 2.8«/o (4o/o), 10.800 Ke fizetésig 5.8o/o (7o/o), 12.600 Kő-ig 7.80/0 (9o/o), 14.400 Kö-ig 100/0 (120/0), — ennél magasabb fizetésekből 12.8<>/o (l lo/o) a levonás. Hasonlóképen enyhítik április 1-től a nyugdíjasok járulékainak levonását is azzal az eltéréssel, hogy a 33.600 Kc-ig terjedő nyugdíjakból 12.80/0 (14«/o)-ol, a 49.000 Kc-ás nyugdíjakból 14.80/0 (16o/0)-ot és * az azon fölüli nyugdíjakból 17.8o/o (19o/o)-ot vonnak majd le, Ha az állami alkalmazott házaslársak keresete együtt nem haladja meg a 18.000 Kc-t, akkor abból semmit sem vonnak le. A minisztertanács foglalkozott ezenkívül még többek között a hivatalnokjelöltekre vonatkozó rendelettel is, amelyet akként módosítottak, hogy a jövőben a vagyontalan hivatalnokjelölt a felvétel első napjától kap fizetést s három hónapig ingyen csak az a hivatal nők jelölt szolgál, akit szülei képesek ellátni. A hivataluokvárományosi viszonyban eltöltendő időt hat hónapra szállítót Iák le a főiskolai végzettségű egyéneknél, egy évre a középiskolát végzett fiatalembereknél. A belügyminiszter és a postaügyi miniszter felhatalmazást kapott újabb hivatalnokvárományosok felvételére. Nem szabad politizálni a tényleges katonáknak. A 24 hónapos katonai szolgálatról szóló törvény 3. §-a megtiltja a tényleges szolgálatban álló katonáknak a politizálást. E paragrafus végrehajtására kiadandó kormányrendelet tervezetét a minisztertanács a napokban hagyta jóvá. Eszerint a tényleges szolgálatot teljesítő személyeknek semmiféle politikai szervezetben, egyesülésnem egy, de száz is, amelyeknek eltávolítása érdekében küzdeni kénytelen. Ezzel kapcsolatban utalunk Masaryk karácsonyi nyilatkozatára, aki azt mondotta karácsonykor, hogy a kisebbségekkel szemben mindig gondoljon az uralkodó nemzet Ausztriában eltöltött életére és ami akkor fájl neki, azt kerülje el a kisebbségekkel szemben. Micsoda nagyszerű megfigyelés ez és milyen mély bölcsesség: amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se cselekedd azt másokkal. Az újeszlendőben ezt a bölcs erkölcsi igazságot szeretnök megvalósítva látni, hogy az elégedetlen emberből elégedettek lehessenek és minden ember megtalálhassa küzdelmeinek, munkájának igazi jutalmát: a megelégedést.
